Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Jánosi Béla, buzaházi

    esztéta, filozófus


    Született: 1857. október 26. Brassó, Brassó vármegye
    Meghalt: 1921. szeptember 12. Budapest
    Temetés: 1921. szeptember 15. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Testvére: Jánosi László. F: Hegedűs Anna. Fia: Jánosi Béla (1883–1971) gépészmérnök, Jánosi László dr.; leánya: Szabó Gyuláné Jánosi Margit.

    Iskola

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészettudori okl. szerzett (1880). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1915. máj. 5.).

    Életút

    Az aradi állami főgimnázium helyettes (1880–1884), majd r. tanára (1884–1893), a budapesti II. kerületi állami főreáliskola r. tanára (1893–1917).

    Irodalmi és művészeti esztétikával, esztétikatörténettel foglalkozott, nézeteire leginkább Immanuel Kant (1724–1804) hatott. Háromféle esztétikai megközelítésmódot különböztetett meg: a műélvezés, a műalkotás és a kettő együttes (filozófiai) vizsgálatát. Háromkötetes műve (Az aesthetika története, 1899–1901) az első magyar nyelvű esztétikatörténeti monográfia, már kéziratban MTA-jutalmat kapott, megjelenése után az MTA tagjai közé választották. A mű megjelenése után érdeklődése az esztétikai irányzatok magyarországi befogadástörténete és a magyarországi esztétikai nézetek fejlődésének sajátosságai felé fordult. Miután felkérték William Angus Knight (1836–1916) esztétikatörténeti műve magyarországi kiegészítésével elhatározta, hogy nagy műve folytatásaként feldolgozza az esztétika magyarországi történetét. Műve váratlan halála miatt befejezetlen maradt, csak résztanulmányok jelentek meg: részben kézirata alapján tanítványa, Mitrovics Gyula (1871–1965) írta meg A magyar esztétikai irodalom történetét (megjelent: 1928-ban).

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1921).

    Elismerés

    Az MTA Gorove-díja (Az aesthetikának ó- és középkori története c. munkájáért, 1898).

    Főbb művei

    F. m.: Klopstock Fr. G. költői művei külalak és rhitmusi festés tekintetében. Bölcsésztudori értek. (Kolozsvár, 1880)
    Kolosi Török István magyar verselő a XVII. században. (Figyelő, 1883)
    Víg elem a népköltészetben. (A Kölcsey Egylet Évkönyve, 1888; és külön: Arad, 1888)
    A renaissance-kori művészet fő jellemvonásai. Mutatvány Az aesthetika története c. pályanyertes műből. (Budapesti Szemle, 1898)
    Az aesthetika története. Monográfia. I. köt. A görögök aesthetikája. II. köt. A középkortól Baumgarten fölléptéig. III. köt. Baumgartentől napjainkig. Egységes kiadói aranyozott gerincű vászonkötésben. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalat. Új folyam. 39, 44 és 49. Bp., 1899–1901)
    Az aesthetikai hatás tényezői. Az emberiesítés és együttérzés tana a mai aesthetikában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1903. márc. 2.; megjelent, két részben: Budapesti Szemle, 1904)
    Henszlmann Imre és Erdélyi János aesthetikai elmélete. (Budapesti Szemle, 1914 és külön: Bp., 1914)
    Szerdahelÿ György aesthetikája. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 22. köt. 1. Bp., 1914)
    Az aesthetika története Magyarországon. (Knight, William: Az aesthetika története. Ford. Husztiné Révhegyi Rózsi. A magyar résszel kiegészítette J. B. Bp., 1914; és külön: Bp., 1914)
    Schedius Lajos aesthetikai elmélete. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 23. köt. 6. Bp., 1916)
    A lélektani aesthetika úttörői Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. máj. 1.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1917)
    Brassai a művészi hatás okairól. (Budapesti Szemle, 1917).

    Irodalom

    Irod.: Szlávik Mátyás: J. B.: Az aesthetika története. (Budapesti Szemle, 1900)
    Kiss Ernő: J. B.: Szerdahelÿ György aesthetikája. (Erdélyi Múzeum, 1914)
    Morvay Győző: J. B.: Schedius Lajos aesthetikai elmélete. (Irodalomtörténet, 1917)
    Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1921. szept. 14.)
    Richter Aladár: Megemlékezés J. B.-ról. (Magyar Helikon, 1921)
    Kéky Lajos: J. B. emlékezete. Művei bibliográfiájával. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai felett tartott emlékbeszédek. 23. köt. 9. Bp., 1935)
    Nagy Endre: A magyar esztétika történetéből. 1848–1919. (Bp., 1987)
    Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. (Bp., 1993)
    Perjámosi Sándor: J. B., az első magyar nyelvű, egyetemes esztétikatörténet szerzője. (Valóság, 2008). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: szept. 13. Gyászjelentése szerint szept. 12-én hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu