Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Petőfi István
    Petőfi Zoltán
    Puskás Tivadar, ditrói
    Puskás Tivadar, a hír-mondó
    Sándor Móric emlékezete

    Jedlik Ányos

    fizikus, feltaláló, bencés szerzetes, római katolikus pap

    Jedlik István Ányos 


    Született: 1800. január 11. Szimő, Komárom vármegye
    Meghalt: 1895. december 13. Győr
    Temetés: 1895. december 14. Győr
    Temetési hely: Bencés rendi sírbolt

    Család

    Családja: Apai ágon elmagyarosodott szlovák családból származott, a család legelső ismert képviselői, 1720-ban, Liptóból, tutajjal érkeztek Szimőre. A Vágon tutajaikat úsztató tótok egyrésze Szimőn telepedett le (Jedlik nagyapjának is már magyar volt az anyanyelve.) Anyai ágon régi magyar nemesi családból származott, negyedi Szabó András a nemességet és a címeres levelet II. Ferdinánd királytól kapta (1628-ban). Anyai nagyszülei: negyedi Szabó István (1747. Negyed, Nyitra vm.–1810. jan. 30. Negyed), Atkáry Erzsébet (1755. Negyed–1806. dec. 31. Negyed).

    Szülei: Jedlik Ferenc (1771–1821. okt. 27. Szimő), negyedi Szabó Róza (1773. dec. 29. Negyed–1828. okt. 24. Szimő). Testvérei: Jedlik Ferenc (1793–1879. nov. 5.) és Jedlik Gábor (1804–1876. febr. 13.), valamint két, csecsemőkorban elhunyt ikertestvérei: Jedlik Mária és Jedlik Rozália (†1807) és Jedlik Anna és Jedlik Mária (†1809). Jedlik Ferenc felesége: Czuczor Apollónia (†1872. ápr. 23.); Jedlik Gábor felesége: Czuczor Erzsébet (†1879. nov. 5.).

    Unokatestvére: negyedi Szabó Alajos (1818–1904), negyedi Szabó István (1775–1830) – negyedi Szabó Róza testvérének a fia – orvos, állatorvos, a pesti állatgyógyászati intézet igazgató tanára (1852–1876). Másod-unokatestvére: Czuczor Gergely (1800–1866) író, költő, nyelvész, bencés szerzetes, római katolikus pap. Jedlik Ányos anyai nagyapja, negyedi Szabó István (1747–1810) és Czuczor Gergely anyai nagyanyja, negyedi Szabó Mária Erzsébet (1755–1815) voltak testvérek. Mindketten negyedi Szabó István (1686–1755) gyermekei.

    Iskola

    Elemi iskoláit Szimőn (1808–1810) és Nagyszombatban (1810–1811), a gimnázium első három évét, az első három grammatikai osztályt Nagyszombatban végezte (1811–1813), majd betegeskedése miatt kénytelen volt abbahagyni tanulmányait (1813–1814). A negyedik grammatikai iskolát és a gimnázium két felső osztályát (az ún humaniorákat) a pozsonyi főgimnáziumban végezte (1814–1817). Tanulmányai befejezése után belépett a Szent Benedek-rendbe (másod-unokatestvérével, Jedlik Ányossal, valamint Hideghéthy Bonaventurával, Karner Damasusszal és Spáth Fulgenttel, 1817. okt. 25-én, a szerzetesi neve Anianus, azaz Ányos lett).

    Egy év próbaidő (1817–1818) után a rend győri filozófia tanfolyamán bölcseletet (1818–1820), pannonhalmi tanfolyamán teológiát hallgatott (1820–1822), a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1822). A bencés rend győri gimnáziumának r. tanára (1822–1823), Pannonhalmán elvégezte a teológiai tanfolyam 3-4. osztályát (1823–1825), pappá szentelték (1825. szept. 3.).

    Az MTA tagja (l. és r.: 1858. dec. 15.; t.: 1873. máj. 21.).

    Életút

    A bencés rend győri líceumában a természettan, a természetrajz és a mezei gazdászat r. tanára (1825–1831), a pozsonyi akadémia bölcsészeti karán a természettan tanszék r. tanára (1831–1840), a pesti tudományegyetem bölcsészettudományi kar természettani tanszékének r. tanára (1840. már. 1.–1878. júl. 21.), a bölcsészettudományi kar dékánja (1846–1848), az egyetem rektora (1863–1864) és az egyetemi tanács elnöke (1846–1847). Kir. tanácsos (1867-től).



    A Természettudományi Társulat alapító tagja (1841. máj. 28.), „örökítő” tagja (1873. jún. 24.). A Magyar Földrajzi Társulat r. tagja (1872. okt. 1.).



    A 19. század egyik legjelentősebb tudósaként, a magyar tudománytörténet korszakos jelentőségű alkotójaként elsősorban fizikával, elektromosságtannal és optikai kutatásokkal foglalkozott. Első ismert találmánya egy szódavízgyártó gép volt (1826), ennek alapján hozták létre az első magyarországi szikvízüzemet. Továbbfejlesztett találmányát a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társulatának Nagygyűlésén mutatta be (előadása után hallgatóságát az általa készített savanyúvízzel kínálta meg, 1841-ben).

     

    Legjelentősebb eredményeit az elektromosság területén érte el: feltalálta az elektromágneses forgások és a dinamógép elvét. Ő állította elő az első, tisztán az elektromágneses hatás alapján működő forgómotort (= villamdelejes forgony, 1827–1828), ezzel hat évvel előzte meg az első, gyakorlatban használt forgómotort. Később, találmányát továbbfejlesztve megszerkesztette a villamos motorkocsi modelljét (1855). Korán felismerte a villanymotor jelentőségét, a motorkocsin kívül még villamos targoncát is tervezett. – Fénytani kutatásokkal az 1850-es évektől foglalkozott: különleges fényjelenségeket vizsgált. Ahhoz, hogy bemutathassa a fényelhajlás és az interferencia tüneményeit új optikai rácsokat tervezett. Kikísérletezte az üveglap legalkalmasabb bevonatát, megoldotta az üveg kémiai maratását. A rendkívül finom mechanikai szerkezet az üveglemezt mozgatta a gyémántcsúcs alatt. Az optikai rácsosztó gépének meghajtására fejlesztette ki egysarki villamindítóját (ezzel felfedezte a dinamóelektromos elvet, hat évvel előzte meg Werner von Siemens és Charles Wheatstone találmányait, 1861-ben). A gépet azonban nem áramfejlesztésre, hanem motornak használta – a rácsosztó gépe meghajtására… Tökéletesítette továbbá a Bunsen-elemeket: a két savat elválasztó kerámiahengert ún. villamospapírral helyettesítette, a színelektródát platinadróttal tekercselte körül. A Jedlik-elemek hasznosítására Csapó Gusztáv lovas kapitánnyal és tanítványávál, Hamar Leóval létrehozta a Pesti Társaságot „villamossági és villamdelejes természettani eszközök” gyártására és terjesztésére. A párizsi mezőgazdasági és ipari kiállításra elküldött egy 30, ill. 100 cellából álló telepet, bemutatásra. A szállítás során azonban az elemek annyira megsérültek, hogy csak egyetlen telepet működött (a találmány így is bronzérmet szerzett, 1855-ben). A Pesti Társaságból megalakult Párizsi Társaság a francia fővárosban kezdte el forgalmazni a Jedlik-elemeket (a társaság felszámolásáig, 1858–1859-ig).

     

    A nagyfeszültség előállítására alkalmas csöves villamfeszítőt (= nagykapacitású elektromos sűrítőt) 1863-ban készítette el, s találmányát ismertető kéziratát elküldte Johann Christian Poggendorffnak (még ugyanebben az évben, Berlinbe). A bécsi világkiállításra egy négysűrítős és egy nyolcsűrítős csöves villamfeszítőt készített. A telep 632 mm hosszú volt, és nagy kapacitása miatt erősen „villamlott”. A találmány igen nagyn érdeklődést keltett (Siemens javaslatára Jedliket a Haladásért Éremmel tüntették ki, 1873-ban).

    Emlékezet

    Jedlik Ányos Szimőn (akkori nevén Szémő, ma: Zemné, Szlovákia, Nyitrai kerület, Érsekújvári járás) született. Szülőfalujában, születésének centenáriumán, a koszorúzási ünnepség után nyílt meg a Jedlik Ányos-emlékszoba (mivel szülőháza nem maradt fenn, a helyi plébánia épületében, 1995. dec. 8-án). A kétnapos ünnepség első napját előadás és szentmise zárta, a második napon, dec. 9-én, Jedlik Ányos-emlékkonferenciát tartottak. Az emlékszoba bemutatja a feltaláló életútját, családját, valamint cikkek és dokumentumok láthatók legfontosabb találmányairól, működése különböző állomásairól. Megtekinthetők továbbá Jedlik Ányos levelei, a róla szóló könyvek, fontosabb megemlékezések és néhány személyes tárgya is. A rendkívül gazdag tudománytörténeti anyagot Nagy András szimői lakos gyűjtötte össze. Jedlik Ányos nevét utca őrzi – többek között – Kassán, Nyitrán, Pozsonyban és Zsolnán is. Megjegyzendő: Jedlik Ányos mindig is magyarnak vallotta magát, szlovákul felnőtt korában sem beszélt, írásai a magyar nyelven kívül latinul és németül jelentek meg!

     

    Jedlik Ányos Győrött hunyt el, a régi belvárosi temetőben temették el, az MTA részéről az emlékbeszédet maga az elnök, br. Eötvös Loránd mondta (1897. máj. 9-én). Miután a régi temetőt felszámolták, földi maradványait – a bencés rend többi tagjával együtt – a Nádorvárosi Temetőben helyezték el (1935. aug. 1-jén). Néhány évvel később azonban Győr városa díszsírhelyet adományozott Jedlik Ányosnak. Másodízben a győri püspök, a később mártírsága miatt boldoggá avatott br. Apor Vilmos búcsúztatta (1942. dec. 4-én). Győrött első szobrát a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola első emeletén avatták fel (bronz mellszobor, Alexovics László szobrászművész alkotása, 1956). Az iskola 1901 óta működik, Jedlik Ányos nevét először 1941-ben vette fel (1948-ban azonban elvették a nevét, 1956-ban kapta vissza, a szobrot is akkor avatták fel…) Az iskolában Jedlik Ányos domborműves emléktáblája is látható (a rajta lévő bronz portré Várady Lajos alkotása, felavatták: 2000. jan. 11-én). Másod-unokatestvérével, Czuczor Gergellyel közös szobra szintén Győrött, a Széchenyi téren látható (Riegler Tibor alkotása, felavatták: 2000. szept. 1-jén). – Jedlik Ányos első budapesti szobrát a Budai Irgalmasrendi Kórház első emeletén állították fel (terrakotta mellszobor, Vilt Tibor szobrászművész alkotása, 1935). További szobrai a fővárosban: a Jedlik Ányos Gimnázium földszintjén (gipsz mellszobor, XXI. kerület, Táncsics Mihály utca 92., Meth Ödön, 1961); a Közlekedési Múzeum előtt (mészkő mellszobor, XIV. kerület, Városligeti krt. 11., B. Szabó Edit, 1968); az ELTE TTK Fizikai Intézetében, az ún. Gömb Aulában (bronz és mészkő mellszobor, XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/a, Ifj. Szabó István, 1999) és vidéken: Szeged (mészkő dombormű, Panteon, Dóm tér, Körmendi Frimm Jenő, 1930); Pécs (domborműves emléktábla, Nagy Lajos Gimnázium, Széchenyi tér 11., Barakonyi Klára és Török János, 1996); Szeged (bronz és márvány, egészalakos, találmányával, a dinamóval, Damjanich utca, Bánvölgyi László, 2012). A Magyar Posta a Híres magyar tudósok sorozatában emlékbélyeget adott ki tiszteletére (Légrády Sándor grafikusművész alkotása, 1954). Születésének 200. évfordulóját szintén emlékbélyeggel köszöntötte a Magyar Posta (Baticz Barnabás, 2000). Szlovákia szintén megemlékezett a magyar tudós születéséről (Felix, Karol és Horniak, Frantisek, 2000; a képen a tudós neve Stefan Anian Jedlík néven szerepel).

     

    Emlékére a Magyar Szabadalmi Hivatal Jedlik Ányos-díjat alapított (a feltalálói tevékenység és az iparjogvédelmi munkásság elismeréseként, 1996-ban). A szimői Jedlik Ányos Társaság is Jedlik Ányos-díjat alapított (a társadalom- és természettudományok terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szlovákiai magyar tudósok elismerésére, 2000-ben). Munkásságát bemutatja még a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Jedlik Ányos-terme és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Jedlik Ányos Állandó Kiállítása. Nevét vette fel a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Gimnázium, a budapesti (csepeli) Jedlik Ányos Gimnázium, a miskolci Jedlik Ányos Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, a Veszprémi Egyetem Jedlik Ányos Szakkollégiuma és a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Jedlik Ányos Gépészeti, Informatikai és Villamosmérnöki Intézete.

    Szerkesztés

    A Német–magyar tudományos műszótár munkatársa (Pest, 1858). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediában a fizikai, a kémiai és a mechanikai cikkek szerzője, szerkesztője.

    Főbb művei

    F. m.: Bereitung künstlicher Säuerlinge. (Zeitschrift für Physik und Mathematik, 1829)
    Tentamen publicum e physica, quod in Regia Scientiarum Universitate Hungarica annuente… (Pest, 1841)
    Természettan elemei. I. könyv. Súlyos testek természettana. A Magyar Tudományos Akadémia által nagy jutalomban részesült mű. (Pest, 1850)
    Fénytan. Hallgatók számára készült lithografált jegyzet. (Pest, 1851)
    Hőtan. Hallgatók számára készült lithografált jegyzet. (Pest, 1851)
    Delejező gép. Két táblán, ábrákkal. (A Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve, 1857/59)
    Über die Anwendung des electromagnetes bei electrodynamischen Rotationen. (Wien, 1858)
    A villanytelepek egész működésének meghatározása. Akadémiai székfoglaló is. (A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1859)
    A természettudományok fontosságáról az emberi nem anyagi jólétére nézve, tekintettel hazánkra. J. Á. beszéde a magyar tudományegyetem újjáalakításának emléknapján. (Pest, 1864)
    Beszéde, melyet egyetemi rectorságának megszűnésekor mondott, 1864 mindszent hó 1. napján. (Pest, 1865)
    Rumpelles Mihály kőbányai pinczéjének beomlása által megsűrített légnek nevezetes hatásáról. Ábrákkal. (A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1866)
    Hőtan. J. Á. kéziratának hasonmás kiadása. Sajtó alá rend. Liszi János. (Bp., 1990)
    J. Á. németországi útinaplója, 1871. szept. 2–29. Közreadta, a bevezető tanulmányt írta Papp János. (Győri tanulmányok, 12. Szerk. Lados Mihály. Győr, 1992)
    Természettan elemei. I. könyv. Súlyos testek természettana. A Magyar Tudományos Akadémia által nagyjutalomban részesült mű. Jedlik Ányos művének hasonmás kiadása. Szerk., az utószót írta Ferenczy Viktor. (Tudománytár. A Jedlik Ányos Társaság és a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet közös kiadványa. Bp., 2017).

     

    F. m.: írásai: a Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiban: Villany-mágnesi tünemények. Mesterséges szénsavas vizek. (1841)
    A világsugarak tüneményeiről általánosan és a fénysugarak elhajlásáról különösen. (1845)
    Leydeni palaczkok lánczolata eredetileg összeállítva. (1864)
    Fresnel- és Pouillet-féle fénytalálkozási készülékek, ő általa eszközölt módosításairól. 6 ábrával. (1865)
    Csöves villamszedő. (1867)
    Villamdelejes hosszrezgési készülék. Ábrákkal. – Villamdelejes hullámgép. Többekkel. (1868)
    Villamdelejes keresztrezgési készülék. (1869)
    A rezgési mozgások összetétele által keletkező rezgési idomok azon különféleségének leírására szolgáló készülék, mely a rezgési irányok, tartamok és kitérési távok változtatása szerint előállanak. (1872)
    Két, egymásra vagy merőleges vagy egymás közt párhuzamos rezgési mozgásnak egy haladó mozgás összetételéből eredő utaknak szabályos leiratására szolgáló készülék. (1874)
    Két, vagy három rezgésszerű és egy haladó mozgás összetételéből eredő mozgás útjának papírra vagy füstkoromrabevont üveglapra, szalagokban való leírására szolgáló készülék és annak használati módja. (1878)
    A csöves villamszedők lánczolatáról. (1879; németül: Über Ketten aus Röhren bestehender Elektrizitätsrezipienten. Repetorium für Experimental Physik, 1882)
    A természettudományi ismeretek fejlesztése és gyarapítása végett a természetvizsgálók részéről megkívántató kellékekről. (1880).

     

    F. m.: írásai a Pesti Naplóban: Az asztal-jártatáshoz. (1853. ápr. 16.)
    Asztalmozgásnak értelmezése. (1853. máj. 1.)
    A Nagy Károly-féle csillagda. (1862).

     

    F. m.: újraközölt írásai a Fizikai Szemlében: A léggolyó. – A tudomány szükségességéről. J. Á. dékáni beszéde az 1846/47. évi tanévkezdéskor. – A meleg sugárzás. (1995)
    A természettudományi ismeretek fejlesztése és gyarapítása végett a természetvizsgálók részéről megkívántató kellékekről. (2000).

    Irodalom

    Irod.: Eötvös Loránd: J. Á. emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1897)
    Pogány Béla: A százesztendős elektromotor. J. Á. emlékezetére. (Természettudományi Közlöny, 1928)
    Zelovich Kornél: J. Á., az elektrotechnika magyar úttörője. (Budapesti Szemle, 1929)
    Pécsi Berta: J. Á. halálának negyvenéves fordulója. (Búvár, 1935)
    Ferenczy Viktor: J. Á. élete és alkotásai. (Győr, 1936)
    Horváth Árpád: J. Á. úttörő találmányai. (Búvár, 1942)
    Pekár Dezső: J. Á. és a dinamógép. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1942)
    Horváth Árpád: A dinamó regénye. J. Á. életútja. (Bp., 1944)
    Horváth Árpád: J. Á. „győri dinamója”. (Természet és Társadalom, 1954)
    Horváth Árpád: J. Á. villámfeszítő – az atomromboló készülékek ősei. (Természet és Társadalom, 1955)
    Horváth Árpád: J. Á. élete és alkotásai. (Fizikai Szemle, 1957)
    Holenda Barnabás: J. Á. találmányai. (Vigilia, 1961)
    Horváth Tibor: J. Á. villámfeszítői mai szemmel. (Technikatörténeti Szemle, 1968)
    Barla Ferenc: J. Á. (Természet Világa, 1969)
    Scholtz Lászlóné: Emlékbeszéd J. Á. sírjánál. (Fizikai Szemle, 1971)
    Opitz László: J. Á. automatagépe. (Technikatörténeti Szemle, 1973)
    Horváth Árpád: Miért hallgatott J. Á.? (Technikatörténeti Szemle, 1985)
    Liszi János: Jedlik Ányos: Hőtan. Egy kézirat a 19. század közepéről. (Természet Világa, 1990 és Magyar Kémikusok Lapja, 1991)
    Liszi János: Ányos Jedlik: On the Heat. A Hungarian Manuscript form the Middle of the 19th Century. (Technikatörténeti Szemle, 1992)
    Jeszenszky Sándor: J. Á. nyelvújító munkássága. (Magyar Nyelvőr, 1993)
    Laczik Bálint: J. Á. rezgési készüléke. (Technikatörténeti Szemle, 1994)
    Radnai Gyula: Az akadémikus J. Á. (Magyar Tudomány, 1995)
    Várszegi Asztrik: Ora et labora. J. Á. halálának 100. évfordulójára. – Mayer Farkas: J. Á. – Horváth Tibor: J. Á. villámfeszítői. (Fizikai Szemle, 1995)
    Perneczky László: J. Á. halálának 100. évfordulójára. (Magyar Energetika, 1995)
    Szabolcsi Hedvig: Das erhaltene Mobiliar des Physikprofessors. Ányos Jedlik, OSB. (Acta Historiae Artium, 1996)
    Gazda István: J. Á. 1848 március idusán. (Természet Világa, 1998)
    Baksa Péter: J. Á. és a magyar nyelvű tudományosság. (Édes Anyanyelvünk, 1999)
    J. Á. A kísérőtanulmányt írta, a szöveget vál., a kötetet szerk. Kovács László. (Tudós tanárok – tanár-tudósok. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 2000)
    J. Á. emlékezete. Születésének 200. évfordulóján. Főszerk. Király Árpád, sajtó alá rend. Gazda István. (A Jedlik Ányos Társaság és a Magyar Tudománytörténeti Intézet közös kiadványa. Bp., 2000)
    J. Á. bicentenáriuma. 1800–2000. Szerk. Baksa Péter és Winkler Csaba. (A Jedlik Ányos Emlékbizottság kiadványa. Győr, 2000)
    Baksa Péter: J. Á. a Természettudományi Közlönyben. 1869–1897. – Baksa Péter: Czuczor Gergely és J. Á. szobrot kapott Győrben. (Természet Világa, 2000)
    Kovács László: J. Á., a felfedező tanár. – Kovács László: Szimői emlékünnepség J. Á. születésének 200. évében. (Fizikai Szemle, 2000)
    Krómer István: 200 éve született J. Á. – Perneczky László: Az igazak örökké élnek. Emlékezés J. Á. születésének 200. évfordulójára. (Magyar Energetika, 2000)
    Hadházy Tibor–Szabó Árpád: Jedlik Ányos István. (A fizika tanítása, 2000)
    Kovács László: Milyen tankönyvet írt J. Á.? (Könyv és nevelés, 2000)
    Jeszenszky Sándor–Kovács László–Szalóky Albert: J. Á., a fizikus, elektrotechnikus, tanár. (Magyar Tudomány, 2001)
    Jeszenszky Sándor–Németh József: J. Á. 1–2. (Természet Világa, 2001)
    J. Á. tisztelete. Születésének 200. évfordulóján. Főszerk. Király Árpád, sajtó alá rend. Gazda István. (A Jedlik Ányos Társaság kiadványa. Bp., 2002)
    Mayer Farkas: J. Á. és a gépek. (Pannonhalmi Szemle, 2006)
    Kádár Márta: Látogatóban. Szellemi családfa. J. Á. és Eötvös Loránd hatása a magyar fizikára. (Élet és Tudomány, 2006. 3.)
    Oberländer Sándor–Vidra József: J. Á. fényképezőgépe. (Élet és Tudomány, 2007. 35.)
    Mayer Farkas: Epizódok J. Á. életéből. (A Jedlik Ányos Társaság kiadványa. Bp., 2009; 2. jav. kiad. 2010)
    Priskin Magdolna: J. Á. szülőfaluja, Szimő története. 31 táblával. (A Szimői Jedlik Ányos Társaság kiadványa. Szimő, 2010)
    Antal Ildikó: J. Á. eredeti „villámfeszítője” az Elektrotechnikai Múzeumban. (Elektrotechnika, 2010)
    Fejér Zoltán: J. Á. fényképezőgépe. Egy bécsi vásárlás 1842-ből. (Műértő, 2016).


    Irod.: Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál és Legány Norbert. (Pannonhalma, 1987)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Sólymos Szilveszter: Ezer év száz bencése. (Pannonhalma, 1997)
    Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999; 2. átd. kiad. 2003)
    Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. (Tatabánya, 2000)
    Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Curriculum vitae. Bp., 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (71), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (25), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (67), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (921), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (307), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (172), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (178), könyvtáros (65), közgazdász (171), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (681), meteorológus (14), mezőgazda (121), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (201), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu