Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Jókai Mór, ásvai

    író

    Jókay Móric


    Született: 1825. február 18. Komárom
    Meghalt: 1904. május 5. Budapest

    Család

    Sz: Jókay József ügyvéd, Pulay Mária. F: 1. 1848-tól Laborfalvy Róza (1817–1886) színésznő. 2. 1899-től Nagy Bella (1879–1947) színésznő.

    Iskola

    Pozsonyban, Komáromban (1835–1841), Pápán tanult (1841–1842), Pesten jogot hallgatott (1842–1846), ügyvédi okl. szerzett (1846). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1861. dec. 20.; t.: 1883. máj. 17.; ig.: 1892. máj. 5.).

    Életút

    Kecskeméten élt (1841–1843), majd Petőfi Sándor vezette be a fiatal írók pesti társaságába (1845-ben). Első írásai a Pesti Hírlapban és az Életképekben jelentek meg. Novelláira nagy hatást gyakorolt Victor Hugo, Eugene Sue, ill. br. Jósika Miklós munkássága. Műveinek újszerű hangjával és stílusával hamarosan a legkedveltebb írók közé került, az Életképek és a Jelenkor belső munkatársa, szerkesztője (1846–1848). A pesti forradalom idején (1848. márc. 15.) a forradalmi ifjúság egyik vezetője, szónoklataival, újságcikkeivel szolgálta a szabadságharc ügyét. A bevonuló osztrák csapatok elől Debrecenbe menekült (1848 végén), ahol megindította a mérsékelt irányvonalat képviselő Esti Lapokat (1849. febr.). Állást foglalt a Habsburg-ház trónfosztása mellett, és Pest felszabadulása után visszatért a fővárosba, ahol megindította az új Pesti Hírlapot (1849. jún.). A kormánnyal végül Szegedre (1849. júl.), majd Görgei táborába ment; a világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után bujdosni kényszerült; írásait Sajó álnéven jelentette meg. – 1848. márc. 15-én este a pesti Nemzeti Színházban megtekintette a Bánk bán- t. Itt lépett fel Gertrudis szerepében Laborfalvy Róza, aki a már ismert író mellére egy kokárdát tűzött. Egymásba szerettek, aug. 29-én házasságot kötöttek. A házasság komoly felzúdulást váltott ki családjában és barátai körében is, ekkor szakadt meg barátsága Petőfivel is (Laborfalvy kilenc évvel idősebb volt, és volt egy titkolt, házasságon kívül született leánya is). A szabadságharc bukása után azonban felesége szerzett számára menlevelet, majd kegyelmet kapott, és otthonába is visszatérhetett. – 1850-től Pest élt, nyarait svábhegyi villájában vagy balatonfüredi nyaralójában töltötte, s az akkor már országosan ismert és ünnepelt író kizárólag csak irodalommal foglalkozott. Az ekkor megjelent nagyregényei, köztük az első történeti regénye, az Erdély aranykora (1851), valamint a rendi Magyarországot, a reformkorszakot és az abszolutizmus korát megjelenítő társadalmi regényei (Egy magyar nábob, 1853–1854; Kárpáthy Zoltán, 1854; Az új földesúr, 1863; Mire megvénülünk, 1865 stb.) a magyar próza klasszikusai, legtöbbet olvasott, sűrűn kiadott munkái. Írói tevékenysége később sem csökkent, alkotói korszakának második részét is társadalmi és történeti regényei (A kőszívű ember fiai, 1869; Fekete gyémántok, 1870; Eppur si muove! És mégis mozog a föld!, 1872, Az arany ember, 1877 stb.) uralják. Utolsó éveinek regényei (Gazdag szegények, 1890; A tengerszemű hölgy, 1890; Rákóczy fia, 1892; Sárga rózsa, 1893) a késői romantika jegyében születtek. Az 1860-as években nagyregényei mellett politikai szatírái is nagy népszerűségnek örvendtek. Élclapjaiban feltűnő számos figurája (pl. Tallérossy Zebulon, Kakas Márton stb.) a magyar közélet egy-egy jellegzetes alakját tette nevetségessé. Drámái többnyire regényeinek és elbeszéléseinek átdolgozásai voltak, ezek azonban nem hoztak sikert számára (Dózsa György, 1857; A szigetvári vértanúk, 1860; Levente, 1897). Ezen kívül írt még útirajzokat, emlékiratot, majd Rudolf főherceg, trónörökös felkérésére elvállalta a birodalom népszerű bemutatására szánt, reprezentatív album, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben c. kiadvány magyarországi részének szerkesztését (1885-től). –1899. szept. 16-án az idős író feleségül vette Nagy Bella színésznőt. Második házassága legalább olyan nagy felzúdulást keltett, mint az első. A 75 éves Jókainak a 20 éves színésznővel kötött házassága erősen felbolygatta a közvéleményt. Ekkor írta Jókai Öreg ember nem vén ember (1900) c. művét, ill. egy kötet szerelmes verset is írt ifjú hitvesének. 1894-ben 2400 koronát adott az MTA-nak.

    A Határozati Párt tagjaként a Siklósi választókerület országgyűlési képviselője (1861–1869; 1861. máj. 24-én mondta el szűzbeszédét). Budapest-Terézváros (1869–1872), Budapest-Józsefváros (1875–1878), Erdély-Erzsébetváros (1878–1881), az Illyefalvai választókerület (1881–1884), az oravicai választókerület (Krassó-Szörény vm., 1884–1896) országgyűlési képviselője. A Határozati Párt feloszlása után a Tisza Kálmán-féle Balközéphez (1865-ben), majd annak a Deák Párttal történt fúziója után a Szabadelvű Párthoz csatlakozott (1875-ben). A Főrendiház örökös tagja (1897–1904).

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1860). A Petőfi Társaság alapító elnöke (1878-tól).

    Elismerés

    Az MTA Nagyjutalma (1900).

    Szerkesztés

    A Délibáb c. lap főmunkatársa (1853–1854), a Vasárnapi Ujság alapítója (Nagy Miklóssal, Pákh Alberttel, 1854-től) és főmunkatársa (1858–1862), a Nagy Tükör c. „humorisztikus” lap (1856–1859), az Üstökös c. élclap szerkesztője (1858–1880), a Magyar Sajtó főmunkatársa (1858–1862), szerkesztője (1862–1863). A Hon c. lap szerkesztője (1863–1882), az Igazmondó szerkesztője (1867– 1879), a Nemzet főszerkesztője (1882-től).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu