Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Dargay Attila
    Egry József fényfestő emlékezete
    Egry József
    Fekete István
    Kaffka Margit emlékezete

    Kalecsinszky Sándor, sasini és brzesciani

    kémikus


    Született: 1857. február 27. Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye
    Meghalt: 1911. június 1. Budapest
    Temetés: 1911. június 3. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Régi lengyel nemesi családból származott. Sz: Kaleczinsky Félix (= Kalecsinszky Bódog 1812–1882), az Ungvári Népbank pénztáros tisztje, West Kornélia (1827–1896). Testvére: Kalecsinszky József (1852–1899), a MÁV osztályvezető mérnöke Kecskeméten, Kalecsinszky Dezső (†1878) és Tintz Antalné Kalecsinszky Jusztina. 

    Iskola

    Az ungvári római katolikus főgimnáziumban éretts. (1875), a budapesti tudományegyetemen kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1882), majd Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899) heidelbergi laboratóriumában tanult (1883). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.). 

    Életút

    A budapesti tudományegyetem Kémiai Intézetének gyakornoka (1878–1882), tanársegéde (1882–1883), Heidelbergben, majd több nyugat-európai városban járt hosszabb tanulmányúton (1883–1884), a Magyar Királyi Földtani Intézet vegyésze (1883–1898), fővegyésze (1898–1911). 



    Ásvány-, kőzet-, ásványvíz-, kőszén- és agyagvizsgálatokkal foglalkozott. Számos, nemzetközileg is újdonságnak számító elemzési módszert vezetett be elsősorban a hazai kőszenek elemzésére, különösen értékesek a magyarországi agyagok tűzállósági fokozatára vonatkozó megállapításai. A Magyar Királyi Földtani Intézet múzeumában megszervezte az agyag- és kerámiai ipar szolgálatában álló gyűjteményt és a kőszénvizsgálatok céljára korszerű laboratóriumot rendezett be (1884), az Intézetben felállította az első magyarországi földrengésjelző készüléket (1891). A Magyar Természettudományi Társulat megbízásából elvégezte a magyarországi kőszéntelepek technológiai vizsgálatát (1892–1900-as évek eleje), majd az erdélyi sósvizeket vizsgálta (1901–1906). Újszerű magyarázatot talált az erdélyi sóstavak addig rejtélyesnek tartott felmelegedésére: felfedezte a tavak heliotermikus tulajdonságát. Igen termékeny szerző volt, dolgozatai ma is nagy tudományos értéket képviselnek.

     

    helioterm jelenséget a Medve tó vizét vizsgálva fedezte fel (1902-ben). A heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli rétege a napsütés hatására magas hőmérsékletre (közel 80 °C) melegszik fel. A jelenség csak olyan sóstavak esetében alakul ki, ahol a tóba ömlő patakok és a csapadékvíz néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen: amely nem elegyedik, mert sűrűsége kisebb, mint az alatta elhelyezkedő sósvízé. A kisebb sűrűség édesvíz-üvegvízhatást hoz létre, meggátolva a sósvíz felszínre jutást és lehűlését. 



    Világhírű agyag-, festékföld- és már kerámiai nyersanyaggyűjteményét bemutatta a budapesti Agyag-, Cement-, Aszfalt- és Kőipari Kiállításon (1891-ben), az Ezredévi Országos Kiállításon (1896-ban) és a Párizsi Világkiállításon is (1900-ban). Mint jeles amatőr fényképész részt vett a Magyar Fotográfiai Egyesület megalapításában és az első amatőr fotográfiai kiállítás rendezésében (mindkettő 1890-ben). 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőbe temették. Sírja eltűnt! 

    Elismertség

    A Természettudományi Társulat r. tagja (1879-től) és a választmány tagja (1904–1911). A Magyarhoni Földtani Társulat (1889–1911), a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztálya (1891–1911), a Magyar Turista Egyesület (1892–1911) és az Országos Közegészségügyi Egyesület választmányi tagja. 

    Elismerés

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1906).

     

    Szabó József-emlékérem (1906). 

    Főbb művei

    F. m.: A durranólég sűrűségének meghatározása. (Értekezések a természettudományok köréből. X. köt. 12. sz. Bp., 1880)
    Egy szarvaskői amphiból chemiai elemzése. (Földtani Közlöny, 1882)
    A gölniczbányai chalkopyrit mennyiségi elemzése. – A rozsnyói vasas ásványvíz mennyiségi elemzése. – Az alsó-tátrafüredi lápföld chemiai elemzése. (Földtani Közlöny, 1883)
    Az elektromosság a chemiai elemzésekben. (Természettudományi Közlöny, 1885)
    Magyarország agyagai. – Az elektromos vasút hatása a zsebórára. (Természettudományi Közlöny, 1891)
    Állandó gázfejlesztő készülék. (Természettudományi Közlöny, 1892)
    A Magyar Korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasznált egyéb anyagai. 1 kőnyomatú térképpel. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1892; és külön: Bp., 1892)
    A Magyar Korona országainak, valamint az occupált tartományoknak a földrengéseiről. Kispatic Mihállyal, Koch Antallal és Schafarzik Ferenccel. (Földtani Közlöny, 1892; és külön: Bp., 1892)
    Egyszerű földrengést jelző készülék. (Földtani Közlöny, 1892)
    Über die Aufbewahrung chemischer reiner alkalischer Lösungen. (Zeitschrift für Anorganische Chemie, 1894)
    Az Aldunáról és környékéről. (Turisták Lapja, 1894)
    A megvizsgált magyarországi agyagok elterjedése. (Természettudományi Közlöny, 1895)
    A lúgos kémlőszerek eltartásáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1895)
    A magyar korona országainak megvizsgált tűzálló agyagjai. (Bp., 1896)
    Spiritusz izzólámpa. (Természettudományi Közlöny, 1896)
    Sókivirágzás a Ruszanda tó partjáról. (Földtani Közlöny, 1898)
    A Krassó-Szörény megyei szerpentinek összetétele. – A kárpátövi nyers petróleum vizsgálata. – A budapesti Eskü térihídfő munkálatai alkalmával kitört artézi hévíz chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1898)
    Az agyag vizsgálata. (Természettudományi Közlöny, 1899)
    A magas hőmérséklet méréséről. K. S. előadása az 1900. okt. 17-iki egyetemes ülésen. (Természettudományi Közlöny, 1901)
    A szovátai meleg és forró sóstavak mint természetes hőaccumulátorok. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1901; és külön: Bp., 1902)
    A magyar korona országainak ásványszenei. (Természettudományi Közlöny, 1902)
    A Nap melegének accumulatiója különféle folyadékokban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1903. dec. 14.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904; kivonatosan: Természettudományi Közlöny, 1904; németül: Annalen der Physik, 1904)
    Naptól felmelegedő sóstavak. (Természettudományi Közlöny, 1904)
    A Magyarhoni Földtani Társulat Földrengési Obszervatóriumának jelentése a januári–decemberi hónapokban észlelt földrengésekről. 1–6. Emszt Kálmánnal. (Földtani Közlöny, 1904)
    A magyar korona országainak megvizsgált agyagai. Monográfia. (Bp., 1906; németül is)
    Új épületek tökéletes kiszárításának újabb módja. (Természettudományi Közlöny, 1907)
    A margitszigeti artézi kút vizének hőmérsékleti viszonyai. (Földtani Közlöny, 1908)
    Alacsony hőmérsékletek mérése. – Magas hőmérsékletek mérése. (Természettudományi Közlöny, 1908)
    A hőmérsékletek hatása az artézi kutakra. (Természettudományi Közlöny, 1909)
    Vízvezeték útján lehet-e mérgezés? – Hűtőkeverékek. – A kőszén fűtőképességéről. (Természettudományi Közlöny, 1910). 

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1911. jún. 2.)
    Muraközy Károly: K. S. (Magyar Chemikusok Lapja, 1911)
    Schafarzik Ferenc búcsúbeszéde K. S. l. tag sírjánál. (Akadémiai Értesítő, 1911)
    Ilosvay Lajos: K. S. Életrajz és bibliográfia. (Földtani Közlöny, 1912)
    Pap János: Ismertetés K. S.-ról. (Magyar Kémikusok Lapja, 1961)
    Hála József: K. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Barabás Endre: Szováta. http://www.erdelyigyopar.ro/1905-7-8/2536-szovata.html

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (12), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (15), író (889), irodalomtörténész (263), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (89), muzeológus (80), nagybirtokos (62), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu