Főbb művei

F. m.: A huszonegyéves Ady Endre. Tanulmány. (Gyoma, 1922)
Ady Endre élet és költészete. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1922)
Ismeretlen Ady-versek. (Magyar Írók, 1921)
A fiatal Ady világa. – Újabb adatok Ady debreceni éveihez. (Ady Múzeum, 1924)
A rím elméletéhez. (Kardos Albert-emlékkönyv. Debrecen, 1927)
Kosztolányi kontra Ady. (Debreczeni Független Újság, 1929)
Az új irodalom története francia nyelven. Bírálat Hankiss–Juhász Panorama de la littérature hongroise c. művéről. Kardos Pállal. (Kritikai füzetek. 1. Debrecen, 1930)
A magyarság antik hagyományai. (Pantheon Tanulmányok. 5. Bp., 1942)
Kiss József. (Libanon [folyóirat], 1943)
Az új magyar líra. (Demokrácia és Köznevelés, 1945)
Karinthy Frigyes. Tanulmány. (Anonymus Könyvtár. 7. Bp., 1946)
Ady Endre. (A Szabad Föld Könyvtára. 2. Bp., 1946)
Karinthy Frigyes. Monográfia. A Nyugat pályadíját elnyert tanulmány átd. változata. (Bp., 1947)
A tanár úr notesze. Ifjúsági regény. Biczó András rajzaival. (Bp., 1947)
A gyermek és a könyv. (Köznevelés, 1948)
Gorkij. (Bp., 1951)
„Építünk.” (Csillag, 1952)
Tóth Árpád novellái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
Tóth Árpád műfordításai. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1954 és külön: Bp., 1954)
Tóth Árpád. Monográfia és doktori értek. is. 10 táblával. (Bp., 1955
2. átd. kiad. 1965)
Líra és értelem. (Valóság, 1957)
Tóth Árpád kroki-versei. K. Kocztur Gizellával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
A világirodalom a huszadik században. (Nagyvilág, 1958)
Tóth Árpád alkotásmódja, munkamódszere. (Filológiai Közlöny, 1958)
Gábor Andor műfordításai. (Kortárs, 1958)
Művek és mesterek. Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1958)
Ady Endre. (Magyar Tudomány, 1959)
Vázlatok, esszék, kritikák. Új magyar irodalom. Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1959)
A rím elméletéről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1959. dec. 7.
megjelent, röviden: A rímről. Kortárs, 1961
németül: Betrachtungen über den ungarischen Reim. (Acta Litteraria, 1961)
Rokon- és eltérő vonások a népi demokratikus irodalmakban. (Világirodalmi Figyelő, 1963)
A reneszánsz és a humanizmus fogalmainak összefüggése. (Filológiai Közlöny, 1963)
Zur Frage der Literarischen Übersetzung. (Acta Litteraria, 1964)
A műfordítás kérdései. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Közel és távol. Irodalmi tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1966)
Bevezetés a magyar verstanba. Egy. jegyz. (Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba. Szerk. is. Barta Jánossal, Nagy Miklóssal. Bp., 1966
5. kiad. 1972
8. kiad. 1975
16. kiad. 1985
17. kiad. 1988
27. kiad. 1997)
Fél évszázad szovjet irodalma. (Társadalmi Szemle, 1967)
A világirodalom fogalma és problematikája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1968. okt. 28.
megjelent: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1969
franciául: Sur les problèmes de la littérature mondiale. Acta Litteraria, 1969)
Kardos Albert. (Irodalomtörténet, 1970)
Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Író, írás, irodalom. Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1973)
A legújabb magyar líra. K. L. előadása 1945-ben. (Kortárs, 1975)
Emlékezés a debreceni Ady Társaságra. (Kortárs, 1977)
Hármaskönyv. Kísérletek, viták, vallomások. (Bp., 1978)
Találkozások Szép Ernővel. – Kosztolányi-pillanataim. (Kortárs, 1979)
Kosztolányi műfordításairól. (Nagyvilág, 1985)
Harminchárom arc. Íróportrék. (Bp., 1983)
Száz kritika. (Bp., 1987)
írásai a Nyugatban: Ady: Rövid dalok. (Nyugat, 1922)
Karinthy Frigyes. A Nyugat tanulmánypályázatán II. díjjal kitüntetett pályamű. 1–5. (1926)
Az inas. A Nyugat novellapályázatán díjjal kitüntetett pályamű. 1–5. (1927)
Karinthy Frigyes. (1930)
Szellemtörténet. Fülep Lajossal. – Embervásár. Gergely Sándor regénye. – Gerson és neje. Zsolt Béla regénye. (1931)
A szegény Villon balladái. Szabó Lőrinc fordítása. (1932)
Jedviga kisasszony. Szenes Piroska könyve. (1934)
Bródy Sándor legszebb írásai. – Bárdosi Németh János: Zsellérek. – Móra Ferenc: Parasztjaim. – Nagy Méda: Asszonyoknak üzenem. (1935)
Őszi kávéház. Fenyő László versei. – Gelléri Andor Endre novellái. (1936)
Zöld árvíz. Balázs Ferenc regénye. – Utazás a koponyám körül. 1–4. Háború. Juhász Géza versei. – Hatholdas rózsakert. Babits Mihály novelláskötete. – Pjotruska. Karácsony Benő regénye. (1937)
Mennyei riport. Karinthy Frigyes regénye. – Tibold Márton. Molter Károly regénye. – Fellegjárás. Sőtér István regénye. (1938)
Egy kosár gyümölcs. Kassák Lajos regénye. – Esőisten siratja Mexikót. Passuth László regénye. (1939)
Elmondja János. Asztalos István regénye. – Szerdai fogadónap. Németh László regénye. – Lázadó angyal. Rónay György regénye. – Zivatar. Hollós Korvin Lajos novellái. (1940)
szerk.: Tóth Árpád válogatott prózai cikkei. (Debrecen, 1938)
Az Ady–Rákosi-vita. Egy irodalmi per aktái. Összeáll. (Debrecen, 1940)
Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1946)
Goethe: Válogatott versek. Szerk. Király Istvánnal, Vas Istvánnal. Az előszót Németh Andor írta. (Bp., 1949)
Edgar Allan Poe összes költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Klasszikus remekművek. Bp., 1949)
Zola, Émile: Germinal. Regény. Ford. F. Rácz Kálmán. A bevezető tanulmányt írta. (A realizmus mesterei. 9. Bp., 1949)
Shelley válogatott költeményei. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1950)
Adam Mickiewicz válogatott írásai. Szerk. Kovács Endrével. (Bp., 1950)
József Attila összes versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1950)
Gelléri Andor Endre: A szállítóknál. Vál. elbeszélések. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1950)
Majakovszkij válogatott versei. Szerk. Gábor Andorral. (Bp., 1951)
Lermontov válogatott költeményei. Szerk. Gábor Andorral. A bevezető tanulmányt írta K. L. (Bp., 1951)
A Volgától a Dunáig. Szovjet költők versei. Összeáll. (Szépirodalmi kiskönyvtár. 16–17. Bp., 1951)
Becher, Johannes R. A hazatérő. Versek a Dichtung c. kötetből. Szerk. Gábor Andorral, a bevezetést K. L. írta. (Bp., 1951)
„Van ilyen párt!” Szovjet költők versei. Szerk. Pető Miklóssal, Radó Györggyel. Megjelent a Magyar Dolgozók Pártja második kongresszusára, 1951. febr. 24–25. (Bp., 1951)
A Volgától a Dunáig. Szovjet költők a magyarokról. Szerk. (Bp., 1951)
A szovjet költészet antológiája. Hidas Antal és Szergej Kirjanov válogatása alapján szerk. K. L. Ill. Végh Gusztáv. (Bp., 1952
2. átd. kiad. 1955)
Fast, Howard: Spartacus. Történelmi regény. Ford. Szentkuthy Miklós. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1953
2. kiad. 1954)
Kosztolányi Dezső válogatott novellái. Vál. Réz Pál, a bevezetést írta K. L. Ill. Csernus Tibor. (Bp., 1954)
Tóth Árpád válogatott versei. Vál., szerk., az utószót írta. (Bp., 1955)
Shakespeare összes drámái. I–IV. köt. Szerk. Kéry László, a bevezető tanulmányt írta K. L. (Bp., 1955)
Flaubert, Gustave: Bouvard és Pécuchet. Regény. Ford. Tóth Árpád. A bevezető tanulmányt írta K. L. Ill. Zádor István. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955)
Whitman, Walt: Fűszálak. Vál. versek. Vál., szerk. Szenczi Miklóssal. Ill. Bartha László. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955)
Száz vers. Vál. idegen versek eredeti szövege és versfordítása. Összeáll. (Bp., 1956
2. kiad. 1957)
A világirodalom a XIX. században. Egy. tankönyv. (Bp., 1956)
Majakovszkij válogatott művei. I–IV. köt. Vál., szerk. Radó György. Az előszót írta K. L. (Bp., 1957)
Lermontov: Válogatott költemények. Vál., szerk. Török Endrével. Az utószót írta K. L. Ill. Zádor István. (Orosz remekírók. Bp., 1957)
Anton Pavlovics Csehov művei. I–IV. köt. Vál. Apostol András, Wessely László, az utószót írta K. L. (Bp., 1959)
Szovjet irodalom. Tanulmányok. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. 22 táblával. (Bp., 1959)
Zola, Émile: Germinal. Regény. Ford. Bardócz Ilona. A bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1959)
Majakovszkij: Válogatott versek. Szerk. Pető Miklós, a bevezető tanulmányt írta K. L. (Pártmunkások Könyvtára. Bp., 1960)
Nyekraszov, Nyikolaj Alekszejevics: Versek, elbeszélő költemények. Szerk. Török Endrével, Zöldhelyi Zsuzsával. Az utószót írta Fodor András, ill. Zádor István. (Orosz remekírók. Bp., 1962)
John Keats versei. Szerk. Kéry Lászlóval, az utószót írta András T. László. (Bp., 1962)
Az amerikai irodalom a XX. században. Tanulmányok. Szerk. Sükösd Mihállyal, a bevezető tanulmányt Országh László írta. 22 táblával. (Bp., 1962
2. kiad. 1965)
Karinthy Frigyes válogatott művei. Vál., sajtó alá rend. (Magyar klasszikusok. Bp., 1962
2. kiad. 1965)
Tóth Árpád összes művei. (Magyar Parnasszus. Bp., 1962
3. bőv. kiad. 1971)
Percy Bysshe Shelley versei. Szerk. Kéry Lászlóval. (Bp., 1963)
Tóth Árpád versei. Összeáll., az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
A világirodalom ars poeticái. Összeáll. Lengyel Béla, Vincze Flóra, a bevezető tanulmányt írta K. L. (Bp., 1965)
Az új szovjet irodalom. Tanulmányok. Szerk. Elbert Jánossal. Ill. Szász Endre. (Bp., 1967)
Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái. Sajtó alá rend. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1967)
Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái. Sajtó alá rend. (Nagy Klasszikusok. Bp., 1974
2. kiad. 1979
3. kiad. 1984)
A forrófejű Adron. Szovjet-orosz írók elbeszélései. 1920–1940. Szerk. Többekkel. – Téli tölgy. Szovjet-orosz írók elbeszélései. 1940–1970. Szerk. Többekkel. (A szovjet irodalom könyvtára. Bp., 1975)
Tóth Árpád válogatott művei. Vál., szerk. (Magyar Remekírók. Bp., 1964)
Tóth Árpád költeményei. Szerk., a szöveget gondozta Kocztur Gizellával. Bibliofil, számozott kiadásváltozattal. (Bp., 1986)
Juhász Géza levelesládája. Vál., sajtó alá rend. Juhász Gézáné, Lévay Botond. Az előszót írta K. L. (Bp., 1987)
ford.: Hugo, Victor: A dzsinnek. Ford. Gáborjáni Szabó Kálmán eredeti fametszeteivel. (Debrecen, 1925)
Hugo Victor: Hernani. Tragédia 5 felvonásban. A bevezetést írta Sziklay János. Ford. K. L. Ill. Jaschik Álmos. (Hugo Victor összes regényei és elbeszélései. Bp., 1928)
Rimbaud, Arthur: Versek. (Debrecen, 1930)
Zola, Émile: Rougonék szerencséje. I–II. köt. Regény. A bevezetőt írta Ambrus Zoltán. Ford. K. L. Ill. Conrád Gyula. (Zola összes művei. Bp., 1930)
Bialik: A talmudista. Versek. Ford. K. L. Adler Miklós fametszeteivel. 24 táblával. (Debrecen, 1942)
Héber költők antológiája. K. L. műfordításai. (Javne Könyvek. 12. Bp., 1943
2. kiad. 1947)
Rimbaud, Arthur: Költemények. Ford. (Ampelos Könyvek. 4. Debrecen, 1944)
Gribojedov, Alekszandr Szergejevics: Az ész bajjal jár. Vígjáték 4 felvonásban. Ford. Fáy E. Bélával. (Új Könyvtár. 14. Bp., 1947)
Roosevelt, Elliott: Apám így látta. Visszaemlékezés. Ford. (Bp., 1947)
Leonidze, Giorgi: Sztálin ifjúsága. Gyermekkor, serdülőkor. Hősköltemény. Ford. Raics Istvánnal. (Bp., 1949)
Kleist, Heinrich von: Kohlhaas Mihály. Regény. Ford. (Révai Könyvtár. 35. Bp., 1949)
Tyihonov, Nyikolaj Szemjonovics: Pohárköszöntő. Versek. Ford., az előszót írta. (Bp., 1950)
Vapcarov, Nikola Jankov: Párviadal. Versek. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1951
2. kiad. 1974)
Tvardovszkij, Alekszandr Trifonovics: Vaszilij Tyorkin. Ford. K. L. Ill. Csergezán Pál. (Bp., 1952
2. kiad. 1955)
Tyihonov, Nyikolaj Szemjonovics: Válogatott versek. Szerk. Szabó Lőrinc. Ford. K. L. (Bp., 1953)
Ticsina, Pavlo: Sztálin arcképét hímezzük. Verses képeskönyv. Ford. (Bp., 1953)
K. L. válogatott műfordításai. A szerző utószavával. (Bp., 1953)
Kleist, Heinrich von: Kohlhaas Mihály. Ill. Avar Ildikó. (Olcsó Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1955)
Tvardovszkij, Alekszandr Trifonovics: Nekeresdország. Elbeszélő költemény. Ford., az utószót írta K. L. Ill. Kiss Kovács Gyula. (Bp., 1956)
Tvardovszkij, Alekszandr Trifonovics: Nekeresdország. (Bp., 1956)
Barrett-Browning, Elisabeth: Portugál szonettek. Ford., az előszót írta. (Janus Könyvek. Bp., 1956)
Ezer álarc mögül. Vál. versfordítások. (Bp., 1959)
Tvardovszkij, Alekszandr Trifonovics: Vaszilij Tyorkin. Ford. K. L. Az utószót Majtényi Erik írta. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1960)
Shakespeare: Othello, a velencei mór. Színmű. Ford. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960)
Heine, Heinrich: Németország. Téli rege. Ford. K. L. Ill. Szász Endre. (Bp., 1962)
Kleist, Heinrich von: Kohlhaas Mihály. Regény. Ford. K. L. Ill. Ratgeb, Jörg. (Helikon Csillagok. Bp., 1975)
Tvardovszkij, Alekszandr Trifonovics: Vaszilij Tyorkin. Ford. K. L. Az utószót Péter Mihály írta. (3. kiad. Bp., 1975)
Barrett-Browning, Elisabeth: Portugál szonettek. Ford. K. L. Ill. Balla Margit. (Bp., 1976)
Shakespeare: Othello. Dráma. Az utószót Géher István írta. (William Shakespeare drámái. Bp., 1983)
A három lovag és az ing. Műfordítások. (Bp., 1986)
K. L.-emlékszám. Válogatás K. L. műfordításaiból. (Nagyvilág, 1987)
Kleist, Heinrich von: Kohlhaas Mihály. Regény és színmű. Ford. Tandori Dezsővel. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 2003).

Irodalom

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Győry János: K. L. válogatott műfordításairól. (Irodalomtörténet, 1954)
Nagy János: K. L.: Tóth Árpád. (Alföld, 1956)
Rába György: K. L.: Tóth Árpád. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
Simó Jenő: K. L.: Művek és mesterek. (Kortárs, 1959)
Szabolcsi Miklós: K. L.: Vázlatok, esszék, kritikák. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kovács Kálmán: K. L.: Közel és távol. (Társadalmi Szemle, 1966)
Kardos Pál: K. L.: Tóth Árpád. 2. átd. kiad. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Tamás István: Magyar irodalom – világirodalom. Beszélgetés K. L. akadémikussal. (Népszabadság, 1972. jan. 16.)
Kéry László: K. L. 75 éves. Grezsa Ferenc: K. L.: Író, írás, irodalom. (Kortárs, 1973)
Vass József: K. L.: Író, írás, irodalom. (Kortárs, 1973)
Fenyő István: K. L.: Író, írás, irodalom. (Literatura, 1974)
Gyergyai Albert: Arcképvázlat K. L.-ról. (Gy. A.: Késői tallózás. Bp., 1975)
K. L.-val beszélget Koczkás Sándor. (Jelenkor, 1977)
Gábor István: K. L. nyolcvan éves. (Magyar Nemzet, 1978. aug. 17.)
Reisinger János: K. L. műve. (Irodalomtörténet, 1978)
Tüskés Tibor: K. L.: Hármaskönyv. Köszöntjük a 80 éves K. L.-t. (Alföld, 1978)
Tandori Dezső: Jegyzetek K. L. Hármaskönyvéről. (Kortárs, 1978)
Pomogáts Béla: K. L.: Hármaskönyv. (Társadalmi Szemle, 1979)
Sőtér István: K. L. Hármaskönyve. (Nagyvilág, 1979)
Válaszolni nehezebb. Írók a képernyőn. Szerk. Bihari Sándor. (Bp., 1980)
Kovács József: K. L.: Hármaskönyv. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
Petrőczi Éva: Egy belső élet balladája. K. L. 85 éves. (Kortárs, 1983)
Géher István: Emlékezés egy szemináriumra. K. L. fordítói műhelye. (Nagyvilág, 1983)
Wéber Antal: K. L.: Harminchárom arc. (Irodalomtörténet, 1984)
Nádor Tamás: K. L. (N. T.: Ex libris. Bp., 1986)
Fried István: K. L. (Hungarológiai Értesítő, 1986)
Halálhír és nekrológ. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. febr. 4.)
Hajdú Demeter Dénes: K. L. és a debreceni Ady Társaság. (Magyar Nemzet, 1987. febr. 16.)
Sükösd Mihály: Egy szál gyertya K. L. sírjára. (Népszabadság, 1987. febr. 21.)
Bajomi Lázár Endre: K. L.-ra emlékezve. (Magyar Nemzet, 1987. febr. 24.)
Tandori Dezső: K. L. halálára. (Kortárs, 1987)
K. L.-emlékszám. K. L.: Visszaemlékezések. – Mihályi Gábor: K. L. szerkesztőségében. – Kéry László: K. L. (Nagyvilág, 1987)
Bakó Endre: K. L. (Alföld, 1987)
Hajdú Péter: K. L. (Magyar Tudomány, 1987)
Domokos Mátyás: K. L.: Száz kritika. (Kortárs, 1987)
Pálmai Kálmán: K. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987/88)
Tandori Dezső: K. L.: Száz kritika. (Irodalomtörténet, 1989)
Halmos Sándor: Száz éve született K. L. (Múlt és jövő, 1998)