Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Zenthe Ferenc emlékezete

    Kardos Tibor

    irodalomtörténész, műfordító


    Született: 1908. augusztus 2. Budapest
    Meghalt: 1973. december 20. Budapest
    Temetés: 1974. január 4. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Kardos Brunó festőművész, Simon Ilona. F: Liber Margit. Leánya: Kardos Marianna (1943–) és Kardos Julianna (1946–) kémikus, az MTA doktora.

    Iskola

    Elemi iskoláit Budapesten és Rácalmás-Kulcsban végezte (Fehér vármegye), a budapesti III. kerületi (= óbudai) Árpád Főgimnáziumban és a Bonyhádi Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább, Bonyhádon éretts. (1926). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1930) és olasz–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1932); a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként a római tudományegyetemen tanult, ill. uo. italianisztikai kutatásokat folytatott (1928–1929, 1931–1932, 1937–1938), az olasz–magyar humanista kapcsolatok tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936), az irodalomtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1973. máj. 11.).

    Életút

    A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Olasz Intézetének gyakornoka (1932–1933) és magántanára (1936–1944), egyúttal a budapesti Berzsenyi Dániel Reálgimnázium óraadó (1933–1936), helyettes, majd r. tanára (1936–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen humanista forrásgyakorlatokat tartott (1936–1942).



    A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Tanfolyamán az olasz irodalom, a klasszika-filológia és a régi magyar irodalom előadó tanára (1945–1946), a Római Magyar Intézet igazgatója (1946–1949) és a Római Tudományegyetemen a magyar nyelv és irodalom ny. r. tanára (1947–1949). Az ELTE Olasz Nyelv és Irodalom Tanszékének egy. docens (1950–1951), egy. tanára (1951. szept. 15.–1973. dec. 19.) és a Tanszék vezetője (1950–1973), a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar. dékánja (1955–1956). Az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjának vezetője (1953–1956) és az MTA Irodalomtörténeti Intézet Világirodalmi Osztályának osztályvezetője (1956–1957).



    A magyarországi humanizmus, elsősorban Hunyadi Mátyás udvarának kultúrájával, Janus Pannonius és Zrínyi Miklós munkásságával, a magyaritáliai művelődéstörténeti kapcsolatok történetével foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi deákműveltség, a reneszánsz kor plebejus ideológiája, ill. a magyar dráma és színjátszás kezdeteinek feltárása terén. Műfordítóként a reneszánsz és a humanizmus klasszikusainak (pl. Morus Tamás, Leonardo da Vinci, Rotterdami Erasmus stb.) műveit tolmácsolta, és az általa mintaszerűen gondozott szövegeket filológiailag igényes kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel is ellátta. Nemzetközileg is kiemelkedő Dante-kutatóként kezdeményezte összes műveinek teljes magyar kiadását, ugyanakkor összevetette a korábbi magyar kiadások (főleg Babits Mihály klasszikus fordítása) szövegeltéréseit. Rendkívül termékeny szerző volt, filológiai alapkutatásait az 1930-as évektől sorra jelentette meg magyar és olasz nyelvű szakfolyóiratokban: publikációi, szövegkiadásai, fordításai meghaladják az ezer tételt!

    Emlékezet

    Budapesten (Víziváros, II. kerület Szász Károly utca 3.; majd Lipótváros, V. kerület Stollár Béla utca 3/a) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke (1962–1973). A Magyar Írók Szövetsége, a Magyar PEN Club és a Fészek Művészklub tagja. Az Országos Béketanács tagja (1958-tól). Az Italianisták Nemzetközi Szövetsége (= Associazione Internazionale per gli Studi di Lingua e Letteratura Italiana) alelnöke (1966–1970), elnöke (1970–1973). A velencei Európai Művelődési Társaság (Société Européenne de Culture = Società Europea di Cultura) végrehajtó bizottságának (VB) tagja (1960-tól), a padovai Centro Petrarchesco tudományos tanácsának (1971-től), a román Ovidianum t. tagja (1972). Az Arcadia Olasz Irodalmi Akadémia (= Accademia dell’Arcadia) tagja (külső: 1964-től).

    Elismerés

    Baumgarten-díj (1942), A felsőoktatás kiváló dolgozója (1953), Kossuth-díj (A magyarországi humanizmus kora c. művéért, 1956), Comenius-érem (a Csehszlovák Béketanács díja, 1958), Dante-érem (Verona, 1965 és Firenze, 1969), az Olasz Nemzeti Dante Bizottság Aranyérme (1967).

    Szerkesztés

    Az olasz nyelvű Janus Pannonius c. folyóirat (1947–1948) és a Filológiai Közlöny szerkesztője (1955–1973). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Évkönyve szerkesztője (1952/53. Bp., 1953).

    Főbb művei

    F. m.: A laikus mozgalom magyar bibliája. (Minerva Könyvtár. 35. Bp., 1931)
    Callimachus. Tanulmány Mátyás király államrezonjáról. (Minerva Könyvtár. 36. Bp., 1931)
    Makaronikus költészet. (Magyar Nyelv, 1932)
    Zrínyi, a költő a XVII. század világában. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932; és külön: Irodalomtörténeti Füzetek. 45. Bp., 1932)
    Bél Mátyás levelezése egy olasz tudóssal. (Irodalomtörténet, 1933)
    Stílustanulmányok Mátyás király kancelláriájáról. (Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából. 22. Pécs, 1933)
    Néhány adalék a magyarországi humanizmus történetéhez. (Az Erzsébet Tudományegyetem Olasz Intézetének Füzetei. 4. Pécs, 1933)
    Hol van Faludi Ferenc könyvtára? – Humanizmus és bibliofilia. (Könyvtári Szemle, 1934)
    A virtuális Magyarország. (Magyar irodalmi ritkaságok. 29. Magyar reneszánsz írók. Szerk. is. Bp., 1934)
    Hét symposion. Mátyás udvara és a krakkói platonisták. (Apollo, 1934)
    Horatius Kemenesalján. (A Berzsenyi Dániel Gimnázium Évkönyve, 1934/35; és külön: Bp., 1935)
    Janus Pannonius bukása. (Pannonia Könyvtár. 3. Pécs, 1935)
    Reneszánsz királyfiak neveltetése. (Apollo Könyvtár. 3. Bp., 1935)
    Coluccio Salutati levelezése a magyar Anjoukkal. (Századok, 1936)
    Magyar tárgyú fejezetek Giovanni da Ravenna emlékiratában. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1936)
    A magyar humanizmus kezdetei. (Pannonia Könyvtár. 20. Pécs, 1936)
    Che cosa fu l’umenesimo ungherese? (Roma, 1937)
    Az Albertiek édenkertje. (Minerva Könyvtár. 57. Bp., 1937)
    Deákműveltség és magyar renaissance. 1–2. (Századok, 1939; és külön: Bp., 1939)
    La Renaissance en Hongrie. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1939)
    Dalmácia, a magyar humanizmus kapuja. (Apollo, 1939)
    Humanista irodalom. (Magyar művelődéstörténet. II. köt. Bp., 1939; hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
    Mátyás király és a humanizmus. (Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. II. köt. Bp., 1940 és külön: Bp., 1940)
    Mátyás király. (Magyarok Könyvtára. Bp., 1940)
    Mattia Corvino re umanista. (La Rinascita, 1940; és külön: Firenze, 1941)
    Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. Monográfia. 4 táblával. (A Magyar Történelmi Társulat könyvei. VII. Bp., 1941)
    L’Ungheria negli scritti degli umanisti italiani. (Bp., 1941)
    The Wandering Scholars in the Hungarian Middle Ages. (The Hungarian Quaterly, 1941)
    Középkori magyarországi misztérium a betlehemi csillagról. (Diarium, 1941)
    A középkori olasz–magyar művelődési kapcsolatok kérdése. (Olasz Szemle, 1942)
    Horvátország és a tengerpart kulturális jelentősége. (Balkáni Füzetek. Bp., 1942)
    Adatok a magyar irodalmi barokk keletkezéséhez. (Magyarságtudomány, 1942; és külön: Bp., 1942)
    A magyarság antik hagyományai. (Parthenon Tanulmányok. 5. Bp., 1942; franciául: La Hongrie latine. Paris, 1942; 2. kiad. 1949; olaszul: Le tradizioni classiche in Ungheria. Bp., 1943)
    A legenda keletkezése és a magyar legendairodalom. (Magyar századok. Legendák könyve. Szerk. is. Bp., 1943)
    Olasz humanizmus–magyar humanizmus. (Olasz Szemle, 1943)
    A régi magyar irodalom. (Demokrácia és Köznevelés, 1945 és külön: Nevelők Könyvtára. 1. Bp., 1945)
    Szociális feszültség és irodalom. (Sorsunk, 1945)
    Janus Pannonius emlékezete. (Sorsunk, 1947)
    Caratteri ed aspetti dell’umanismo ungherese. – Pietro Ransano in Ungheria. (mindkettő: Janus Pannonius [folyóirat], 1947 és külön is: Roma, 1947)
    A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. (Századok, 1950)
    Velencei vonatkozású gazdaságtörténeti adatok a Jagelló-korból. (Századok, 1951)
    Janus Pannonius. (Dunántúl, 1952)
    A Huszita Biblia keletkezése. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1952; és átd. külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 82. Bp., 1953)
    A magyar humanizmus kérdései. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1953)
    A magyar vígjáték kezdetei. (Zenetudományi Tanulmányok. I. Kodály Zoltán Emlékkönyv. Bp., 1953)
    Huszita típusú kantilénáink. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953 és külön: Irodalomtörténeti Füzetek. Új Sorozat. 1. Bp., 1954)
    A régi magyar színjáték kérdéséhez. – Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei és a középkori laikus mozgalmak. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1954)
    Az Árgírus-széphistória. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1954. ápr. 19.; megjelent: Bp., 1967)
    A modern filológia feladatai Magyarországon. Turóczi-Trostler Józseffel. (Filológiai Közlöny, 1955)
    A magyarországi humanizmus kora. Monográfia. 8 táblával. (Bp., 1955)
    A „trufa” egy régi magyar irodalmi műfaj jellege és európai összefüggései. (Filológiai Közlöny, 1955; olaszul: Publicazioni dell’Istituto Italiano dell’Università Eötvös Loránd, 1957)
    Leonardo humanizmusa. (Renaissance-tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1957; és külön: az ELTE BTK Olasz Tanszékének Kiadványai. 8. Bp., 1957)
    Dante alkotó képzelete. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1957)
    Adatok és szempontok a magyar dráma kezdeteihez. 1–2. (Filológiai Közlöny, 1957)
    Beszámoló Petrarca-tanulmányokról. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1958)
    Megjegyzések Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvas mondája kérdéséhez. – Posztillák az olasz irodalom klasszikusainak bevezetéseihez. (Filológiai Közlöny, 1958)
    Jagellókori humanizmusunk néhány elvi kérdése tárgyában. Válasz Gerézdi Rabán cikkére. (Filológiai Közlöny, 1959)
    „Dús Pannónia.” A renaissance kori tájszépség felfedezéséhez Magyarországon. (Filológiai Közlöny, 1960)
    A magyar színjáték kezdetei. (Színházi tanulmányok. 1. Bp., 1960)
    A magyar humanizmus olasz kapcsolatainak alakulása és jellege. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1960)
    Drámai szövegeink története a középkorban és a reneszánszban. (Régi magyar drámai emlékek. I–II. köt. Szövegkritikai kiadás. Sajtó alá rend., szerk. is. Dömötör Teklával. Bp., 1960)
    Dante és a magyar olvasók. (Filológiai Közlöny, 1962)
    A renaissance és a humanizmus fogalmainak összefüggéseiről. (Filológiai Közlöny, 1963)
    A magyar szentimentalizmus európai kapcsolatairól. – Hír 1527-ből. I. János király választását dicsőítő népénekről. (Filológiai Közlöny, 1964)
    Szemtől szembe Michelangelóval. (Nagyvilág, 1964)
    Michelangelo, az emberi szabadság művésze. Halálának 400 éves évfordulójára. – Az emberi természet és értelem törvénykönyve. Boccaccio Dekameronjának történeti jelentősége. (Világosság, 1964)
    A költő Michelangelo. (Magyar Tudomány, 1965)
    Dante a világirodalomban. (Nagyvilág, 1965)
    Dante és a haladás. (Világosság, 1965)
    Dante és a költői képzelet. (Korunk, 1965)
    Dante humanizmusa a középkor és a renaissance között. – A Dante-kép változásai Babits óta. (Dante a középkor és renaissance között. Szerk. is. Bp., 1966)
    A cselekvés romantikus mozzanatai Foscolo „Sírok” c. poémájában. (Filológiai Közlöny, 1966)
    A régi magyar dráma nyelvének összetevői. (Magyar Nyelvőr, 1966)
    Az olasz természetfilozófusok. (Világosság, 1966)
    L’umanesimo di Dante tra il Medioevo ed il Rinascimento. (Acta Litteraria, 1966)
    A pécsi Egyetemi Beszédek és a humanizmus. (Tanulmányok a pécsi egyetem történetéből. Bp., 1967)
    Megjegyzések a magyar lírai körmondat felbomlásához. (Nyelvtudományi Értekezések, 1967)
    I postulati umanistici del Petrarca e gli Angioini ungheresi. (Acta Litteraria, 1967)
    Az Árgírus-széphistória. Monográfia. 16 táblával, 7 melléklettel. (Bp., 1967)
    Társadalmi valóság és költői válasz. (Világosság, 1967)
    Studi e ricerche umanistiche italo–ungheresi. (Studia Romanica Debreceniensia. Debrecen, 1967)
    Arany Dante-ódája keletkezéséhez. (Filológiai Közlöny, 1968)
    Storia della letteratura italiana dalle origini alla fine del Cinquecento. I–II. köt. Egységes egy. jegyz. (Bp., 1969)
    Az író Machiavelli. (Nagyvilág, 1969)
    Emlékezés egy nagy tudósról, Gábor Ignácról. (Filológiai Közlöny, 1969)
    A modern politikai gondolkodás úttörője. Machiavelli „tökéletesen immanens” világszemlélete. (Világosság, 1969)
    A Gritti-játék keletkezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
    Párbeszéd Morus Tamásról. (Világosság, 1970)
    Reflexiók Lenin képalkotásáról. Születése századik évfordulójára. – Az olasz irodalmi kutatások a felszabadulás óta. (Filológiai Közlöny, 1970)
    „Tiszteljétek a fenséges poétát!” Dante halálának 650. évfordulójára. – Aki elsőnek hozta Dunánkhoz a Múzsákat. (Nagyvilág, 1971)
    Bakócz Tamás halálának 450. évfordulóján. (Világosság, 1971)
    Műfordítás és modern filológiai. (Filológiai Közlöny, 1971)
    La corte rinascimentale di Nádasdy Tamás. (Acta Litteraria, 1971)
    Az élő Janus. (Jelenkor, 1972)
    Janus Pannonius – egy költői életpálya. (Irodalomtörténet, 1972 és külön: Bp., 1972; olaszul: Giano Pannonio. Una carriera poetica. Acta Litteraria, 1972)
    Vitéz János és kora. (Filológiai Közlöny, 1972)
    Élő humanizmus. Irodalmi tanulmányok, arcképek, vázlatok. (Elvek és utak. Bp., 1972)
    Janus Pannonius és a középkor. – Történelmi arcképcsarnok: Ulrich von Hutten lovag. (Filológiai Közlöny, 1973)
    Az emberség műhelyei. Tanulmányok. (Bp., 1973)
    Janus Pannonius világnézete. 1–2. (Világosság, 1973)
    Az Árgírus-széphistória. (Világosság, 1974)
    Ki volt Mátyás király? Szerk., az előszót írta Szigethy Gábor. (Gondolkodó magyarok. Bp., 1983)
    Középkori kultúra – középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. (Mundus – új irodalom. 57. Bp., 2006)

     

    ford., szerk.: Kálti Márk Képes Krónikája. Szemelvények és képek. Összeáll., ford. 2 táblával. (Officina Képeskönyvek. 5. Bp., 1938)
    Morus Tamás: Utópia. Ford. K. T., a bevezető tanulmányt írta Moór Gyula. (Bp., 1943), Janus Pannonius: Itáliai évek. Ford. Geréb László. A bevezető tanulmányt írta K. T. Pohárnok Zoltán fametszeteivel. (A Vajda János Társaság Könyvei. 1. Bp., 1943)
    Leonardo da Vinci: Válogatott írások. Szerk., ford. és a bevezető tanulmányt írta. 5 táblával. (Filozófiai Kiskönyvtár. 1. Bp., 1953)
    Boccaccio, Giovanni: Dekameron. Válogatás. Ford. Révay József, vál., szerk. K. T. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1954)
    Gáspár Endre: Válogatott műfordítások. Vál. Faludy György, a bevezető tanulmányt írta K. T. (Bp., 1956)
    Manzoni, Alessandro: A jegyesek. Regény. Ford. Révay József, az előszót írta K. T. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1956; 3. kiad. 1975)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. Babits Mihály. A bevezető tanulmányt írta és Babits jegyzeteit kiegészítette K. T. 25 táblával. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1957)
    Thuróczi János: Magyar Krónika. – Chronica Hungarorum. Ford. Geréb László. Szerk., a bevezető tanulmányt írta K. T. (Monumenta Hungarica. 1. Bp., 1957)
    Rotterdami Erasmus: A balgaság dícsérete. Ford., magyarázta, az előbeszédet és az utószót írta K. T. Ifj. Holbein János illusztrációival. (Bp., 1958; 2. kiad. 1960; 3. kiad. 1987; 4. kiad. 1994)
    Bonfini, Antonio: Mátyás király. Tíz könyv a Magyar Történetből. Ford. Geréb László. Szerk., a bevezető tanulmányt írta K. T. (Monumenta Hungarica. 2. Bp., 1959)
    Képes Krónika. Kálti Márk Képes Krónikája a magyarok tetteiről. – Chronicum Pictum. Chronica de gestis Hungarorum. Ford. Geréb László. Szerk., a bevezető tanulmányt írta K. T. A kiegészítő művészettörténeti tanulmányt Berkovits Ilona írta. (Monumenta Hungarica. 3. Bp., 1959; németül: Bp.–Berlin, 1961)
    Leonardo da Vinci: Tudomány és művészet. Válogatás Leonardo da Vinci művészeti írásaiból. Vál., ford., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1960)
    Carmina Burana. Középkori diákdalok. Vál., az utószót írta K. T. Ill. Szász Endre. (Bp., 1960; 2. kiad. 1979; 3. kiad. 1985)
    A renaissance Magyarországon. Antológia. Szerk. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1961)
    Petrarca levelei. Szemelvények Francesco Petrarca leveleiből. Ford., összeáll. 8 táblával. (Európai antológia. Reneszánsz. Bp., 1962)
    Dante összes művei. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1962; 2. jav. kiad. 1965)
    Morus Tamás: Utópia. Ford., az utószót írta. Ill. Hincz Gyula. Bibliofil, számozott kiadásváltozatban is. (Bp., 1963)
    Dante, Petrarca, Boccaccio. Művészéletrajzok. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. 8 táblával. (Európai antológia. Reneszánsz. Bp., 1963)
    Machiavelli, Nicolo: A fejedelem. Ford. Lutter Éva. Szerk., az utószót írta K. T. (Bp., 1964)
    Boccaccio művei. Szerk., az utószót írta Rózsa Zoltánnal. Bibliofil, számozott kiadásváltozatban is. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1964; Új kiad. I–II. köt. Bp., 1975)
    Giosue Carducci válogatott versei. Vál., szerk. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1965)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. Babits Mihály. A bevezető tanulmányt írta és Babits jegyzeteit kiegészítette K. T., a művészettörténeti tanulmányt Berkovits Ilona. (Új kiad. Bp., 1965; 5. kiad. 1968; 6. kiad. 1971; 7. kiad. 1974; 8. kiad. 1982)
    Francesco Petrarca daloskönyve. Szerk., az utószót írta. (Bp., 1967; Lyra mundi. 2. kiad. 1974)
    Janus Pannonius versei. Vál., szerk. (Bp., 1972; franciául és olaszul: 1973; 2. kiad. 1978; 3. kiad. 1983)
    Janus Pannonius. Az 1972. márc. 27–31. között tartott pécsi Janus Pannonius-ülésszak előadásai. Szerk. V. Kovács Sándorral. (Memoria saeculorum Hungariae. 2. Bp., 1975)
    Galeotto, Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Ford. (Bibliotheca Historica. Bp., 1977)
    Képes Krónika. Ford. Geréb László. A bevezetést írta K. T. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1978)
    Morus Tamás: Utópia. Ford. K. T. Az előszót Péteri Zoltán írta. (Szent István Könyvek. 7. Új kiad. Bp., 2002 és Bp., 2011).

    Irodalom

    Irod.: Halász Gábor: K. T.: Zrínyi, a költő a XVII. század világában. (Századok, 1934)
    Waczulik Margit: K. T.: A magyar humanizmus kezdetei. (Századok, 1938)
    A magyar kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
    Barta István: K. T.: Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. (Századok, 1941)
    Gálos Rezső: K. T.: Deákműveltség és magyar renaissance. (Magyar Paedagogia, 1941)
    Alszeghy Zsolt: K. T.: Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. (Budapesti Szemle, 1942)
    Várdai Béla: K. T.: Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942)
    Halász Gábor: K. T.: A magyarság antik hagyományai. (Magyar Csillag, 1943)
    Kerecsényi Dezső: K. T.: A magyarság antik hagyományai. (Századok, 1944)
    Nemeskürty István: K. T.: A magyarországi humanizmus kora. (Magyar Könyvszemle, 1956)
    Elekes Lajos: K. T.: A magyarországi humanizmus kora. (Századok, 1956)
    Bán Imre: K. T.: A magyarországi humanizmus kora. (Acta Litteraria, 1957)
    Gerézdi Rabán: K. T.: A magyarországi humanizmus kora. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Dömötör Tekla: K. T.: Az Árgírus-széphistória. (Filológiai Közlöny, 1967)
    Borzsák István: K. T.: Az Árgírus-széphistória. (Antik Tanulmányok, 1968)
    Szauder József: K. T.: Az Árgírus-széphistória. – K. T. irodalmi munkássága. Bibl. (Filológiai Közlöny, 1968)
    Katona Imre: K. T.: Az Árgírus-széphistória. (Ethnographia, 1968)
    Varjas Béla: K. T.: Az Árgirus-széphistória. (Helikon, 1970)
    Kulcsár Péter: K. T.: Élő humanizmus. Irodalmi tanulmányok, arcképek, vázlatok. (Kortárs, 1972)
    T. Erdélyi Ilona: K. T.: Élő humanizmus. Irodalmi tanulmányok, arcképek, vázlatok. (Helikon, 1972)
    Halálhír. (Népszabadság, 1973. dec. 21.)
    Harmatta János: K. T. (Filológiai Közlöny, 1973)
    Bán Imre: K. T. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Gyenis Vilmos: K. T. (Acta Litteraria, 1974)
    Mezey László: K. T. (Irodalomtörténet, 1974)
    Székely György: Búcsú K. T. akadémikustól. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1974)
    Harmatta János: K. T. (Magyar Tudomány, 1974)
    T. Erdélyi Ilona: K. T. (Helikon, 1974)
    Köpeczi Béla: K. T. emlékezete. (Nagyvilág, 1974)
    Takáts Gyula: Emlékezés K. T.-ra. (T. Gy.: A harmónia keresése. Bp., 1979)
    Kolta László: Bonyhádi arcképek. (Bonyhád, 2000)
    Tüskés Tibor: K. T. Dús Pannónia c. írásának részletével. (Pécsi Szemle, 2006)
    Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

    Megjegyzések

    *Lexikonok téves halálozási adata: dec. 19. Gyászjelentése szerint dec. 20-án hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu