Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Károlyi György, nagykárolyi gr.

    politikus, nagybirtokos


    Született: 1802. március 28. Bécs
    Meghalt: 1877. november 9. Budapest

    Család

    Sz: Károlyi József (1768–1803) politikus, nagybirtokos, Szatmár vm. főispánja, gr. Waldstein-Wartenberg Erzsébet. Testvére: Károlyi István (1797–1881) politikus, nagybirtokos, az MTA tagja. F: 1836-tól gr. Zichy Ilona (1818–1903). Sógora: Batthyány Lajos (1807–1849) Magyarország első miniszterelnöke. Fiai: Károlyi Gyula (1837–1890), Károlyi Viktor (1839–1888), Károlyi Gábor (1841– 1895), Károlyi Tibor (1843–1904) nagybirtokosok és Károlyi István (1845–1907) politikus, nagybirtokos, az MTA tagja. Unokája: Károlyi Mihály (1875–1955) politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke.

    Iskola

    A pesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1817–1820). Az MTA alapító tagja (1825), tagja (ig. 1830. nov. 17.; t.: 1832. márc. 10.).

    Életút

    Tanulmányai befejezése után katonának állt: a cs. ulánusoknál, majd a Württemberg-huszároknál szolgált (hadnagyi rangban, 1820–1821), a Hessen-Homburg-huszároknál főhadnagy (1821–1822), magyarországi főhadparancsnok, ill. Estei Ferdinánd főhercegnél Budán szolgált (1822–1823), a Nostitz lovasezred kapitánya (1823). Kilépett a hadseregből és visszavonult birtokaira gazdálkodni (1823-ban). Nagy utazást tett Franciaországban és Angliában (1824), Szász- és Poroszországban, ill. Németalföldön (1826–1827), pesti palotájának építése idején beutazta Dél-Németországot, Egyiptomot, Núbiát, Arábiát, Palesztinát és Kis-Ázsiát (1832–1835). Nősülése után újabb utazásokat tett: bejárta Itáliát és Svájcot (1835–1836), majd Párizsban élt (1836–1837).

    Az 1830-as évek végétől bekapcsolódott a magyar közéletbe. Csongrád vm. főispáni helytartója (1839–1841), Békés vm. főispánja és Maros–szabályozási biztosa (1841–1848), Szatmár vm. főispánja (1848–1849, 1867–1877). Valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr (1867-től), főudvarmester (1872-től). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) alapító elnöke (1839–1849). A Lánchíd-igazgatóság elnöke (1848–1870).

    A reformkori országgyűléseken a mérsékelt főrendi ellenzék meghatározó személyisége (1839–1840, 1843–1844, 1847–1848). A forradalom és szabadságharc idején (1848–1849) Kossuth Lajost támogatta, a trónfosztást azonban helytelenítette. A bukás után fogságot szenvedett (1849. aug.–szept.), váltságdíj fejében kiszabadult, ezután birtokaira vonult vissza, a napi politikában nem vett részt. Mintagazdaságai országos hírűek volt. A Hessen-Homburg-huszároknál ismerkedett meg. gr. Széchenyi Istvánnal. A pozsonyi országgyűlésen (1825-ben) birtokai évi jövedelmének felét (40 000 forint) ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Híres volt jótékonykodásáról: számos jótékonysági akciót vezetett a pesti árvízkárosultakat megsegítéséért (1838-ban). Támogatta Széchenyit a lóversenyek életre hívásában, egyik kezdeményezője volt a szintén Széchenyi általa alapított Nemzeti Casinónak, amelynek igazgatói teendőit is elvállalta. Jelentős szerepet vállalt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) létrejöttében. Az 1850-es években nagy adományokkal segítette a csődbe jutott pesti Nemzeti Színházat.

    Emlékezet

    ő építtette a Károlyi-palotát (Budapest V. kerület Károlyi Mihály utca 16.; 1832–1840-ben, tervezők: Anton Pius Riegl és Hofrichter József; majd Pollak Mihály és Ybl Miklós teljesen átalakíttatta, felavatták 1841-ben), ahol a Károlyi-család levéltárát is őrizték (1957-től Petőfi Irodalmi Múzeum). Közismert, hogy Haynau a Károlyi-palotában fogatta el gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, majd itt alakította ki főhadiszállását is. Gr. Károlyi György építtette meg a Károlyi-család kaplonyi (Szatmár vm.) díszes templomát és családi sírboltját is.

    Főbb művei

    F. m.: K. Gy. naplójából. 1835. júl. 20.–1836. máj. 14. Kiadta Fazekas Rózsa. (Fons, 1998).

    Irodalom

    Irod.: Gr. K. Gy. (Vasárnapi Ujság, 1858)
    Lónyay Menyhért. Gr. K. Gy. emlékezete. (MTA Évkönyve, 1878)
    Zsilinszky Mihály: Gr. K. Gy. (Békésvármegyei Közlöny, 1878)
    Galgóczy Károly: Gr. K. Gy. (OMGE Emlékkönyv. III. Bp., 1883)
    Baják László: Főispáni beiktatás Békés megyében. (Honismeret, 1991)
    Baják László: Széchenyi barátja, K. Gy. (Élet és Tudomány, 1992)
    Baják László: Gr. K. Gy. közéleti tevékenysége. (Folia Historica, 1993–1996/97)
    Baják László: Adatok gr. K. Gy. mecénási tevékenységéhez. (Esztergom Évlapjai, 1994)
    Fazekas Rózsa: K. Gy. mentalitása és életmódja az 1830-as években. (Tanulmányok a 18–19. századi magyar társadalom köréből. Szerk. Czövek István. Nyíregyháza, 1996)
    Fazekas Rózsa: K. Gy. politikai pályafutása 1848-ig. (Korok és életek. Szerk. Czövek István. Nyíregyháza, 1997)
    Tóth Béla: Gr. K. Gy. naplófeljegyzései. 1833–1836. (Honismeret, 2004).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu