Főbb művei

F. m.: Völund kovács és rokonai az árja regevilágban. Philologiai értek. 1 melléklettel. (Esztergom, 1884)
Zur Literatur und Charakteristik des magyarischen Folklore. Egy. doktori értek. is. (Berlin, 1887)
A népmesékről. (Átd. és tetemesen bőv. kiad. Pécs, 1889)
Molière otthon és társaságban. (Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője, 1889 és külön: Pécs, 1889)
Ein altdeutscher Schwank in Ungarn. (Zeitschrift für vergleichende Literaturgeschichte und Renaissance-Literatur, 1889)
A karácsony ünnep történetéhez. (Élet, 1893)
Mythologiai irányok és módszerek. (Ethnographia, 1896)
A magyar mythologia irodalma. – Ipolyi „Magyar Mythologiá”-ja. (Ethnographia, 1897)
A drávai névtelen „Rustan cár”-ja. – A Gesta Romanorum Sztárai-codexe. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1898)
A Gesta Romanorum történeti codexeinkben. – Az „Alphabetum narrationum” budapesti kivonata. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1899)
Az „apokryph” mesék dolgában. Vitában Benedek Elekkel. (Ethnographia, 1899)
Adalékok codexirodalmunk forrásaihoz. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1899)
Az eszperantó nevű világnyelvről. (Magyar Nyelvőr, 1899)
A Gesta Romanorum. – Az összehasonlító irodalomtörténet feladatai. (Budapesti Szemle, 1900)
Két középkori latin versezet magyar fordítása. – Hrotsuitha Dulcitiusának régi magyar fordítása. – Temesvári Pelbárt Stellariuma és a „Scala Coelli.” (Irodalomtörténeti Közlemények, 1900)
A Gesta Romanorum gyulafehérvári kézirata. – A Gesta Romanorum második gyulafehérvári kézirata. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1900)
A remete és az angyal. (Ethnographia, 1900)
Die Budapester Handschrift der Gesta Romanorum. (Zeitschrift für vergleichende Literaturgeschichte, 1900)
A magyar népmese irodalma. (Ethnographia, 1901)
Cargallo, Tomasso: El palatino d’Ungheria. Egy olasz Bánk bán novella. – Adalékok codexirodalmunk forrásaihoz. 3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1901)
Cargallo Bánk bán-novellájához. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1901)
Temesvári Pelbárt példái. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. febr. 3.
megjelent: Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XVIII. köt. 2. Bp., 1901
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1902)
17. századbeli ördögűző könyvecske. A ferencrendiek gyöngyösi könyvtárából közli K. L. (Ethnographia, 1902)
A Disciplina clericalis. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1902)
Alexandriai Szent Katalin legendája középkori irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XVIII. köt. 5. Bp., 1903)
Az Ehrenfeld- és a Domonkos-codex forrásai. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
A Virginia codex Ferenc-legendái. (Akadémiai Értesítő, 1903)
A Fridolin-monda. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1903)
A Teleki-codex legendái. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XVIII. köt. 10. Bp., 1904)
Ad Gesta Romanorum. Újabb adalékok és pótlások. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1904)
A kedd asszonya. (Ethnographia, 1905 és külön: Bp., 1905)
Petrarca bűnbánati zsoltárai a Festetics-codexben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Petrarca, Kisfaludy Sándor és Kazinczy. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1905)
A Festetics-codex bűnbánati zsoltárai. – Újabb adalékok codexeink forrásaihoz. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
A Gesta Romanorum legrégibb kézirata. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1906)
A magyar népköltés. (Népszerű főiskolai tanfolyam. Bp., 1906)
Petrarca. Kismonográfia. (Költők és írók. Bp., 1907)
Gesner magyar nyelvmutatványa 1555-ből. (Magyar Nyelv, 1907)
Egy fejezet Petrarca életéből. (Katholikus Szemle, 1907
és külön: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 66. Bp., 1907)
Túlvilági látomások codexeinkben. (Akadémiai Értesítő, 1907)
Az Érdy-codex egy helyéhez. (Magyar Nyelv, 1908)
Két magyar Cymbeline-mese és rokonaik. (Shakespeare-Tár, 1908)
Az Érdy-kódex egy fejezetéről. (Akadémiai Értesítő, 1909)
A népköltés a néplélektan tárgykörében. (Budapesti Szemle, 1910 és külön: Bp., 1910)
Geschichte der ungarischen Literatur. Monográfia. Szinnyei Ferenccel. (Sammlung-Göschen. 550. Leipzig–Berlin, 1911
2. kiad. 1927)
K. L. irodalmi tanulmányai. I–II. köt. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Császár Elemér. (Bp., 1912)
Folklór-kalendárium. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta és a bibliográfiát összeáll. Reisinger János. (A magyar néprajz klasszikusai. Bp., 1982)
A kedd asszonya. Hasonmás kiad. (Főnix Téka. 2. Debrecen, 2000)

tankönyvei: Német olvasókönyv a gimnázium 3. és 4. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1891–1892)
Latin nyelvtan – olvasmányok alapján, ismétlődő gyakorlatokkal. Szerk. Vári Dezsővel. (Bp., 1898)

szerk.: Gesta Romanorum. Ford. Haller János. Kiadta és a bevezető tanulmányt írta K. L. (Régi Magyar Könyvtár. 18. Bp., 1900)
Szemelvény a Gesta Romanorumból. Haller János fordítása szerint közli K. L. (Magyar Könyvtár. 318–319. Bp., 1903)
Barlám és Jozefát legendája és a Bod-kódex egy példája. A kódexek szövegét sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Könyvtár. 436. Bp., 1905)
Középkori legendák és példák. Sajtó alá rend., jegyz. (Bp., 1907)
Kódexeinkből és Temesvári Pelbárt irataiból közzétette K. L. (Bp., 1907)
Berze-Nagy János: Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. A bevezetést írta K. L. (Magyar Népköltési Gyűjtemény. Új folyam. 9. Bp., 1907)

ford.: Ribbeck, Otto von: A római költészet története. I–III. köt. Ford. (Az MTA Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. Bp., 1891–1893). 

Irodalom

Irod.: Lukinich Imre: K. L.: Temesvári Pelbárt példái. (Erdélyi Múzeum, 1903)
Lakatos Vince: K. L.: Petrarca. (Katholikus Szemle, 1908)
K. L. (Magyar Könyvszemle, 1910)
Gálos Rezső: K. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1910)
Horváth János: K. L. (Magyar Nyelv, 1910)
Laczkó Géza: K. L. (Nyugat, 1910)
Medveczky Frigyes: K. L. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1910)
Sebestyén Gyula: K. L. (Budapesti Szemle, 1910)
Solymossy Sándor: K. L. (Ethnographia, 1910)
Néhai K. L. könyvtárának címjegyzéke (Akadémiai Értesítő, 1911)
Riedl Frigyes: K. L. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
Császár Elemér: Emlékbeszéd K. L. l. tag fölött. Művei bibliográfiájával. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1912)
Császár Elemér: K. L. (Budapesti Szemle, 1912)
Császár Elemér: K. L. életrajza. (K. L. irodalmi tanulmányai. I. Bp., 1912)
Galgóczi György: K. L. irodalmi tanulmányai. I–II. köt. (Irodalomtörténet, 1914)
Vargha Damján: K. L. irodalmi tanulmányai. I–II. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1914 és Katholikus Szemle, 1914)
Dömötör Sándor: K. L. pécsi évei. (Jelenkor, 1960)
Dömötör Sándor: K. L. utolsó napjai. (Ethnographia, 1960)
K. L. kiadatlan levelei Kaarle Krohnhoz 1888–1909. Közreadja: Ortutay Gyula. (Ethnographia, 1967)
Zsigmond Gábor: K. L. és az „Élet” köre. (Valóság, 1976)
Kósa László: Népismeretünk nagyjai. K. L. (Élet és Tudomány, 1987. 25.)
Zsigmond Gábor: A Magyar Néprajzi Társaság megalakulása és K. L. (Ethnographia, 1989)
Kósa László: Szembefordulás a romantikus folklorisztikával. K. L. (Kósa László: A magyar néprajztudomány története. Bp., 1989)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Reisinger János: K. L. Életrajz és bibl. (Váci életrajzi bibliográfia. 1. Vác, 2000)
Hála József: K. L. emlékezete. (Honismeret, 2012). 

Megjegyzések

Szinnyei után lexikonok eltérő születési adata: jún. 4.!