Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Katona Lajos

    irodalomtörténész, folklorista


    Született: 1862. június 2. Vác, Pest vármegye
    Meghalt: 1910. augusztus 3. Budapest
    Temetés: 1910. augusztus 5. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Váci katolikus iparoscsaládból származott: ősei ácsok, cserepesmesterek voltak. Sz: Katona István, Kolleda Karolina. Testvére: Novák Károlyné katona Sarolta. F: Thuránszky Irén, a Budai Tanítóképző igazgatója. Leánya: Katona Irén. 

    Iskola

    Középiskoláit Vácott és Esztergomban végezte, az esztergomi bencés gimnáziumban éretts. (1880), a budapesti (1880–1883 és 1884–1885) és a grazi tudományegyetemen tanult tovább (1885–1887); közben a váci papnevelő intézet papnövendéke (1883–1884).

     

    A grazi tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1887), a budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1889), az összehasonlító irodalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1900). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.). 

    Életút

    A pécsi főreáliskola (1887–1889), a budapesti II. kerületi római katolikus főgimnázium és a Ferenc József Nevelőintézet r. tanára (1889–1908). A budapesti tudományegyetem magántanára (1900–1908), a magyar irodalomtörténet ny. r. tanára (1908. febr. 4.–1910. aug. 3.). 



    A magyarországi folklorisztikai kutatások egyik megalapítója, a magyar kódexirodalom egyik legkiválóbb ismerője. Tudományos szemléletét elsősorban a grazi tudományegyetem két neves tanára, a romanista Hugo Schuchardt (1842–1927) és a germanista Gustav Meyer (1850–1900), valamint a néplélekkel foglalkozó Wilhelm Wundt (1832–1920) befolyásolta. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar mitológia, a magyar népköltészet, a népi vallásosság és a középkori legendák összehasonlító irodalomtörténeti kutatása terén. A középkori példairodalom klasszikusai közül főleg a Gesta Romanorumot, valamint annak újabb kiadásait és kéziratban terjedt késői változatait elemezte, vetette szövegkritikai vizsgálat alá. Filológiai alapossággal mutatta ki egyes vándormotívumok történeti változatait, ezzel különösen értékes megállapításokat tett a korai magyarországi kódexek keletkezéstörténetében. Összehasonlító módszerét az európai népmeseszövegekre is kiterjesztette, elsőként próbált összeállítani egy európai népmese-típuskatalógust (nagy munkája váratlan halála miatt megszakadt; tanítványa, Berze Nagy János [1879–1946] fejezte be).

     

    Középkori világi irodalommal is foglalkozott: monográfiát írt Petrarcáról, német nyelven megírta a magyar irodalom kezdeteinek történetét, vizsgálta Temesvári Pelbárt munkásságát. Nyelvészeti adatközlései és publicisztikai tevékenysége is jelentős, néhány tankönyvet is írt. Néhány írása Kardos Lajos, Kovács Gergely, Szabó Benedek és Szegény Tamás álnéven jelent meg, német nyelvű dolgozatait Ludwig Katona néven jegyezte. 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Az emlékbeszédet Császár Elemér tartotta, Laczkó Géza írt róla nekrológot a Nyugatban (1910). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Összegyűjtött írásait szintén Császár Elemér adta ki, munkásságával legutóbb Reisinger János foglalkozott.

     

    Vácott született, szülőházát (ma: Katona Lajos utca 22.!) emléktábla jelöli. Halálának 100. évfordulóján Vácott emlékkonferenciát és -ünnepséget tartottak (2010. máj. 12-én). Róla nevezték el a váci Katona Lajos Könyvtárat, emlékére Esztergomban Katona Lajos-néprajzi versenyt rendeztek. 

    Elismertség

    Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága tagja (1893–1910). A Magyar Néprajzi Társaság jegyzője (1889–1892), titkára (1896–1906), alelnöke (1906–1910). A Budapesti Philologiai Társaság másodtitkára (1896–1899), első titkára (1899–1901). A Kisfaludy Társaság Shakespeare Bizottságának kültagja (1909–1910). A Szent István Társulat Irodalmi Osztályának tagja.

     

    A Società Internazionale di Studi Francescani tagja (1902–1910).

    Szerkesztés

    Az Élet c. irodalmi és művészeti folyóirat társszerkesztője (Lenkei Henrikkel, Sármai Józseffel és Vikár Bélával, 1891–1893), a Hazánk c. lap munkatársa (1893–1895). Az Ethnographia társszerkesztője (Herrmann Antallal és Jankó Jánossal, 1891–1892), az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztője (1902–1904). A Kisfaludy Társaság Népköltési Gyűjteményének szerkesztője (1910). 

    Főbb művei

    F. m.: Völund kovács és rokonai az árja regevilágban. Philologiai értek. 1 melléklettel. (Esztergom, 1884)
    Zur Literatur und Charakteristik des magyarischen Folklore. Egy. doktori értek. is. (Berlin, 1887)
    A népmesékről. (Átd. és tetemesen bőv. kiad. Pécs, 1889)
    Molière otthon és társaságban. (Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője, 1889 és külön: Pécs, 1889)
    Ein altdeutscher Schwank in Ungarn. (Zeitschrift für vergleichende Literaturgeschichte und Renaissance-Literatur, 1889)
    A karácsony ünnep történetéhez. (Élet, 1893)
    Mythologiai irányok és módszerek. (Ethnographia, 1896)
    A magyar mythologia irodalma. – Ipolyi „Magyar Mythologiá”-ja. (Ethnographia, 1897)
    A drávai névtelen „Rustan cár”-ja. – A Gesta Romanorum Sztárai-codexe. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1898)
    A Gesta Romanorum történeti codexeinkben. – Az „Alphabetum narrationum” budapesti kivonata. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1899)
    Az „apokryph” mesék dolgában. Vitában Benedek Elekkel. (Ethnographia, 1899)
    Adalékok codexirodalmunk forrásaihoz. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1899)
    Az eszperantó nevű világnyelvről. (Magyar Nyelvőr, 1899)
    A Gesta Romanorum. – Az összehasonlító irodalomtörténet feladatai. (Budapesti Szemle, 1900)
    Két középkori latin versezet magyar fordítása. – Hrotsuitha Dulcitiusának régi magyar fordítása. – Temesvári Pelbárt Stellariuma és a „Scala Coelli.” (Irodalomtörténeti Közlemények, 1900)
    A Gesta Romanorum gyulafehérvári kézirata. – A Gesta Romanorum második gyulafehérvári kézirata. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1900)
    A remete és az angyal. (Ethnographia, 1900)
    Die Budapester Handschrift der Gesta Romanorum. (Zeitschrift für vergleichende Literaturgeschichte, 1900)
    A magyar népmese irodalma. (Ethnographia, 1901)
    Cargallo, Tomasso: El palatino d’Ungheria. Egy olasz Bánk bán novella. – Adalékok codexirodalmunk forrásaihoz. 3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1901)
    Cargallo Bánk bán-novellájához. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1901)
    Temesvári Pelbárt példái. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. febr. 3.; megjelent: Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XVIII. köt. 2. Bp., 1901; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1902)
    17. századbeli ördögűző könyvecske. A ferencrendiek gyöngyösi könyvtárából közli K. L. (Ethnographia, 1902)
    A Disciplina clericalis. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1902)
    Alexandriai Szent Katalin legendája középkori irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XVIII. köt. 5. Bp., 1903)
    Az Ehrenfeld- és a Domonkos-codex forrásai. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
    A Virginia codex Ferenc-legendái. (Akadémiai Értesítő, 1903)
    A Fridolin-monda. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1903)
    A Teleki-codex legendái. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XVIII. köt. 10. Bp., 1904)
    Ad Gesta Romanorum. Újabb adalékok és pótlások. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1904)
    A kedd asszonya. (Ethnographia, 1905 és külön: Bp., 1905)
    Petrarca bűnbánati zsoltárai a Festetics-codexben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
    Petrarca, Kisfaludy Sándor és Kazinczy. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1905)
    A Festetics-codex bűnbánati zsoltárai. – Újabb adalékok codexeink forrásaihoz. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
    A Gesta Romanorum legrégibb kézirata. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1906)
    A magyar népköltés. (Népszerű főiskolai tanfolyam. Bp., 1906)
    Petrarca. Kismonográfia. (Költők és írók. Bp., 1907)
    Gesner magyar nyelvmutatványa 1555-ből. (Magyar Nyelv, 1907)
    Egy fejezet Petrarca életéből. (Katholikus Szemle, 1907; és külön: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 66. Bp., 1907)
    Túlvilági látomások codexeinkben. (Akadémiai Értesítő, 1907)
    Az Érdy-codex egy helyéhez. (Magyar Nyelv, 1908)
    Két magyar Cymbeline-mese és rokonaik. (Shakespeare-Tár, 1908)
    Az Érdy-kódex egy fejezetéről. (Akadémiai Értesítő, 1909)
    A népköltés a néplélektan tárgykörében. (Budapesti Szemle, 1910 és külön: Bp., 1910)
    Geschichte der ungarischen Literatur. Monográfia. Szinnyei Ferenccel. (Sammlung-Göschen. 550. Leipzig–Berlin, 1911; 2. kiad. 1927)
    K. L. irodalmi tanulmányai. I–II. köt. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Császár Elemér. (Bp., 1912)
    Folklór-kalendárium. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta és a bibliográfiát összeáll. Reisinger János. (A magyar néprajz klasszikusai. Bp., 1982)
    A kedd asszonya. Hasonmás kiad. (Főnix Téka. 2. Debrecen, 2000)

     

    tankönyvei: Német olvasókönyv a gimnázium 3. és 4. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1891–1892)
    Latin nyelvtan – olvasmányok alapján, ismétlődő gyakorlatokkal. Szerk. Vári Dezsővel. (Bp., 1898)

     

    szerk.: Gesta Romanorum. Ford. Haller János. Kiadta és a bevezető tanulmányt írta K. L. (Régi Magyar Könyvtár. 18. Bp., 1900)
    Szemelvény a Gesta Romanorumból. Haller János fordítása szerint közli K. L. (Magyar Könyvtár. 318–319. Bp., 1903)
    Barlám és Jozefát legendája és a Bod-kódex egy példája. A kódexek szövegét sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Könyvtár. 436. Bp., 1905)
    Középkori legendák és példák. Sajtó alá rend., jegyz. (Bp., 1907)
    Kódexeinkből és Temesvári Pelbárt irataiból közzétette K. L. (Bp., 1907)
    Berze-Nagy János: Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. A bevezetést írta K. L. (Magyar Népköltési Gyűjtemény. Új folyam. 9. Bp., 1907)

     

    ford.: Ribbeck, Otto von: A római költészet története. I–III. köt. Ford. (Az MTA Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. Bp., 1891–1893). 

    Irodalom

    Irod.: Lukinich Imre: K. L.: Temesvári Pelbárt példái. (Erdélyi Múzeum, 1903)
    Lakatos Vince: K. L.: Petrarca. (Katholikus Szemle, 1908)
    K. L. (Magyar Könyvszemle, 1910)
    Gálos Rezső: K. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1910)
    Horváth János: K. L. (Magyar Nyelv, 1910)
    Laczkó Géza: K. L. (Nyugat, 1910)
    Medveczky Frigyes: K. L. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1910)
    Sebestyén Gyula: K. L. (Budapesti Szemle, 1910)
    Solymossy Sándor: K. L. (Ethnographia, 1910)
    Néhai K. L. könyvtárának címjegyzéke (Akadémiai Értesítő, 1911)
    Riedl Frigyes: K. L. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
    Császár Elemér: Emlékbeszéd K. L. l. tag fölött. Művei bibliográfiájával. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1912)
    Császár Elemér: K. L. (Budapesti Szemle, 1912)
    Császár Elemér: K. L. életrajza. (K. L. irodalmi tanulmányai. I. Bp., 1912)
    Galgóczi György: K. L. irodalmi tanulmányai. I–II. köt. (Irodalomtörténet, 1914)
    Vargha Damján: K. L. irodalmi tanulmányai. I–II. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1914 és Katholikus Szemle, 1914)
    Dömötör Sándor: K. L. pécsi évei. (Jelenkor, 1960)
    Dömötör Sándor: K. L. utolsó napjai. (Ethnographia, 1960)
    K. L. kiadatlan levelei Kaarle Krohnhoz 1888–1909. Közreadja: Ortutay Gyula. (Ethnographia, 1967)
    Zsigmond Gábor: K. L. és az „Élet” köre. (Valóság, 1976)
    Kósa László: Népismeretünk nagyjai. K. L. (Élet és Tudomány, 1987. 25.)
    Zsigmond Gábor: A Magyar Néprajzi Társaság megalakulása és K. L. (Ethnographia, 1989)
    Kósa László: Szembefordulás a romantikus folklorisztikával. K. L. (Kósa László: A magyar néprajztudomány története. Bp., 1989)
    Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    Reisinger János: K. L. Életrajz és bibl. (Váci életrajzi bibliográfia. 1. Vác, 2000)
    Hála József: K. L. emlékezete. (Honismeret, 2012). 

    Megjegyzések

    Szinnyei után lexikonok eltérő születési adata: jún. 4.! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu