Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Kéry László

    irodalomtörténész, kritikus


    Született: 1920. szeptember 17. Budapest
    Meghalt: 1992. február 18. Budapest
    Temetés: 1992. március 11. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Kéry Lajos (1881–1965) jogász, ügyvéd, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke, Ficzere Gizella (1898–1979). F: Kosári Noémi.

    Iskola

    A Debreceni Református Gimnáziumban éretts. (1938), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–angol szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), majd a londoni egyetem magyar állami ösztöndíjasa (a King’s College-ben, 1947–1948), az irodalomtudományok kandidátusa (1963), doktora (1977). Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.).

    Életút

    A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Művészeti Ügyosztálya, ill. Középiskolai Ügyosztálya előadója (1945–1950), a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium r. tanára (1950–1953). Az ELTE BTK Világirodalmi Tanszék egy. adjunktusa (1953–1963), egy. docense (1963–1981), egy. tanára (1981. júl. 1.–1990. aug. 31.); közben a Tanszék vezetője (1967–1973 és 1981–1990).

    Középkori világirodalommal, elsősorban az angol reneszánsz drámával, Shakespeare és kortársai munkásságával, a 19–20. sz.-i angol regénnyel, a középkori színházzal és drámával foglalkozott. Monográfiát írt David Herbert Lawrence-ről, vizsgálta a kortárs angol irodalom magyar recepcióját továbbá az angol–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatokat. Shakespeare összes műveinek magyarországi kiadója és sajtó alá rendezője. Elkészítette Fazekas Mihály munkáinak kritikai kiadását (Julow Viktorral, 1950–1953). Műfordítóként elsősorban kortárs angol és amerikai műveket tolmácsolt. Fiatalkorában novellákat is írt.

    Emlékezet

    Budapesten (Terézváros, VI. kerület Eötvös utca 9.) élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

    Elismertség

    Az MTA Modern Filológiai Bizottsága társelnöke (1976–1980), elnöke (1980-tól); az MTA–TMB Irodalomtudományi Szakbizottsága tagja (1964–1976). A Magyar PEN Club főtitkára (1959–1983), alelnöke (1983–1990). A Modern Filológiai Társaság alelnöke (1983- 1987), tb. elnöke (1987-től). A Magyar Shakespeare Bizottság elnöke (1987-től). A Magyar Írók Szövetségének tagja (1964-től). Az Oktatásügyi Minisztérium Modern Idegen Nyelvek és Irodalmak Szakbizottsága tagja.

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1964; arany, 1976), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980). Akadémiai Díj (1981).

    Szerkesztés

    A II. vh. utáni első magyar irodalmi folyóirat, a Magyarok szerkesztője (1945–1947), a Nagyvilág c. folyóirat főszerkesztője (1973– 1992).

    Főbb művei

    F. m.: Három levél Kazinczyhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942)
    Stílussajátosságok D. H. Lawrence regényeiben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1944; angolul: The Theme of D. H. Lawrence. Yolland Emlékkönyv. Bp., 1944)
    Világirodalom. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1953; új kiad. 1958–1959 és 1960–1961)
    Henry Fielding. (Csillag, 1954)
    Landor és Kossuth. (Filológiai Közlöny, 1955)
    Mit írnak az angol nyelvű lexikonok a magyar irodalomról? (Nagyvilág, 1957)
    Lear király. (Kortárs, 1958)
    A windsori víg nők. (Kortárs, 1959)
    Shakespeare tragédiái. Monográfia. (Irodalomtörténeti kiskönyvtár. 1. Bp., 1959)
    Új angol költők. (Nagyvilág, 1961)
    Falstaff alakja Shakespeare IV. Henrik című királydrámájában. (Filológiai Közlöny, 1964)
    Shakesperian Comedy. (Acta Litteraria, 1964)
    Shakespeare vígjátékai. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1964)
    A fordítást ellenőrizte: Arany János. – Az „Igazgatók” elé. C. P. Snow és Ronald Millar drámája. – Tom Stoppard drámája elé. Rosencrantz és Guildenstern halott. (Nagyvilág, 1967)
    Shakespeare, Brecht és a többiek. Színikritikák. (Elvek és utak. Bp., 1968)
    Edgar Morgan Forster. (Az angol irodalom a huszadik században. I. köt. Bp., 1970)
    The Novels of William Cooper. (Angol és amerikai filológiai tanulmányok, 1971)
    Lady Chatterley szeretője – három változatban. (Nagyvilág, 1974)
    Angol írók. Tanulmányok, cikkek. (Elvek és utak. Bp., 1975)
    Az Auden-nemzedék és a harmincas évek. (Nagyvilág, 1977)
    Felbomlás és megújulás D. H. Lawrence Szerelmes asszonyok című regényében. (Filológiai Közlöny, 1977)
    Henry James-kérdések. – Eszmék, eszmények, tévedések D. H. Lawrence gondolatvilágában. (Filológiai Közlöny, 1978)
    A sötét láng prófétája. A regényíró D. H. Lawrence. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1978)
    Shylock érdeke. – Hamlet, a kétkedő és az eltökélt. (Nagyvilág, 1981)
    Graham Greene idealistái. (Nagyvilág, 1983)
    „Talán álmodni: – ez a bökkenő.” Hamlet negyedik monológja. – Lawrence „új” regénye. (Nagyvilág, 1984)
    Ezra Pound versei elé. (Nagyvilág, 1985)
    Hamlet és az öngyilkosság. (Nagyvilág, 1986)
    A Szellem „kérdéses” alakja a Hamletben. (Filológiai Közlöny, 1986/87)
    „Ay, There’s the Rub.” Some Aspects of Hamlet’s Fourth Soliloquy. (Acta Litteraria, 1987)
    Hamlet- kérdések. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. márc. 21.)
    A harmincas évek angol írói. (Nagyvilág, 1989)
    Talán álmodni. Hamlet-tanulmányok. (Bp., 1989)
    Vas István, Shakespeare fordítója. (Nagyvilág, 1990)
    szerk.: Shakespeare: Julius Caesar. Tragédia. Ford. Vörösmarty Mihály. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1951)
    Hardy, Thomas: Egy tiszta nő. Reg. Ford. Szabó Lőrinc. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1952; 2. átd. kiad. 1955; Olcsó Könyvtár. 3. kiad. 1958; Milliók Könyve. 4. kiad. 1963; A világirodalom remekei. 8. kiad. 1974)
    Robert Burns válogatott versei. Szerk. Kormos Istvánnal. (Bp., 1952)
    Fielding, Henry: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete. Ford. Julow Viktor. Ill. Hogarth, William. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1954)
    Fazekas Mihály összes művei. I–II. köt. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. Julow Viktorral. (Magyar klasszikusok. Bp., 1955)
    Shakespeare összes drámái. I–IV. köt. Szerk. A bevezető tanulmányt Kardos László írta. (Bp., 1955)
    Shakespeare: Hamlet, dán királyfi. – Szentivánéji álom. – Lear király. Tragédiák és vígjáték. Ford. Arany János, Vörösmarty Mihály. A bevezető tanulmányt írta. (Iskolai könyvtár. Bp., 1956; Olcsó Könyvtár. 2. kiad. 1957)
    Sterne, Lawrence: Érzelmes utazás Francia- és Olaszországban. Regényes útirajz. Kazinczy Ferenc fordításának figyelembe vételével ford. Határ Győző. Az utószót írta K. L. Ill. Rogán Miklós. (Bp., 1957)
    Szöveggyűjtemény a XX. század világirodalmából. Az általános gimnáziumok IV. osztálya számára. Összeáll. (Bp., 1958; 2. kiad. 1959; 3. átd. kiad. 1960; 5. kiad. 1961; 6. kiad. 1962; 8. kiad. 1963; 13. kiad. 1980; 14. kiad. 1981)
    Brontë, Charlotte: Jane Eyre. Reg. Ford. Ruzitska Mária, a verseket ford. Görgey Gábor. Az utószót írta. (Bp., 1959; 2. kiad. 1961; Kincses Könyvek. I–III. köt. Ill. Bozóky Mária. 3. kiad. 1963; A világirodalom remekei. 4. kiad. 1970)
    Burns, Robert: Válogatott versek. A bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1959)
    Shakespeare: Antonius és Kleopátra. Tragédia öt felvonásban. Ford. Vas István. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960)
    Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Vígjáték. Ford. Kardos László. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960)
    Shakespeare: Szentivánéji álom. Vígjáték. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960)
    Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok. Vígjáték. Ford. Radnóti Miklós és Rónay György. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960)
    Shakespeare összes művei. I–VII. köt. (Bp., 1961)
    John Keats versei. Szerk. Kardos Lászlóval. Az utószót András T. László írta. (Bp., 1962)
    Shakespeare: Versek. Az utószót írta. (Bp., 1962)
    Percy Bysshe Shelley versei. Szerk. Kardos Lászlóval. Az utószót András T. László írta. (Bp., 1963)
    Shakespeare: Rómeó és Júlia. Tragédia 5 felvonásban. Ford. Mészöly Dezső. Az utószót írta K. L. Ill. Borsos Miklós. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
    Shakespeare- tanulmányok. Szerk. Országh Lászlóval, Szenczi Miklóssal. (Bp., 1965)
    Shakespeare összes drámái. I–IV. köt. (Helikon klasszikusok. Bp., 1972)
    Forster, Edward Morgan: Szellem a házban. Reg. Az előszót írta. (Világkönyvtár. Bp., 1974)
    Lawrence, David Herbert: Szivárvány. Reg. Ford. Róna Ilona. Az utószót írta. (Bp., 1974)
    Shakespeare: Troilus és Cressida. Dráma. Ford. Szabó Lőrinc. Az utószót írta. (Bp., 1983)
    Ford, John: Kár, hogy ká. Az utószót írta. (Bp., 1984)
    Lawrence, David Herbert: Lady Chatterley szeretője. Reg. Ford. Falvay Mihály. Az utószót írta. (2. kiad. Bp., 1984)
    Pritchett, Victor Sawdon: A hasraesés művészete. Vál. elb.-ek. Vál., és az utószót írta. (Bp., 1986)
    Klasszikus angol költők. I–II. köt. Vál. Szenczi Miklóssal, Vajda Miklóssal. (Bp., 1986)
    Shakespeare: Lear király. Tragédia. Ford. Vörösmarty Mihály. Szerk. (Talentum diákkönyvtár. Bp., 2011)
    ford.: Cather, Villa: A félvér. Reg. A borítót Papp Gábor tervezte. (Bp., 1944)
    Maugham, Somerset: Borotvaélen. Reg. (Bp., 1947; Új kiad. 2009)
    Wycherley, William: Falusi feleség. Vígjáték. Ford, az utószót írta. A verses részeket Gergely Ágnes ford. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959)
    Congreve, William: Így él a világ. Vígjáték. Ford, az utószót írta. A verses részeket Gergely Ágnes ford. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959)
    Swift, Jonathan: Szatírák és röpiratok. Ford., az utószót írta. (Bp., 1961)
    Hughes, Richard: Róka a padláson. Reg. (Bp., 1964)
    Malamud, Bernard: A beszélő ló. Elb.-ek. Ford. Bart Istvánnal, Benedek Mihállyal. Ill. Bálint Endre. (Bp., 1980)
    Fast, Howard: Tom Paine. Életrajzi regény. (Századok – emberek. Bp., 1984).

    Irodalom

    Irod.: Molnár József: Debreceniek Budapesten. (Debreceni Képes Kalendárium az 1947. esztendőre. Debrecen, 1946)
    Fenyő István: Fazekas Mihály összes művei két új kiadásáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
    Hankiss Elemér: K. L.: Shakespeare vígjátékai. (Angol filológiai tanulmányok. Bp., 1965)
    Koltai Tamás: K. L.: Shakespeare, Brecht és a többiek. Színikritikák. (Kortárs, 1968)
    Szobotka Tibor: K. L.: A sötét láng prófétája. A regényíró D. H. Lawrence. (Kortárs, 1979)
    Kristó Nagy István: K. L.: A sötét láng prófétája. A regényíró D. H. Lawrence. (Alföld, 1980)
    Takács Ferenc: K. L.: A sötét láng prófétája. A regényíró D. H. Lawrence. (Filológiai Közlöny, 1980)
    Kabdebó Lóránt: K. L. (K. L.: A háborúnak vége lett. Bp., 1984)
    Hajas Attila: K. L.: Talán álmodni. Hamlet-tanulmányok. (Acta Litteraria, 1989)
    Barta András: K. L.: Talán álmodni. Hamlet-tanulmányok. (Színház, 1991)
    Beke Albert: Meghalt az osztályfőnököm. Búcsú K. L.-tól. (Kapu, 1992)
    Németh G. Béla: K. L. (Magyar Tudomány, 1992).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu