Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Koch Antal, 1916-tól bodrogi

    geológus


    Született: 1843. január 7. Zombor, Bács-Bodrog vármegye
    Meghalt: 1927. február 8. Budapest
    Temetés: 1927. február 10. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Testvére: Koch Ferenc (1853–1942) kémikus és Znojemszky Nándorné Koch Erzsébet. Fia: Koch Nándor (1885–1961) geográfus, geológus, tengerbiológus, labdarúgó; ill. Koch Béla dr., Kövessi Ferencné Koch Jozefin, Winternitz Arnoldné Koch Janka és Koch Rudolf. 

    Iskola

    Középiskoláit Kecskeméten és Baján végezte (1861-ben éretts.). A pécsi tanárképzőben (1861–1862), a pesti tudományegyetemen tanult (1862–1864), Pesten bölcsésztudori (1864) és természetrajz–természettan–mennyiségtan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1865), állami ösztöndíjjal a bécsi és a bonni tudományegyetem hallgatója (1869–1870).

    Az MTA tagja (l. 1875. máj. 26.: r.: 1894. máj. 4.). 

    Életút

    Az eperjesi r. k. főgimnázium r. tanára (1865–1867). A József Műegyetem Természetrajz Tanszéke (1867–1868), a pesti tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke tanársegéde (1868–1869). A Magyar Kir. Földtani Intézet kutatógeológusa (1869–1870), a budai r. k. gimnáziumban a természetrajz r. tanára (1870–1872). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az ásvány- és földtan ny. r. tanára (1872. szept. 29.–1895. aug. 29.); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1874–1875 és 1884–1885), az egyetem rektora (1891–1892). A budapesti tudományegyetemen a földtan és őslénytan ny. r. tanára (1895–1913). 



    A földtan, az ásványtan, a kőzettan és az őslénytan területén egyaránt maradandót alkotott, kutatóútja során bejárta Magyarországot, és főképpen Erdélyt. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi és erdélyi kőzetek mikroszkópi (= górcső általi) tanulmányozása terén. Összeállította Erdély ásványainak kritikai áttekintését (1885), amely a magyarországi geológiai irodalom alapműve. Legfontosabb művében Az erdélyrészi medencze harmadkori képződményei (I–II. 1894–1900) huszonötéves kutatómunkájának eredményeit foglalta össze. Sokat foglalkozott továbbá az erdélyi sótelepek összetételével, állandóan nyomon követte és az elsők között dokumentálta az erdélyi földrengéseket.

     

    Nevéhez fűződik, a Piskivel szemközt fekvő Aranyi-hegyen, az ásványvilág egyik legérdekesebb tagjának, a különös összetételű pszeudobrookitnak a felfedezése. Leírta továbbá a ditrói eleolitszienitet és ásványait, valamint a hipersztén egyik változatát, a – Szabó Józsefről elnevezett – szabóitot. Megfigyelte és feldolgozta a mócsi meteorkő esési viszonyait, egyúttal összegyűjtötte az egyik legnagyobb meteorkőeső példányait. Élete utolsó éveiben őslénytannal és a magyarországi földtudomány történetével foglalkozott. 

    Emlékezet

    Zomborban született, tevékenysége Budapesthez és Kolozsvárhoz kötődik. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, az emlékbeszédet fölötte Pálfy Móric (1871–1930) tartotta. Sírját a Nemzeti Emlékezet és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

     

    A Magyarhoni Földtani Társulat alapításának 125. évfordulóján, az ELTE TTK-n, a róla elnevezett Koch Antal-terem bejárata mellett emléktábláját helyezték el (1973-ban; ma a kar új épületében látható). Erdély ásványainak kritikai átnézete c. művét a miskolci Herman Ottó Múzeum adta ki hasonmás kiadásban (Szakáll Sándor gondozásában, 1990-ben). Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat Koch Antal-emlékérmet alapított (1969-ben). Tiszteletére 34 ősmaradványt (2 új genuszt és 32 új fajt) neveztek el róla. 

    Elismertség

    A Magyarhoni Földtani Társulat elnöke (1903–1910), t. tagja (1915–1927).

     

    A londoni Geológiai Társaság t. tagja (1904-től). 

    Főbb művei

    F. m.: A magyarhoni bazaltok tömöttsége. Az előszót írta Szabó József. (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének munkálatai. 10. Pest, 1865)
    Beocsin környékének földtani leírása. – Földtani tanulmányok Eperjes környékén. (A Magyarhoni Földtani Társulat munkálatai, 1868)
    A csobánkai és solymári barlangok. 1 térképpel. (Földtani Közlöny, 1868)
    A lösz. (Természettudományi Közlöny, 1869)
    A górcső alkalmazása a kőzettanban. 2 táblával. (Értekezések a természettudományok köréből. I. köt. 17. Pest, 1870)
    Földtani utazás a Bakony nyugati részeiben. 1–4. 1 térképpel. (Természettudományi Közlöny, 1870)
    Vulkáni tünemények statisztikája. 1865–1869-ben. (Természettudományi Közlöny, 1871)
    A Szentendre-visegrádi hegység és a Pilis hegység földtani leírása. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 1871)
    Górcsövi kőzetvizsgálatok. 3 táblával. (Értekezések a természettudományok köréből. II. köt. 15. Pest, 1872)
    A Herkulesfürdő és környéke. Természettudományi, orvosi, fürdészeti, történelmi és statisztikai tekintetben. Írta Munk Manó, a földtani részt K. A., az állattanit Frivaldszky János írta. 3 db kihajtható térképmelléklettel. (Pest, 1872)
    Az al-dunai szoros és Mehádia vidékének földtani viszonyairól. K. A. előadása az 1872. máj. 15-i szakgyűlésen. (Természettudományi Közlöny, 1872)
    A Congeria-képlet a Bakonynak nyugati szélén, Pápateszértől Polányig. (Földtani Közlöny, 1872)
    Jelentés a Frusca Gora hegységben, az 1871. év nyarán tett földtani kutatásról. Harmadkori képletek. 1 térképpel. (Bp., 1873)
    Adatok Kolozsvár vidéke földtani képződményeinek pontosabb ismeretéhez. – A deésaknai legújabb kristálsó előjöveteléről. (Földtani Közlöny, 1874)
    A kőzetek tanulmányozásának módszerei. (Bp., 1875)
    A rakováczi sanidin-trachyt és földpátjának vegyelemzése. (Értekezések a természettudományok köréből. V. köt. 11. Bp., 1875)
    A Brachydiastematherium lelhelyén lelt észleletek. – A Bakony észak-nyugati részének másodkori képletei. (Földtani Közöny, 1875)
    A kőzetek tanulmányozásának módszerei alkalmazva a szentendre-visegrádi trachyt-csoport kőzeteire. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1875. dec. 6.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1875; teljesen: Értekezések a természettudományok köréből. VI. köt. 11. Bp., 1875)
    Erdély ősemlős maradványai és az ősemberre vonatkozó leletei. (Kolozsvár, 1876)
    Geologische Beschaffenheit der am rechten Ufer gelegenen Hälfte der Donautrachytgruppe. (Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft, 1876)
    A dunai trachitcsoport jobbparti részének földtani leírása a hegy- és vízrajzi viszonyok előrebocsátásával. Monográfia. 5 táblával és 2 térképpel. (Az MTA Mathematikai és Természettudományi Osztályának kiadványai. Bp., 1877)
    Az Aranyi-hegy – Hunyad vármegye – kőzetei és ásványai és ezek között két új faj. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1877)
    Adalékok Erdély geológiájához és mineralógiájához. (Erdélyi Múzeum, 1877)
    Ásvány- és kőzettani közlemények Erdélyből. (Erdélyi Múzeum, 1878 és külön: Értekezések a természettudományok köréből. VIII. köt. 10. Bp., 1878)
    A ditrói syenittömzs kőzettani és hegyszerkezeti viszonyairól. (Értekezések a természettudományok köréből. IX. köt. 2. Bp., 1879)
    A szabóitnak két új lelhelye. – Erdély földalakulási történetének vázlata. – Kolozsvár vidéke forrásviszonyainak egy érdekes példája. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1879)
    Az erdélyi földrengések összeállítása. – Néhány erdélyi andesitnek kőzettani vizsgálata. – A marosvásárhelyi Bem-szobor talapzatának kőzete. – Rudabányai aranytartalmú telérkőzetek és olvasztott aranygömböknek ásvány- és vegytani vizsgálata. Fabinyi Rudolffal. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1880)
    Az 1880. okt. 3-i közép-erdélyi földrengés. Monográfia. 3 térképmelléklettel. (Az Orvos-természettudományi Társulat kiadványa. Kolozsvár, 1881)
    Erdélynek ásványokban való gazdagságáról. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1881)
    Jelentés az 1882. febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1882)
    A meteoritekről. (Az Orvos-természettudományi Társulat kiadványa. Kolozsvár, 1882)
    A kolozsvári szegélyhegységben, az 1883. év nyarán végzett földtani részletes fölvételről. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1883)
    A gr. Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedícziójában Lóczy Lajos által gyűjtött kőzetek ismertetése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1883)
    A Kolozsvár és vidéke talaj- és forrásviszonyairól. 1 térképmelléklettel. (Az Orvos-természettudományi Társulat kiadványa. Kolozsvár, 1883)
    A gyalui havasok északi szélén, Kalotaszegen és a Vlegyásza hegységben végzett földtani részletes fölvételről. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1884)
    Erdély ó-tertiär echinidjei. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1884; németül, Koch, Anton néven: Die alttertiären Echiniden Siebenbürgens. Bp., 1885)
    Erdély ásványainak kritikai átnézete. 1–5. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1884–1885; és egy kötetben: az Orvos-természettudományi Társulat kiadványa. Kolozsvár, 1885)
    Az Aranyi-hegy kőzetéről és ásványairól szóló közlemények átnézete és újabb közlemények. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1885)
    Az erdélyi országos múzeum meteoritgyűjteményének jegyzéke. Összeáll. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1885 és külön: Kolozsvár, 1885)
    Kolozsvárt legújabban talált ősemlős csontmaradványok. – Erdély kőzeteiről. Az országos kiállításra küldendő kőnemek bemutatásával. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1885)
    Jelentés a Kolozsvártól délre eső területen, az 1886. év nyarán végzett földtani részletes felvételről. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1886)
    Jelentés Torda-Aranyos megye Tordától nyugatra eső területének 1887 nyarán végzett földtani részletes fölvételéről. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1887)
    Erdély felső terczier üledékeinek echinidjei. 1 táblával. (Az Orvos-természettudományi Társulat kiadványa. Kolozsvár, 1887)
    A brassói hegység földtani szerkezetéről és talajvíz-viszonyairól. (Értekezések a természettudományok köréből. XVII. köt. 3. Bp., 1887)
    Új cölestin- és barytelőfordulás Torda közelében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887)
    Erdély mineralógiájának és geológiájának haladása 25 év alatt. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1888)
    A málnási hypersthéntartalmú augitandesit előfordulási viszonyairól. – Új adatok a Kolozsvár vidéki diluvialis fauna ismeretéhez. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1888)
    Az 1886. évi erdélyi földrengésekről. (Földtani Közlöny, 1889)
    Vezérfonal az ásványtan egyetemi előadásaihoz. Egy. tankönyv. Hallgatói számára írta és kiadta K. A. (Kolozsvár, 1889)
    A Kolozsvár vidéki durvamész-rétegek, különös tekintettel azok ipari értékére. – Új paläontologiai adatok Erdély ifjabb harmadkori képződményeiből. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1889)
    A gr. Mikó-szobor talapzatának köve. (Természettudományi Közlöny, 1889)
    Erdély ősemlőseinek átnézete. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének munkálatai, 1890)
    A hidegszamosi csontbarlang ismertetése. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1891)
    Az 1888. évi erdélyi földrengésről. – A magyar korona országainak, valamint az occupált tartományoknak földrengéseiről. A magyar és a horvát földrengési bizottságok jelentései alapján. Többekkel. (Földtani Közlöny, 1892)
    Új őslényleletek Erdélyben. (Természettudományi Közlöny, 1892)
    A Fruska Gora geológiai alkata, legújabb felvétele alapján. – A gyalui havasok geológiájához. (Természettudományi Közlöny, 1893)
    Az Olt-menti bazaltvidékről. – A Maros és a Nagy-Küküllő közének földtani alkotásáról. (Természettudományi Közlöny, 1894)
    Az erdélyrészi medencze harmadkori – terczier – képződményei. Monográfia. I–II. köt. (A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványa. Bp., 1894–1900; németül, Koch, Anton néven: Die Tertiärbildungen dec Beckens der siebenbürgischen Landestheile. Bp., 1894–1900)
    A Fruska Gora geológiája. Akadémiai székfoglaló is. 2 térképmelléklettel. (Elhangzott: 1894. nov. 19.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1895; kivonatosan: Természettudományi Közlöny, 1895)
    Magyarország geológiai térképe. 1: 1 000 000. A Magyar Kir. Földtani Intézet megbízásából kidolgozta. Többekkel. (Bp., 1896; németül és franczia nyelven is)
    A Gryphea Esterházy Pávay előfordulásáról és elterjedéséről. (Földtani Közlöny, 1896)
    A föld vulkanizmusa. (Természettudományi Közlöny, 1897)
    Prochyracodon orientalis, egy új ősemlős Erdély középeocän rétegeiből. (Természetrajzi Füzetek, 1897)
    Az erdélyi medencze ifjabb harmadkori képződményei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
    Újabb megfigyelések és gyűjtés Felső-Lapugyon. (Földtani Közlöny, 1898)
    A kisczelli párkánysík geológiai szelvényének mintája. – Egy kihalt czetfélének farkcsigolya maradványai Kolozsvárról. (Földtani Közlöny, 1899)
    Czetmaradványok Kolozsvárról. (Természettudományi Közlöny, 1899)
    Beschreibung der gesammelten Gesteine. (Wissenschaftliche Ergebnisse der Reise des Grafen Béla Széchenyi in Ostasien. Bp., 1899)
    Újabb adalékok a beocsini czementmárga geopaleontologiai viszonyaihoz. – Új adat a mufflon korábbi elterjedéséhez. (Földtani Közlöny, 1902)
    Talált fajok leírása. – Tarnócz Nógrád megyében, mint kövült czápafogaknak új, gazdag lelőhelye. 2 táblával. – A Fruska Gora hegység geologiai szerkezetének vázlata. (Földtani Közlöny, 1903)
    Újabb nézetek a Föld vulkánosságáról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
    A rudabánya-szentandrási hegyvonulat geológiai viszonyai. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904)
    Basaltlakkolith az ajnácskői Várhegyben. – Kövült czápafogak és emlősmaradványok Nógrád vármegyében. 1 táblával. (Földtani Közlöny, 1904)
    Az erdélyi részek másodkori képződményei. (Az Orvos-természettudományi Társulat kiadványa. Kolozsvár, 1905)
    A Kárpátok szerkezete és alakulása. (Természettudományi Közlöny, 1905)
    Petrovaradinon 1900-ban fúrtkísérleti artézi kút szelvénye. – Adácson – Heves vármegye – 1904-ben fúrt kútnak geológiai szelvénye. (Földtani Közlöny, 1907)
    A kőzetátalakulás folyamatainak legújabb magyarázata. (Természettudományi Közlöny, 1907)
    Új adatok trachytanyagnak a budavidéki óharmadkori üledékben való előfordulásához. (Földtani Közlöny, 1908)
    Az újabb hegyképződési elméletekről. (Természettudományi Közlöny, 1909)
    Újabb földtani és őslénytani megfigyelések a Budai-hegységben. 3 táblával. – Új adalékok a Gryphea Esterházy elterjedéséhez és geológiai jelentőségéhez. (Földtani Közlöny, 1911)
    Rhinocerida ősemlős maradványai a Kolozsvár vidéki közpoligocén rétegekből. (Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 1911)
    A Galíciában földviaszból kiásott ép ősorrszarvú-tetem. (Természettudományi Közlöny, 1911)
    Erdély ásványainak kritikai átnézete. Hasonmás kiad. Az utószót írta Szakáll Sándor, a helységnév-azonosító listát összeáll. Hajdú-Moharos József. (A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1990)

     

    megemlékezései, tudománytörténeti írásai: Megemlékezés Herbich Ferenczről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1887)
    Hantken Miksa. – Primics György. (Földtani Közlöny, 1894)
    Megemlékezés Primics Györgyről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1894)
    Emlékbeszéd Szabó Józsefről. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1895)
    A Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves működésének története. (Földtani Közlöny, 1902)
    Emlékbeszéd Staub Móricz tanár fölött. (Földtani Közlöny, 1905)
    A hazai geológia haladása a múlt század második felében. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének munkálatai, 1905). 

    Irodalom

    Irod.: Vadász Elemér: K. A. negyvenéves tanári jubileuma. (Földtani Közlöny, 1912)
    Pálfy Móric: Bodrogi K. A. t. tag emlékezete. (Földtani Közlöny, 1928; és külön: MTA-emlékbeszédek. XX. köt. 8. Bp., 1928)
    Mauritz Béla: K. A. emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1928)
    Vadász Elemér: Emlékezzünk K. A.-ra. (Földtani Közlöny, 1943)
    Koch Nándor: K. A. lelki arca naplóinak tükrében. – Pávai Vajna Ferenc: Hogyan csinált belőlem K. A. geológust? (Földtani Értesítő, 1943)
    Csiky Gábor: K. A. emlékezete. (Földrajzi Közlemények, 1968)
    Csiky Gábor: K. A. (Természet Világa, 1970)
    Csiky Gábor: K. A. szerepe és jelentősége a magyar földtanban. – Székyné Fux Vilma: K. A. emléktáblájának leleplezése. (Földtani Közlöny, 1974)
    Csiky Gábor: K. A. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1977)
    Csiky Gábor: K. A. (Évfordulóink a műszaki és természettudományok történetében, 1993)
    Ajtay Ferenc: Erdély földjének kutatói. (Természet Világa, 1995)
    Buka Adrienne: K. A. és tanítványai. (Tanulmányok a természettudományok a technika és az orvoslás történetéből, 1996)
    Papp Péter: A geológia „Mikó Imréje”. (A Magyar Állami Földtani Intézet éves jelentése, 1997)
    Papp Péter: Geológiatörténet-jegyzet 1908-ból. Adalékok K. A. és Vendl Mária pályaképéhez. (Földtani Közlöny, 2002)
    Wanek Ferenc: K. A. helye és szerepe az erdélyi földtan történetében. (Az erdélyi magyar tudomány történetéből. Szerk. Ilyés Szilárd és Tamásné Szilárd Csilla. Kolozsvár, 2006)
    Wanek Ferenc: K. A. Műveinek bibliográfiájával. (Az EME jubileumi kiadványai. Hivatás és tudomány. Az Erdélyi Múzeum Egyesület kiemelkedő személyiségei. Szerk. Kovács Kiss György. Kolozsvár, 2009). 


    Irod.: Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc és Nagy Dénes. (Bp., 1986)
    Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
    Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. (Bp., 1998)
    Hála József: K. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. I–III. köt. (Újvidék, 2002). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu