Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Koltay-Kastner Jenő

    irodalomtörténész, művelődéstörténész, italianista

    1935-ig Kastner Jenő 


    Született: 1892. február 15. Magyardiószeg, Pozsony vármegye
    Meghalt: 1985. március 3. Szeged
    Temetés: 1985. március 22. Szeged
    Temetési hely: Belvárosi Temető

    Család

    F: Benacsek Izabella. Fia: Koltay Miklós (1925–1970) orvos, gyermekgyógyász, immunológus, kandidátus. 

    Iskola

    Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Zsolnán és Kecskeméten végezte, Kecskeméten éretts. (1909). A budapesti tudományegyetemen magyar–francia szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1913), állami ösztöndíjjal Párizsban, a Sorbonne-on tanult (1913–1914). Az olasz–magyar irodalmi érintkezések tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1923). Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; kizárták: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). Az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). 

    Életút

    Az I. világháborúban, az olasz hadszíntéren, frontszolgálatot teljesített (1914. szept.–1915. júl.), a 2. isonzói ütközetben hadifogságba került (1915. júl. 20.; 1919-ben tért haza) A székesfehérvári főreáliskola (1919–1921), a budapesti V. kerületi főreáliskola r. tanára (1921–1923), a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára és az akkor alakult olaszországi magyar történetkutató intézet titkára (1923–1924). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az olasz nyelv és irodalom ny. rk. (1924–1928), ny. r. tanára (1928–1936), a Római Magyar Intézet igazgatója és a Római Egyetem vendégprofesszora („cseretanára”, 1936–1940). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Horthy Miklós Tudományegyetemen az olasz nyelv és irodalom ny. r. tanára (1940–1951), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Román Nyelvek és Irodalmak Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952–1968); közben a kar dékánja (1942–1943), az egyetem rektora (1944). 



    Modern filológiai kutatásokkal, olasz–magyar irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, elsősorban az itáliai és a magyar forradalmak és szabadságharcok összefüggéseit és kapcsolatait, a Kossuth-emigráció művelődéstörténeti jelentőségét, Giuseppe Garibaldi (1807–1882), Giuseppe Mazzini (1805–1872) és Türr István (1825–1908) munkásságát kutatta. Úttörő jelentőségű a Mazzini és Kossuth kapcsolatait tárgyaló, Firenzében megjelent, olasz nyelvű monográfiája (Mazzini e Kossuth, 1929). Forráskiadói és általános irodalomelméleti tevékenysége is jelentős: kiadta az itáliai Kossuth-emigráció iratait, Mazzini és Pulszky Ferenc levelezését, vizsgálta több, magyar irodalomban is felbukkanó vándormotívum eredetét. Irodalomtörténeti dolgozataiban a 13. századtól kezdve vizsgálta az itáliai–magyar kapcsolatokat, felfedezte az első magyar operát (1924), különösen értékesek a Giordano Bruno (1548–1600) magyarországi recepciójával kapcsolatos tanulmányai. 

    Emlékezet

    Magyardiószegen született, tevékenysége Budapesthez, Pécshez és Szegedhez kötődik. Szegeden hunyt el, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Írásai 1935-ig Kastner Jenő, 1936-tól Koltay-Kastner Jenő néven jelentek meg, bibliográfiákban néha tévesen Kästner Jenő néven is szerepel. Olasz nyelvű dolgozatait Kastner, Eugenio, francia írásai Kastner, Eugène néven jegyezte. 

    Szerkesztés

    A Pannónia c. folyóirat (1935–1937), a római Annuario dell’Accademia d’Ungheria di Roma c. évkönyv (1936–1939), a Biblioteca dell’Accademia d’Ungheria c. sorozat (1936–1939) és a Délvidéki Szemle c. folyóirat szerkesztője (1940–1944). 

    Főbb művei

    F. m.: A Karthausi helye a szentimentális regényirodalomban. Eötvös és Sainte-Beuve. Egy. doktori értek. is. Kastner Jenő néven. (Bp., 1913)
    Dante realizmusa. (Új Magyar Szemle, 1921)
    Csokonai lírája és az olasz költők. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
    Faludi Ferenc versformái. – Amade László gáláns versformái. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1922)
    Cultura italiana alla corte transilvana del see. – L’arte poetica di Francesco Faludi. (Corvina, 1922)
    A magyar Dante. Babits Mihály műfordításáról. – A háromszáz éves Pascal. (Napkelet, 1923)
    Petőfi. (Revue des Études Hongroises, 1923)
    Faludi Ferenc olasz versformái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1924)
    Alfredo Panzini. – Maurice Barrés. – Giovanni Gentile közoktatási reformja. (Napkelet, 1924)
    Die erste ungarische Oper. (Ungarische Jahrbücher, 1924)
    La prima opera ungherese. Az első magyar opera. Felvinczi Comico-tragédiája. (Corvina, 1924 és Klebelsberg-emlékkönyv. Emlékkönyv Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. Bp., 1925)
    Kossuth és Mazzini. (Századok, 1925)
    Papini cikke Assisi Szent Ferencről. Ford. – Nemzeti újjáébredés és szabadkőmívesség. (Napkelet, 1926)
    Mussolini. – Magyar farsang Nápolyban, 1792. (Napkelet, 1927)
    XVII. és XVIII. századi, olaszból fordított vallásos műveink. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1927)
    Traduction oubliées d’Amiel. Deux poésies de Petőfi. (Revue des études hongroises et finno-ougriennes, 1928)
    Kossuth e la Sicilia. (Rassegna Storia del Risorgimento Italiano, 1928)
    Mazzini e Kossuth. Lettere e documenti inediti. Monográfia. (Studi e documenti di storia del Risorgimento. 4. Firenze, 1929)
    Együgyü lelkek tüköre. Egy középkori legenda életrajza. (Minerva Könyvtár. 26. Bp., 1929)
    Alessandro Monti e la sua missione diplomatica in Ungheria. (Corvina, 1929)
    Türr István 1860-ban. Olasz emlékiratokból. (Budapesti Szemle, 1929)
    A Kossuth-emigráció keleti tervei Giacomo Durando emlékirataiban. (Századok, 1929)
    Az olasz irodalomtudomány mai állása. (Irodalomtörténet, 1929)
    Étienne Türr en 1860. D’aprés des mémoires Italiens. (Revue de la Hongrie, 1929)
    Mazzini et Kossuth. (Revue des Études Hongroises, 1929)
    Olasz–magyar, magyar–olasz kéziszótár. – Dizionario italiano–ungherese. I–II. köt. (Pécs, 1930–1934; 2. bőv. kiad. Bp., 1938–1940; a 2. bőv. kiad. utánnyomása: Graz, 1956)
    A mai olasz regény. A fasizmus irodalmi hatása. (Magyar Szemle, 1931)
    Garibaldi e la questione ungherese. (Corvina, 1931–1932 és külön: Bp., 1933)
    Garibaldi. (Debreceni Szemle, 1932)
    A Jókai-kódex és az obszervans kódexirodalom. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1932 és külön: Bp., 1933)
    Lettere inedite de Mazzini a Francesco Pulszky. (Rassegna Italiana, 1933)
    Il contributo ungherese nella guerra del 1859. Storia e documenti. Monográfia. (Studi e documenti di storia del Risorgimento. 11. Firenze, 1934)
    Pázmány Péter gráci évei. 1–2. – Manzoni születésének másfélszázados évfordulójára. (Katholikus Szemle, 1935)
    Papini Giovanni. Koltay-Kastner Jenő néven. (Katholikus Szemle, 1936)
    Az olasz próza mestere: Antonio Fogazzaro. (Magyar Kultúra, 1936)
    A fasiszta irodalom kérdése. (Tükör, 1937)
    Leopardi. (Magyar Szemle, 1937)
    Leopardi Magyarországon. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1937 és külön: Bp., 1938; olaszul: Roma, 1938)
    Garibaldi e la questione ungherese. (Corvina, 1938)
    Novecento. (Magyar Szemle, 1939)
    L’umanesimo italiano in Ungheria. (La Rinascita, 1939)
    Olasz–magyar művelődési kapcsolatok. (Kincsestár. 132. A Magyar Szemle kiadványa. Bp., 1941)
    Cola di Rienzo élete. XIV. századi krónikából ford. és a bevezető tanulmányt írta. 1–2. (Olasz Szemle, 1942; és külön: Archivum Philologicum. Bp., 1942)
    Dante „Új Élet”-e. (Olasz Szemle, 1942 és külön: Bp., 1942)
    Az új olasz irodalom főirányai. (A Katholikus Tanügyi Főigazgatóság Évkönyve. Bp., 1942; és külön: Bp., 1942)
    Valóság és szimbólum Cola di Rienzo életművében. (Olasz Szemle, 1943 és külön: Bp., 1943)
    A magyar irodalmi barokk. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1944. márc. 6.; megjelent, két részben: Budapesti Szemle, 1944)
    Leopardi. – Leopardi e la sua fortuna in Ungheria. Összehasonlító irodalomtörténeti tanulmány és monográfia. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica. Szeged, 1948)
    A száműzött Kossuth és az európai demokrácia. (Tiszatáj, 1948)
    A magyar szabadságharc visszhangja Olaszországban. (Tiszatáj, 1948; és külön: A Tiszatáj füzetei. 17. Szeged, 1948)
    Cola di Rienzo. Kismonográfia. (Szeged, 1949)
    Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez. 1859. Összegyűjtötte K-K. J. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica. 18. Series nova. 3. Szeged, 1949)
    Giordano Bruno válogatott dialógusai. Ford. Fogarasi Miklóssal és Szemere Samuval. Szerk. Szauder József. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. (Bp., 1950)
    Giordano Bruno a magyar irodalomban. (Irodalomtörténet, 1950 és külön: Bp., 1950)
    Amici, nemici e studiosi di Giordano Bruno in Ungheria. (Rivista di filosofia, 1951)
    Leonardo da Vinci aktualitása. (Tiszatáj, 1952)
    Bornemisza Péter humanizmusa. (Irodalomtörténet, 1953)
    Tótfalusi Kis Miklós coccejánizmusa. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    Batsányi János összes versei. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    Politikai bírálat és társadalmi szatíra az olasz irodalomban Metastasitotól Foscolóig. Doktori értek. (Bp., 1956)
    Cagliostro. (Nyelv és irodalom. Tanulmányok. A Szegedi Tudományegyetem kiadványa. Szeged, 1956)
    A Königsbergi Töredék kérdéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
    Piero Aretino. 1–4. (Filológiai Közlöny, 1957; és külön: Modern filológiai tanulmányok. 2. Bp., 1957)
    „A néma levente” meséje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958 és Irodalomtörténet, 1975)
    Ugo Foscolo. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Litteraria. Szeged, 1958/59; és külön: Szeged, 1960)
    Aretino válogatott írásai. Vál., ford., szerk., a kísérő tanulmányt írta. 6 táblával. (Európai antológia. Reneszánsz. Bp., 1959)
    Az olasz Risorgimento korának irodalma. Egy. jegyz. (Bp., 1959)
    Faludi Ferenc idegen nyelvű versei és jegyzetei. (Filológiai Közlöny, 1959)
    A Kossuth-emigráció Olaszországban. Monográfia. 8 táblával és térképmelléklettel. (Bp., 1960)
    Italia e Ungheria nel Risorgimento. (Roma, 1960)
    Nemeskürty István: Bornemisza Péter, az ember és az író. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    A Kossuth-emigráció szolgálatában. Tanárky Gyula naplója. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K-K. J. (Magyar Századok. Bp., 1961)
    Il poema Tartaro di Giambattista Casti. (In memoriam Gedeon Mészöly. Mészöly Gedeon-emlékkönyv. Szeged, 1961)
    Kossuth e Garibaldi nella a guerra del 1866. (Rassegna Storica, 1961)
    Il „poema tartaro”. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1961)
    Il soggiorno di Giambattista Casti a Vienna. (Acta Litteraria, 1963)
    Az olasz irodalom Foscolótól Carducciig. Egy. jegyz. (Szeged, 1963)
    Magyar olasz szótár. – Olasz–magyar szótár. I–II. köt. Szerk. K-K. J. Főmunkatárs Király Rudolf. (Bp., 1963; 2. függelékekkel bőv. kiad. 1978; 3. kiad. 1981. 5. kiad. 1991)
    Étienne Türr en 1860. (Il Risorgimento in Sicilia. Palermo, 1965)
    Dante és az olasz Risorgimento. (Dante a középkor és a renaissance között. Dante Emlékkönyv. Szerk. Kardos Tibor. Bp., 1966)
    La fortuna di Giambattista Vico in Ungheria. (Italia ed Ungheria. Bp., 1967)
    Giambattista Vico és Antonio Carafa életrajza. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Germanica et Romanica. 3. Szeged, 1968)
    Gobineau és az olasz reneszánsz romantikus képe. (Filológiai Közlöny, 1969)
    Il Risorgimento e l’Europa. A cura di Vittorio Frosini. (Studi risorgimentali. 7. Catania, 1969)
    Az olasz reneszánsz irodalom elmélete. Vál., sajtó alá rend. K-K. J. A bevezető tanulmányt Bán Imre írta. (Az irodalomelméleti klasszikusai. 2. Az MTA Irodalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1970)
    Machiavelli és Vico. (Filológiai Közlöny, 1970)
    A legújabb Vico-kutatás útjai születésének harmadik centenáriumán. (Filológiai Közlöny, 1971)
    Francesco Colonna. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Romanica, 1973)
    Vita az olasz esztétika XVIII. századi kezdeteiről. (Filológiai Közlöny, 1973)
    L’umanesimo vernacolare del rinascimento italiano. – Filarete. (Acta Litteraria, 1974)
    Il romanzo ellenistico nel rinascimento europeo ed ungherese. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Romanica, 1974). 

    Irodalom

    Irod.: Vajticzky Emil: K. J.: A Karthausi helye a szentimentális regényirodalomban. Eötvös és Sainte-Beuve. (Irodalomtörténet, 1914)
    Pian, Remigio: K-K. J.: Olasz–magyar művelődési kapcsolatok. (Olasz Szemle, 1942)
    Lukács Lajos: Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez. 1859. Összegyűjtötte K-K. J. (Századok, 1955)
    K-K. J. professzor 70 éves. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
    Lehoczky Gergely: Káprázat és ábránd. K-K. J. A Kossuth-emigráció Olaszországban c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1962)
    V. Waldapfel Eszter: K-K. J.: A Kossuth-emigráció Olaszországban. (Magyar Tudomány, 1962)
    Lukács Lajos: K-K. J.: A Kossuth-emigráció Olaszországban. (Századok, 1963)
    Fogarasi Miklós: K-K J. olasz–magyar szótára. (Filológiai Közlöny, 1964)
    Horváth Zoltán: A Kossuth-emigráció szolgálatában. Tanárky Gyula naplója. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K-K. J. (Századok, 1966)
    Bitskey István: K-K. J.: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. (Alföld, 1971)
    K-K. J. és munkássága. – Bibliographie des ouvrages de Jenő Koltay-Kastner. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Romanica, 1972)
    K-K. J. professzor 80 éves. (Felsőoktatási Szemle, 1972)
    K-K. J. 90 éves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
    Neményi Kázmér: K-K. J. 90 éves. (Felsőoktatási Szemle, 1982)
    Kecskeméti Jánosné: K-K. J. személyi bibliográfiája. – Bibliografia delle opere di K-K. J. (Acta Romanica, 1986)
    K-K. J. (Helikon, 1985)
    Neményi Kázmér: K-K. J. (Irodalomtörténet, 1985)
    Kovács Sándor Iván: „A szigorú filológus.” K-K. J. (Irodalomtörténet, 1993)
    K-K. J. szellemi hagyatékából. Emlékkötet a tudós születésének 100. évfordulójára. Előadások. Szerk. Vígh Éva. (Szeged, 1994)
    Boda Miklós: „A börtön sem hagyott bennem semmi keserűséget.” Az italianista K-K. J. visszaemlékezése olaszországi hadifogságára. (Jelenkor, 2013). 


    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiadta v. Szabó Pál (Pécs, 1940)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
    Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
    Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu