Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fábri Zoltán
    Fábri Zoltán emlékezete 1.
    Szabó Magda
    Szabó Magda emlékezete 2.
    Szabó Magda emlékezete 3.

    Kosáry Domokos

    történész


    Született: 1913. július 31. Selmecbánya, Hont vármegye
    Meghalt: 2007. november 15. Budapest
    Temetés: 2007. december 4. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Evangélikus családból származott. Anyai nagyapja, Réz Géza (1864–1936) volt a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia utolsó magyar rektora. Sz: Kosáry János zongoraművész, zenetanár, Réz Eleonóra (= Kosáryné Réz Lola [1892–1984] írónő). Leánya: Kosáry Judit (1942–) kémikus. Hatéves koráig Selmecbányán élt, majd családja Budapestre költözött.

    Iskola

    A budapesti Trefort utcai Gimnáziumban éretts. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1936), magántanári képesítést szerzett (1945), a történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1977).

    Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.).

    Életút

    Az Eötvös Collegium történelmi tanszékvezető tanára (1937–1950); közben hosszabb tanulmányutat tett Párizsban (1936–1937), Londonban (1938–1939), és az USA-ban (1941), egyúttal a Magyar Történettudományi Intézet (= Gr. Teleki Pál Intézet) osztályigazgatója és a Revue dHistoire Comparée alapító főszerkesztője (1941–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem Újkori Magyar Történeti Tanszék Könyvtárának tanára (1945–1949), minden állásától megfosztották (1949). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Központi Könyvtárának könyvtárosa (1952–1954), igazgatója (1954–1957). A forradalom és szabadságharc alatt a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnöke (1956. okt.–nov.), forradalmi tevékenysége miatt bebörtönözték (1957; amnesztiával szabadult: 1960).

    A Pest Megyei Levéltár levéltárosa (1960–1966), az MTA II. Osztályának tud. munkatársa (1966–1968), az MTA Történettudományi Intézet Újkori Osztályának tud. főmunkatársa, tud. tanácsadója (1968–1989). Az MTA elnöke (1990. máj. 24.–1996. máj. 9.). Az ELTE BTK c. egy. tanára.



    A magyar polgári nemzeti átalakulás, a reformkor és az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc kérdéseivel, a sajátos magyar polgári fejlődés egyetemes történeti összefüggéseivel, ill. a magyar és a szomszédos közép-európai népek történeti fejlődési párhuzamainak vizsgálatával foglalkozott. Tudományos pályafutása kezdetén a Görgey-kérdést vizsgálta, nem elsősorban Görgey Artúr (1818–1916) személyiségét tartotta érdekesnek, hanem úgy gondolta, hogy a kérdéshez való hozzáállásban a magyar politikai gondolkodás változásait, a korszak megítélését is elemezheti. Kosáry első könyve (Görgey, 1939), a két világháború között elfogadott álláspont lett, később azonban a politikai változásokat saját maga is megtapasztalhatta: a hivatalos Görgey-kép megváltozása egybeesett Kosáry Domokos elszigetelésével. Görgey sorsával, a kérdés historiográfiájával egész életében foglalkozott, de monográfiát írt Kossuth Lajosról (1802–1894) és gr. Széchenyi Istvánról (1791–1860) is (a Széchenyi Döblingben c. művét a börtönben írta, ill. fejezte be; 1981-ben jelent meg). A magyarországi történetírás kiemelkedő személyiségeként alapvetően új eredményeket ért el a 17–18. századi egyetemes és magyar művelődéstörténet szintetizálása terén is.



    Új típusú történeti bibliográfiája a magyarországi történeti segédtudományok klasszikusa (Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába, 1951–1958). Ő dolgozta ki a Teleki Intézet egyik tagintézményeként létrehozott Történettudományi Intézet szervezeti felépítését és programját (= az MTA Történettudományi Intézete lényegében ma is ezen az elven működik!). Akadémiai elnöksége alatt jelentős szerepet játszott az MTA autonómiáját biztosító törvény megszületésében. Az eredeti akadémiai gondolathoz visszatérve javasolta, hogy az MTA-ban ismét kapjanak helyet a művészek (akiket ettől a Széptudományi Alosztály megszüntetésével 1949-ben megfosztottak). Kezdeményezésére jött létre a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amelynek választott, örökös védnökségét is elvállalta (1992-ben). Forráskiadói tevékenysége is értékes: közzétette Péch Antalnak (1822–1895), a magyar bányászati szakirodalom megalapítójának alapvető jelentőségű munkáit.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, az MTA székházának aulájában ravatalozták fel (2007. dec. 4-én); a Farkasréti Temetőben nyugszik (síremlékét 2010. okt. 20-án avatták fel). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2013-ban). Irathagyatékának és képeinek őrzője és kezelője – végakaratának megfelelően – a Pest Megyei Levéltár.

     

    Egykori újbudai lakóháza (XI. kerület Fátra tér 5.) kertjében emléktábláját leplezték le (Czinder Antal szobrászművész alkotása, 2008. júl. 31-én). Nevét vette fel a Szent István Egyetem Könyvtára (Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, 2008. okt. 29-én). Az egyetem tiszteletére Kosáry Domokos-díjat alapított (a könyvtárügy, a könyvtári és levéltári munka területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek; elsőként 2013-ban adták át). Születésének századik évfordulójáról Kosáry Domokos, az Agrártudományi Egyetem könyvtárigazgatója címmel időszaki kiállítással emlékeztek meg (a Szent István Egyetemen, 2013. szept. 9.–2014. márc. 31.). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kamarakiállítással tisztelgett a centenáriumon (Száz éve született Kosáry Domokos, 2013. dec. 10.–2014. márc. 8.). A Magyar Tudományos Akadémia emlékülésen emlékezett meg volt elnökéről, a Széchenyi-nagydíjas történészről (az MTA székházának dísztermében, 2013. máj. 14-én).

    Elismertség

    Az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa (1990-től), a Magyar–Román Társaság (1990-től), a Teleki László Alapítvány (1991-től), a Magyar Külügyi Társaság elnöke (1992-től), a Magyar Történelmi Társulat elnöke (2000-től). A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia örökös védnöke.

     

    A Nemzetközi Történettudományi Bizottságban Magyarország delegátusa (1947–1949). A londoni Európai Akadémia (1990-től), a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (1991-től), a londoni Brit Akadémia (1991-től), a londoni Királyi Történeti Társaság (1991-től), a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (1994-től), a Román Tudományos Akadémia tagja (1996-tól), az Európai Akadémiák Szövetségének elnöke (1996–1998).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (arany, 1983), 1956-os Emlékérem (1991), a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1993).

     

    Francia Akadémiai Pálmarend (1988), Osztrák Érdemkereszt a Tudományért és a Művészetért (1996), Francia Becsületrend (1997), a Német Érdemrend Nagykeresztje (2003).

     

    Újbuda díszpolgára (2004),  Budapest díszpolgára (1996).

     

    Horváth Mihály-jutalom (MTA, 1946), Állami Díj (1988), Széchenyi-nagydíj (1995), a Szlovák Tudományos Akadémia Aranyérme (1997), a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Fődíja (1997), Akadémiai Aranyérem (1997), Pro Humanitate Díj (2003), Tudomány a Társadalomért Díj (2003), Prima Primissima Díj (2004), a Széchenyi Társaság Emlékérme (2006), a Hemingway-alapítvány Életműdíja (2007), Hazám Díj (2007), Radnóti Miklós-díj (2007).

    Szerkesztés

    Az Agrártörténeti Szemle alapító szerkesztője (1957-től), a Száz magyar falu könyvesháza c. sorozat főszerkesztője (2000-től).

    Főbb művei

    F. m.: : A Görgey-kérdés és története. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
    Perczel Mór feljegyzései. (Századok, 1937)
    Magyar és francia külpolitika 1848–49-ben. (Századok, 1938)
    Görgey. (Kincsestár. 145. Bp., 1939)
    A History of Hungary. Az előszót Szekfü Gyula írta. (Cleveland, 1941; hasonmás kiad. New York, 1971)
    Kossuth és a Védegylet. A magyar nacionalizmus történetéhez. (A Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi évkönyve. Bp., 1942)
    Kossuth fogsága. (Magyarságtudomány, 1943)
    A Pesti Hírlap nacionalizmusa. 1841–1844. (Századok, 1943)
    Zrínyi Miklós. (Forrás, 1943)
    Magyarország története. (Nemzetnevelők könyvtára. 1. Bp., 1943)
    Historia de Hungaria. I–II. köt. (Madrid, 1944)
    Magyarország története a szatmári békétől napjainkig. Ideiglenes középiskolai tankönyv. (Bp., 1945)
    Magyarország története az őskortól a szatmári békéig. Ideiglenes középiskolai tankönyv. (Bp., 1945; hasonmás kiad. 1991)
    Kossuth Lajos a reformkorban. (Bp., 1946)
    Történelmi olvasmányok az V–VI. osztály számára. 1–2. Általános iskolai tankönyv. Vajda György Mihállyal. Győry Miklós rajzaival. (Bp., 1947; 2. kiad. 1948)
    Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I–III. köt. (Bp., 1951–1958)
    Kossuth Lajos politikai fejlődése és küzdelmei az 1848. márciusi forradalomig. Kand. értek. (Bp., 1955)
    Pest-Buda és a Kereskedelmi Bizottság 1791-ben. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1956)
    Tessedik és a Kereskedelmi Bizottság. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
    Történelmi szakbibliográfia és levéltéri forrásanyag. (Magyar Könyvszemle, 1962)
    Széchenyi az újabb külföldi irodalomban. (Századok, 1962)
    Egy gazdasági utazás a II. József-kori Magyarországon. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
    Kemény és Széchenyi 1849 után. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    A paraszti „família” kérdéséhez. (Agrártörténeti Szemle, 1963)
    Pest megye a kuruckorban. (Pest megye múltjából. Bp., 1965)
    1815 történeti irodalmának kritikájához. (Századok, 1965; franciául: Nouvelles études historiques, 1965)
    A tétényi „tumultus” 1766-ban. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1966)
    A Társulat társadalmi bázisa és annak hatása a történetszemléletre. (Századok, 1967)
    A Bányászati és Kohászati Lapok alapításának és első éveinek történetéhez. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1968)
    Szabadságharc és kiegyezés között. Reflexiók egy témához. (Történelmi Szemle, 1969)
    Bevezetés Magyarország történetébe és forrásaiba. I. köt. Általános rész. 1–2. (2. bőv. és átd. kiad. 1970; 3. bőv. kiad. 2000)
    Ungarische politische Bestrebungen und die Probleme der Monarchie im Zeitalter des Dualismus. (Acta Historica, 1971)
    Napóleon és Magyarország. (Századok, 1971; franciául: Studia Historica. Bp., 1979)
    A művelődéstörténet helye a történelmi szintézisben. (Történelmi Szemle, 1974)
    A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról. (Levéltári Szemle, 1975)
    Népiskolák Magyarországon, 1771-ben. (Pedagógiai Szemle, 1975)
    Les antécédents de la Révolution Industrielle en Hongrie. Hypothèses et réalités. (Acta Historica, 1975)
    Felvilágosult abszolutizmus, felvilágosult rendiség. (Történelmi Szemle, 1976)
    A kétszáz éves Ratio Educationis. (Magyar Pedagógia, 1977)
    Napóleon és Magyarország. Esszé. (Gyorsuló idő. Bp., 1977)
    A magyar történetírás a „romantika” korában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
    Modellalkotás és történettudomány. (Történelmi Szemle, 1978)
    Magyar külpolitika Mohács előtt. (Gyorsuló idő. Bp., 1978)
    A művészetek – irodalom, zene, képzőművészet – történeti diszciplínái és a művelődéstörténet. (Századok, 1979)
    Széchenyi, a naplóíró és a történeti személyiség. (Irodalomtörténet, 1979)
    Akadémiai tervek a 18. századi Magyarországon. (Történelmi Szemle, 1979)
    Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1980; 2. kiad. 1983; 3. kieg. kiad. 1996)
    Les réformes scolaires de l’absolutisme éclaire en Hongrie entre 1765 et 1790. (Studia Historica. Bp., 1980)
    Széchenyi Döblingben. (Tények és tanúk. Bp., 1981; 2. kiad. 1991)
    A magyar sajtó megszületése. (Magyar Könyvszemle, 1981)
    Magyarország Európa újabb kori nemzetközi rendszerében. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1983. ápr. 14.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1985)
    Bél Mátyás helye a művelődés történetében. (Irodalomtörténet, 1984)
    A magyar történettudomány teendői és szervezeti kérdései. (Századok, 1984)
    A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet és a korabeli gazdasági törekvések Magyarországon. 1794–1840. (Világtörténet, 1985)
    The Press during the Hungarian Revolution of 1848–1849. (Highland Lakes, 1986)
    Az európai kis államok fejlődési típusai a XVII–XX. században. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. ápr. 17.; megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1986; önállóan: Értekezések, emlékezések. Bp., 1990)
    Culture and Society in XVIIIth Century Hungary. (Bp., 1987)
    A felvilágosodás Európában és Magyarországon. (Előadások a Történettudományi Intézetben. Bp., 1987)
    A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. (Bp., 1987)
    Nemzeti fejlődés, művelődés, európai politika. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. (Bp., 1989)
    Újjáépítés és polgárosodás. 1711–1867. (Magyarok Európában. Bp., 1990; 2. kiad. 2001)
    Magyarország a 17–18. század fordulóján – a régi és az új határán. (Századok, 1990)
    Széchenyi és a nemzetközi politika. (Jogtudományi Közlöny, 1991)
    Széchenyi és a nemzeti művelődés. (Magyar Tudomány, 1991)
    A kis nemzetek Európában. (Korunk, 1992)
    A Görgey-kérdés a két háború között. (Történelmi Szemle, 1993)
    A Görgey-kérdés története. I–II. köt. (2. átd. kiad. Bp., 1994)
    5 x 5 tézis a tudománypolitika feladatairól. (Magyar Tudomány, 1995)
    Hat év a tudománypolitika szolgálatában. Tudománypolitikai írások. (Bp., 1996)
    A chilloni fogoly. Olvasónapló. 1958. (Bibliotheca Hungarica. Bp., 1997)
    A Görgey-kérdés. (Magyar Szemle, 1997)
    A magyarok Bécsben és Európában. (Európai Szemle, 1997)
    Magyarország és Európa 1848-ban. (Valóság, 1998)
    A század mérlege. (Európai utas, 1999)
    Magyarország és a nemzetközi politika 1848–1849-ben. Monográfia. (História Könyvtár. Monográfiák. Bp., 1999; angolul: Hungary and International Politics in 1848–1849. New York–London, 2003)
    A Teleki Intézet emléke. (Magyar Könyvszemle, 2000)
    A történész és az irányzatok. (Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Bp., 2002)
    Kossuth Lajos a reformkorban. (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok. 2. bőv. kiad. Bp., 2002)
    Gombocz Zoltán emlékezete. (Irodalomismeret, 2002 és Magyar Nyelv, 2002)
    Hírhozók a múltból. Híres magyarokról angolul. (Rubicon, 2002)
    Magyarország Európában. Tankönyv. (Bp., 2003)
    Emlékeim Hóman Bálintról. (História, 2003)
    Az amerikai magyarság 1941-ben. – A Görgey-kérdés. Beszámoló egy könyvről. (Rubicon, 2004)
    A chilloni fogoly. – A történelem veszedelmeiről. Tanulmányok. Vál., szerk. Ferch Magda. Az előszót Szörényi László írta. (A Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia kiadványa. Bp., 2013)
     

     

    szerk.: Roosevelt, Franklin Delano: Harc a máért. Ford. Ottlik Géza. A kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1947)
    Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamívelésének története. 1650–1750. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1967)
    Péch Antal: A selmeci bányavállalatok története. 1650–1750. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1967)
    Magyarország története képekben. Írta és összeáll. (Bp., 1972; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1977; 4. kiad. 1985)
    Budapest története. II. köt. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. Gerevich Lászlóval. (Bp., 1973)
    Bloch, Marc: A történelem védelmében. Vál. tanulmányok. Vál., az előszót írta. Ford. is Makkai Lászlóval, Pataki Pállal. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1974)
    Budapest története. III. köt. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Gerevich Lászlóval. (Bp., 1974; 2. kiad. 1975)
    A magyar sajtó története. I–II. köt. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Szerk. Németh G. Bélával. (Bp., 1979–1985)
    Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. I–II. köt. Az utószót írta. (Magyar Füzetek. Párizs–Bp., 1991)
    Széchenyi István: Akadémiai beszédek. Az utószót írta. (Bp., 1991)
     

     

    ford.: Prescott, William H.: Mexikó és Peru meghódítása. A szövegeket vál., az utószót írta Boglár Lajos. Ford. (Bp., 1967)
    Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. A bevezető tanulmányt Márkus László írta. Németből ford. (Magyar századok. Bp., 1977)
    Bloch, Marc: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Az utószót Benda Gyula írta. Ford. Babarczy Eszterrel, Pataki Pállal. (Osiris Könyvtár. Bp., 1996).

    Irodalom

    Irod.: Török Pál: A Görgey-kérdés mai mérlege. (Budapesti Szemle, 1937)
    K. D. műveinek bibliográfiája. (Történelmi Szemle, 1983)
    Nádor Tamás: K. D. Interjú. (N. T.: Ex libris. Bp., 1986)
    K. D. történész, akadémikus. Életrajz és bibl. Összeáll. Szrenka Éva. K. D. A Görgey-kérdés és a Radikálisok és a „hazaáruló” c. műveivel. (Szeged, 1989)
    Európa vonzásában. Emlékkönyv. K. D. 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. (Bp., 1993). Urbán Aladár: K. D.: A Görgey-kérdés története. (Századok, 1995)
    Kovács István: A mártír-hadsereg fővezére és az „áruló” emlékezetének históriája. K. D. Görgey-könyvének margójára. (Kortárs, 1996)
    Nyolc és fél évtized. A 85 éves K. D. köszöntése. Tanulmányok, előadások, emlékbeszédek. Szerk. Kovács Anikó. (Bp., 1998)
    Urbán Aladár: A magyar külpolitika dimenziói 1848–1849-ben. Gondolatok K. D. könyvéről. (Századok, 2001)
    Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 2001)
    Ormos Mária: Laudáció K. D. 90. születésnapján. (Rubicon, 2003)
    Ormos Mária: K. D. 90 éves. (Magyar Tudomány, 2003)
    Mucsi Ferenc: K. D. kilencven éves. (Századok, 2003)
    Magyar évszázadok. Tanulmányok K. D. 90. születésnapjára. K. D. műveinek bibliográfiájával. Szerk. Ormos Mária. (Bp., 2003)
    Hanák Gábor: K. D., a börtönnaplóíró. (Rubicon, 2006)
    Romsics Ignác: K. D. (Rubicon, 2007)
    Murányi Gábor: K. D. küzdelme Görgeyvel. Ítéletidők. (Heti VG, 2007)
    Klaniczay Gábor: K. D. emléke. – Lator László: K. D. (Holmi, 2007)
    Szále László: Nagy emberek pedig vannak. K. D. emlékére. (Egyenlítő, 2007)
    Hermann Róbert: K. D. (Hadtörténelmi Közlemények, 2007)
    Orosz István: In memoriam K. D. (Agrártörténeti Szemle, 2007)
    Katona Csaba: K. D. (Levéltári Szemle, 2007)
    Glatz Ferenc: K. D. temetésére. (História, 2007)
    Vizi E. Szilveszter: Elhunyt K. D. (Magyar Tudomány, 2007)
    Glatz Ferenc: K. D. (Századok, 2008)
    Ormos Mária: K. D. (Történelmi Szemle, 2008)
    Walleshausen Gyula: K. D., a tudományszervező könyvtárigazgató. (Gödöllő, 2009)
    Hommage à K. D. Tanulmányok K. D. emlékére. K. D. műveinek bibliográfiájával. Szerk. Ferch Magda, Ormos Mária. (Bp., 2009)
    Görgey Gábor: Öt arckép. (Bp., 2011)
    Koósné Török Erzsébet: K. D., a könyvtáros, a tudományszervező könyvtárigazgató. (Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2013)
    K. D.-emlékszám: Glatz Ferenc: K. D., a történész életútja. – Tringli István: K. D. és a Mohács-vita. – Krász Lilla: K. D., a 18. század kutatója. – Fónagy Zoltán: K. D., a 19. század kutatója. – Gecsényi Lajos: K. D., a magyar történeti bibliográfia megteremtője. – Romsics Ignác: K. D. és a Teleki Intézet. 1941–1949. – Pók Attila: K. D., a Magyar Történelmi Társulat és az Európai Mozgalom Magyar Tanácsa élén. (Magyar Tudomány, 2013).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (13), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (893), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu