Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aszlányi Károly
    Kempelen Farkas, nemes
    Kempelen úr masinája
    Néma eskü
    A rézmetsző családja

    Kosutány Tamás

    agrokémikus, vegyészmérnök

    Kosutany Tamás 


    Született: 1848. március 7. Nyírlugos, Szabolcs vármegye
    Meghalt: 1915. január 19. Budapest
    Temetés: 1915. január 21. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Anyai dédszülei: németszőgyéni és bánházi Jósa Antal (1718–1814), Szabó Jinka Anna (1743–). Anyai nagyszülei: németszőgyéni és bánházi Jósa György (1770–1852), Gyovay Terézia. Sz: Kosutany János gr. Károlyi György uradalmi gazdatisztje, majd földhivatali tisztviselő, németszőgyéni és bánházi Jósa Petronella (1815–1880). Testvére: Kosutány Ignác (1851–1940) jogász, a kolozsvári, majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára és Kosutány Geiza (1841–1908) jogász, kir. táblai bíró. F: cserszeggárdai Csesznák Eleonóra. Négy leánya született, egyik leánya, Kosutány Mária, id. Rázsó Imre (1873–1922), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia r. tanára. Unokája ifj. Rázsó Imre (1904–1964) mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja. 

    Iskola

    Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, a keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézetben gazda okl. szerzett (1869), a pesti tudományegyetem rk. hallgatója (1869–1870), majd állami ösztöndíjjal a hallei egyetemen tanult (1870–1871). A lipcsei tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1873), az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.). 

    Életút

    A magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben a vegytan segédtanára (1871–1874), r. tanára (1874–1903), egyúttal a kémiai tanszék és a vegykísérleti állomás vezetője (1884–1903), az Országos Chemiai Intézet és a Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója (1903–1915). A József Műegyetemen a mezőgazdasági kémiai technológia meghívott előadó tanára (1903–1908). 



    Tudományos pályafutásának kezdetén a dohányfajták vizsgálatával foglalkozott, majd érdeklődése a mezőgazdasági szeszgyártás, ill. a növények táplálkozástani és agrogeológiai (= agrokémiai) kérdései felé fordult. A magyarországi mezőgazdasági kémiai kutatások úttörője, Cserháti Sándorral (1852–1909) együtt az első magyar trágyázástani kézikönyv szerzője. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) megbízásából kb. 600 búzafajta sikértartalmát és egyéb tulajdonságait vizsgálta meg (1900-tól). Kezdeményezte a magyarországi búzafajták nemesítését, hogy bővebben termő búzafajtákat lehessen előállítani, vizsgálta továbbá a Magyarországról kivitt bab, sörárpa és a különféle borfajták minőségét, elsők között lépett fel a magyarországi néven szereplő termények hamisítása ellen, javasolta az élelmiszer-ellenőrzés hatékonyságát, s az ezzel összefüggő élelmiszer-vegyészeti vizsgálatok megszervezését. 

    Emlékezet

    Nyírlugoson született, majd családja Szatmárnémetibe költözött; szülőhelyén emlékkiállítást rendeztek tiszteletére (1979-ben). Nyírlugoson utcát is elneveztek róla. Keszthelyen, Schenek István (1830–1909) professzor hatására kezdett el tudományos kérdésekkel foglalkozni (később, ő mondta a Schenek professzor fölött tartott emlékbeszédet, 1909-ben). Amikor átszervezték a magyarországi agrároktatást, és a magyaróvári felsőbb gazdasági intézetet akadémiai rangra emelték, Kosutány maradt Magyaróvárott, ahol akadémiai r. tanárrá léptették elő (1874-ben; utóbb, a kémiai tanszék vezetését is átvehette, 1884-ben). Tudományos tevékenysége Magyaróvárhoz (= Mosonmagyaróvár) és Budapesthez kötődik.

     

    Mosonmagyaróvárott portrédomborműve látható (Gyenes Tamás szobrászművész alkotása, Mezőgazdasági Akadémia, Vár utca, 1957). 1904-ben Budapestre költözött, élete utolsó éveiben a fővárosban élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Szobrát a fővárosban, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) épülete előtti árkádsoron szintén felállították (bronz mellszobor, Horváth János alkotása, 1984). Tiszteletére a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) Kosutány Tamás-emlékérmet alapított (Csúcs Ferenc alkotása, 1955). 

    Elismertség

    Az Országos Állandó Borbizottság előadója, a Szeszfőzők Egyesületének t. elnöke. 

    Szerkesztés

    Az általa alapított magyaróvári Mezőgazdasági Szemle c. havi folyóirat alapító szerkesztője (Cserháti Sándorral, 1883–1904). A Köztelek c. lap mezőgazdasági vegytani rovatának vezetője (1891–1915). 

    Főbb művei

    F. m.: Tápszereink: leves, hús. – A húsétel elkészítése. – A kenyér. – A hüvelyesekről és a sóról. (Gyakorlati Mezőgazda, 1872)
    A borászati vegytan alapvonalai. A magyar bortermelők és gazdasági intézeteken levő ifjúság számára. Dicséretet nyert pályamunka 15 ábrával. (Magyar-Óvár, 1873)
    A szeszes italok hatása. – A kávé. - A borbetegségek. – A szüretelés módja. – Óvszerek az elromlás ellen. (Gyakorlati Mezőgazda, 1873)
    A bölcsek köve és a Biblia a gazdaságban, (Földmívelési Érdekeink, 1873)
    A pincze. – A thea. (Gyakorlati Mezőgazda, 1874)
    Tapasztalati adatok a tiszavölgyi kálisó-telepekre vonatkozólag. Felolvastatott az 1875. nov. 17-én tartott szakülésen. (Természettudományi Közlöny, 1875)
    Lehet-e segíteni a rosszul égő magyar dohányokon? Felolvastatott az 1876. okt. 18-án tartott szakülésen. (Természettudományi Közlöny, 1876)
    A magyarországi dohányok jelene és jövője. (Természettudományi Közlöny, 1877)
    Magyarország jellemzőbb dohányainak chemiai és növényélettani vizsgálata. III. köt; két kötetben. (A Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1881)
    A dohány növény néhány eddig nem ismert alkotó részéről. – A dohányhamu elemzéséről. (Természettudományi Közlöny, 1880)
    Wolff, Emil: A gazdasági haszonállatok okszerű takarmányozása. A 4. kiadás után ford. K. T. Az eredetivel összehasonlította Ordódy Lajos. (Az Országos Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1886)
    A trágyázás alapelvei. Monográfia. Cserháti Sándorral. (Az Országos Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1887)
    A szeszfőzés történetéről. (Természettudományi Közlöny, 1887)
    A szén körútja a természetben. (Természettudományi Közlöny, 1888)
    A gazdasági szeszgyártás kézikönyve. Lázár L. Pállal. (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1891)
    A gazdasági szeszgyártás kézikönyve. Lázár L. Pállal. (Bp., 1892)
    A dohányzás hatása az emésztésre. (Természettudományi Közlöny, 1892)
    A borélesztők hatása a bor jellemére. (A Természettudományi Társulat emlékkönyve. Bp., 1892)
    A különböző eredetű Saccharomycesek befolyása a bór képződésére. (Értekezések a természettudományok köréből. 23. köt. 12. Bp., 1893)
    A kísérleti ügy és a mezőgazdasági vegyészi intézmény. – József főherczeg mint földbirtokos és gazda. (Köztelek, 1893)
    A műtrágyák alkalmazásának alapelvei. – A nitrogén körútja a természetben. (Természettudományi Közlöny, 1893)
    Takarmányozástan. Monográfia. Cselkó Istvánnal. 9 kihajtható táblával. (Bp., 1894)
    Adatok a növényi fehérje képződéséhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. dec. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
    A különböző eredetű Saccharomycesek befolyása a bor képződésére. (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1895)
    Egy új Saccharomyces. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1895)
    A tiszta borélesztőkről. (Magyar Bortermelők Lapja, 1895)
    A természettudományok és a mezőgazdaság. (Természettudományi Közlöny, 1895)
    A műtrágya a kertekben. (A kert, 1895)
    A szőlő és a bor. Adatok a szőlő és a bor chemiájához. Növényfiziológiai és növénychemiai tanulmányok. (Magyar-Óvár, 1896)
    Újabb adatok a növényi fehérje képződéséhez. – Erjedéstani tanulmányok. – Súly- és térfogatváltozása szeszes erjedésnél. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1896)
    Az ásványi táplálék a növények és állatok háztartásában. (Természettudományi Közlöny, 1896)
    Gyümölcs-pálinka főzésről. (A kert, 1896)
    A magyaróvári nagy vérbükk. (Természettudományi Közlöny, 1898)
    A paszuly – bab – chemiai tanulmányozása. (Kísérletügyi Közlemények, 1899)
    Ismereteink haladása az erjedés körében. – A borban található savak jelentősége. (Természettudományi Közlöny, 1899)
    A magyar búza és a magyar liszt sikértartalma. (Kísérletügyi Közlemények, 1900)
    A borról és az erjedésről. – A borról a bor erjedéséről és kristályairól. (Természettudományi Közlöny, 1900)
    A mindennapi kenyérről. Az 1901. nov. nov. 30-iki, decz. 7-iki és 14-iki estélyen tartott előadás. 1–3. – A búzaliszt sikértartalma és kiadóssága. Az 1902. máj. 28-iki egyetemes szakülésen tartott előadás. (Természettudományi Közlöny, 1902)
    Adatok a búzasikér és a búzalisztek ismeretéhez. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902–1903)
    A tésztavizsgálatra szolgáló gép leírása és a búzasikér-vizsgálatok eddigi eredményei. (Kísérletügyi Közlemények, 1903)
    Az újabb kenyérkészítő módokról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
    A búza, a liszt és az enzimek. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1904 és Természettudományi Közlöny, 1904)
    További adatok a magyar búzák és lisztek ismeretéhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1904)
    Az őrlés befolyása a liszt minőségére. (Kísérletügyi Közlemények, 1905)
    Az 1900–1905. évi magyar búzák és magyar lisztek chemiai és fizikai vizsgálata. (Kísérletügyi Közlemények, 1906)
    A vadgesztenye felhasználása. – Méz konzerválása. – Pikrinsav a sörben. – A tejpille képződésének megakadályozása, s ennek jelentősége. – A szeszgyártásnál kapott moslék összetétele. (Természettudományi Közlöny, 1906)
    A magyar búza és a magyar liszt a gazda, a molnár és a sütő szempontjából. (A Molnárok Lapja kiadványa. Bp., 1907; németül: Bp., 1907)
    A magyar búzáról és a magyar lisztről. (Bp., 1907)
    Az Országos Magyar Kir. Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás 25 évi működése. Emlékirat és beszámoló. Beterjeszti K. T. 13 táblával. (Bp., 1907)
    A bor zamatanyagai és a must erjedésének vezetése nemes élesztőkkel. (Természettudományi Közlöny, 1907)
    A magyar búza és a magyar búzaliszt. (Természettudományi Közlöny, 1907 és Magyar Chemiai Folyóirat, 1908)
    A mezőgazdasági chemiai technológia alapelvei. Felsőbb tanintézetek hallgatóinak használatára. (Bp., 1908)
    További adatok a búza sikérképződéséhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1908)
    A must konzerválása. – Az alma- és a ribizlibor készítésmódja. – Az okmány- és íráshamisítások felismeréséről. (Természettudományi Közlöny, 1908)
    A mezőgazdasági iparok jelentősége és létesítésük föltételei. (Magyar Mérnök- és Építészeti Egyesület Heti Értesítője, 1909 és külön: Bp., 1909)
    Amíg a búzából kenyér lesz. (Uránia Népszerű Tudományos Felolvasások. 81. Bp., 1909)
    A búzaliszt elváltozása az eltartásnál. – A budapesti tőzsde typuslisztek vizsgálatának eredményei. Hartl Károllyal. – A lisztelemzés, tekintettel a liszt sütőképességére. (Kísérletügyi Közlemények, 1909)
    A bor megnyúlósodásának oka. – Az újbor lefejtésének ideje. – A megfagyott musttal való bánásmódról. – A tej megkozmásodásának oka. – Borok savtalanítása. – A mész mint trágya. – A dohányzásról. (Természettudományi Közlöny, 1909)
    Emlékbeszéd Schenek István l. tag felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 14. köt. 11. Bp., 1910)
    Búzatrágyázási kísérletek 1909-ben. (Kísérletügyi Közlemények, 1910)
    A moslék-sömörről. – Ecetgyártással foglalkozó művek. (Természettudományi Közlöny, 1910)
    A cukorgyártás jelentősége. Mire kell ügyelni a cukorgyár felállítása előtt? (Természettudományi Füzetek, 1911)
    A must erjedésénél keletkező szén-dioxid mérgező hatásának meggátlása. (Természettudományi Közlöny, 1911)
    A borászatról megjelent újabb magyar könyvek. (Természettudományi Közlöny, 1912)
    A kenyér kalciumtartalmának fokozása. (Természettudományi Közlöny, 1913)
    A méz megikrásodása. – A cukor mint táplálék. – Milyen kenyeret együnk? (Természettudományi Közlöny, 1914)
    A magyarországi dohányok jelene és jövője. 1877. Újraközlés. Szerk. Mészáros Ferenc. (Természet Világa, 1977)
    Természettudományok és a mezőgazdaság. 1895. Újraközlés. (Természet Világa, 1986)
    A szén körútja a természetben. Újraközlés. (Természet Világa, 1994)
    A magyar búza és a magyar liszt sikértartalma. Újraközlés. (Molnárok Lapja, 2004). 

    Irodalom

    Irod.: K. T. ünneplése. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1911)
    K. T. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1915 és Kísérletügyi Közlemények, 1915)
    Szilágyi Gyula: K. T. (Bp., 1915)
    ‘Sigmond Elek: K. T. l. tag emlékezete. (Bp., 1926)
    Kokas György: K. T., az agrokémia tudósa és tanára. (Természet Világa, 1968)
    Kirsch János: Emlékezés K. T.-ra. (Sütőipar, 1981)
    Surányi Béla: K. T. és a hazai agrokémia a századfordulón. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1989)
    Móra László: K. T. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1990)
    Matúz János: 150 éve született K. T. (Növénytermelés, 1998)
    Pénzes István: Százötven született K. T. (Sütőipar, 1998)
    Pénzes István: K. T. másfél évszázada. (Molnárok Lapja, 1998)
    Schottner Károlyné: K. T.-emlékérem. (Cukoripar, 2004)
    Kurucz Miklós: Arcképcsarnok. K. T. (Magyar Mezőgazdaság, 2005). 


    Irod.: Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1985)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu