Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Kubinyi András, felsőkubini és deményfalvi

    történész, régész, levéltáros


    Született: 1929. január 28. Budapest
    Meghalt: 2007. november 9. Budapest
    Temetés: 2007. november 29. Budapest
    Temetési hely: Magyar Szentek Temploma

    Család

    Sz: Kubinyi Aladár ügyvéd, Oszvald Margit. Testvére: Kubinyi Margit dr., az Állami Balettintézet tanára.

    Iskola

    A bp.-i Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem szakos tanári–levéltáros okl. szerzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (1970), doktora (1986). Az MTA tagja (l.: 2001. máj. 7.; r.: 2007. máj. 7.).

    Életút

    A békéscsabai 5. sz. Általános Iskola tanára (1951–1952). A Miskolci Állami Levéltár levéltárosa (1952–1954), a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) muzeológusa (1954–1969), a Középkori Osztály vezetője (1969–1978). Az ELTE BTK Régészeti Int. Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszék, ill. Magyar Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszék c. egy. docense (1971–1978), egy. docense (1978–1988), egy. tanára (1988. júl. 1.–1999. dec. 31.), emeritusz professzora (2001-től) és a Tanszék vezetője (1990–1994). A Miskolci Egyetem Történeti Tanszékének egy. tanára (1995–1998).

    Középkori régészettel, középkori és kora újkori településtörténettel, várostörténettel, elsősorban Hunyadi Mátyás és a Jagellók korának történetével, Budapest középkori történetével, a mindennapi élet és az anyagi kultúra történetével foglalkozott. A középkori magyarországi városok és mezővárosok összehasonlító vizsgálatára kidolgozott egy centralitásipont-rendszert, ami kvantitatív elemzést is lehetővé tett. Magyarországon elsők között alkalmazta a prozopográfia módszerét (= ezernél is több, előre meghatározott politikai szereplő életpályáinak összehasonlító elemzését). Alapvetően új eredményeket ért el a Mátyás- és a Jagelló-kori államszervezet működési mechanizmusának és társadalmi megalapozottságának feltárása terén. Elemzéseiben vizsgálta a magyar királyi udvar jelentőségét az ország kormányzati, politikai rendszerében, továbbá tisztázta az udvarnak a politikai elit kiválasztásában, az érdekérvényesítésben, valamint az egyes érdekcsoportok egységes politikai akarattá formálásában játszott szerepét. Részletesen feltárta az 1458–1541 közötti pénzügyi igazgatás addig ismeretlen szerkezetét és működését, a legfőbb hatalmi szerv, a királyi tanács összetételét, a főpapság politikai szerepét, a köznemesség részvételének módját a kormányzatban, ill. Hunyadi Mátyás ausztriai kormányzatát (1485–1490). Nevéhez fűződik az egyetemi középkori régészeti oktatás korszerűsítése, a latin nyelvnek és a paleográfiának a régészeti ismereteknek megfelelő igényű újjászervezése.

    Emlékezet

    75. születésnapját tanulmánykötettel köszöntötték („Es tu scholaris” címmel, 2004). Budapesten élt és tevékenykedett (Lágymányos, XI. kerület Bercsényi utca 6.), hamvait a Magyar Szentek Templomában helyezték el.

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja. Az MTA Régészeti Bizottsága, Történettudományi Bizottsága tagja, Középkori Régészeti Albizottsága, majd Egyháztörténeti Albizottsága elnöke (1990-től). A Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság tagja. A Magyar Középkor-tudományi Társaság alelnöke.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1965), Pro Civitate Austriae Díj (1992), Szűcs Jenő-díj (1997), Eötvös József-koszorú (1999), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2001).

    Szerkesztés

    Az Acta Archaeologica és a Századok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Egy miskolci polgárasszony hagyatéki levéltára. (Magyar Nyelv, 1953)
    Magánlevéltára felderítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. (Levéltári Híradó, 1954)
    Tállya mezőváros levéltára. (Levéltári Közlemények, 1955)
    Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1956)
    A kincstári személyzet a XV. század második felében. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1957)
    A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig. (Levéltári Közlemények, 1958)
    A vármegyék támadása Móricz Zsigmond ellen 1931-ben. (Irodalomtörténet, 1957)
    A nagyszebeni pénzverde 1524-ben. (Numizmatikai Közlöny, 1957/58)
    A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig. (Levéltári Közlemények, 1958)
    Rabok feliratai a budai Csonkatoronyban. (Budapest Régiségei, 1958)
    Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban. (Budapest Régiségei, 1959)
    Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1959)
    Népmozgalmak Budapesten a feudalizmus korában. – Buda város pecséthasználatának kialakulása. – Csepel áttelepítése az 1838-as árvíz után. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1961)
    A király és a királyné kúriái a XIII. századi Budán. (Archaeologiai Értesítő, 1962)
    Beriszló Péter és budai szereplése. (Budapest Régiségei, 1963)
    A fejérkői jobbágyok megmozdulásai 1520 körül. (Agrártörténeti Szemle, 1963)
    Miskolci jobbágykérvények 1563-ból. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1963)
    A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1963)
    Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1964)
    A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
    A budai vár udvarbírói hivatala. 1458–1541. Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására. (Levéltári Közlemények, 1964)
    A XV–XVI. századi magyarországi fejlődés kérdéséhez. (Századok, 1965)
    Csepel története a Vasgyár alapításáig. Berend T. Ivánnal. (Csepel története. Bp., 1965)
    Topographic Growth of Buda up to 1541. (Nouvelles études historiques, 1965)
    Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban. (Levéltári Közlemények, 1966)
    Magyar–zsidó oklevéltár. IX. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1966)
    Zur Erforschung der Geschichte von Budapest. Nagy Lajossal, Vörös Károllyal. (Acta Historica, 1967)
    Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban. (Levéltári Közlemények, 1968)
    Pesti Gábor családi összeköttetései. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Budapest története. 1440–1529. Középkori fővárosunk, testvérvárosai és környékük a Hunyadi- és a Jagelló-korban. Kand. értek. (Bp., 1969)
    Huszti Márton. II. Ulászló király udvari muzsikusa. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok. Szabolcsi Bence 70. születésnapjára. Szerk. Bónis Ferenc. Bp., 1969)
    Spanyol zsidók a középkori Budán. (Magyar–zsidó oklevéltár. XI. köt. Szerk. Scheiber Sándor. Bp., 1969)
    Buda története 1549-ig. (Bp., 1969)
    Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV–XVI. század fordulóján. (Orvostörténeti Közlemények, 1970)
    A budai káptalan jegyzőkönyve. Fügedi Erikkel. (Történeti-statisztikai évkönyv. 1967–1968. Bp., 1970)
    A magyar genealógiai kutatás. (Levéltári Közlemények, 1970)
    Budai Kakas János és történeti feljegyzései. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1971)
    A középkori magyarországi városok hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. (Településtudományi Közlemények, 1971)
    A középkori főváros. (Budapest helytörténeti kézikönyve. Szerk. Gerelyes Ede. Bp., 1971)
    A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig. (Levéltári Közlemények, 1971)
    Die Anfänge Ofens. (Osteuropastudien des Landes Hessen. Berlin, 1972)
    A magyarországi városhálózat XIV–XV. századi fejlődésének néhány kérdése. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1972)
    Bicellus. Adatok egy középkori fegyverfajta meghatározásához. (Budapest régiségei, 1973)
    Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig, 1541-ig. (Budapest története. II. köt. Bp., 1973)
    Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén. (Levéltári Közlemények, 1975)
    A budai királyi udvar zenei életéhez a XVI. század elején. Tanult zenészek – népi mulattatók. (Magyar Zene, 1975)
    A királyi tanács az 1490. évi interregnum idején. II. Ulászló választási feltételeinek létrejötte. (Levéltári Közlemények, 1977)
    Újpest községgé alakulása. 1831–1849. (Újpest története. Bp., 1977)
    A szávaszentdemeter–nagyolaszi győzelem 1523-ban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1978)
    A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez, különös tekintettel az 1458–1526 közötti időkre. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1979)
    Az 1525. évi „kalandos szövetség.” (Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980)
    A mohácsi csata és előzményei. (Századok, 1981)
    Burgstadt, Vorburgstadt und Stadtburg. Zur Morphologie des mittelalterlichen Buda. (Acta Archaeologica, 1981)
    A megyésispánok 1490-be és Corvin János trónörökösödésének problémái. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1982)
    Gondolatok a középkor végi alföldi és Alföld-széli mezővárosaink alaprajzi és építészeti fejlődéséről. (Építés – Építészettudomány, 1983)
    A középkori Vác, 1526-ig. (Vác története. I–II. köt. Szerk. Ikvai Nándor, Sápi Vilmos. Szentendre, 1983)
    A királyi várospolitika tükröződése a magyar királyi oklevelek arengáiban. (Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György, V. Kovács Sándor. Bp., 1984)
    A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Engel Pál, Fügedi Erik. Bp., 1984)
    A parasztság hétköznapi élete a középkori Magyarországon. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1984)
    Városi vízellátási problémák a középkori Magyarországon. (Történelmi Szemle, 1984)
    A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez. (Borsodi Levéltári Évkönyv, 1985)
    Társadalmi változások, gazdasági élet és államkormányzat Magyarországon. 1458–1526. Doktori értek. (Bp., 1985)
    A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi-birtokfelosztás után. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1986)
    A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. (Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos, Szakály Ferenc. Bp., 1986)
    Epigráfia. (A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986; 2. kiad. 1998; 3. jav. és átd. kiad. 2006)
    Vízellátás a középkori Budán. (História, 1987)
    Zsigmond király és a városok. (Művészet Zsigmond király korában. Katalógus és tanulmányok. I–II. köt. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Bp., 1987)
    Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. (Századok, 1988)
    Erdély a Mohács előtti évtizedekben. (Tanulmányok Erdély történetéről. Szakmai konferencia. Debrecen, 1987. okt. 9–10. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1988)
    A Mátyás-kori államszervezet. (Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula. Bp., 1990)
    Mozgósítás és hadseregellátási problémák Mátyás alatt. (Hadtörténelmi Közlemények, 1990)
    Mátyás kormányzata. (A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei, 1991)
    Németek és magyarok a középkori Budán. (História, 1991)
    Kocsmázás, becsületsértés és fogadás a késő középkori Magyarországon. (Hiedelmek, szokások az Alföldön. I–III. köt. Nagykőrös, 1992)
    Változások a középkorvégi Magyarországon. (Bp., 1993)
    Középkori váraink kérdéséhez. (Műemlékvédelem, 1997)
    Mátyás király ausztriai kormányzata. (Levéltári Közlemények, 1992)
    Változások a középkor végi Magyarországon. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből. 2. Bp., 1993)
    Városi szervezetek a középkori Magyarországon. (Honismeret, 1993)
    A szobafűtés kezdete. (História, 1993)
    A középkori Magyarország városfejlődése. (Rubicon, 1993)
    A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén. (Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Bp., 1993)
    Szécsi Dénes bíboros prímás. (Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Valter Ilona. Bp., 1993)
    Szulejmán szultán 1524. évi békeajánlata. (Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
    Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt. Ákosházi Sárkány Ambrus. (Gerő László 85. születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pamer Nóra. Bp., 1994)
    A középkori Pápa. (Tanulmányok Pápa város történetéből. Főszerk. is. Pápa, 1994)
    Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben. (Történelmi Szemle, 1994)
    Egységes nemesség? Nemesek és mágnások a középkor végén. (Rubicon, 1994)
    A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata. (Századok, 1994)
    A magyarországi zsidóság története a középkorban. (Soproni Szemle, 1995)
    A korai Árpád-kor gazdasági fejlődésének kérdőjelei. (Valóság, 1996)
    A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. (Történelmi Szemle, 1996)
    Hivatalnokkarrier a XV. század végén. Vémeri Zsigmond királyi kincstartó, zágrábi püspök. (Magyar Egyháztörténeti Évkönyv. 1996. Bp., 1996)
    Polgárság a mezővárosban a középkor és az újkor határán. (Buksz, 1997)
    Egy késő középkori főrangú hölgy végrendelkezésének tanulságai. (Történelmi Szemle, 1997)
    Borok, hordók, szőlészeti eljárások. (História, 1998)
    A központi igazgatás a késő középkori Magyarországon. – Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? Alternatívák Mátyástól Mohácsig. (Rubicon, 1998)
    Magyarország története. 1301–1526. Engel Pállal, Kristó Gyulával. (Osiris Tankönyvek. Bp., 1998; 2. kiad. 2001; új kiad. 2002, 2005)
    König und Volk im spätmittelalterlichen Königreich Ungarn. (Studien zur Geschichte Ungarns. 1. Herne, 1998)
    A délmagyarországi bencés apátok 1449. évi szekszárdi gyűlése. (Hermann Egyed-emlékkönyv. Szerk. Sümegi József, Zombori István. Bp., 1998)
    A térképeket Sebők László készítette. (Osiris Tankönyvek. Bp., 1998; 2. kiad. 2001; jav. kiad. 2005)
    Főúri és nemesi végrendeletek a Jagelló-korban. (Soproni Szemle, 1999)
    Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1999)
    A budavári Szent Zsigmond-káptalan a késő középkorban. (Budapest Régiségei, 1999)
    Nemesi szabadság – jobbágyi szabadság. Falusi önkormányzat. a késő középkorban. (Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk. Klaniczay Gábor, Nagy Balázs. Bp., 1999)
    A középkori magyar politikai elit. (Buksz, 1999)
    Törvénytelen gyermekek a magyar középkorban. (História, 1999)
    Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Monográfia. (METEM Könyvek. 22. Bp., 1999)
    Matthias Corvinus. Die Regierung eines Königreichs in Ostmitteleuropa. 1458–1490. (Studien zur Geschichte Ungarns. 2. Herne, 1999)
    Budapest története a kezdetektől. 1945-ig. Bácskai Verával, Gyáni Gáborral. (Várostörténeti tanulmányok. Bp., 2000)
    Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-alföldi évszázadok. 14. Szeged, 2000)
    Werbőczy és Pásztó. („Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szeged, 2000)
    Kumorovitz L. Bernát. (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. 1999–2000. Bp., 2001)
    Pécs gazdasági jelentősége és városiassága a késő középkorban. (Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Szerk. Font Márta. Pécs, 2001)
    A császárvári uradalom közbecsű összeírása 1489-ből. (Történelmi Szemle, 2001)
    Buda, Magyarország középkori fővárosa. (Tanulmányok Budapest múltjából, 2001)
    Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén. (Századok, 2001)
    A királyi trón a középkori Magyarországon. (Koronák, koronázási jelvények. Szerk. Bende Lívia, Lőrinczy Gábor. Ópusztaszer, 2001)
    Városi és kereskedelmi felzárkózás. (Közgyűlési előadások. 2000. máj. 1. Millennium az Akadémián. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 2001)
    A királyi udvar szerepe az államkormányzatban Mohács előtt. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2001. nov. 22.; megjelent: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. 2001. Bp., 2005)
    Mátyás király. Kismonográfia. (Tudomány-egyetem. Bp., 2001; angolul: 2008)
    A királyi vár és lakói a középkorban. (História, 2002)
    Halál és végtisztesség a késő középkori Magyarországon. (Rubicon, 2002)
    Városok az országos politikában, különös tekintettel Sopronra. (Sopron térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Konferencia Sopron szabad királyi város 725 évéről. Szerk. Turbuly Éva. Sopron, 2002)
    Numizmatika és történelem. (A numizmatika és a társtudományok. Szerk. Torbágyi Melinda. Bp., 2002)
    Főúri étrend tábori körülmények között, 1521-ben. (Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Bp., 2002)
    A jobbágy és házastársa. (Vándorutak – múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Szerk. Cs. Schwalm Edit, Holló Szilvia Andrea, Viga Gyula. Bp., 2003)
    Perszonáluniók a késő középkori Közép-Európában. (Rubicon, 2003)
    Családnévadás a középkori Magyarországon. (In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk. Stirling János. Bp., 2003)
    Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban? (Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2003)
    Szekfű Gyula és a késő középkori Magyarország kutatása. (Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003)
    Udvari nemesség a késő középkorban. (História, 2003)
    Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. – Csoma József: Magyar nemzetségi czímerek. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta. (Bp., 2004)
    Adatok a Mátyás-kori királyi kancellária és az 1464. évi kancelláriai reform történetéhez. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2004)
    Székesfehérvár helye a késő középkori Magyarország városhálózatában, valamint Fejér megye központi helyei közt. (Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. Szerk. Erdi Gyöngyi, Nagy Balázs. Bp., 2004)
    Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. (Történelmi Szemle, 2004 és Bártfától Pozsonyig. Városok a 13–17. században. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 2005)
    A királyi udvar a késő középkori Magyarországon. (Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Bp., 2005)
    A királyi udvar élete a Jagelló-korban. (Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szeged, 2005)
    Késő középkori temetkezések a történeti forrásokban. („A halál árnyékának völgyében járok.” A középkori templom körüli temetők kutatása. Szerk. Ritoók Ágnes, Simonyi Erika. Bp., 2005)
    Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika. 1521–1526. (Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara. 1521–1531. Bp., 2005)
    Logisztikai kérdések a Mohács előtti magyar hadszervezetben. (Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Bp., 2005)
    Gercse, egy Buda melletti késő középkori kisnemesi falu és lakói. (Levéltári Évkönyv, 2005)
    Politikai vitakultúra Magyarországon. Bácsi Ferenc szózata a hatvani országgyűléshez – 1525, valamint egy latin verse. (Studia Professoris – Professor Studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza 60. születésnapjára. Szerk. Almási Tibor, Draskóczy István, Jancsó Éva. Bp., 2005)
    Okleveles adatok a késő középkor mindennapi életéről. (Levéltári Évkönyv, 2006)
    A magyar országgyűlések tárgyalási rendje. 1445–1526. (Jogtörténeti Szemle, 2006)
    Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia. (Századok, 2006)
    A Jagelló-kori magyar állam. (Történelmi Szemle, 2006)
    A királyi titkárok II. Lajos uralkodása idején. (Gesta, 2006)
    „Szabad királyi város” – „királyi szabad város?” (Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 2006)
    Társadalom é rendiség a késő középkorban, különös tekintettel az egyházi személyiségek politikai lehetőségére. (Memoriae tradere. Tanulmányok és írások Török József 60. születésnapjára. Szerk. Füzes Ádám, Legeza László. Bp., 2006)
    Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és Jagelló-kor hadtörténete. Monográfia. (Bp., 2007)
    A nándorfehérvári diadal. Kérdések és következtetések. (História, 2007)
    Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király. (Aetas, 2007)
    Orvoslás, gyógyszerészek, fürdők és ispotályok. (História, 2008)
    Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon. Gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Szerk. Laszlovszky Józseffel, Szabó Péterrel. (Bp., 2008)
    A Szapolyaiak és familiárisaik – szervitoriaik. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2008)
    Tanulmányok Budapest középkori történetéből. I–II. köt. Szerk. Kenyeres István, Kis Péter, Sasfi Csaba. CD-Rommal. (Várostörténeti tanulmányok. Bp., 2009)
    Stände und Ständestaat im spätmittelalterlichen Ungarn. Szerk. Schäfer Tibor. (Studien zur Geschichte Ungarns. 17. Herne, 2010)
    Vízellátás a középkori Budán. A vízvezetékektől az árnyékszékekig. (História, 2010).

    Irodalom

    Irod.: K. A. munkáinak válogatott bibliográfiája. 65. születésnapja alkalmából. (Történelmi Szemle, 1994)
    Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
    „Quasi liber et pictura.” Tanulmányok K. A. hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. (Bp., 2004)
    „Es tu scholaris.” Ünnepi tanulmányok a 75 éves K. A. születésnapjára. (Monumenta historica Budapestinensia. Bp., 2004)
    K. A. 75 éves. K. A.-sal beszélget Marton Erzsébet. (Műemlékvédelem, 2004)
    Miért lettem a középkor kutatója? (Korall, 2005)
    A velünk élő középkor. Beszélgetés emeritusz professzorral. (Gesta, 2006)
    A „Budapest történetének okleveles emlékei” munkálatai az 1950-es–1960-as években. Interjú K. A. akadémikussal. (Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 2006)
    Halálhír. (Népszabadság, 2007. nov. 13.)
    Szende Katalin: K. A. (Levéltári Szemle, 2007)
    Draskóczy István: K. A. (Turul, 2007)
    Font Márta: K. A. (Rubicon, 2007)
    Tringli István: K. A. (Levéltári Közlemények, 2007)
    Lővei Pál: K. A. (Műemlékvédelem, 2007)
    Magyar Károly: K. A. emlékezete. (Budapest régiségei, 2008)
    Szende Katalin: K. A., a várostörténész. – Laszlovszky József: K. A. (Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, 2008)
    Csukovits Enikő: K. A. (Századok, 2008)
    Szabó Miklós: András Kubinyi. (Acta Archaeologica, 2009)
    „Vedd ezeket az iratokat…” Jubileumi kötet az ELTE levéltár szak alapításának 60. évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla, Zarnóczki Áron. (Bp., 2011)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu