Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barla Szabó Ödön
    Háy László
    Pap János
    Trencsényi-Waldapfel Imre
    Waldapfel Eszter

    Lengyel Béla, ebesfalvi

    kémikus


    Született: 1844. január 4. Körösladány, Békés vármegye
    Meghalt: 1913. március 11. Budapest
    Temetés: 1913. március 13. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Régi örmény eredetű, katolikus nemesi családból származott. F: pilisi Neÿ Aranka (1851–1940). Fia: Lengyel Béla (1875–1945) jogász, ügyvéd, majd a Természettudományi Egyesület pénztárnoka és Lengyel Loránd dr. Unokája: Lengyel Béla, id. (1903–1990) kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Dédunokája: Lengyel Béla, ifj. (1940–) kémikus, egyetemi tanár, az MTA doktora.

    Iskola

    A József Műegyetemen, egyúttal a pesti tudományegyetemen is tanult (1865–1868), majd állami ösztöndíjjal a heidelbergi egyetemen Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899), Hermann Ludwig von Helmholtz (1821–1894) és Hermann Kopp (1817–1892) mellett folytatott kutatásokat, és Bunsen tanársegéde is volt (1868–1870). A heidelbergi egyetemen bölcsészdoktori okl. (1870), a vegytan módszere tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1871).

    Az MTA tagja (l.: 1876. jún. 8.; r.: 1894. máj. 4.).

    Életút

    A pesti tudományegyetem, ill. a budapesti tudományegyetem Kémiai Intézetében Than Károly (1834–1908) tanársegéde (1866–1872) és magántanára (1871–1872), ny. rk. tanára (1872–1877), a vegytan ny. r. tanára és a II. sz. Kémiai Intézet igazgatója (1877–1913). A bölcsészettudományi kar dékánja (1883–1887), az egyetem rektora (1895–1896). Az MTA Matematikai és Természettudományi Bizottságának előadója (1889–1913).



    Analitikai és a szervetlen kémiával, elsősorban gázelegyek színképeinek vizsgálatával, radioaktív jelenségekkel és ásványvízelemzéssel foglalkozott. Felfedezte a szénszubszulfidot (1894), majd Magyarországon elsőként végzett radioaktív méréseket és dolgozott ki eljárást fémkalcium tisztán és nagyobb mennyiségben történő előállítására. Az általa előállított fémkalciumot a párizsi világkiállításon is bemutatták (1900). Az első korszerű magyar nyelvű kémiai tankönyv szerzője.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Fiumei úti (= Kerepesi úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    Az Egyetemi Gyógyszerészvizsgáló Bizottság elnöke (1887–1912).A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1871), első titkára (1887–1893), alelnöke (1904–1910), elnöke (1910–1913). A Kémiai-ásványtani Szakosztály alelnöke (1895–1907), elnöke (1907–1913). A Magyar Chemikusok Egyesülete (t.: 1907), az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (r.: 1908).

    Szerkesztés

    A Természettudományi Közlöny (Entz Gézával, Paszlavszky Józseffel, 1890–1894) és a Mathematikai és Természettudományi Közlemények szerkesztője.

    Főbb művei

    F. m.: Öt magyar búzafaj vegyelemzése. (Természettudományi Társulat Közlönye, 1866)
    Egy újonnan felfedezett légnemű testről. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1867)
    A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. (Értekezések a természettudományi osztály köréből, 1869)
    A fény vegyhatása. L. B. 1870. nov. 2-án tartott elődása. (Természettudományi Közlöny, 1870)
    Az égés tüneményeiről. L. B. 1872. ápr. 3-iki, szakgyűlésen tartott előadása. – A fertőztelenítésről. (Természettudományi Közlöny, 1872)
    Előleges jelentés az acetonnak egy új aminjáról. (Értekezések a Természettudományok Köréből. III. 6. Bp., 1873)
    A levegőről. L. B. 1872. dec. 18-iki, szakgyűlésen tartott előadása. – A lassú égés. L. B. 1873. márc. 7-iki, a természettudományi estélyen tartott előadása. – A szczawniczai ásványvíz vegyalkata. (Természettudományi Közlöny, 1873)
    A világító gázról. L. B. 1874. márc. 13-iki, a természettudományi estélyen tartott előadása. (Természettudományi Közlöny, 1874)
    A világító gáz gyártásáról. L. B. 1874. dec. 5-iki, a természettudományi estélyen tartott előadása. (Természettudományi Közlöny, 1875)
    A légeny-éleg sűrűsége. (Értekezések a Természettudományok Köréből. VI. 10. Bp., 1876)
    A borszéki Boldizsár-kút vegyelemzése. (Értekezések a Természettudományok Köréből. VI. 12. Bp., 1876)
    A szóda-vízről. L. B. 1875. nov. 6-iki, a természettudományi estélyen tartott előadása. – A hydrogén-láng gyakorlati alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1876)
    A szénről és fontosabb vegyületeiről. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. I. 3. Bp., 1876; 2. kiad. 1877)
    Néhány gázkeverék színképi vizsgálata. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1878. okt. 21.; megjelent: Értekezések a Természettudományok Köréből. IX. 4. Bp., 1879; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1879)
    A robbanó anyagokról. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. II. 9. Bp., 1879)
    Az utóvilágításról Geissler-féle csövekben. (Értekezések a Természettudományok Köréből. X. 7. Bp., 1880)
    A rank-herleini és szejkei ásványvizek. chemiai elemzése. (Értekezések a Természettudományok Köréből. X. 8. Bp., 1880)
    A mohai – Fehér vármegye – Ágnes-forrás vegyelemzése. (Értekezések a Természettudományok Köréből. XI. 14. Bp., 1881)
    Egy újabb, vízszivattyúval combinált higany-légszivattyúról. (Értekezések a Természettudományok Köréből. XI. 15. Bp., 1881)
    A „semmi”-ről. – A sugárzó anyagról. (Természettudományi Közlöny, 1881)
    Egy lap a chemia történetéből. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. V. 36. Bp., 1886)
    A sósavas hydroxylamin előállításáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1882)
    A parádi timsós, ilonavölgyi timsós és a Clarisse-forrás vizének vegyelemzése. (Értekezések a Természettudományok Köréből. XIII. 15. Bp., 1883)
    A czigelkai, lippiki és lublói ásványvizek vegyi alkatáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1886)
    Ásványvíz-elemzések. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887)
    Ásványvizek elemzéséről. – Társadalom és természettudomány. (Természettudományi Közlöny, 1887)
    Az egyetemi tanítás kérdéséhez. (Budapesti Szemle, 1888)
    Chemia. Tankönyv a felső tanintézetek számára. (Bp., 1889)
    Az anyag megmaradása. (Természettudományi Közlöny, 1889)
    A salétromsav meghatározása. térfogati úton. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1890)
    A mohai Ágnes-forrás újabb elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891)
    A phosphorról. – A mohai Ágnes-forrás. (Természettudományi Közlöny, 1891)
    A természettudományok terjedése hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1892)
    A tricarbonsulfid szerkezetéről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. jún. 18.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
    Új szénsulfid. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1894; németül és angolul is)
    A tricarbonsulfid előállítása. (Természettudományi Közlöny, 1894)
    A természetes és mesterséges ásványvizekről. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1895)
    A chemiai elemekről. (Budapesti Szemle, 1895)
    A bortörvény ügyében. László Ede Rezsővel. (Természettudományi Közlöny, 1895)
    A quantitativ chemiai analysis elemei. Monográfia és egy. tankönyv. (A kir. m. Természettudományi Társaság kiadványa. Bp., 1896)
    Az egyetem története 1895–96-ban. (A budapesti tudományegyetem kiadványa. Bp., 1896)
    Adatok a calcium chemiájához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1896)
    Adatok a calcium ismeretéhez. – Néhány gáz hatása a photograph lemezre. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
    A calciumról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1898)
    A szovátai Illyés-tó – Medve-tó. (Földtani Közlöny, 1898)
    Az Illyés-tó – Medve-tó – és vizének chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1898)
    A Boltwood-féle módosított higanylégszivattyú. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1898)
    A radioaktiv báriumról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1900 és Természettudományi Közlöny, 1900)
    A munka. (Természettudományi Közlöny, 1901)
    A radioaktiv testekről. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1901)
    A chemia néhány fontosabb fogalmáról és törvényéről. Hat népszerű kurzus-előadás 1903. jan. és febr. havában. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1903; és külön, a hat előadás egy kötetben: A természettudományok elemei. 1. Bp., 1903)
    Szervetlen chemia. L. B. előadásai alapján összeáll. Ágh János. Egy. jegyz. (Bp., 1904)
    Plósz Pál emlékezete. Emlékbeszéd Plósz Pál l. tag felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XII. 4. Bp., 1904)
    A chemia mint a kulturális fejlődés egyik tényezője. (Természettudományi Közlöny, 1905)
    A csizi jód–bróm forrás radioaktivitása. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1906)
    A rákpestis okozójáról. (Természettudományi Közlöny, 1907)
    Általános kísérleti chemia gyógyszerész hallgatóknak. L. B. előadásai alapján összeáll. Szűts Pál. Egy. jegyz. (Bp., 1907–1908)
    Ásványvizek és iszapok radioaktivitásáról. (Bp., 1909)
    Emlékbeszéd Moissan Henrik k. tag felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XV. 1. Bp., 1910)
    A cseppfolyós levegőről. (Természettudományi Közlöny, 1911)
    A radioaktivitás. (Természettudományi Közlöny, 1912)
    A kémiai tudomány klasszikusai. A köneny színképről. (Magyar Kémikusok Lapja, 1975).

     

    F. m.: ford.: Roscoe, Henry Enfield: A vegytan alapvonalai. Átd. Schorlemmer Károly, ford. L. B. (Pest, 1871; 2. jav. kiad. Bp., 1874).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1913. márc. 12.)
    Ilosvay Lajos L. B. r. tag emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1916 és külön: Bp., 1917)
    Weszelszky Gyula: L. B. emlékezete. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1929)
    Nyilasi János: L. B. (Természettudományi Közlöny, 1963)
    Proszt János: L. B. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1963)
    Kempler Kurt: L. B. (Gyógyszerészet, 1973)
    Kempler Kurt: L. B. (Orvosi Hetilap, 1973. 12.)
    Huszár Lajos: Gyógyszerészi vonatkozású érmek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. (Orvostörténeti Közlemények, 1974)
    Szőkefalvi-Nagy Zoltán: L. B. (Várpalota, 1979)
    Szőkefalvi-Nagy Zoltán: L. B. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1983)
    Kempler Kurt: A radiokémia hazai úttörője. (Népszabadság, 1986. 96.)
    Táplányi Endre: L. B. egyetemi tanár élete és munkássága. (Békési Élet, 1989)
    Ijjas Gáborné Rácz Judit: L. B. kísérleti eszközei az Országos Műszaki Múzeum Kémiai Gyűjteményében. (Technikatörténeti Szemle, 2005).

     

     


    Irod.: Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok. (Bp., 2000).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (76), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (34), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (69), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (955), irodalomtörténész (275), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (184), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu