Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barla Szabó Ödön
    Háy László
    Pap János
    Trencsényi-Waldapfel Imre
    Waldapfel Eszter

    Lengyel Béla, ebesfalvi

    kémikus


    Született: 1903. július 16. Budapest
    Meghalt: 1990. március 11. Budapest

    Család

    Régi örmény eredetű, katolikus nemesi családból származott. Nagyszülei: Lengyel Béla, legid. (1844–1913) kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, pilisi Neÿ Aranka (1851–1940). Sz: Lengyel Béla (1875–1945) jogász, ügyvéd, majd a Természettudományi Egyesület pénztárnoka, iglói Szontagh Angéla. Testvére: Lengyel Ilona, Arató Gyula (1898. dec. 11. Budapest–1969. júl. 3. Budapest) festőművész, grafikus felesége. Unokatestvére: Lengyel Béla (1897–1988) honvéd tábornok. F: thuriki és komjáthnai Thuránszky Margit. Fia: Lengyel Béla, ifj. (1940–) kémikus, egyetemi tanár, az MTA doktora.

    Iskola

    A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1927), a bécsi műszaki egyetemen műszaki doktori okl. (1927), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben a Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagjaként a bécsi tudományegyetemen folytatott kutatásokat (Emil Abel [1875–1958] professzor mellett, 1924–1927), a kémiai termodinamika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934). A kémiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1967. máj. 5.).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Kémiai Intézete tanársegéde (1928–1936) és magántanára (1934–1936). Budapesten szabadalmi bíró, ill. szabadalmi ügyvivő (1936–1950). Az ELTE TTK Általános Kémiai Intézete intézeti tanára (1950–1952), Általános és Szerves Kémiai Intézete egy. tanára (1952. márc. 16.–1973. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1952–1973), az ELTE tudományos rektorhelyettese (1952–1962). Az MTA Szervetlen Kémiai Kutatócsoportjának alapító vezetője (1960–1973), nyugdíjas tud. tanácsadója (1973-tól).



    Fizikai kémiával, elsősorban az üvegek kémiájával és a szilikonok vizsgálatával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az egyszerű és az ún. elegyüvegek vezetőképességének vizsgálata terén, kutatásaival lerakta a magyarországi üvegelektród-gyártás alapjait. Igen jó minőségű, széles pH-tartományban használható üvegelektródokat fejlesztett ki. Felderítette a szilícium-tetraklorid és az alumínium-halogenidek közötti reakció mechanizmusát, valamint a lineáris metil-polisziloxánok egyensúlyi reakcióit. Nemzetközileg is értékes eredménye a különféle sziloxánszármazékok polimerizációja és hidrolízisének kinetikája.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    Az MTA VII. Osztályának titkára (1964. máj. 25.–1970. febr. 4.), elnöke (1970. febr. 4.–1976. máj. 10.). A Magyar Kémikusok Egyesülete választmányi tagja (1972-től). A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület alelnöke.

     

    Az Osztrák Kémikusok Egyesülete (t.: 1957), a velencei Société Européenne de Culture tagja (t.: 1964).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (1960; arany, 1970, 1973 és 1982).

     

    Kossuth-díj (1955), Akadémiai Aranyérem (1974).

    Szerkesztés

    A Kémiai Közlemények (1964–1977), az Acta Chimica főszerkesztője (1965–1976).

    Főbb művei

    F. m.: A fizika és a chemia múltja és jelene. – A radioaktív izotópok életkora. (Természettudományi Közlöny, 1926)
    Fémek viselkedése magas hőmérsékleten – Atomszétrombolás alfa-részecskékkel. (Természettudományi Közlöny, 1927)
    A salétromsav vizes oldatainak szabadenergiája. Egy. doktori értek. is. (Esztergom, 1927; Német nyelven. Wien, 1927; megjelent még magyarul, három részben: Magyar Chemiai Folyóirat, 1928)
    A Schrödinger-féle elmélet. – A víz tűzoltó hatása. (Természettudományi Közlöny, 1928)
    Az ősanyag kérdéséhez. (Természettudományi Közlöny, pótfüzet, 1929)
    Új módszer két fázis határpotenciáljának mérésére. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1930)
    Az elektromos kettős réteg termodinamikája. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1931)
    Az elektromos kettős réteg. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1932)
    Az üveg szerkezete. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1933)
    Az üvegelektród. (Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok, 1933)
    Az üveges állapotról. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
    Az anyag vándorlása szilárd testekben. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1934)
    A káliumionok diffúziója üvegbe. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
    Az entrópia. (Természettudományi Közlöny, 1934)
    The Behaviour of the Glass Electrode in Connection of Its Chemical Composition. Blum, E.-vel. (Transactions of Faraday Society, 1934)
    Természettudomány és világszemlélet. (A Kis Akadémia Könyvtára. 23. Bp., 1936)
    Az izzólámpa. (Természettudományi Közlöny, 1938)
    A petróleumkérdés. (Magyar Szemle, 1938)
    Világhódító ipari anyagok. Monográfia. 2 színes képpel, 28 táblával és 31 szövegközti képpel. (A kir. m. Természettudományi Társulat Könyvkiadóvállalata Kiadványai. 113. Bp., 1939)
    A levegő kincsei. (Természettudományi Közlöny, 1939)
    A levegő nitrogénjének értékesítése. – A szén. (A kémia és vívmányai. Bp., 1940)
    Elegyüvegek elektromos vezetőképessége és átviteli száma. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
    Különböző összetételű üvegek színusz-potenciáljáról. Vincze Jánossal. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1941)
    A cellulóz és vegyipari jelentősége. (A Magyar Mérnök és Építész Egyesület Közleményei, 1941)
    Új textilnyersanyag. (Természettudományi Közlöny, 1941)
    A szabadalom és iparfejlesztő jelentősége. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. Bp., 1942)
    A szabadalom és jelentősége a vegyiparban. (Kémkusok Lapja, 1942)
    Kémiai thermodinamika és reakciókinetika. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
    Térfogati magnetostrikción alapuló ultrahangkutatások. (Fizikai Szemle, 1952)
    Ipari vizek lágyításának mészszükségletéről. Csákvári Bélával és Schneer Annával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1952)
    A tetraetoxititán előállításáról. Garai Tiborral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1953)
    Alkáli-érzéketlen üvegelektród. Boksay Zoltánnal, Csákvári Bélával és Till Ferenccel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1954)
    Az üveg ionemissziójáról. Till Ferenccel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    Az üveg elektromos vezetőképességéről. 1–2. Boksay Zoltánnal. 3. Boksay Zoltánnal és Somogyi Máriával. 4. Boksay Zoltánnal és Gallyas Ferenccel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954–1961)
    Általános és szervetlen kémia. Egy. tankönyv. Proszt Jánossal és Szarvas Pállal. (Bp., 1954 és utánnyomások: 1955–1958; 2. átd. kiad. 1959; 3. kiad. 1960 és utánnyomások 1961–1965; 4. kiad. 1966; 5. jav. kiad. 1967; 6. kiad. 1971)
    Alkálimentes szuszpenziós pufferek. Csákvári Bélával. – Metilklórszilánok és ezek elegyének tenziója. Garzó Tamásnéval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1955)
    Lineáris metil-polisziloxánok egyensúlyozásáról. Török Ferenccel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
    A szilícium-tetraklorid metilezéséről. Székely Tamással. – Az üvegelektród negatív hibájáról. Boksay Zoltánnal. – Lineáris metil-polisziloxánok egyensúlyozásáról. Török Ferenccel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
    Az egyetemek tudományos munkájának néhány kérdéséről. – A 10 éves felsőoktatási reform hatásai a műszaki felsőoktatása. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
    Szervetlen kémiai gyakorlatok kémia–fizika szakos hallgatóknak. L. B. előadásai alapján összeáll. Garzó Tamásné. Az ELTE TTK jegyzete. (Bp., 1959)
    Általános és szervetlen kémiai praktikum. I. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1960)
    Metil-polisziloxánok egyensúlyozási folyamatának mechanizmusáról. Török Ferenccel. – Az üvegelektród lúgos hibájáról. 1–2. Boksay Zoltánnal és Csákvári Bélával. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
    Nagy funkcionalitású metilklórszilán elegyek hidrolíziséről és polikondenzációjáról. Czuppon Alfréddel és Székely Tamással. – Az okta-metilciklotetrasziloxán katalizált polimerizációjáról. Gebhardt Istvánnal és Török Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961)
    A tudományos munka egyes kérdései az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
    Examination of Surface Layers on Silicate Glasses. (Proceedings of the 6. Conference on the Silicate Industry. Budapest, 1961. Bp., 1963)
    A poli-dimetil-sziloxándiol előállításáról. Gebhardt Istvánnal és Török Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1962)
    Buzágh Aladár. (Magyar Tudomány, 1962)
    Az elektromosság transzportjáról szervetlen üvegekben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1963. jan. 11.; megjelent: MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1963)
    On Some Problems Concerning the Gaschromatographic Analysis of Methyl-chlorosilanes. Garzó Tamásnéval és Székely Tamással. – On the Direct Synthesis of Methyl-chlorosilanes. Csákvári Bélával. (Acta Chimica, 1963)
    Általános és szerves kémiai praktikum. I–II. köt. Többekkel. (2. átd. kiad. Bp., 1963–1967; 3. kiad. 1965; 4. átd. kiad. 1969; 5. kiad. 1972; 6. bőv. és átd. kiad. 1990; 7. kiad. 1994; 8. kiad. 1999)
    Neuere Untersuchungen über die Hydrolyse und Polikondenzatdion von Misschnungen aus Methylchlorsilan und Dimethylchlorsilan. Halmos T.-vel és Székely Tamással. (Acta Chimica, 1965)
    A szilikátüvegek elektromos tulajdonságai. Monográfia. Boksay Zoltánnal és Csákvári Bélával. (Szilikátkémiai monográfiák. 7. Bp., 1966)
    A szervetlen polimerek kémiájának egyes kérdéseiről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. jún. 18.; megjelent: Kémiai Közlemények, 1968)
    Proszt János. (Kémiai Közlemények, 1969 és angolul: Acta Chimica, 1969)
    Kémiai tudományok. Gerecs Árpáddal. (Magyar Tudomány, 1970)
    Study of Degradation in Dimethylsiloxane Containig Polymers by Dynamic Thermogravimetry and Pyrolysis Gas Chromatography. Garzó Gabriellával és Székely Tamással. (Acta Chimica, 1972).

     

    F. m.: ford.: Garbedian, H. Gordon: A természettudomány legújabb állomásai. Az előszót írta Rapaics Raymund. Ford. L. B. 35 fekete-fehér fotóval illusztrálva. (A kir. m. Természettudományi Társulat Könyvkiadóvállalata Kiadványai. 109. Bp., 1939).

    Irodalom

    Irod.: Az Akadémiai Aranyérem kitüntetettje: L. B. akadémikus. (Magyar Tudmány, 1974)
    Zika Klára: A nagy kísérletező. L. B.-ról. (Delta-Impulzus, 1988)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. márc. 13.)
    Beck Mihály: L. B. (Magyar Tudomány, 1990)
    Csákvári Béla: L. B. emlékére. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1990)
    L. B. Beck Mihály, Blazsó Marianne, Boksay Zoltán, Csákvári Béla és Székely Tamás emlékbeszéde L. B. r. tag felett. (Elhangzott: 2003. máj. 27.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Az MTA kiadványa. Bp., 2006).


    Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Természettudományi lexikon. I–VII. köt. (Bp., 1964–1976)
    Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
    Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (76), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (34), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (69), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (955), irodalomtörténész (275), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (184), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu