Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Lukács József

    filozófus, szerkesztő


    Született: 1922. december 16. Budapest
    Meghalt: 1987. január 7. Budapest
    Temetés: 1987. január 28. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás

    Család

    Sz: Lukács Oszkár (†1946) banktisztviselő, Breuer Júlia. F: 1. 1948–1955: Dobó Ágnes orvos, a Madarász utcai Gyermekkórház, majd a Péterfy Sándor utcai Kórház orvosa. Fia: Lukács Gábor (1955. ápr. 12.). Elvált. 2. Kindler Magdolna (1932. aug. 12. Kaposvár) újságíró. Nevelt fia: Palkó István (1953. márc. 28.); nevelt leánya: Palkó Katalin (1956. febr. 25.).

    Iskola

    Négy gimnáziumot és felsőkereskedelmi iskolát végzett; éretts. és textilminta-tervezést tanult. A II. vh. végén munkaszolgálatos volt (1943. okt.–1944. szept.), a szovjet csapatok közeledtekor, Nagyváradnál megszökött zászlóaljától. A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult (1945–1948), öt hónapos filozófiai szakosító pártiskolát végzett (1949), a filozófiai tudományok doktora (a kandidátusi fokozat nélkül, 1971). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1982. máj. 7.).

    Életút

    A MADISZ budapesti központjának munkatársa, az Ifjúság c. lap szerkesztője (1945–1946), a MEFESZ Oktatási Osztályának titkára (1947–1948), a Nevelési Osztály vezetője (1948–1949), egyúttal a Fiatal Magyarország (1947–1948) és az Új Március c. lapok szerkesztője (1949). A Népművelési Minisztérium Irodalmi Főosztály Könyvkiadási Osztályának főelőadója (1949–1951), a Természet és Technika c. folyóirat szerkesztője (1951–1952), a Külügyminisztérium Tájékoztatási Osztályán a rádiócsoport vezetője (1952–1953), elbocsátották (1953). A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT), ill. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) sajtócsoport-vezetője, majd a TIT Politikai, ill. Filozófiai Szakosztályának titkára (1953–1958). A Valóság szerkesztője (1958–1960), a Világosság felelős szerkesztője (1960–1967), főszerkesztője (1967–1973). Az ELTE BTK Filozófiai Tanszékének egy. adjunktusa (1959–1967), tud. munkatársa és uo. az MTA Valláskritikai Kutatócsoportjának vezetője (1967–1973), a II. sz. Filozófiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1973. júl. 1.–1978), egy. tanára (1978–1987) és az MTA Filozófiai Intézete igazgatója (1978. márc. 1.–1987. jan. 7.).

    Az MSZMP Művelődéspolitikai Munkaközösségének tagja, az Országos Béketanács Tudományos Bizottságának alelnöke. A TIT Országos Filozófiai Választmányának elnöke. A Kossuth- és Állami-díj Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának tagja.

    Valláselméleti-valláskritikai kutatásokkal, történelmi filozófiai kérdésekkel, elsősorban a különböző társadalmi-gazdasági formációk vallási formáinak feltárásával foglalkozott. A modern marxista valláskritika egyik legismertebb magyar képviselőjeként összehasonlító fenomenológiai-tipológiai vizsgálatokat végzett a nagy világvallások között, megpróbálta sajátos egységgé szervezni a vallási tudat különböző aspektusait. Az 1960-as–1970-es években kezdeményezője volt a Kádár-rendszerben megindult marxisták–hívők (= keresztények) közötti párbeszédnek, ezzel kapcsolatban számos ideológiai munkát írt és szerkesztett. A világvallásokkal kapcsolatban több népszerű tudományos ismeretterjesztő írás szerzője és fordítója.

    Emlékezet

    Budapesten (lakcímei: Újlipótváros, XIII. kerület Pozsonyi út 44. és Lágymányos, XI. kerület Fehérvári út 107/b.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére az MTA Lukács József-emlékülést rendezett (a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, Szegeden, 1988. ápr. 21-én).

    Elismertség

    A Magyar Filozófusok Nemzeti Bizottságának elnöke. A Filozófiai Társaságok Nemzetközi Szövetsége igazgatótanácsának tagja.

    Elismerés

    Szocialista Munkáért Érdemérem (1960), Munka Érdemrend (ezüst, 1968; arany, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1983). Rózsa Ferenc-díj (1963), Akadémiai Díj (1974).

    Főbb művei

    F. m.: A Vatikán harca a természettudományok ellen. (Természet és Technika, 1952)
    A klérus a természettudományok fejlődése ellen. (Szakszervezeti ismeretterjesztő előadások. A Népszava kiadványa. Bp., 1952)
    A Vatikán a kapitalizmus elszánt védelmezője. (Természet és Technika, 1953)
    A vallásos nézetek elleni harc módszereiről. (Propagandista, 1955)
    Vallás és erkölcs. (Propagandista, 1956)
    Mi a vallás? (Bp., 1959)
    Technika, magányosság, vallásosság. Jegyzetek néhány nyugati vallásszociológiai tanulmányhoz. (Világosság, 1960)
    A tudományos haladás és a mai teológia. (Társadalmi Szemle, 1961)
    Szocializmus és valláskritika. (Világosság, 1962)
    Eszmei nevelőmunkánk és a marxista valláskritika. (Pártélet, 1963)
    A világ csodák nélkül. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 1963)
    A marxista valláskritika mai problémái. (Társadalmi Szemle, 1965)
    Vallás és történelmi tudat. 1–2. – A dialógus igazi pólusai. (Világosság, 1966)
    Élő virágot szakítani. A marxista valláskritika néhány mai problémája. (Világosság, 1969)
    Bevezetés a valláskritikába. MLEE jegyz. Gecse Gusztávval, Pogány Róberttel. (Bp., 1970)
    Vallási elidegenülés és vallási szerkezet. Egy marxista vallástipológia módszertani előfeltevései. (Bp., 1970)
    Lenin: Forradalom és elmélet. (Világosság, 1970)
    A kereszténység előzményeinek vallási tipológiájához. Benyújtott kand. és doktori értek. (Bp., 1970)
    Istenek útjai. A kereszténység előzményeinek tipológiájához. (Bp., 1972; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1979; németül: 1978; oroszul: Moszkva, 1984)
    Vallás és valláskritika. (Világosság, 1973)
    Marxról – jelenidőben. (Társadalmi Szemle, 1973)
    Igent mondani az emberre. Valláselméleti, valláskritikai tanulmányok, esszék. (Elvek és utak. Bp., 1973)
    Munka és transzcendencia. Gondolatok Marx vallásfelfogásáról. (Világosság, 1974)
    A marxista vallásfelfogás és a mai vallási ideológia. (Társadalmi Szemle, 1974)
    Egység és különbözőség. A marxista valláskritika néhány elvi problémája. – Harminc esztendő a magyar valláskritika történetében. (Világosság, 1975)
    A társadalom fejlődéstörvényei és az emberi tevékenység. (Társadalmi Szemle, 1975)
    Glasenapp, Helmuth von: Az öt világvallás. Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám. Ford. Pálvölgyi Endre. Az utószót írta L. J. (Bp., 1975; 2. kiad. 1977; 3. kiad. 1981; 4. kiad. 1984; 5. kiad. 1987; 6. kiad. 1993)
    A történelmi fejlődés dialektikája és az ázsiai termelési mód. Gondolatok Tőkei Ferenc könyvéről. (Társadalmi Szemle, 1976)
    Szekularizáció és vallás a szocializmusban. – Beatitudo paupertatis. A szegénység katolikus felfogásáról. (Világosság, 1977)
    A marxizmus világnézete és a mai vallásosság. (Társadalmi Szemle, 1977)
    Az ateizmus és a pozitív humanizmus fogalma Marx gondolatvilágában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. máj. 17.; megjelent: Magyar Tudomány, 1977 és Világosság, 1977)
    Hétköznapok és csodák. Gondolatok a modern polgári tudat szerkezetéről. (Világosság, 1978)
    A marxista valláskritika néhány mai kérdései. – A keresztény szociális doktrína néhány fő vonása. (Előadások a valláskritika köréből. Szerk. Gecse Gusztáv. Bp., 1978)
    Egyházak és vallásosság a szocialista Magyarországon. (Az MSZMP KB Politikai Akadémia kiadványa. Bp., 1979)
    Történelem, filozófia, vallásosság. Tanulmányok. (Bp., 1979)
    Lenin – a forradalom lehetősége és valósága. (Társadalmi Szemle, 1980)
    A „tertium datur.” A katolikus hagyományőrzés dilemmái a II. Vatikáni Zsinat után. (Világosság, 1980)
    Másként járnak-e az órák? A kulturális struktúrák összehasonlíthatóságának kérdéséről. – Szövetség, világnézeti vita, dialógus. (Világosság, 1981)
    A párbeszéd elveiről. (Világosság, 1982)
    Marxisták és hívők – negyed század változásainak tükrében. (Társadalmi Szemle, 1982)
    A szocializmus képe a mai keresztény egyházakban. (Világosság, 1982)
    Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Vallásszociológiai írások. Az utószót írta L. J. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1982)
    Eszmék és választások. Társadalomelméleti és valláselméleti tanulmányok. (Bp., 1983)
    Marx és a társadalomelmélet mai kérdései. (Társadalmi Szemle, 1983)
    Kozmosz, egyetemesség, emberiség. (Világosság, 1983)
    A történeti haladás és fejlődés néhány problémája Marx életművében. (Magyar Tudomány, 1983)
    Társadalmi haladás – egyenlőtlen fejlődés. (Az élő Marx. Tanulmányok Marx társadalomelméleti és metodológiai koncepciójáról. Szerk. Hársing László, Kelemen János. Bp., 1983)
    A mítosz ideje. Gondolatok a társadalmi tudat történelmi formaváltozásairól. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. máj. 26.; megjelent: Világosság, 1983 és külön: Értekezések, emlékezések. Bp., 1985)
    Béke, igazságosság, bizalom. – Luther és az újkori művelődés. (Világosság, 1984)
    A nyolcvanas évek kapitalizmusa és az újkonzervatív ideológia előretörése. (Világosság, 1985)
    Keresztények és marxisták. Párbeszéd. Cserháti Józseffel. (Világosság, 1986; és külön: Bp., 1986)
    Lukács György a kulturális örökség és a szocialista kulturális fejlődés problémáiról. (Világosság, 1986 és Az élő Lukács. Szerk. Sziklai László. Bp., 1986)
    A párbeszéd néhány kérdése és az erkölcs. (Világosság, 1986)
    Marxizmusról és vallásosságról párbeszéd közben. (Társadalmi Szemle, 1986)
    Társadalmi-gazdasági fejlődésünk néhány világnézeti és erkölcsi problémájáról. – Marxista humanizmus és vallásosság társadalmunk mai eszmei színképében. – Az ószövetségi zsidó vallás környezete. (Világosság, 1987)
    Vallás és vallásosság a mai Magyarországon. A hazai tudományos kutatások néhány eredménye. (Bp., 1987)
    Élő múlt. Előadások, cikkek, tanulmányok. Az előszót Ancsel Éva írta. (Bp., 1988).

    Irodalom

    Irod.: Kovács Judit: Létünk tudata – tudatos lét. Interjú L. J. akadémikussal. Lendvai L. Ferenc: L. J. (Magyar Filozófiai Szemle, 1987)
    Megemlékezések L. J.-ről. (Világosság, 1987)
    Jánossy Imre: In memoriam L. J. (Theológiai Szemle, 1987)
    Szentágothai János: L. J. (Magyar Tudomány, 1987)
    Németh Zsuzsa: L. J. műveinek bibliográfiája. (Világosság, 1987)
    Valláskutatók. Tudományos emlékülés L. J. tiszteletére. (Világosság, 1989)
    Horváth Pál: L. J. emlékére. (Világosság, 2002). *MÉL téves halálozási adat: jan. 6. Gyászjelentése szerint jan. 7-én hunyt el. Megjegyzés: 1. Nem volt egyetemi oklevele: hat félévet végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán, az egyetemet a filozófiai pártiskola elvégzése után abbahagyta, mert filozófiával kívánt foglalkozni. Ez később sokáig lehetetlenné vált, mert akkori sógorát – Dobó János pártiskolai tanárt, felesége bátyját – letartóztatták a Rajk-perben. 2. L. J. dolgozatával a kandidátusi fokozatra pályázott, a TMB-n azonban az értekezés bírálói javasolták, hogy az értekezés és a jelölt tudományos munkássága miatt a benyújtott dolgozattal a tudománydoktori fokozatra is pályázhatna. Munkája a marxista-leninista valláselmélet egy új diszciplínájának a marxista vallástipológiának alapvetése – az akkori vélemények szerint. Az értekezés bírálói: Hahn István, Kónya István és Mátrai László voltak

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu