Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Ábrahám Dezső, P., danczkai

    politikus, jogász

    Pattantyús-Ábrahám Dezső


    Született: 1875. július 10. Debrecen
    Meghalt: 1973. július 25. Budapest
    Temetés: 1973. augusztus 23. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Ősi nemesi családból származott, eredetileg Pattantyúsnak hívták, a család az Ábrahám nevet a 17. századtól használta, a danckai (danczkai) előnevet Apafi Mihály erdélyi fejedelem (uralkodott: 1661–1690) adományozta nekik, nemességüket V. Ferdinánd (uralkodott: 1830–1848) is megerősítette. Sz: Ábrahám László (1843–1916) jogász, Debrecen város főügyésze, radistyáni Király Erzsébet. F: 1. 1902-től Rickl Piroska (1882–1921). 2. 1925-től Rucsinszki Anna Matild (†1974). Testvére: Ábrahám Ernő (1882–1945) író, műfordító.

    Iskola

    A debreceni református kollégiumban éretts. (1893), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1899), ügyvédi vizsgát tett (1901). Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte, ahol a helyi jogász ifjúsági egyesület elnöke is volt.

    Életút

    Katonai szolgálata (1901–1902) után Debrecenben (1902–1907), később Budapesten ügyvédi irodát nyitott (1907-től). A Tiszavidéki Mezőgazdák Szövetkezete, a debreceni Vas- és Rézbútorgyár Rt., a debreceni Szállodások, Vendéglősök, Korcsmárosok és Kávésok Ipartársulata, a Kereskedő Ifjúság Társulata ügyésze; az Országos Magyar Irodalmi Szövetség tb. ügyésze. A Függetlenségi és ’48-as Párt helyi szervezetének választmányi tagja, majd országgyűlési képviselője (Karcagi választókerület, 1906–1918; 1909-ben, a pártszakadásakor a Justh-párthoz, 1916-ban, az újabb kettéválás után szintén a radikálisabb szárnyhoz, a Károlyi-párthoz csatlakozott). A köztársaság kikiáltása után a Károlyi-kormány igazságügyi államtitkára (1918. nov.–1919. jan.), a Tanácsköztársaság idején, Szegeden részt vett a Nemzeti Hadsereg szervezésében (1919. márc.-tól). A második szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke és ideiglenes pénzügyminisztere (1919. júl. 12.–1919. aug. 12.); az ő kormánya nevezte ki Horthy Miklóst, az ún. nemzeti hadsereg fővezérévé. A Friedrich-, majd a Huszár-kormány belügyminisztériumi államtitkára (1919. szept.–1920. márc.). Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, s az újjászervezett Függetlenségi és ’48-as Párt (Kossuth Párt) egyik vezetőjeként (1919–1924) sikertelenül indult az 1920-as és az 1922-es nemzetgyűlési választásokon is (Budapest, XV. választókerület). A Magyar Szabadságpárt tagja (1929. jan.), majd hosszabb időre visszavonult a politikai élettől. A II. világháború végén, 1943-ban Bartha Alberttel megalapította a Független Magyar Polgári Pártot, amely csatlakozott a szociáldemokraták és kisgazdák szövetségéhez. Az ország német megszállása után a nyilasok túszként Sopronkőhidára hurcolták (1944 vége), ahonnan Ausztriába, majd Bajorországba került (1945. szept.-ben tért vissza).

    A világháború után eredménytelenül próbálkozott a Kossuth Párt felélesztésével. A Független Magyar Demokrata Párt országgyűlési képviselője (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1947–1949) és a párt parlamenti képviselőcsoportjának elnöke (1948–1949; lemondott: 1949. márc. 21.). A kormányprogramban pártja vezérszónoka. Az Ügyvédi Kamara felfüggesztette tagságát (1949), majd Budapestről kitelepítették Tarcal községbe (1951). Ismét ügyvédként dolgozhatott (1958-ig). A páter Faddi Othmár-féle szervezkedés során őt is kihallgatták (és figyelmeztetésben részesítették: 1954). A forradalom idején részt vett a Szabadság Párt újjáalakításában (1956. okt.), s annak a küldöttségnek is a tagja, amelyik a pártalakítást követően a Parlamentbe ment és tájékoztatta Nagy Imrét a szervezet újjáalakításáról. A forradalom bukása után, a forradalom idején tanúsított magatartása miatt figyelmeztetésben részesítették (1959). Később még kihallgatták a Matheovits Ferenc és társai „összeesküvése” ügyében (1964).

    Emlékezet

    Budapesten, a Lipótvárosban élt (V. kerület Balassi Bálint utca 9–11.). A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A függetlenségi és köztársasági gondolatot hangsúlyozó Országos Habsburgellenes Liga alapító tagja. A faji megkülönböztetést elítélő, a német befolyás ellen fellépő Törzsökös Magyarok Egyesületének tagja (1938-tól) és elnöke (1941). Az Angol–Magyar Társaság tagja, szervezője (1946–1947).

    Szerkesztés

    Írásai – többek között – a Debrecen (1903, 1908, 1911), a Pesti Hírlap (1908), az Egyetemi Lapok (1909), a Magyarország (1909, 1918) és az Arad és Vidéke c. lapokban jelentek meg (1911).

    Irodalom

    Irod.: Politikai Magyarország. (Bp., 1914)
    Paál Jób: A száz napos szegedi kormány. Az ellenforradalom története. Krónikás könyv Károlyi Gyula és Á. D. kormányairól… (Bp., 1919)
    P. Ábrahám Dezső, Budapest XV. kerületének képviselőjelöltje (Bp., 1920)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. Boros T. László. (Bp., 1929)
    A magyar legújabbkor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Cs. G. B.–T. E.: Á. D. (Országgyűlési almanach. 1947–1949. Bp., 1995)
    Markó László: A magyar állam főméltóságai. (Bp., 2000)
    Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. (Bp., 2000).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu