Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Fehér Lajos
    Medgyessy Pál
    Medzihradszky Kálmán

    Marek József

    állatorvos


    Született: 1868. március 18. Vágszerdahely, Nyitra vármegye
    Meghalt: 1952. szeptember 7. Budapest
    Temetés: 1952. szeptember 11. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Iskola

    Középiskoláit az eperjesi (1880–1887) és a nagyszombati gimnáziumban (1887–1888) végezte, Nagyszombatban éretts. (1888), az Állatorvosi Akadémián állatorvosi okl. (1892), a berni tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1898), a bécsi orvosi egyetem belgyógyászati klinikai diagnosztikai intézetében is tanult (1898).

    Az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1938. máj. 6.; ig.: 1940. ápr. 2.–1946. júl. 24.; t.: 1942. máj. 15.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

    Életút

    Vágújhelyen magánállatorvos (1892–1893), ideiglenesen kinevezett törvényhatósági állatorvos (1893–1895), a kőbányai állat-egészségügyi hivatal laboratóriumának vezetője (1895–1897). Az Állatorvosi Főiskola Belgyógyászati Tanszéke, ill. a Belgyógyászati Klinika klinikai segédtanára (1897–1899), az állatorvosi belorvostan segédtanára (1899–1901), ny. r. tanára (1901–1934).

     

    A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Állatorvosi Osztályán a belorvostan ny. r. tanára (1934–1935) és a klinika igazgatója (1901–1935).

     

    Az MTA III. Osztálya (1940. ápr. 26.–1945. máj. 28.), a IV. Osztálya, ill. 1951-től a VIII. Osztálya elnöke (1949. nov. 29.–1953. máj. 29.).



    Országgyűlési képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1930), r. tagja (1933–1935). 



    A 20. századi magyar állatorvos-tudomány egyik jelentős személyiségeként, nemzetközi tekintélyű művelőjeként, elsősorban állatorvosi belgyógyászattal foglalkozott. Ő fedezte fel (1907-ben) a neuroencephalomyelitis enzootica gallinarium nevű vírusos eredetű idegrendszeri betegséget a baromfikban (elsősorban a házityúkban, ritkábban a pulykában és a fácánban). A bénulásos baromfibetegséget róla nevezték el Marek-betegségnek. Alapvetően új eredményeket ért el a lovak tenyészbénasága, ún. kólikás betegségei és a mételykór vizsgálatában. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségűek az angolkórral (= rachitis) kapcsolatos kutatásai. Kifejlesztette a máig használt gyomorszondát, a rinolaringoszkópot és a mételykór gyógykezelésére évtizedeken át alkalmazott Distol nevű gyógyszert.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

     

    Szobra az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) kertjében áll (bronz és mészkő mellszobor, Medgyessy Ferenc alkotása, felavatva: 1953. szept. 19.). Újabb szobrai: Budapesten, a Földművelésügyi Minisztérium panteonjában (V. kerület, Kossuth Lajos tér 11., bronz mellszobor, Englerth Judit, 1978); Komáromban, az egykori állat-egészségügyi állomáson (Igmándi utca–Marek József utca sarok, portrédombormű, Madarassy Walter, 1981).

     

    Róla nevezték el az ÁOTE Marek József-kollégiumát (1974) és a mohácsi Marek József Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolát (1964-től). Az iskola udvarán is állt emlékszobra (bronz és mészkő mellszobor, ifj. Szabó István alkotása, felavatva: 1975. szept. 3.; a szobrot 2017. okt.-ben ellopták; az eredeti öntőforma felhasználásával újraöntöttték: 2018. júl.). Tiszteletére a Magyar Állatorvosok Társasága Marek József-emlékérmet alapított (1974; az első díjazott: Mócsy János akadémikus, 1975-ben).

     

    Német nyelvű írásai Josef Marek néven jelentek meg.

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (1918-tól).

     

    Az Országos Állategészségügyi Tanács elnöke (1938–1946), a Magyar Országos Állatorvos Egyesület t. tagja.

     

    Az Amerikai, az Angol, a Finn, a Görög, a Jugoszláv és a Svéd Állatorvos Társaság t. tagja. A hallei Német Leopoldina Természettudományi Akadémia tagja. Az Académie Veterinaire de France l. tagja (1952-től).

    Elismerés

    Az Utrechti Egyetem Állatorvosi Kara (1921), a Lipcsei Egyetem (1930), a Szófiai Egyetem (1930), a Hannoveri Állatorvosi Főiskola t. doktora (1930). 

     

    Balassa János-díj (1931), Kossuth-díj (1949), Magyar Örökség Díj (2007).

    Főbb művei

    F. m.: Az elektrodiagnosztika az állatorvostanban. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1894/95)
    Védekezés a gümőkór ellen. (Állategészség, 1897)
    Az elektrodiagnosztika az állatorvostanban. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1898)
    A lovak tenyészbénasága. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1900)
    Étrendi hibák mint a lovak betegségeinek előidézői. – Csikók hurutis tüdőgyulladása. (Állategészség, 1900)
    Állatorvosi szolgálat és állatorvos-képzés. – Élősködők okozta juhbetegségek. (Állategészség, 1901)
    A lélegzési zörejek keletkezéséről. (Természettudományi Közlöny, 1901)
    A kopogtatási hangok keletkezési módja. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1902)
    Vizsgálatok a kopogtatáskor keletkező hangokról. (Természettudományi Közlöny, 1902)
    Klinikai diagnosztika. Egy. tankönyv. (Állatorvosi Kézikönyvtár. 6. Bp., 1902; 2. kiad. 1928)
    Újabb adatok a lovak tenyészbénaságára vonatkozóan. (Természettudományi Közlöny, 1904)
    Állatorvosi belgyógyászat. I–III. köt. Egy. tankönyv. Hutÿra Ferenccel. (Állatorvosi Kézikönyvtár. 9–11. 2. teljesen átd. kiad. Bp., 1904; 3. kiad. 1924)
    A bélfodri verőerek elzárásának kihatása a bélre. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1906)
    Multiple Nervenentzündung – Polyneuritis – bei Hühnern. (Deutsche Tierärztliche Wochenschrift, 1907)
    A tehenek tőgygümőkórja. 9 szövegábrával és 5 táblával. (A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai. 10. Bp., 1908)
    Vitás kérdések az állati psychológia köréből. M. J. beszéde a M. Kir. Állatorvosi Főiskola tanévnyitó ünnepélyén. (Bp., 1908)
    A lovak tenyészbénasága. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1909)
    Lehrbuch der klinischen Diagnostik der inneren Krankheiten der Haustiere. (Jena, 1912; 2. kiad. 1922; 3. átd. kiad. 1937)
    Über die Digitalistherapie. (Hannover, 1915)
    A digitalis-therapiáról. – A takonykór megállapítása biológiai eljárásokkal, különösen a malleines szempróbával. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1915)
    Die Leberegelkrankheit. (Berlin, 1916)
    Die orientalische Rinderpest. Hutÿra Ferenccel. (Jena, 1916)
    A lovak rühösségének gyógyítása saját észleletekkel. (A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1917)
    A szarvasmarhák vérvizelése. – Az állatok mételykórja. (Természettudományi Közlöny, 1917)
    A tyúktetű irtása. (Természettudományi Közlöny, 1918)
    A mételykór, a tüdő- a gyomor- és a bélférgesség. Ismertető füzet. (A Hangya szövetkezetek a mezőgazdasági termelés szolgálatában. Bp., 1919)
    Fiatal csirkék pusztulása. – Csirkék kopaszodása. (Természettudományi Közlöny, 1920)
    A rachitis – angolbetegség – összehasonlító kórtana. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1920. okt. 11.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
    Csirkák felpuffadása. (Természettudományi Közlöny, 1922)
    A Magyar Tudományos Akadémia befolyása az orvosi tudományok fejlődésére az utolsó száz év alatt. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
    Védekezés a mételykór ellen. (Az Országos Állategészségügyi Tanács kaidványa. Bp., 1927)
    A vándorló métely-lárvák előidézte szöveti elváltozások a májban. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1928)
    A lovak ún. kalore-sebei. (Természettudományi Közlöny, 1928)
    A rachitis oktani, anyagforgalmi, kórfejlődéstani, kórbonctani és klinikai vonatkozásban. I–II. köt. Kísérletes és összehasonlító tanulmány. Wellmann Oszkárral. (Bp., 1930–1931; németül: Jena, 1931–1932)
    A táplálék ásványianyag-összetételének befolyása a vérsavó kalcium-, foszfor- és széndioxid-tartalmára. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – A kalcium, a magnézium és a foszfor felszívódása és kiválasztása, a szerves és a szervetlen foszfor megoszlása az emésztőcső külöböző szakaszaiban. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
    A bél útján kiürülő kalcium, magnézium és foszfor vegyületei és megoszlási viszonyaik. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – Rachitis-kísérletek borjúkkal és a rachitis aetiológiája. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – További vizsgálatok a csontok sóinak kémiai szerkezetéről. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – A csontok sóinak kémiai szerkezete egészséges és rachitises állatokban. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
    Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. I–II. köt. Hutÿra Ferenccel és Manninger Rezsővel. (Jena, 1938; 11. kiad. 1959; angolul: London, 1938; 5. angol kiad. 1946; spanyolul: Barcelona, 1947; 2. spanyol kiad. 1959; olaszul: Milano, 1949; oroszul: Moszkva, 1961; lengyelül: Warszawa, 1962; kínai nyelven: Peking, 1962–1964)
    Védő és gyógyító kísérletek malacokon az ún. D-vitaminlökéssel. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – A malacvér összetételének változása különböző ásványianyag-tartalmú takarmány hatására. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
    Ásványianyag-forgalmi zavarok kiváltotta csontbántalmak. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1939. febr. 20.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
    A mész- illetőleg foszfordús takarmányozás hatása a malacvér alkálitartalmára és közömbösítő képességére. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – A takarmány ásványisó-arányának, valamint a D-vitaminnak befolyása az ásványi anyagok kihasználására a szervezetben. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
    A takarmány különböző ásványianyag-tartalmának és különböző mészkiegészítésének hatása a macok anyagforgalmára. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – A nátrium-dikarbonát illetőleg a kalciumsók hatása felnőtt házinyulak ásványianyag-forgalmára mészszegény illetőleg mészdús táplálkozás esetén. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – Túlságosan mész- illetőleg foszfordús táplálkozás befolyása malacok anyagforgalmára. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1941)
    Különböző összetételű táplálékok hatása a táplálóanyagok kihasználására és a csontfejlődésre. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1942)
    Zusammenfassende Darstellung des Wesens der Rhachitis und verwandter Knochenerkrankungen im Lichte neuzeitlicher Forschungen. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (Acta Veterinaria, 1949)
    Felnevelési betegségek miatt rosszul fejlődött sertések gyógyítása és felhizlalásuk lehetősége. Hegyeli Zoltánnal. (Mezőgazdasági Tudományos Közlemények, 1951)
    Wirkung der in getrockneter Bierhefe enthaltenen Vitamine und Enzyme auf den Organismus der Scweine… Hegyeli Zoltánnal és Sántha Istvánnal (Acta Veterinaria, 1952).


    F. m.: írásai a Veterinariusban: Basedow-kór esete lovon. (1894)
    Lovak scarlatinoidja. – Közlemények a húslátás köréből. (1895)
    Adatok a sertésvész kórszövettanához. 1–3. – Zsírszövetnecrosis a hasnyálmirigyben. (1896)
    Serczegő üszök sertésben. 1–2. (1896–1897)
    A külföldi állatorvosi iskolák klinikái. 1–2. – Malleinreactio érdekes esete. (1899)
    A lélegzési zörejek keletkezése és diagnosztikai értéke. 1–4. (1901)
    A remesebél lefűzésének megszüntetése laparotomiával lóban. Plósz Bélával. (1902)

     

    az Állatorvosi Lapokban: Újabb adatok a lovak tenyészbénaságának ismeretéhez. 1–4. – Védekezés a baromfiak ragadós betegségei ellen. 1–2. (1903)
    Vékonybél szűkületének megszüntetése hasmetszéssel. Plósz Bélával. (1904)
    A két- és háromhegyű billentyű elégtelenségének érdekes esete lóban. (1906)
    A lovak heveny gyomorkitágulása és annak orvoslása. 1–2. – Polyneuritis kakasokban. (1907)
    A farok-végbélbénulás – neuritis caudae equinae – egy esete lóban. (1908)
    Az állatorvosi főiskola új belklinikai tanterme. (1909)
    A szarvasmarhák fertőző hüvelyhurutja. (1911)
    Angolkór és csontlágyulás. 1–3. – Az elülső légutak és a légzacskó endoscopiája. 1–2. (1912)
    Fasciolin – májmételykór elleni gyógyszerkülönlegesség. – Nyeregalatti kipállás. (1914)
    A mételykór orvoslása. 1–10. (1916)
    A lovak rühösségének gyógyítása saját észleletekkel. 1–4. – Régi tüdőgyulladás fejlődésének ideje lóban. (1917)
    A gyomor- és bélélősködők elhajtása. (1920)
    Lovak fertőző kevésvérűsége. (1921)
    Gyomor- és bélélősködők elhajtása. (1922)
    A táplálkozás és az életviszonyok vonatkozásukban az angolkór oktanához. 1–4. – Az angolkór, a csontlágyulás és a csontporhanyóság lényege és viszonya egymáshoz és gyógyításuk. 1–2. (1923)
    Ízületi eltorzulások és szöveti elváltozások angolkór következetében. 1–2. (1924)
    Kebal – új szer a sertések bélgilisztái ellen. (1925)
    Az Adams–Stokes-féle betegség két esete lóban. – A Magyar Tudományos Akadémia befolyása az orvosi tudományok fejlődésére az utolsó száz év alatt. (1926)
    Újabb adatok a mételykór ismeretéhez, különös tekintettel a fertőzés módjaira. 1–2. – Újabb kísérletek és tapasztalatok a mételykór gyógyítása terén. – Védekezés a mételykór ellen. 1–2. (1927)
    Tolnay Sándor emlékezete. (1928)
    Felülvélemények állatorvosi perekben. 1–3. (1931; Felülvélemény szavatossági peres ügyben. 1–2. (1934–1935)
    A malacvér összetételének változása különböző ásványianyag-tartalmú takarmány hatására. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – További vizsgálatok az angolkórral és a csontlágyulásról. 1–2. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (1938)
    Tanulmányok az angolkórról és a rokon csontbántalmakról. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. – A felcombcsont fejének leválása csikókban rachitises alapon. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (1939)
    Tanulmányok a rachitisről és a vele rokon csontbántalmakról. 1–5. (1940)
    Különböző összetételű takarmányok hatása a tápálóanyagok kihasználására és a csontfejlődésére. Urbányi Lászlóval és Wellmann Oszkárral. (1942)

     

    a Magyar Állatorvosok Lapjában: Nem teljes értékű takarmány célszerű kiegészítésének előnye a sertéshizlaldában. Hegyeli Zoltánnal. – Szérumsertések okszerű takarmányozása. Hegyeli Zoltánnal. (1950)
    A szárított sörélesztőben lévő vitaminok és enzimek hatása a sertések és az ezekből termelt szérum minőségére és mennyiségére. Hegyeli Zoltánnal és Sántha Istvánnal. (1953).

    Irodalom

    Irod.: Zimmermann Ágoston: M. J. professzor nyugalomba vonult. (Állatorvosi Lapok, 1935)
    Zimmermann Ágoston: M. J. egyénisége. (Állatorvosi Lapok, 1938)
    Halálhír. (Szabad Nép, 1952. szept. 10.)
    Mócsy János: M. J. (Akadémiai Értesítő, 1952)
    Mócsy János: M. J., a tudós, a tanár és az ember. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
    Várnagy László: M. J. síremlékének avatása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
    Mócsy János: Száz éve született M. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
    Szelei László: M. J. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1973)
    Honti József–Lapis Károly: Marek-betegség. M. J., a kísérletes onkológia nemzetközileg elismert úttörője. (Orvosi Hetilap, 1977. 37.)
    Karasszon Dénes: M. J. (Híres magyar orvosok. III. köt. Bp., 2002)
    Karasszon Dénes: M. J. Kismonográfia. (Tudós tanárok – tanár tudósok. Bp., 2003)
    Kovács Ferenc: M. J. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2002. szept. 27.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2006).


    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (Bp., 1967; 2. kiad. 1986; 3. átd. és bőv. kiad. 2007)
    Pintér János: M. J. (Agrártörténeti életrajzok. Bp., 1985)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
    Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu