Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Markó Árpád

    hadtörténész, levéltáros, honvédtiszt


    Született: 1885. október 12. Rozsnyó, Gömör-Kishont vármegye
    Meghalt: 1966. szeptember 17. Budapest
    Temetés: 1966. szeptember 27. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Iskola

    A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után hadnaggyá avatták (1906), a történettudományok (hadtörténelem) kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1965). Az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    A 34. kassai gyalogezrednél szolgált (1906–1918); közben az I. vh.-ban csapattiszti szolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után a nemzeti hadsereg tisztje (1920–1921). A Hadtörténeti Levéltár őre (1921–1930), a Régi Levéltári Osztály vezetője (1930–1940), ezredesi rangban nyugdíjazták (1940). A II. vh. után Rábapatonán (1946–1948), majd Budapesten (1948-tól), egy evangélikus szeretetotthonban élt (1951–1966); közben honvédségi nyugdíját is megvonták (1950).

    Újkori magyar hadtörténettel, elsősorban gr. Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc és gr. Hadik András életével és munkásságával foglalkozott. Helyreigazította Thaly Kálmánnak a Rákóczi-szabadságharc katonai történetével kapcsolatos több tévedését. Jelentős szerepet vállalt a magyar hadtörténetírás modern, tudományos igényű, kritikai irányzatának megteremtésében. Budapest ostroma idején lakása és kéziratai nagy része megsemmisült (1944).

    Emlékezet

    Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Krisztina körút 167.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum emléktáblát állított (az intézet falán, Gyalókay Jenővel és Pilch Jenővel, 1999-től).

    Elismertség

    A Commission d’Histoire Militaire Comparé választmányi tagja (1938–1944).

    Főbb művei

    F. m.: Két mozgalmas év a magyar nemestestőrség életéből. Kisfaludy Sándor eltávolítása a gárdából, 1796. (Századok, 1929)
    A trencséni csata. 1708. aug. 3. (Hadtörténelmi Közlemények, 1931)
    A szomolányi kuruc győzelem. (Századok, 1931)
    A romhányi csata. 1710. jan. 22. (Hadtörténelmi Közlemények, 1932)
    Gróf Bercsényi Miklós felvidéki hadjárata. 1703. nov.–dec. (Hadtörténelmi Közlemények, 1932)
    A magyar katona. Vitézségünk ezer éve. I–II. köt. Írta Berkó Istvánnal, Gyalókay Jenővel. Szerk. Pilch Jenő. A bevezetőket Horthy Miklós, József főherceg és Gömbös Gyula írták. (Bp., 1933)
    A nagyszombati csata. 1704. dec. 26. 1–2. (Századok, 1933)
    Les soldats français dans la guerre d’indépendance du Prince François Rákóczi. 1703–1711. (Bibliothèque de la Revue des Études Hongroises. 7. Paris, 1934)
    II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér. 12 táblával. (Az MTA Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. Bp., 1934)
    A liptói kuruc hadjárat 1709 augusztusában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. ápr. 8.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. 4. Bp., 1935; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1935)
    II. Rákóczi Ferenc. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. 142. Bp., 1935)
    II. Rákóczi Ferenc haditervei és azok kapcsolata a spanyol örökösödési háború eseményeivel. (Századok, 1936)
    A felszabadulás eszméjének magyar apostola: gr. Zrínyi Miklós. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
    Gróf Zrínyi Miklós. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára. 146. Bp., 1936; 2. kiad. 1942)
    A magyar huszár. A magyar lovas katona ezer évének története. Írta Szakonyi Lajossal. Szerk. Ajtay Endre, Péczely László, Reé László. Kiadói aranyozott egészvászonkötésben. (Bp., 1936)
    Hadilevéltárak. (Levéltári Közlemények, 1937)
    A cs. és kir. 34. Magyar Gyalogezred története. 1734–1918. Összeáll. és szerk. Lányi-Lindner Sándorral, Bialoskórski Ödönnel. Ill. Schubert Frigyes és Szmolik Ede. (Bp., 1937)
    Magyar csapatok Mária Terézia királynő háborúiban. 1740–1780. (Bp., 1939)
    A francia forradalom és a napóleoni idők magyar katonája. (Hadtörténelmi Közlemények, 1939)
    A magyar véderő eszméje gr. Zrínyi Miklós munkáiban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1940)
    Magyar hadművészet. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1940)
    Insurrectio és állandó hadsereg. (Magyar művelődéstörténet. III. köt. Bp., 1941; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
    II. Rákóczi Ferenc felkelésének svéd vonatkozásai. (Bp., 1942)
    II. Rákóczi Ferenc felkelésének svéd vonatkozásai. (A Magyar–Svéd Társaság Könyvei. 3. Bp., 1942)
    Ungarisches Soldatentum. 895–1914. 23 táblával. (Bp.–Leipzig–Milano, 1942)
    Magyarország hadtörténete. 3 táblával. (Nemzetnevelők Könyvtára. 3. Honvédelem. III. Bp., 1943)
    Elfelejtett magyar hadvezérek. Regényes életrajzok. Ill. és borító Jeges Ernő. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1944)
    Futaki gróf Hadik András tábornagy. Monográfia. 8 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1944)
    A Rákóczi szabadságharc legfontosabb katonai szabályzatai. Tóth Gyulával. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954)
    Le Maire francia-kuruc hadmérnök brigadéros szemlejelentése Szatmár és Ecsed várainak állapotáról, 1705 februárjában. (Hadtörténelmi Közlemények, 1955)
    Helyzetjelentések II. Rákóczi Ferenc szabadságharcából. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956)
    A Bercsényi család legutolsó tagja, gr. Bercsényi László huszár alezredes. 1781–1835. – Károlyi Sándor tábornok beszámoló jelentése az erdélyi hadihelyzetről, 1706 tavaszán. (Hadtörténelmi Közlemények, 1957)
    Adalékok a Rákóczi szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben, 1705 novemberétől 1706 nyár elejéig. (Századok, 1957)
    Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. 1–7. (Hadtörténelmi Közlemények, 1958–1961)
    A csornai ütközet. 1849. jún. 13. Balázs Józseffel. (Hadtörténelmi Közlemények, 1960)
    Egy elfelejtett magyar írókatona. Jakkó László huszárkapitány. 1781–1833. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 18. Bp., 1960)
    Le Maire francia-kuruc hadmérnök, brigadéros emlékirata XIV. Lajoshoz, Rákóczi szabadságharcának utolsó idejéről. (Hadtörténelmi Közlemények, 1962)
    Adalékok Lőcse kapitulációjának történetéhez. 1710. febr. 14. (Századok, 1964)
    Kossuth Lajos hadtudományi munkái. Doktori értek. (Bp., 1965)
    XII. Károly svéd király és Magyarország. Szerk., az utószót írta Mezey István. (Acta Sueco–Hungarica. 3. Bp., 1970)
    A romhányi csata. 1710. jan. 22. Hasonmás kiad. (Romhányi turul kiadványok. Romhány, 1992)
    Magyarország hadtörténete. Hasonmás kiad. Az utószót írta Tóth Gyula és Vargyai Gyula. (Bp., 1994)
    II. Rákóczi Ferenc csatái. Vál. tanulmányok. Vál., sajtó alá rend. Mészáros Kálmán. Felsőoktatási segédkönyv. (Bp., 2003)
    Hadik András altábornagy berlini vállalkozása. 1757. okt. 10–23. Szerk. Bognár József. (Magyar Ház Könyvek. Bp., 2010)
    szerk.: Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (A Magyar Szemle klasszikusai. Bp., 1939)
    Sorsdöntő csaták Marathontól a II. világháborúig. I–II. köt. Szerk. Lukinich Imrével. A bevezetőt Szombathelyi Ferenc írta. (Bp., 1942)
    Zrínyi Miklós levelei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar irodalmi tár. Bp., 1950)
    Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Új kiad. Bp., 2007).

    Irodalom

    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Halálhír. (Népszabadság, 1966. szept. 25.)
    R. Várkonyi Ágnes: M. Á. (Századok, 1966)
    Tóth Gyula: M. Á., a magyar hadtörténetírás klasszikusa. (M. Á.: Magyarország hadtörténete. Bp., 1994)
    Tóth Gyula: M. Á., a magyar hadtörténetírók nesztora. (Magyar Tudomány, 1996)
    Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
    M. Á. Összeáll., bev., jegyz. Tóth Gyula. (Századok, 2000).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu