Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Pattantyús-Ábrahám Géza, danczkai

    gépészmérnök


    Született: 1885. december 11. Selmecbánya, Hont vármegye
    Meghalt: 1956. szeptember 29. Budapest
    Temetés: 1956. október 4. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Pattantyús-Ábrahám Márton (1857–1932) orvos, selmeczi Pöschl Ilona (1864–1950), Pöschl Ede (1820–1898) bányamérnök, selmecbányai professzor leánya. Nagybátyja: selmeczi Pöschl Imre (1871–1963) mérnök, a József Műegyetem elektrotechnika professzora. Testvérei: Pattantyús-Ábrahám Márton (1887–1915), Pattantyús-Ábrahám Endre (1888–1921), Pattantyús-Ábrahám Imre (1891–1956) kohómérnök, egyetemi tanár és Pattantyús-Ábrahám Erzsébet (1895–1970). Fia: Pattantyús-Ábrahám Dénes (1914–1986) gépészmérnök; leánya: Pattantyús-Ábrahám Klára, Gruber Józsefné (1917–) mérnök. F: 1. savniki Marschalkó Margit (1887–1948). 2. ontopai Petheő Margit (1901–1976).

    Iskola

    Elemi iskoláit Illaván végezte, a budapesti VII. kerületi Katolikus Főgimnáziumban éretts. (1903). A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1907), műszaki doktori okl. (1912), az elektromos üzemű felvonók és energia-kiegyenlítő rendszerek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1921), a műszaki tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.–1949. okt. 31.; tanácskozó: 1949. okt. 31.–1953. máj. 30.; ismét l.: 1953. máj. 30.).

    Életút

    A József Műegyetem I. sz. Elektrotechnikai Tanszékén Zipernovszky Károly tanársegéde (1907–1909); közben Ganz-ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányutat tett Németországban, Angliában és az USA-ban, ahol villamos üzemű vasgyárakat és erőműveket látogatott (1910–1912), majd az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1918: megszakításokkal). A József Műegyetem, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE), ill. a BME Gépészmérnöki Kar II. sz. Gépelemek Tanszék egy. adjunktusa (1912–1922), a gépelemek és emelőgépek tárgy meghívott előadó tanára (1917–1921), a Hidrogépek és Szállítóberendezések Tanszék, ill. a III. sz. Gépszerkezettani Tanszék magántanára (1921–1926), a gépszerkezettan ny. rk. (1926–1930), ny. r. tanára (1930–1949), a Vízgépek és Emelőgépek, ill. a Vízgépek Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1956) és a Tanszék vezetője (1949–1956); egyúttal a Gépész- és Vegyészmérnöki dékánja (1938–1939), dékánhelyettese (1939–1940). Magánmérnöki irodát is fenntartott (Pattantyús és Társa, ill. Esső és Társa néven, 1909–1930).

    A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület elnöke (1941–1944).

    Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a szárnylapátos vízgépek, a csillapított folyadéklengések és a pneumatikus anyagszállítás terén. Világszerte elterjedt a dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárása (Pattantyús-módszer). Több kisváros villamosítását tervezte és vezette, számos községi villamosművet, bánya- és felvonóberendezést tervezett. Az 1930-as–1940-es években szakértőként közreműködött különböző szivattyútelepek építésében. Pedagógiai és szakirodalmi tevékenységével nagymértékben hozzájárult a magyarországi műszaki kultúra fejlődéséhez. A gépész- és villamosmérnökök kézikönyve c., a magyar műszaki könyvkiadás egyik alapsorozatának főszerkesztője („Pattantyús”, I–XI. köt. Bp., 1959–1971).

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik (síremlékét 1963-ban avatták fel). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Lakóházát (Budapest I. kerület Piroska utca 7.) emléktáblával jelölték meg (1985-ben). Szobra a BME szoborparkban (Budapest XI. kerület Budafoki út 4., 1983) és Kecskeméten (a Gépipari és Automatizálási Főiskola előtt, 1987) látható. Mindkét bronz mellszobor László Péter alkotása. Tiszteletére, születésének 75. évfordulóján a Magyar Posta emlékbélyeget adott ki (Kékesi László grafikusművész alkotása, 1960). Születésének 100. évfordulóján a BME Gépészmérnöki Kara tudományos emlékülést rendezett tiszteletére (1985-ben), s ugyanerre az alkalomra emlékkönyvet is megjelentettek (Terplán Zénó szerkesztésében; Terplán Zénó írta az első kismonográfiát is róla!). Emlékét őrzi a győri Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola (1970. nov. 6-ától) és a sajószentpéteri Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Iskola. A miskolci Pattantyús-Ábrahám Géza Általános Iskola falán szintén emléktábláját helyezték el (1985-ben). A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Grafikai Osztálya rézkarcot őriz Pattantyús-Ábrahám Gézáról. E rézkarc másolata minden, Pattantyúsról elnevezett iskola igazgatói szobájában látható! Róla nevezték el a BME Gépészmérnöki Kar Pattantyús-Ábrahám Géza Doktori Iskoláját (2009-ben). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Pattantyús Ábrahám Géza-emlékérmet alapított (1957-től).

    Elismertség

    A Verein Deutscher Ingenieure tagja (1931–1933).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (1955), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956). A Magyar Mérnök és Építészeti Egylet (MMÉE) Aranyérme (1937), Kossuth-díj (1952).

    Szerkesztés

    A Technika (1928–1944), ill. a Magyar Technika c. folyóirat főszerkesztője (1946–1954). A Műegyetemi Közlemények (1947–1949), a BME Vízgépek Tanszék Közleményei szerkesztője (1949–1956). A Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványai. Gépészeti Ágazat sorozatszerkesztője (1941–1949).

    Főbb művei

    F. m.: Elektromos hengerjáratok üzemeinek vizsgálata gyorsulások alapján. Egy. doktori értek. (Bp., 1911)
    Egy új fogaskeréktípusról. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1918)
    Villamos daruk tervezéséről. (Bp., 1918)
    Elektromos üzemű felvonók és energiakiegyenlítő szerkezetek. Magántanári habilitációs értek. (Bp., 1921)
    Emelőgépek. Hermann Miksa professzor előadásai nyomán. (Bp., 1921)
    A hajdúszoboszlói gázos-gyógyvizeskút technikai értékesítése. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1926)
    Fejezetek az elektrogépek melegedéséről. A melegátszármaztatás tényezőinek meghatározása több test kölcsönös hőcseréjének figyelembevételével. (Technika, 1927)
    Emelőgépek üzemtana és szerkezettana. A villamos üzem különös méltatásával. 307, a szöveg közé nyomott ábrával. (Bp., 1927)
    A kölcsönös melegátszármaztatásról. (Bp., 1928)
    A fémrudak csavrása. Megjegyzések. dr. Kerékgyártó cikkéhez. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1929)
    Általános géptan. Bevezetés a gépek és gépcsoportok üzemtanába. Műegyetemi hallgatók számára. Egy. jegyz. (Bp., 1930)
    Magyar mérnöknevelés. (Technika, 1930)
    A mérnökök nevelése és továbbképzése. (Magyar Mérnökkongresszus iratai. Bp., 1931)
    Mérnöknevelés és technikai érzék. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1932)
    Hidrogépek üzemtana és szerkezettana. 1–3. Egy. jegyz. (Bp., 1932–1936)
    Általános géptani példatár. Összeáll. (Bp., 1933)
    Szállítóberendezések üzemtana és szerkezettana. Egy. jegyz. (Bp., 1934)
    A gázos kutak üzemi jellemzői. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1935)
    A légüst szerepe a dugattyús szivattyú üzemében. 1–3. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1936)
    Gépészeti zsebkönyv. I–II. köt. Főszerk. (Bp., 1937)
    Korszerű belvíz-átemelőművek. (Öntözésügyi Közlemények, 1941)
    Vízszolgáltatás mélykutakból, tekintettel az Alföld vízellátására. – A légnyomásos vízemelő – mamutszivattyú – üzemtana. 14 táblával. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1942)
    Áramlástan. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1942. évi tanfolyamainak anyaga. (Bp., 1942)
    Vízerőgép-kísérlet a vízgazdálkodás szolgálatában. (Bp., 1943)
    A gépek üzemtana. 307 fekete–fehér ábrával és 172 kidolgozott számpéldával. Egy. tankönyv. (Bp., 1944; 2. kiad. 1948; 4. kiad. 1950; 8. kiad. 1958; 9. bőv. kiad. 1960; 12. kiad. 1966; 13. kiad. 1973; 14. bőv. és teljesen átd. kiad. 1983)
    Felvonók. Szerk. (Bp., 1945)
    Csillapított lengések energetikai jellemzői. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1946. márc. 18.; megjelent: Magyar Technika, 1946)
    A vízerőgép-kísérleti állomás. (Vízügyi Közlemények, 1948)
    A szárnylapátos szivattyú jelleggörbéjének közelítő szerkesztése a sebességi háromszögekből. (Műegyetemi Közlemények, 1949)
    Emelőgépek. P.-Á. G. előadásai nyomán írta Sváb János. (Bp., 1949)
    Szállítóberendezések. (A Szállítóberendezések üzemtana és szerkezettana c. műve 2. kiadása Bp., 1949; 3. kiad. 1951; 4. kiad. 1954)
    Szárnylapátos vízgépek. Gruber Józseffel. (Bp., 1949; hasonmás kiad. 1984)
    Általános géptan. Egy. tankönyv. (Bp., 1950; 3. kiad. 1955)
    Gyakorlati áramlástan. Egy. tankönyv. (Az Áramlástan c. műve 2., lényegesen bőv. kiadása Bp., 1951)
    Vízerőgépek. P.-Á. G. előadásai alapján összeáll. Pápai László, Réthy Miklós, Selmeczi Vilmos. (Bp., 1951)
    Áramlástani tudnivalók a cukorgyártásban. (Bp., 1952)
    Gépészeti lengéstan. Lengési folyamatok a műszaki gyakorlatban. (Bp., 1952)
    Hidrogépek üzemtana és szerkezettana. (Bp., 1952)
    Áramlás betoncsatornákban. (BME Vízgépek és Szállítóberendezések Tanszék Közleményei, 1953)
    A vízgépkutatás korszerű feladatai. (Bp., 1953)
    Nyugvó folyadék munkaképessége gravitációs erőtérben. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
    Anyagszállítás légáramban. Akadémiai székfoglaló. is. (Elhangzott: 1953. dec. 10.; megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955 és BME Vízgépek Tanszék Közleményei, 1985)
    A belvízátemelő- és öntözőtelepek szivattyúinak fejlődése. Trenka Ernővel. (Vízügyi Közlemények, 1954)
    Gyakorlati áramlástan. Egy. tankönyv 130 kidolgozott számpéldával. 241 ábrával illusztrálva. Sajtó alá rend. Pattantyús-Ábrahám Dénes. (3. átd. kiad. Bp., 1959).

    Irodalom

    Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
    A magyar legújabbkor lexikona. (Bp., 1930)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    P.-Á. G. (A mi egyetemünk, 1956. okt.)
    P.-Á. G. (Műszaki Élet, 1956)
    P.-Á. G. (Magyar Tudomány, 1956)
    P.-Á. G. (Elektrotechnika, 1956)
    P.-Á. G. (Hidrológiai Közlöny, 1957)
    P.-Á. G. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek 1957)
    Gerey Tamás: P.-Á. G. (Technika, 1957)
    Terplán Zénó: P.-Á. G. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
    Terplán Zénó: P.-Á. G. (Műszaki nagyjaink. I. köt. Bp., 1967)
    Terplán Zénó: 30 évvel ezelőtt jelent meg P.-Á. G. ’A gépek üzemtana’ c. könyve. (NME Közleményei, 1974)
    Terplán Zénó: P.-Á. G. Életrajz és bibl. (Műszaki Tudomány, 1976)
    Terplán Zénó: P.-Á. G. akadémikus professzor miskolci és borsodi kapcsolatai. (NME Közleményei, 1978)
    Héberger Károly: P.-Á. G., a mérnöknemzedékek kiváló nevelője. (Természet Világa, 1982)
    Terplán Zénó: P.-Á. G. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1984; 2. kiad. 1985)
    Fáy Csaba: 100 éve született P.-Á. G. (Gép, 1985)
    P.-Á. G. akadémikus professzor irodalmi munkássága. Összeáll. Terplán Zénó. (Karcag, 1985)
    P.-Á. G. (Anyagmozgatás, csomagolás, 1985)
    Szabó Ákos: P.-Á. G. születésének centenáriuma. (Hidrológiai Közlöny, 1985)
    P.-Á. G.-emlékkönyv születésének 100. évfordulójára. Szerk. Terplán Zénó. (Bp., 1985)
    Szabó Ákos: P.-Á. G. Életrajz és bibl. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1986)
    P.-Á. G.-emlékülés. Pápai László, Sváb János és Terplán Zénó előadásai. (Bp., 1986)
    Lendvay Pál: Miskolci megemlékezések P.-Á. G.-ról. (Miskolc, 1987)
    Terplán Zénó: 100 éve született P.-Á. G. (Miskolc, 1987)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999; 2. átd. kiad. 2003)
    Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. (Bp., 2000)
    P.-Á. G. Kivonat P.-Á. G. életrajzából. (Erdélyi örmény gyökerek, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu