Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Pauler Ákos

    filozófus


    Született: 1876. április 9. Budapest
    Meghalt: 1933. június 29. Budapest

    Család

    Nagyapja: Pauler Tivadar (1816–1886) jogász, politikus, az MTA tagja. Sz: Pauler Gyula (1841–1903) történész, levéltáros, az MTA tagja, Lenhossék Georgina (†1894), Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus professzor unokahúga. Testvére: Pauler Júlia és Bogyayné Pauler Katalin.

    Iskola

    A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1899); a lipcsei (1898–1899), majd a párizsi egyetemen tanult (1900– 1901), az ismerettan és az ismerettan története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1924. máj. 8.; ig.: 1933. máj. 19.).

    Életút

    A bp.-i Paedagogium r. tanára (1902–1905), a pozsonyi jogakadémián (1905–1907), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1912–1915), a bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmán Péter Tudományegyetemen a filozófia ny. r. tanára (1915–1933); közben a Tanácsköztársaság idején a közoktatási népbiztos eltiltotta a tanítástól (1919). A proletárdiktatúra után az akadémikusok, ill. az akadémiai tisztviselők „tanácsuralom alatti magatartását” vizsgáló ötös bizottság tagja (1919. aug.). A Felsőház póttagja (1927-től).

    Az MTA II. Osztálya elnöke (1931. máj. 15.–1933. jún. 29.). A Magyar Filozófiai Társaság főtitkára (1909–1915), alelnöke (1915– 1920), elnöke (1920-tól). Az Országos Közoktatási Tanács alelnöke (1921–1925). A Magyar Pedagógiai Társaság t. tagja (1932).

    A két vh. közötti korszak egyik legjelentősebb filozófusaként munkásságának első szakaszát a modern, a kantiánus kriticizmussal, pszichológiával és empiriokriticista tudományelmélettel megalapozott pozitivizmus jellemzi. Elsőként törekedett a pozitivizmus és a kriticizmus összekapcsolására, amely először ismeretelméleti felfogásában jelentkezett. Gondolkodásában a marburgi hagyományok, John Locke idealizmusa, Heinrich Rickert filozófiája mellett az 1910-es években elsősorban Edmund Husserl, Franz Clemens Brentano és Bernard Bolzano hatása érvényesült. Az 1910-es évekre alakította ki a gondolkodására leginkább jellemző újplatonizmust. A forradalmak, az elvesztett világháború és az ország trianoni szétesése felerősítették konzervativizmusát, fokozták a vallás felé fordulását, és figyelmét az életfilozófia felé fordították. Élete utolsó szakaszában a logicista racionális filozófiai törekvés és az életfilozófiai-vallásbölcseleti irány egy teista metafizikában egyesült.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben nyugodott (1952-ig, ekkor exhumálták és földi maradványait a Rákoskeresztúri Temetőben helyezték el). Pauler Katalin leánya, Bogyay Piroska a hamvakat Badacsonyba vitette és a Szent Donát-kápolna altemplomában helyezte örök nyugalomra (1982-ben). Itt nyugszik apja, Pauler Gyula is. A családi sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). A család három nemzedéke ugyanis a badacsonyi Pauler-villában töltötte a nyarakat, Pauler Ákos 1932 őszén nyaralt ott utoljára. Halálával férfiágon kihalt a Pauler család. A család kézirathagyatékát a bp.-i Egyetemi Könyvtár őrzi.

    Elismerés

    Az MTA Marczibányi-jutalma (1920), az MTA Nagyjutalma (1928), Corvin-koszorú (1930).

    Főbb művei

    F. m.: Kant-tanulmányok. (Bölcseleti Folyóirat, 1894)
    Az ismeretelmélet lélektani alapjairól. (Athenaeum, 1897)
    Az ismerettan kritikai története Kanttól napjainkig. Az MTA Lukács Krisztina-pályázatára benyújtott kézirat. (Bp., 1897)
    A természet- philosophia fogalmáról és feladatairól. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1898)
    A biológia elvi jelentősége az aesthetikában. (Athenaeum, 1899)
    A magánvaló problémája az újabb filozófiában. (Athenaeum, 1901)
    Az ismerés viszonylagossága és a mathematikai fogalomalkotás. (Athenaeum, 1902)
    A positiv paedagogia alapelveiről. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1902)
    Ismeretelméleti tanulmányok. (Bp., 1903)
    Az ismeretelméleti kategóriák problémája. (Értekezések a bölcseleti tudományok köréből. 3. köt. 5. Bp., 1903)
    Herbert Spencer, mint paedagogus. (Magyar Paedagogia, 1904)
    Kant. Emlékbeszéd halálának százados évfordulójára. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1904)
    Az erkölcsi oktatás elméletéhez. (Magyar Paedagogia, 1905)
    Tudat és valóság. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1905)
    Az ethikai megismerés természete. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1907)
    A világnézet tanítása. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1909)
    Intuitio és bizonyosság. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1909)
    A tudomány fogalmáról. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1910)
    A logikai alapelvek ismeretéhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. ápr. 3.; megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 1. köt. Bp., 1911; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1911)
    A sorképzés princípiuma. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1912)
    Széchenyi István társadalmi erkölcstana. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913)
    A modern logika irányairól. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1914)
    A fogalom problémája a tiszta logikában. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 1. köt. 5. Bp., 1915)
    Bevezetés a filozófiába. (A Pantheon ismerettára. Bp., 1920; 2. jav. kiad. 1921; 3. jav. és bőv. kiad. 1933; Minerva Könyvtár. 4. jav. kiad. 1940; 5. jav. és bőv. kiad. 1943; németül: Berlin–Leipzig, 1929)
    Aristoteles. (Filozófiai Könyvtár. 1. Bp., 1922)
    Liszt Ferenc gondolatvilága. (Bp., 1922)
    A rendszer fogalma (Bp., 1923)
    Böhm Károly r. tag emlékezete. (MTA-emlékbeszédek. Bp., 1924)
    A mai francia lélek. (Napkelet, 1924)
    Logika. Az igazság elméletének alapvonalai. (Bp., 1925; németül: Berlin–Leipzig, 1929)
    Anaxagoras istenbizonyítéka. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 6. Bp., 1926)
    Az eleata gondolat. (Athenaeum, 1928)
    Psychologia és philosophia. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1928)
    Logika és metafizika. (Athenaeum, 1929)
    Didaktika. P. Á. előadásai nyomán összeáll. Varga Sándor Frigyes. (Bp., 1931)
    Az ókori filozófia története Platontól kezdve. (Bp., 1932)
    A klasszikus műveltség értéke. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1933)
    A diszjunktív tétel és a szillogizmus tárgyelméleti vonatkozásai. – A logizma rendszertani helye. P. Á. kézirati hagyatékából. (Athenaeum, 1935)
    A létezés felismerése. – A tiszta logika metafizikai vonatkozásai. P. Á. kézirati hagyatékából. (Athenaeum, 1937)
    Metafizika. Sajtó alá rend. Dékány István. (Az MTA Filozófiai Könyvtára. 10. Bp., 1938)
    Tanulmányok az ideológia köréből. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Kornis Gyula. (A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára. 7. Bp., 1938)
    Bevezetés a filozófiába. A 3. jav. és bőv. kiad. hasonmás kiadása. (Bp., 1999)
    Bevezetés a filozófiába. Szerk. és a szöveget gondozta Somos Róbert. (6. gondozott kiad. Bp., 2001)
    Művészetfilozófiai írások. Sajtó alá rend. Somos Róbert. (Bp., 2002).

    Irodalom

    Irod.: Kornis Gyula: Új magyar filozófiai rendszer. P. Á. filozófiája. (Minerva, 1922)
    Várkonyi Hildebrand: Tanulmány P. Á. filozófiai rendszeréről. (Athenaeum, 1927)
    Vajnóczky István: A mathematika P. Á. rendszerében. (Debrecen, 1929)
    Carbonara, Cleto: Ákos von Pauler e la logica dello filosofia dei valori. (Rivista Internazionale di Filosofia Logos, 1931)
    Berky Imre: Az igazság fogalma P. Á. rendszerében. (Athenaeum, 1932)
    Moór Gyula: A filozófia mibenléte Pauler szerint. (Athenaeum, 1934)
    Halasy-Nagy József: P. Á. (Minerva Könyvtár. 44. Bp., 1933): P. Á. Emlékkönyv. (A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára. 6. Bp., 1934)
    Noszlopi László: P. Á. bölcseletének három korszaka. (Katholikus Szemle, 1934)
    Gedenkschrift für Ákos Pauler. Szerk. Kornis Gyula, Prohászka Lajos. (Berlin–Leipzig, 1936)
    Szkladányi Mária: P. Á. életművészete. (Bp., 1938)
    Csurgai Márta: P. Á. bölcseletének Isten-tana. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1940)
    Tatár Lajos: P. Á. bölcselete. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1943)
    Tóth György: P. Á. filozófiája. Egy. doktori értek. (Bp., 1965)
    Madarászné Zsigmond Anna: A tiszta logika alapkérdései. P. Á. logikája (Filozófiai tanulmányok. 2. Bp., 1965)
    Tamás Gáspár Miklós: Száz éve született P. Á. (Vigilia, 1980)
    Smith, B.: Osztrák és magyar filozófia. Wittgenstein és Pauler logikájáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1981)
    Tverdota György: Az ihlet tana. József Attila és P. Á. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
    Mátrai László: P. Á. – Pethő Bertalan: A Pauler-jelenség. (Magyar Filozófiai Szemle, 1984)
    Fonay Tibor: A három Pauler Badacsonyban. (Horizont, 1989)
    Jakab András: Heidegger fogadtatása a magyar szellemi életben. 1920–1945. Az első reflexiók. P. Á. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1992)
    Somos Róbert: Az ifjú P. Á. (Magyar Filozófiai Szemle, 1995)
    Somos Róbert: P. Á. korai filozófiája. A pozitivizmustól a kritikai bölcseletig. (Világosság, 1997)
    Somos Róbert: P. Á. és a szkepticizmus. (Magyar Filozófiai Szemle, 1997)
    Perecz László: Maszkok mögött. P. Á.-ról. (Valóság, 1999)
    Somos Róbert: P. Á. élete és filozófiája. (Bp., 1999)
    Somos Róbert: P. Á. katolicizmusa. (Távlatok, 2001)
    Perecz László: Maszkok mögött: P. Á. (P. L.: Szép rendbe foglalva. Bp., 2001)
    Somos Róbert: A „hegylakó” és a „sík vidéki”. (Valóság, 2003)
    Somos Róbert: P. Á. és az ókortudomány. (Antik Tanulmányok, 2004)
    Somos Róbert: Az etika pozíciójának változásai P. Á. életművében. (Valóság, 2009)
    Kalmár László: Badacsonytomaj története. P. Á. és Pauler Tivadar. (Badacsony Újság, 2009). Hoppál Bulcsú: Mi köze a filozófiának a vallástudományhoz? Egy vallástudományi kísérlet P. Á. bölcselete alapján. (Tanulmányok a magyar vallástudomány történetéről. Szerk. Hoppál Mihály, Kovács Ábrahám. Bp., 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu