Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bánffy Miklós, losonczi gr.
    Bánffy Miklós történetei
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Pauler Gyula

    történész, levéltáros


    Született: 1841. május 11. Zágráb
    Meghalt: 1903. július 8. Badacsonytomaj, Zala vármegye

    Család

    Sz: Pauler Tivadar (1816–1886) jogász, politikus, az MTA tagja, Deréky Sarolta (†1885). F: 1868-tól Lenhossék Georgina (†1894), Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus professzor unokahúga. Fia: Pauler Ákos (1876–1933) filozófus, az MTA tagja. Leánya: Pauler Júlia és Bogyayné Pauler Katalin. Unokája: Bogyay Tamás (1909–1994) történész.

    Iskola

    A pesti piarista gimnáziumban éretts. (1858), a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott ügyvédi vizsgát tett (1863), jogtudori okl. szerzett (1864). Az MTA tagja (l.: 1870. máj. 25.; r.: 1877. máj. 24.; ig.: 1899. máj. 5.).

    Életút

    Pesten ügyvédi irodát tartott fenn (1863–1874), a Magyar Országos Levéltár első vezetője országos levéltárnoki (1874–1893), országos főlevéltárnoki beosztásban (1893–1903). Hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európában (a levéltárügyet tanulmányozta 1874–1875) és Németországban (a levéltár-építkezést tanulmányozta, 1899).



    Az MTA II. Osztályának elnöke (1895. máj. 10.–1903. júl. 8.). A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja, első jegyzője (1867–1875), ügyésze (1871–1876), másodelnöke (1898–1903). Miniszteri tanácsos (1896-tól).



    Nevéhez fűződik a Magyar Országos Levéltár (MOL) szervezeti felépítésének és ügykörének kidolgozása. Kinevezésekor a levéltári iratok mindössze három termet tettek ki, az 1890-es években a hivatali helyiségeken kívül nyolcvanhárom termet foglaltak el. Az új intézmény egyesítette ugyanis a központi hatóságok iratanyagát, Pauler továbbá kezdeményezte tudományos intézménnyé válását, ill. különböző magániratok átvételével állandó gyarapodását. Összegyűjtötte a magyar diplomatikai levéltár anyagát, visszaszerezte a Hunyadi-levéltár összes, a Frangepán-levéltár töredék anyagát, megindította a bécsi levéltár magyar iratainak megszerzését. Elsőként javasolta a levéltárnoki szakminősítés bevezetését, felvetette egy önálló levéltári épület szükségességét (tervei alapján költözik majd a levéltár a budai Bécsi Kapu térre).

     

    Első történeti dolgozatát 17 évesen, Zrínyi Miklósról írta (a Vasárnapi Ujságban jelent meg, folytatásokban, 1858-ban). Pályafutásának kezdetén elsősorban történetelméleti kérdésekkel foglalkozott: Auguste Comte, Edward Gibbon, Thomas Babington Macaulay és Leopold Ranke munkásságát vizsgálta. Később érdeklődése a XVII. század magyar története felé fordult, monográfiát írt a Wesselényi-féle összeesküvésről (1876), majd a magyar középkor kezdeteit tanulmányozta. A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt (1893) tekinthető az Árpád-kor első, széles forrásbázison alapuló korszerű monográfiájának.

     

    Az utókor mégis leginkább a millennium (= millenárium) kapcsán kialakult történeti vitákból ismeri Pauler Gyula nevét. A történészeket megosztotta az a vita, hogy valójában mikor történt a honfoglalás? A honfoglalás kezdő évével kapcsolatban az MTA Pauler álláspontját fogadta el, aki a korabeli kútfők alapján a 895. évben jelölte meg a magyarok bejövetelének kezdőévét (Botka Tivadarral, Salamon Ferenccel és Szabó Károllyal szemben, akik tíz évvel korábbra tették ezt a dátumot). Mint az MTA által, a millennium évének meghatározására kiküldött bizottság tagja, a törvény az ő javaslatára fogadta el a honfoglalás időpontjának a 895. évet (más kérdés, hogy az ünnepségeket végül is csak 1896-ban rendezhették meg). Jelentős szerepet vállalt a millenniumi megemlékezésekből. Szilágyi Sándorral közösen szerkesztette A magyar honfoglalás kútfői c. sorozatot (1896–1900; Szilágyi halála után egyedül szerkesztette: 1900-ban jelent meg).

    Emlékezet

    Badacsonytomajban hunyt el, a budapesti Kerepesi úti Temetőben nyugodott (1952-ig, ekkor exhumálták és földi maradványait a Rákoskeresztúri Temetőben helyezték el). Pauler Katalin leánya, Bogyay Piroska a hamvakat Badacsonyba vitette és a Szent Donát-kápolna altemplomában helyezte örök nyugalomra (1982-ben). Itt nyugszik fia, Pauler Ákos is. A családi sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Róla nevezték el a Pauler Gyula-díjat, a levéltárosoknak adható legnagyobb állami kitüntetést (1999-től). A díjat minden évben, aug. 20-án adják át, és négy szakember kapja (a bronzból készült érem Szöllőssy Enikő szobrászművész alkotása és Pauler Gyula domború arcképét ábrázolja).

    Elismertség

    A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja. A Bács-Bodrogmegyei és a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat t. tagja.

    Elismerés

    Az MTA Nagyjutalma (Pesty Frigyessel, 1880; egyedül, 1884).

    Főbb művei

    F. m.: Zrínyi, a költő. (Vasárnapi Ujság, 1858)
    Buda ostroma. Roggendorf bevétele, Szolimán által, 1541. (Vasárnapi Ujság, 1859)
    A mohácsi csata. Történeti rajz. (Magyar Ifjúság Évkönyve. Pest, 1860)
    Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. – Eger ostroma. (Vasárnapi Ujság, 1860)
    Az utolsó Zrínyiek. (Családi Kör, 1861)
    Zrínyi Péter és Frangepán Ferencz halála. (Vasárnapi Ujság, 1861)
    A mohácsi csata. (Ifjúsági Album, 1862)
    Jurisics Miklós. (Ország Tükre, 1864)
    Wesselényi Ferencz és Széchy Mária Murányban. (Vasárnapi Ujság, 1865)
    Gr. Zrínyi Miklós, a költő. (Magyarország Képekben, 1867)
    Zrínyi Miklós és Montecuccoli Raymond. (Budapesti Szemle, 1867)
    Zrínyi Péter. Történeti életrajz. 1–2. (Századok, 1867)
    Gr. Ráday László által közölt röpirat. (Századok, 1868)
    A bujdosók támadása 1672-ben. 1–3. (Századok, 1869)
    Gyöngyösi István életéhez. – Újabb adatok Gyöngyösi István életéhez. (Századok, 1870)
    A positivismus hatásáról a történetírásra. Akadémiai székfoglaló is (Elhangzott: 1871. jún. 12.; megjelent 1–2. Századok, 1871; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1871)
    Comte Ágost és a történelem. 1–3. (Századok, 1873)
    A beszterczebányai gyűlés, 1670. (Századok, 1874)
    Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése. 1664–1671. I–II. köt. (Bp., 1876)
    A magyarok megtelepedéséről. 1–2. (Századok, 1877)
    Szent István és alkotmánya. Akadémiai székfoglaló is (Elhangzott: 1878. okt. 14.; megjelent: 1–2. Századok, 1879; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1878)
    Frangepán Ferencz vallatása. (Történelmi Tár, 1880)
    Lebedia, Etelköz, Millenarium. 1–2. (Századok, 1880)
    Adatok megyei levéltáraink ismeretéhez. (Századok, 1881)
    Megye? Várispánság? (Századok, 1882)
    A millennium. (Budapesti Szemle, 1883)
    Anonymus külföldi vonatkozásai. (Századok, 1883)
    A történelem Bánk bánja. (Nemzet, 1883)
    A Hartvik-legenda és pesti codexe. (Századok, 1884)
    A Habsburg-házbeli királyok kora. (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. I. köt. Bp., 1888)
    Horvát-Dalmátország elfoglalásáról. 1091–1111. 1–2. (Századok, 1888)
    A magyar királyi országos levéltár. (Magyar Könyvszemle, 1892)
    V. István bolgár hadjáratai. (Hunfalvy-album. Bp., 1892)
    A Hartvik legendáról. (Századok, 1892)
    A sajómezei csata. (Hadtörténelmi Közlemények, 1893)
    A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I–II. köt. (Bp., 1893; 2. jav. kiad. 1899)
    Még egyszer – utoljára? – a Hartvik legendáról. (Századok, 1894)
    A magyarok 954. és 955. évi hadjárata. (Századok, 1899)
    A magyar nemzet története Szent Istvánig. (Bp., 1900)
    A magyar honfoglalás kútfői. A honfoglalás ezredéves emlékére. Szerk. Szilágyi Sándorral. (Bp., 1900; hasonmás kiad. 1995)
    A magyar nemzet első szereplése. (Uj Magyar Szemle, 1900)
    A vezérek kora Istvánig. (Buenos Aires, 1974)
    A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. A 2. jav. kiad. hasonmás kiadása. A szöveget gondozta. Sebestyén Lajos. (Bp., 1984; 2. kiad. 1985)
    A magyar honfoglalás kútfői. A honfoglalás ezredéves emlékére. Szerk. Szilágyi Sándorral. Hasonmás kiad. Az utószót Vékony Gábor írta. (Bp., 1995; 2. kiad. 2000).

    Irodalom

    Irod.: P. Gy. bécsi levéltári kutatásai. (Századok, 1870)
    Salamon Ferenc: P. Gy., min kritikus. 1–2. (Budapesti Szemle, 1887)
    Domján István: A székely kérdés és P. Gy. új műve. (Erdélyi Múzeum, 1894)
    Karácsonyi János: P. Gy.: A magyar nemzet története Szent Istvánig. (Katholikus Szemle, 1901)
    P. Gy. halála. (Magyar Könyvszemle, 1903)
    Csánki Dezső: P. Gy. (Századok, 1903)
    Békefi Remig: P. Gy. emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1904)
    Mihályfi Ákos: P. Gy. emlékezete. (Katholikus Szemle, 1905)
    Károlyi Árpád: P. Gy. emlékezete. (Budapesti Szemle, 1909)
    Thallóczy Lajos: P. Gy. emlékezete. (Századok, 1911)
    Károlyi Árpád: Emlékbeszéd P. Gy. r. tag felett. (Bp., 1913)
    Baráth Tibor: Comte pozitivizmusa és a magyar pozitivizmus. (Szentpétery- emlékkönyv. Bp., 1938)
    R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. (Bp., 1973)
    Az ezredév. A szemelvényeket és a képanyagot vál., az összekötő szöveget írta Tarr László. (Magyar tallózó. Bp., 1979)
    Tóth Róbert: Adalékok az Országos Levéltár újjászervezésének kérdéséhez. P. Gy. országos levéltárnokká történő kinevezése 1874-ben. (Levéltári Szemle, 1984)
    Fonay Tibor: A három Pauler Badacsonyban. (Horizont, 1989)
    R. Várkonyi Ágnes: „Vagyon-é egymáshoz való igaz szeretet?” Történészvita Zrínyiről, 1868-ban. (Liget, 2000)
    Szilágyi Ágnes Judit: P. Gy. és a magyar „millenarium” körüli polémia. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu