Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Pauler Tivadar

    jogász, politikus


    Született: 1816. április 9. Buda
    Meghalt: 1886. április 30. Budapest

    Család

    Sz: Pauler Antal hadbiztossági tisztviselő, Markovics Terézia. F: Deréky Sarolta (†1885). Fia: Pauler Gyula (1841–1903) történész, az MTA tagja. Leánya: gr. Károlyi Sándorné Pauler Gizella. Unokája: Pauler Ákos (1876–1933) filozófus, az MTA tagja. Dédunokája: Bogyay Tamás (1909–1994) történész.

    Iskola

    Középiskolai tanulmányait a budai egyetemi gimnáziumban végezte (1824–1830), a pesti tudományegyetemen bölcseleti tudori (1832) és jogtudori oklevelet szerzett (1836). Az MTA tagja (l.: 1845. nov. 22.; r.: 1858. dec. 15.; ig.: 1876. jún. 8.; t.: 1885. máj. 28.).

    Életút

    A zágrábi jogakadémián az ún. észjog és a magyar közjog r. (1838–1847), a győri jogakadémián (1847–1848), a pesti tudományegyetemen ny. r. tanára (1848–1849), a forradalom bukása után kinevezését visszavonták (1849. nov. 12.), de az észjogot és a magyar közjogot magyar nyelven előadhatta (mint helyettes tanár, 1849–1852). Zágráb vm. táblabírája (1845–1847). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a jogbölcselet (1852–1872) és a büntetőjog ny. r. tanára (1852–1871 és 1875–1878); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1865–1866), majd az Egyetem rektora (1861–1862). A Hétszemélyes Tábla (1863) és a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírája (1869). A kiegyezés utáni első, Andrássy-kormány második vallás- és közoktatásügyi minisztere (1871. febr. 10.–1871. nov. 14.), a Lónyay-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1871. nov. 14.–1872. szept. 4.), majd megszakítással több, mint tíz éven át igazságügy-miniszter (1872. szept. 4.– 1875. márc. 2. és 1878. jún. 30.–1886. ápr. 30.). Kormánypárti programmal országgyűlési képviselő (Budapest I. választókerület, 1871–1886).

    Az MTA II. Osztályának elnöke (1879. máj. 20.–1880. nov. 22.), az MTA másodelnöke (1880. nov. 22.–1886. ápr. 30.). A Magyar Jogászegylet elnöke (1870–1886). Az Országos Közoktatási Tanács elnöke (1876–1878).

    A forradalom bukása után sokat tett az egyetemi magyar nyelvű oktatás újra engedélyeztetéséért: a magyar tannyelv helyreállítása elsősorban az ő tekintélyének és befolyásának köszönhető (az 1861. évi rektori kinevezésével). Az első jogászgyűlés egyik kezdeményezője, s a Magyar Jogász Egylet első elnöke (1870-től). Br. Eötvös József halála után elvállalta az Andrássy-kormányban a kultusztárcát (1871. febr. 10-étől), majd a Lónyay-kormányban az igazságügyi tárca élére nevezték ki (1871. nov. 14-étől). Hosszú – egy alkalommal megszakított – miniszteri ideje alatt irányította a büntetőeljárási törvénykönyv és a polgári törvénykönyv előkészületi munkálatait, átalakíttatta a polgári peres eljárások rendjét és új végrehajtási törvényt is előkészített. Jogtudósként elsősorban jogfilozófiával foglalkozott, Kant gyakorlati bölcsészetének híve volt, de az ún. észjogi és történeti iskola közötti kompromisszum megteremtésére törekedett. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű jog- és államtudományi enciklopédia összeállítása (1851), jelentős eredményeket ért el a magyarországi jogtörténeti kutatások elindításában, a pesti egyetem jogtörténeti oktatásának feltárásában.

    Emlékezet

    Budapesten, fiatal professzorként, a belvárosi Papnövelde utcában lakott, később a belvárosi-lipótvárosi Lipót utca 43.-ba (= 1866-tól Deák Ferenc utca) költözött; ez utóbbi lakóházát, halála után emléktáblával jelölték meg. A Pauler család három nemzedéke a badacsonyi Pauler-villában töltötte a nyarakat, mert Pauler Tivadar ott jelentős szőlőbirtokokat vásárolt, majd olaszos stílusú villát is építtetett ott. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). ő volt az egyetlen aktív miniszter, akinek betegágyánál és temetésén a király, Ferenc József személyesen is megjelent. Az MTA-ban Kautz Gyula (1887. máj. 15-én), a bp.-i egyetemen Schnierer Aladár mondott felette gyászbeszédet (1887. nov. 9-én). Életnagyságú festményét az MTA termében állították ki (Székely Bertalan festménye, 1876). Néhány kisebb írását Ercsi Pál néven jelentette meg. Budapesten, az I. kerület Krisztinavárosban róla nevezték el a Pauler utcát (1890-ben).

    Elismerés

    A Lipót-rend keresztje (1867) és nagykeresztje (1876). Az MTA Marczibányi Jutalma (1858).

    Főbb művei

    F. m.: Asserta ex universa jurisprudentia et scientiis politicis. Jogtudori értek. (Buda, 1836)
    Az észjogtudomány fejlődése s jelen állapotja. (Tudománytár, 1842–1843)
    Az álladalom jogalapjáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1846. máj. 18.; megjelent: A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 1845–1847. Pest, 1860)
    Adalékok a túrmezeiek történetéhez. (Új Magyar Muzeum, 1850–1851)
    A jog- és államtudományok encyclopaediája. (Pest, 1851; 2. jav. és bőv. kiad. 1862; 3. jav. és bőv. kiad. 1865; 4. jav. és bőv. kiad. 1871)
    A nemzetek semlegességi viszonyai. (Akadémiai Értesítő, 1852)
    Bevezetés az észjogtanba. (Pest, 1852)
    A porosz büntetőtörvény főelvei, folytonos tekintettel az ausztriai és a magyar büntetőtörvény javaslatra. (Akadémiai Értesítő, 1853)
    Észjogi alaptan. (Pest, 1854)
    Az észjogtudomány magyar irodalma. (Jogtudományi és Törvénykezési Tár, 1855)
    Bencsik Mihály jogtudós jellemzése. (Akadémiai Értesítő, 1855)
    Szegedy János jellemzése. – A nagyszombati törvénykar romanista írói. (Akadémiai Értesítő, 1856)
    Szentiványi Márton jellemzése. (Akadémiai Értesítő, 1857)
    A nemzetközi jog története. 1–5. (Budapesti Szemle, 1858–1859)
    Az elévülés észjogi alapja. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1859. okt. 10.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1859)
    Büntetőjogtan. I–II. köt. (Pest, 1864; 2. kiad. 1869; 3. kiad. 1872–1873)
    Észjogi előtan. Az észjogi alaptan 2. jav. kiadása. (Bp., 1864; 3. jav. kiad. 1873)
    Az északnémet szövetség büntetőtörvénykönyve. (Akadémiai Értesítő, 1870)
    Börtönügyi szabályzat. Közreadja. (Bp., 1874)
    Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez. (Bp., 1878)
    A budapesti m. kir. tudományegyetem története. I. köt. (Bp., 1880)
    Életrajzom. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta P. Miklós Tamás. (Veszprém megyei honismereti tanulmányok, 1996).

    Irodalom

    Irod.: P. T. Arczképével. (Vasárnapi Ujság, 1856. 21.; 1871. 8. és 1886. 19.)
    P. T. Arczképével, Marastonitól. (Ország Tüköre, 1864. 21.)
    P. T. Arczképével. (Nemzeti Nőnevelés, 1880)
    A magyar iskolajog alapelvei. P. T. 50 éves bölcsésztudori jubileuma alkalmából életrajzával és irodalmi vázlatával összeáll. Ril József. (Bp., 1883)
    Kováts Gyula: P. T. (Jogtudományi Közlöny, 1886)
    Kautz Gyula: Emlékbeszéd P. T. akadémiai másodelnök felett. (MTA-emlékbeszédek. Bp., 1887)
    Máté Sándor: P. T. élete és művei. (Figyelő, 1887)
    Schnierer Aladár: Emlékbeszéd P. T. felett. (Jogtudományi Közlöny, 1887)
    Mann Miklós: Emlékezés P. T.- ra. (Köznevelés, 1986)
    Felkai László: P. T., a közoktatásügyi miniszter. (Pedagógiai Szemle, 1987)
    Fonay Tibor: A három Pauler Badacsonyban. (Horizont, 1989)
    Mann Miklós: Eötvös és Pauler. (M. M.: Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. Bp., 1993)
    P. Miklós Tamás: Adalékok P. T. pályafutásához. (Comitatus, 1998)
    Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
    Kalmár László: Badacsonytomaj története. Pauler Ákos és P. T. (Badacsony Újság, 2009)
    Estók József: A magyar börtönügy arcképcsarnoka. (Börtönügyi Szemle, 2009).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu