Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Laborfalvi Róza emlékezete 2.
    Lilla emlékezete 2.
    Lilla emlékezete 3.
    Mérei Gyula
    Regöly-Mérei Gyula

    Rényi Alfréd

    matematikus, író


    Született: 1921. március 20. Budapest
    Meghalt: 1970. február 1. Budapest
    Temetés: 1970. február 6. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Kikeresztelkedett, római katolikus hitre áttért zsidó családból származott. Nagyszülei: Rosenthal Alfréd (1838–1898), Hirschler Ilona (1848–1926); Alexander Bernát (1850–1927) filozófus, az MTA tagja, Brössler Regina (1856–1922). Sz: Rényi Arthur (1884–1951) gépészmérnök, műszaki fordító, Alexander Borbála (1892–1946) az egyik első női fényképészmester. Rényi Arthur testvérei: Rényi Irma (†1944), Rényi Oszkár (1879–1945), Rényi Ervin (1889–1953) vegyészmérnök, vegyianyag-kereskedő. Unokatestvére, Rényi Ervin fia: Rényi Péter (1920–2002) újságíró, szerkesztő, író, politikus.

    F: 1946–1969: Schulhof Katalin (= Rényi Kató, 1924–1969) matematikus, kandidátus, Schulhof Ödön (1896–1978) orvos, reumatológus leánya. Leánya: Rényi Zsuzsa (1948–) történész, kandidátus.

    Iskola

    A budapesti Trefort utcai Gimnáziumban éretts. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1944), a Szegedi Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1945), magántanári képesítést szerzett (1949); a matematikai tudományok kandidátusa (Leningrád, 1947).

    Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1956. máj. 30.).

    Életút

    A II. világháború végén Hangonyban és Hajdúböszörményben munkaszolgálatos (1944. jún.–1944. dec.), megszökött, és a szovjet csapatok megérkeztéig Budapesten bujkált (1944. dec.–1945. febr.).

    A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI, 1945–1946), a Fékosz tisztviselője, biztosítási matematikusa (1946), Leningrádban az első aspiránsok egyike (1946–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Matematikai Intézete tanársegéde (1947–1949) és magántanára (1949). A Debreceni Tudományegyetemen a matematika ny. rk. tanára és a II. sz. Matematikai Intézet vezetője (1949–1950).

    Az MTA Alkalmazott Matematikai Intézete, ill. az MTA Matematikai Kutatóintézete igazgatója (1950–1970) és az ELTE TTK Valószínűségszámítási Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952. aug. 30.–1970. febr. 1.). Az MTA III. Osztálya titkára (1949. nov. 29.–1953. máj. 30.) és az osztályvezetőség tagja (1949–1967). 

    Az East Lansing-i Michigan State University (1961), az Ann Arbor-i University of Michigan vendégprofesszora (1964).



    A budapesti VIII. kerületi Tanács tagja (1950–1953).



    A nemzetközileg is elismert magyar valószínűségszámítási iskola megalapítója, de a matematika szinte minden területén jelentőset alkotott. A valószínűségszámításnak számos számelméleti alkalmazását találta, ezek között legjelentősebb a Borel-féle tétel nagymérvű általánosítása. A valószínűségszámítás számelméleti alkalmazásai vezették a valószínűségelmélet új, axiomatikus megalapozásához. Vizsgálatai eredményeként a fizikában, főleg a kvantummechanikában a valószínűségszámítással kapcsolatban több probléma is megoldódott. A statisztikában használatos korrelációs együtthatók helyett új, sokkal megbízhatóbb függőségi mértéket vezetett be, továbbá nevéhez fűződik a szakmai körökben általánosan elterjedt – később róla elnevezett – Rényi-féle keverési tételek felállítása. Behatóan foglalkozott a matematikával kapcsolatos filozófiai kérdésekkel, kezdeményezésére indultak meg az ókori matematika történetére vonatkozó magyarországi kutatások. Jelentős szerepet vállalt az iskolai matematikaoktatás megreformálásában.

    Emlékezet

    Budapesten, a Terézvárosban (VI. kerület Benczúr u. 28.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. A gyászszertartáson Ajtai Miklós, az MSZMP PB tagja a Tudománypolitikai Bizottság elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP KB tagja, a KB tudománypolitikai osztályvezetője, Kalmár Lászó az MTA tagja búcsúztatta. Császár Ákos egyetemi tanár a Bolyai János Matematikai Társulat, Fejes Tóth László akadémikus az MTA Matematikai Kutatóintézete, Révész Pál, a matematikai tudományok doktora a tanítványok, Vajna János újságíró, a Világgazdaság munkatársa a barátok gyászát tolmácsolta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Lakóhelyét emléktábla jelzi.

    Halálának tizedik évfordulóján az MTA tudományos konferenciát rendezett tiszteletére (1980. márc. 21–ápr. 2-án). Emlékét őrzi az MTA Matematikai Kutatóintézete Rényi Alfréd-díja (1972-től), majd róla nevezték el az intézetet (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, 1999. júl. 1-jétől) is.

    Elismertség

    Az Országos Aspirantúra Bizottság titkára (1951–1952), az MTA–TMB tagja (1952–1970). A Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára (1949–1955), ügyvezető elnöke (1955–1970). A TIT Matematikai Szakosztálya tagja, az országos választmány elnöke. Az MTESZ elnökségi tagja. A Magyar Közgazdasági Társulat és a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja.

     

    A Nemzetközi Statisztikai Intézet alelnöke (1965–1969), a Nemzetközi Matematikai Statisztikai Intézet tagja. A cambridge-i Churchill College t. tagja.

    Elismerés

    Kossuth-díj (ezüst, 1949 és arany, 1954).

     

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951).

    Szerkesztés

    A debreceni Publicationes Mathematicae (1949–1950) és az MTA Alkalmazott Matematikai Kutató Intézete (1952–1956) ill. az MTA Matematikai Kutató Intézet Közleményei szerkesztője (1956–1964).

    Főbb művei

    F. m.: O predsztavlenyiji csetnih csiszel v vide szummi odnogo prosztogo i odnogo pocstyi prosztogo csiszla. Kand. értek. (Leningrád, 1947)
    On the Minimal Number of Terms of the Square of a Polymonal. (Hungarica Acta Mathematica, 1947)
    Integral Formulae in the Theory of Convex Curves. (Acta Scientiarum Mathematicarum, 1947)
    On the Measure of Equidistribution of Point Sets. (Acta Scientiarum Mathematicarum, 1949)
    On the Coefficient of Schlicht Functions. (Publicationes Mathematicae, 1949)
    A szovjet matematika harminc éve. (Természet és Technika, 1949)
    Valószínűségszámítás. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
    K tyeoriji predelnyih teorem dlja szumm nyezaviszimih szlucsajnyih velicsin. (Acta Mathematica, 1950)
    On the Geometry of Conformal Mapping. (Acta Scientiarum Mathematicarum, 1950)
    On the Algebra of Distributions. (Publicationes Mathematicae, 1950)
    A Newton-féle gyökközelítő eljárásról. (Matematikai Lapok, 1950)
    Az I. Magyar Matematikai Kongresszus. (Társadalmi Szemle, 1950)
    Az aprítás matematikai elméletéről. (Építőanyag, 1950)
    A valószínűségszámítás központi határértéktételének egy új általánosításáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. jún. 2.; megjelent: MTA Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei, 1951)
    Valószínűségszámítás. Egységes jegyz. (Bp., 1951)
    Komplex függvénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
    A Poisson-eloszlás problémaköréről. – Összetett Poisson-eloszlásokról. Aczél Jánossal és Jánossy Lajossal. – Két bizonyítás Jánossy Lajos egy tételére. Jánossy Lajossal. (A Magyar Tudományos Akadémia 125 éves fennállása alkalmából tartott fizikai és alkalmazott matematikai előadások. Szerk. is. Az MTA Matematikai és Természettudományi Osztályának Közleményei. I. köt. 1. Bp., 1951)
    On Some Problems Concerning Poisson Processes. – On the Approximation of Measurable Functions. Pukánszky Lajossal. (Publicationes Mathematicae, 1951)
    Sztochasztikus függetlenség és teljes függvényrendszerek. (Az Első Magyar Matematikai Kongresszus Előadásai, 1951)
    On Composed Poisson Distributions. 1–2. (Acta Mathematica, 1951)
    A Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézetének feladatairól. (Akadémiai Értesítő, 1951)
    Hőmunkások víz- és sóanyagcseréje. (Orvosi Hetilap, 1951)
    Új eredmények a valószínűségszámítás terén. (Előadások a matematika és a fizika köréből az MTA 1951. évi Nagygyűlése alkalmából. Szerk. is. Az MTA Matematikai és Természettudományi Osztályának Közleményei. II. köt. 1. Bp., 1952)
    A valószínűségszámítás elvi kérdései a dialektikus materializmus megvilágításában. (Filozófiai Évkönyv, 1952. Bp., 1953)
    Gépipari üzemek elektromos energiaszükségletének és egyidejűségi, illetőleg szükségleti tényezőjének valószínűségszámítási meghatározása. Szentmártony Tiborral. – Kompresszorok és légtartályok racionális méretezése üzemek sűrített levegővel való ellátására. – Poisson-folyamatok által származtatott történésfolyamatokról és azok technikai és fizikai alkalmazásáról. Takács Lajossal. (Az MTA Alkalmazott Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1952 és valamennyi külön is: Bp., 1953)
    A rendezett minták elmélete. (MTA III. Osztálya Közleményei, 1953)
    On the Theory of Order Statistics. (Acta Mathematica, 1953)
    Bolyai János felfedezésének tudományos és világnézeti jelentősége. (Természet és Technika, 1953)
    Kémiai reakciók tárgyalása a sztochasztikus folyamatok elmélete segítségével. – A raktárkészlet pótlásáról. Többekkel. – Újabb kritériumok két minta összehasonlítására. (Az MTA Alkalmazott Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1953. és valamennyi külön: Bp., 1954)
    A valószínűségszámítás alapfogalmairól. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1953 és utánnyomások 1954–1956)
    Valószínűségszámítás. Egy. tankönyv. (Bp., 1954)
    Matematikai statisztika. Egy. jegyz. (Bp., 1954 és utánnyomások 1955–1957)
    A sztochasztikus folyamatok elméletéről és annak néhány műszaki alkalmazásáról. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványa. Bp., 1955)
    A kémiai frakcionáló megosztás matematikai tárgyalása nem teljes diffúzió esetén. Többekkel. – A komplex potenciál egyrétegűségéről. Rényi Katóval. (Az MTA Alkalmazott Matematikai Intézete Közleményei, 1954 és mindegyik külön: Bp., 1955)
    On a New Axiomatic Theory of Probability. (Acta Mathematica, 1955)
    A matematika fejlődése hazánkban a felszabadulás óta. (A magyar tudomány tíz éve. 1945–1955. Bp., 1955)
    Az entrópia fogalmáról. Balatoni Jánossal. – Az ingerületátvitel valószínűsége egy egyszerű konvergens kapcsolású interneuronális szinapszismodellben. Szentágothai Jánossal. – Az árrendezés problémájáról. Bródy Andrással. – A Poisson-folyamat egy jellemzése. – A Monte-Carlo módszer mint minimax stratégia. Palásti Ilonával. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1956)
    Valós számok előállítására szolgáló algoritmusokról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1957. máj. 31.; megjelent: MTA Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei, 1957)
    Az L(z) valószínűség-eloszlásfüggvényről. – Szénszemcsés ellenállások vizsgálata valószínűségszámítási módszerrel. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1957)
    Representations for Real Numbers and Their Ergodic Properties. (Acta Mathematica, 1957)
    Probabilistic Methods in Number Theory. (Proceedings of the International Congress of Mathematics. Edinburgh, 1958)
    Egy egydimenziós véletlen térkitöltési problémáról. – On the Probabilistic Generalization of the Large Sieve of Linnik. – On Singular Radii of Power Series. Erdős Pállal. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1958)
    Matematikai statisztika. R. A. előadásai alapján összeáll. Arnóth Edit és Lipták Tamás. Egy. jegyz. (Bp., 1958 és utánnyomások: 1959–1965). New Version of the Probabilistic Generalization of the Large Sieve. – On Measures of Dependence. – On Mixing Sequences of Random Variables. Révész Pállal. – On the Dimension and Entropy of Probability. (Acta Mathematica, 1959)
    Véges sokaságból vett mintákra vonatkozó centrális határeloszlás-tétel. Erdős Pállal. – Megjegyzések a „fák” elméletéről. – Autoklávok soros és párhuzamos kapcsolásáról és a keverés elméletéről. – Összefüggő gráfokról. – A szummációs eljárások valószínűségszámítási interpretációja. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1959)
    On Cantor’s Series with Convergent S1/qn. Erdős Pállal. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Mathematica, 1959)
    On Random Graphs. Erdős Pállal. (Publicationes Mathematicae, 1959)
    Bolyongási problémákra vonatkozó határeloszlás-tételek. – Az információelmélet néhány alapvető kérdése. – Egy általános módszer valószínűségszámítási tételek bizonyítására és annak néhány alkalmazása. (MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
    On the Central Limit Theorem for the Sum of a Random Number of Independent Random Variables. (Acta Mathematica, 1960)
    Üzletek áruellátásával kapcsolatos szélsőérték-feladatok. Ziermann Margittal. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1960)
    Turán Pál matematikai munkásságáról. (Matematikai Lapok, 1960)
    Jordan Károly. (Magyar Tudomány, 1960)
    Egy információelméleti problémáról. – On Kolmogoroff’s Inequality. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1961)
    On Random Generating Elements of a Finite Boolean Algebra. (Acta Universitatis Szegediensis, 1961)
    Matematikai kongresszusok és a II. Magyar Matematikai Kongresszus. – Gondolatok a matematikusképzés továbbfejlesztéséről. (Magyar Tudomány, 1961)
    Az információ-akkumuláció statisztikus törvényszerűségeiről. – Egy megfigyeléssorozat kiemelkedő elemeiről. (Az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
    Egy gráfelméleti problémáról. Erdős Pállal. – Three New Proofs and a Generalization of a Theorem of Irving Weiss. (Az MTA Matematikai Kutató Intézete Közleményei, 1962)
    A matematika alkalmazásairól tartandó vita tézisei. (Magyar Tudomány, 1962)
    Dialógus a matematikáról. (Valóság, 1962)
    Wahrscheinlichkeitsrechnung mit einem Anhang über Informationstheorie. Monográfia. (Hochschülbücher für Mathematik. 54. Berlin, 1962; 2. kiad. 1966; 3. kiad. 1971; 4. kiad. 1973; 5. kiad. 1974; 6. kiad. 1976)
    A Study of Equivalent Events as Special Stable Sequences. Révész Pállal. – On the Distribution of Values of Additive Numbertheoretical Functions. (Publicationes Mathematicae, 1963)
    Blaise Pascal. (Magyar Tudomány, 1963)
    On Two Mathematical Models of the Traffic on a Divided Highway. (Journal of Applied Probability, 1964)
    Információelmélet és nyelvészet. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 1964)
    Calcul des probabilités. Avec un appendice sur la théorie de l’information. (Collection Universitaire de Mathématiques. 21. Paris, 1965)
    On the Foundations of Information Theory. (Revue of the Institute of the International Statistics, 1965)
    On Certain Representations of Real Numbers and on Sequences of Equivalent Events. (Acta Universitatis Szegediensis, 1965)
    A természet könyvének nyelve. (Fizikai Szemle, 1965)
    A Matematikai Kutató Intézet tíz éve. (Magyar Tudomány, 1966)
    A televízióban hangzott el… Játék és matematika. 1–3. (Természet Világa, 1967–1968)

     

     

    Dialógusok a matematikáról. (Korunk tudománya. Bp., Akadémiai, 1965; 2. kiad. 1966; 3. kiad. 1969; angolul: Dialogus on Mathematics. San Francisco [etc.], 1967; németül: Dialoge über Mathematik. Berlin–Bp., 1967 és Basel–Stuttgart, 1967; 2. német kiad. 1972; románul: Bucuresti, 1967; oroszul: Moszkva, 1969; svéd nyelven: Stockholm, 1973; szlovákul: Bratislava, 1977; cseh nyelven: Praha, 1980; bolgárul: Szófia, 1980)
    Dialógusok a matematikáról. Az előszót Révész Pál írta. (Új kiad. Bp., Typotex, 1994)

     

     

    Valószínűségszámítás. Egy. tankönyv. (Bp., 1966; 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1973; 4. kiad. 1981; 5. kiad. 1989; angolul: Probability Theory. Amsterdam–Bp. [etc.], 1970)
    új kiad. Dover Books on Mathematics. Dover, 2007)

     

     

    Levelek a valószínűségről. (Korunk tudománya. Bp., Akadémiai, 1967; németül: Briefe über die Wahrscheinlichkeit. Berlin–Budapest, 1969 és Basel–Stuttgart, 1969; 2. német kiad. 1972; oroszul: Moszkva, 1970; angolul: Letters on Probability. Detroit–Bp., 1972; svéd nyelven: Stockholm, 1972; románul: Bucuresti, 1973; bolgárul: Szófia, 1981; litvánul: Vilnius, 1987; Levelek a valószínűségről. Az előszót Révész Pál írta. (Új kiad. Bp., Typotex, 1994)

     

    Változatok egy Fibonacci-témára. 1–2. (Természet Világa, 1968)
    On the Mathematical Theory of Trees. (Amsterdam, 1970)
    Foundation of Probability. Monográfia. (Holden–Day Series in Probability and Statistics. San Francisco–London–Amsterdam, 1970)
    Ars mathematica. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1973)

     

    Selected Papers. I. köt. 1948–1956. II. köt. 1956–1961. III. köt. 1962–1970. Vál., szerk. Turán Pál. (Bp., Akadémiai, 1976)

     

    Napló az információelméletről. Esszék, tanulmányok. Szerk. Katona Gyula. A bevezető tanulmányt Révész Pál írta. (Bp., Gondolat, 1976; németül: Tagebuch über die Informationstheorie. Basel–Bp., 1982; angolul: A Diary on Information Theory. 1984; 2. kiad. 1987)

     

    Sztochasztikus folyamatok a biológiában. 1–2. (Természet Világa, 1980)
    Játék és matematika. (Természet Világa, 2001)
    Ars mathematica. R. A. összegyűjött írásai. Szerk., az előszót írta Katona Gyula. (Bp., Typotex, 2004).

     

     

    F. m.: ford.: Mihlin, Szolomon Grigorjevics: Integrálegyenletek és alkalmazásuk a matematikai fizika és a technika egyes problémáira. Ford. (Bp., Akadémiai, 1953).

     

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1970. febr. 3.)
    R. A. (Középiskolai Matematikai Lapok, 1970)
    R. A. (Szigma, 1970)
    Marx György: R. A. (Fizikai Szemle, 1970)
    Turán Pál: R. A. (Matematikai Lapok és Magyar Tudomány, 1970)
    Révész Pál: R. A. valószínűségszámítási munkássága. – Csiszár Imre: R. A. információelméleti munkássága. – Katona Gyula–Tusnádi Gábor: R. A. pedagógiai munkássága. – Mészáros Vilma: Quibus vivere est cogitare. (Matematikai Lapok, 1970)
    Jacobs, K.: Alfréd Rényi. (Zeitschrift für Wahrscheinlichkeitstheorie und verwandte Gebiete, 1970)
    Lukács, E.: On Alfréd Rényi’s Foundation of Probability. (Mathematical Reviews, 1970)
    Gyires Béla: Alfréd Rényi. (Publicationes Mathematicae, 1971)
    Medgyessy Pál: R. A. – R. A. munkássága (MTA III. Osztálya Közleményei, 1971 és külön: Bp., 1971)
    Vincze István: Öt éve halt meg R. A. (Természet Világa, 1975)
    Vincze István: R. A. (Természet Világa, 1980)
    Ifj. Gazda István: A matematika művésze. R. A. emlékére. (Magyar Nemzet, 1980. febr. 1.)
    Molnár László Gábor: R. A. portréjához. (Magyar Nemzet, 1980. febr. 19.)
    Alpár László: R. A. mint tudományszervező. (Matematikai Lapok, 1981)
    Fejes-Tóth László: Megjegyzés Rényi és Sulanke egy tételéhez. (Matematikai Lapok, 1981)
    Szűcs Sándor Imre: Mértékletes invitáció a Rényi-dialógushoz. (Acta Academica Paedagogica Nyíregyháziensis. Társadalomtudományi Közlemények, 1990)
    Katona Gyula: Rényi and the Combinatorial Search Problems. (Studia Scientiarum Mathematicarum, 1991)
    Katona Gyula: R. A., az ember, a vezető, az oktató. – Katona Gyula–Tusnády Gábor: R. A. pedagógiai munkássága. (Természet Világa, 1998)
    Ozogány Ernő: R. A. (Gondolatokból épített katedrális. Pozsony, 2001)
    Rényi Zsuzsanna: Dialógusok egy matematikusról. R. A. emberi portréja barátai s egykori tanítványai visszaemlékezéseinek tükrében. (Polygon Könyvtár. Bp., 2013).


    Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
    Hajduska István: Tudósok közelről. Ötven magyar akadémikus portréja. (Bp., 1975)
    Kerényi Mária: Életrajz helyett. Interjúk. (Bp., 1978)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Sain Márton: Matematikatörténeti abc. (6. kiad. Bp., 1993)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Czeizel Endre: Matematikusok, gének, rejtélyek. A magyar matematikus-géniuszok elemzése. (Bp., 2011)
    Katona Gyula: R. A. (Magyar matematikus portrék. Szerk. Róka Sándor. Bp., 2013).

     

     

    neten:

     

    https://multmento.blog.hu/2015/01/17/egy_matematikus_hazaspar_lakhelye_volt_egykor

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (19), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (102), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (32), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (66), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (940), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (310), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (685), meteorológus (14), mezőgazda (123), mezőgazdasági mérnök (101), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (18), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (85), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu