Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Révai József

    kultúrpolitikus, irodalomtörténész

    Lederer


    Született: 1898. október 12. Budapest
    Meghalt: 1959. augusztus 4. Balatonaliga, Veszprém megye

    Iskola

    Az MTA tagja (t.: 1949. okt. 31.).

    Életút

    Felsőkeresk. éretts.-t tett, a bécsi és a berlini műsz. egyetemen tanult, de okl. nem szerzett. Az MTA tagja (t.: 1949. okt. 31.). - Diákkorában a Galilei Kör tagja, költőként Kassák Lajos köréhez tartozott, Kassák lapjainak (Ma, Tett) munkatársa de hamarosan a gyakorlati politika felé fordult, eltávolodott az avantgárdtól (1917). Az I. vh. végén a Korvin Ottó vezette ún. forr. szocialistákhoz csatlakozva részt vett a háborúellenes mozgalomban (1918. jan.-tól). A KMP alapító tagja (1918. nov.). A Tanácsköztársaság idején a Vörös Ujság munkatársa, a Bp.-i Közp. Forr. Munkás és Katonatanács tagja (1919. márc.-aug.), a proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált (1919 ősze), a KMP belső harcaiban Kun Bélával szemben Landler Jenő mellé állt. A Bécsi Vörös Ujság egyik szerkesztője (1921-től), a párt elméleti lapja, az Új Március főmunkatársa (1925-től). A KMP KB póttagja (1926-1928), rendes tagja (1928-1930). Illegális pártküldetésben több ízben járt Mo.-on (1926-tól), Sallai Imre mellett szerepe volt a Kommunista c. lap megindításában (1928). 1930 végén pártmunkára ismét Bp.-re küldték, ahol a politikai rendőrség hamarosan letartóztatta (dec. 31.), s a bíróság három év hat hónap fegyházra ítélte (1931. szept.). Szabadulása után a SZU-ba távozott (1934. jan.), a Komintern moszkvai Végrehajtó Biz.-ának tagjaként és a Lenin Isk. tanáraként (1934-1937) jelentős szerepet játszott a Komintern népfrontpolitikájának kidolgozásában. Csehszlovákiában telepedett le (1937), Prágában az ottani m. pártszervezet vezetője, a Dolgozók Lapja és a Magyar Nap munkatársa (1937-1939). Az ország német megszállása után visszatért Moszkvába, a II. vh. idején a Komintern 1935-ös határozata alapján az Új Hang hasábjain, vmint a moszkvai Kossuth Rádió adásaiban az antifasiszta népfrontpolitika mellett érvelt (1940-es évek). Részt vett a m. hadifoglyok antifasiszta átképzésében, az Igaz Szó c. hadifogolylap szerkesztője (1942-1944), majd 1944 őszén jelentős szerepet játsztott az MKP akcióprogramjának véglegesítésében. - A Vörös Hadsereggel tért vissza Mo.-ra (1944. okt.), Szegeden a M. Nemzeti Függetlenségi Népfront egyik szervezője, lapja, a Délmagyarország társszerkesztője. Az Ideiglenes Ngy. tagja (Szeged, 1944. dec.-1945. nov.), az MKP, az MDP., ill. az MSZMP ngy.-i (Csongrád-Csanád választóker., 1945-1947), ogy.-i képviselője (Csongrád-Csanád választóker., 1947-1953; Csongrád m., 1953-1957; Bp., 1957-1959). Az államfői jogok egy részét gyakorló ún. Nemzeti Főtanács póttagja (1945. jan.-máj.), rendes tagja (1945. máj.-szept.). Az MKP és az MDP Közp. Vezetősége (KV, 1944. nov.-1956. okt.), ill. az MSZMP KB tagja (1957. jún.-1959. aug.); a PB tagja (1945. máj. 22.-1953. jún. 28., 1956. júl. 21.-1956. okt. 23/24.), a KV Titkárságának tagja (1945. máj.-1946. máj., 1948. jún.-1953. jún.), a párt főtitkárh.-e (1950. máj.-1951. febr.). A kommunista párt meghatározó ideológusaként a pártot, később az országot is irányító moszkvai ún. négyes fogat negyedik tagjának számított. A közp. pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője (1945. márc.-1950. jún.), a KV Sajtóoszt.-a (1945), Propagandaoszt.-a (1945-1946), Értelmiségi Oszt.-a (1946-1947), Külügyi Oszt.-a vezetője (1947-1948). Pártfunkciói mellett népművelési miniszterként, a kulturális élet teljhatalmú irányítója (1949. jún. 11.-1953. júl. 4.). Az 1953. jún.-júl.-i fordulat idején minden jelentős tisztségétől megfosztották. Az Elnöki Tanács h. elnöke (1953. júl.-1958. nov.), tagja (1958. nov.-1959. aug.). Az MDP elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle főszerkesztője (1953. okt.-1954. júl.). Az SZKP 1956. febr.-i XX. kongresszusa után többször is bírálta Rákosi Mátyás politikáját, akinek leváltása (1956. júl.) után korábbi hatalmának kis részét visszaszerezte. Az 1956-os forr. és szabadságharc idején több más sztálinista politikussal együtt őt is Moszkvába menekítették. Visszatérése (1957. ápr.) után kiállt az 1956 előtti pártvezetés mellett, sérelmezte az akkori politika szerinte túlzott bírálatát, de az 1957. jún.-i pártértekezleten véleményével kisebbségben maradt, s attól kezdve nem játszott jelentős szerepet a közéletben.

    Főbb művei

    F. m.: Szabadulás. Budapest,1918; Népiesség, demokrácia, szocializmus. Budapest,1943; Kossuth Lajos. Moszkva,1944; Kossuth és Ady. Budapest,1945; Marxizmus és magyarság. Budapest,1946; Marxizmus, népiesség, magyarság. Budapest,1947; Negyvennyolc útján. Budapest,1948; Élni tudtunk a szabadsággal. Budapest,1949; Irodalmi tanulmányok. Budapest,1950; Kulturális forradalmunk kérdései. Budapest,1952; Marx és az 1848-as magyar forradalom. Budapest,1953; Válogatott irodalmi tanulmányok. Budapest,1960; Válogatott történeti írások. Budapest,1966; József Attila. Budapest,1974; Ifjúkori írások. 1917-1919. Budapest,1981.

    Irodalom

    Irod.: Sõtér István:R. J. Magyar Tudomány 1959; Molnár Erik:R. J. Századok 1959; Molnár Erik:R. J. Történelmi Szemle 1959; Bodnár György:Vázlatok R. J. pályaképéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 1960; Péter László:R. J. tanulmányai József Attiláról. Alföld 1962; Molnár Erik:R. J. történetszemléletérõl. Kritika 1966; Mód Aladár:R. J. történetszemléletérõl. Valóság 1967; Erényi Tibor:R. J. történetszemléletérõl. Párttörténeti Közlemények 1967; Lackó Miklós:Révai-problémák. Új Írás 1973; Bodnár György:A szocialista irodalompolitikai fordulat ellentmondásai. R. J. pályája a felszabadulás után. Literature 1981; Urbán Károly:R. J. Társadalmi Szemle 1983; Urbán Károly:Révai, a kultúrdiktátor. Rubicon h.n.,1993;

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu