Rózsay József
Rózsay József

2024. március 29. Péntek

Rózsay József, 1881-től muraközi

orvos, természettudós

Névváltozatok

1848-ig Rosenfeld

Születési adatok

1815. március 15.

Lakompak, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1885. május 20.

Balatonfüred, Zala vármegye


Iskola

Középiskoláit Nagykanizsán és Szombathelyen végezte. A pesti (1835–1838), a bécsi egyetemen tanult (1838–1840), Pesten orvostudori okl. szerzett (1840). Az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.).

Életút

Hosszabb tanulmányutat tett a német államok kórházaiban (1840–1841), hazatérése után a bécsi közkórház segédorvosa (1841– 1843). Pesten telepedett le, ahol orvosi gyakorlatot folytatott (1840–1850); közben a forradalom és szabadságharc idején tábori kórházi főorvosként szolgált (1848–1849). Pest városa, ill. Budapest székesfőváros szegényházainak főorvosa (1850–1885), egyúttal a Pesti Izraelita Hitközség kórházának igazgató főorvosa (1861–1885). Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1873–1885). Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (1868-tól). A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek másodelnöke, titkára (1863–1885). A magyarországi gerontológiai kutatások úttörőjeként elsőként foglalkozott az időskor élettani és kórélettani elváltozásaival. Értékes közegészségügyi tevékenysége is; Budapesten kezdeményezte, hogy a munkaképtelen, elaggott szegények állandó hajlékot, saját menházat nyerjenek. ő volt az első zsidó származású magyar akadémikus, orvostörténészként a hagyományos középkori keleti (zsidó) orvoslás múltját is vizsgálta. Buzgón támogatta a magyar nyelvet és a zsidóság magyarországi asszimilációját. Lelkes zsidó hazafiakkal már 1843-ban megalapította az Izraelita Magyar Egyesületet és az Országos Magyar Izraelita Ösztöndíj Egyletet. Érdemeiért 1881-ben muraközi előnévvel magyar nemesi rangot kapott. Végrendeletében több részletben összesen 13 400 koronát hagyott az MTA-ra, 10 000 koronát a bp.-i tudományegyetem orvosi karára és más orvosi intézményekre, ezen kívül még több mint 40 000 koronát osztott szét izraelita közintézmények és alapítványok számára.

Emlékezet

Ügybuzgó fáradozásaiért a Pesti Izraelita Hitközség elkészíttette életnagyságú olajfestményét (1872-ben), ill. 40 éves működése tiszteletére alapítványt tett a nevére (1880-ban). Arcképe megjelent a Magyarország és a Nagyvilág c. lapban (1866). Terézvárosi lakásán emléktábla őrzi emlékét (1998-tól).

Szerkesztés

Az Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv szerkesztője (1848).

Főbb művei

F. m.: Dissertatio inauguralis medico-practica de morbo Brighti. Orvostudori értek. Latin nyelven. (Windobona, 1841)
A kénégenygőz hatása, különösen seborvosi tekintetből
tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Egy kőre metszett táblával. (Pest, 1847
németül is 1847)
A nevelésről általában, különösen honi hitsorsosainkat illetőleg. (Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv, 1848)
Sanitätsbericht über das Zwangsarbeitshaus und die Armenversorgungs-anstalt in Pest. I–X. füz. (Pest, 1850–1859)
Das Pester städtische Versorgungshaus Elisabethinum. Ein geschichtlicher Rückblick … (Pest, 1857)
A pestvárosi agg-gyámolda. (Pest, 1857)
A marienbadi iszapról. (Pest, 1860)
Pest városi szegény gyámolda – Elisabethinum – és az aggkorban gyakran előforduló sajátságos kórok. (Pest, 1861)
Gyógyászat a hébereknél és zsidó orvosok a középkorban. (Első Magyar Izraelita Naptár és Évkönyv. Pest, 1862)
A pekleniczai hegyi kátrány Muraközben. – A véredényrendszer és a légzőszervek aggkori változásai kórboncztani és élettani tekintetben. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai, 1864)
Népszerű értekezés az ivóvízről egészségi szempontból s nehány szó a pesti vízvezetésről. (Pest, 1864)
Észleletek az aggkor élettani és kórtani változásai köréből, s a pestvárosi agg-gyámoldának – Elisabethinum – 34 évéről – 1830-tól 1863-ig szóló statistikája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. jún. 7.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864)
Adatok a járványok oki viszonyaihoz. (Pest, 1868)
Adatok a hagymáz oktanához. (Pest, 1868)
Az 1864–65. és 1867. évi hagymáz és az 1867-iki himlőjárvány a pestvárosi közkórház és első fiókkórházában. Nyolcz táblás kimutatással és egy talajvízmérő rajzzal. (Pest, 1868)
Budapest főváros „Erzsébet”-hez czímzett aggápoldája- és kényszerdologházában az 1873., 1874. és 1875. évben ápolt betegekről szóló orvosi jelentés. I–III. füz. (Pest, 1873–1875)
A gr. Széchenyi István-keserűforrás Budán. Helyviszonyai, vegyi, élettani és gyógytulajdonságai és alkalmazásának módja. (Bp., 1874
németül is 1874)
A hullák elégetéséről. (Bp., 1874)
Tanulmány a régi zsidók orvostanához. (Bp., 1875)
Börtönügy. (Bp., 1879)
Budapest főváros jótékonysági intézetei és egyletei. (Bp., 1879).

Irodalom

Irod.: Batizfalvy Sámuel: Emlékbeszéd dr. muraközi R. J. felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1889)
Csillag István: R. J. (Orvosi Hetilap, 1976. 50.)
Nagy Mária: R. J. és a múlt századi gerontológia helyzete. (Orvostörténeti Közlemények, 1983)
Vértes László: R. J., az első magyar gerontológus. (Egészségügyi Munka, 1983)
Vértes László: R. J. akadémikus, Pest városának kiemelkedő orvosegyénisége. (Magyar Nemzet, 1983. 193.)
Vértes László: Első gerontológusunk: R. J. akadémikus. (Orvosi Hetilap, 1983. 42.)
Vértes László: Megemlékezés dr. R. J.-ről, első gerontológusunkról, a pesti agg-gyámolda alapítójáról. (Szociális gondoskodás, 1983)
Vértes László: R. J., az első magyar gerontológus, a régi Terézváros orvosa. (Honismeret, 1985)
Vértes László: R. J. emléktáblájának avatása. (Orvosi Hetilap, 1998. 8.)
Emed, Alexander: Emlékezés R. J.-re, az első magyar gerontológusra. (Magyar Belorvosi Archivum, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője