Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Sántha Kálmán

    orvos, neurológus, idegsebész


    Született: 1903. július 12. Nagybecskerek, Torontál vármegye
    Meghalt: 1956. december 12. Budapest

    Család

    Felesége Majerszky Klára (1915) orvos, neurológus, idegsebész.

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1927), az endogén elme- és idegbetegségek klinikája és kórszövettana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.; kizárták: 1951. jún. 18.; tagsága visszaállítva: 1956. jún. 1.).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Ideg- és Elmeklinika Agyszövettani Oszt. gyakornoka (1927–1929), egy. tanársegéde (1929–1932), a klinika Férfi, ill Női Oszt.-ának osztályvezető tanársegéde (1932–1936). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Ideg- és Elmeklinika Férfi Oszt.-a és az Agyszövettani Laboratórium osztályvezető egy. tanársegéde (1937–1939), az ideg- és elmegyógyászat ny. rk. (1939–1941), ny. r. tanára (1941–1951) és a klinika ig.-ja (1939–1951); közben az Orvostud. Kar dékánja (1944–1946). Áll. belföldi kutatói ösztöndíjas (1927–1929), a Rockefeller-alapítvány ösztöndíjával a montréali McGill Egyetem Neurológiai Int.-ében, ill. több amerikai egyetemen (Ann Arbor, Baltimore, Chicago, New Haven, New York) kutatott (1936–1937), majd Párizsban járt hosszabb tanulmányúton (1937). Politikai okokból megfosztották egy. tanári állásától, és kizárták az MTA tagjai közül (a kizárás közvetlen oka az volt, hogy egyik előadásában az elmebetegségek kiváltó okai között említette pl. a sztahanovisták versennyel járó feszült lelkiállapotát, 1951; tagságát és katedráját is visszakapta: 1956, ez utóbbit azonban betegsége miatt már nem foglalhatta el), a Balassagyarmati Kórház Férfi Ideg- és Elmeoszt.-ának osztályvezető főorvosa (1951–1956). – Az Ideiglenes Ny. tagja (1944–1945). – Tud. pályafutásának kezdetén elsősorban az idegrendszer ép és sérült kórszövettanával, ill. az örökléses idegbetegségek patológiai okaival fogl., később érdeklődése a kísérletes neuropatológia, a kísérletes idegélettan és a klinikai neurológia felé fordult. Montréalban A. Ciprianival a különböző agyterületek működési intenzitásának vizsgálatára a véráramlás mérésén alapuló trmikus módszert dolgozott ki, ami új szakaszt nyitott az epilepszia kutatásában. Az idegsebészet nemzetközileg is elismert kutatójaként klinikáján önálló idegsebészeti oszt.-t rendezett be, ahol Mo.-on először meghonosította a modern radikális idegsebészeti eljárásokat. Nagy jelentőségű afázia-kutatásokat is folytatott, amelyek során alapvetően új eredményeket ért el a beszéd ép és kóros folyamatainak feltárása terén. Mint dékán 1944-ben erélyesen szembeszállt a debreceni egyetem kiürítésével és elmenekítésével. Az 1950-es években tiltakozott az új tárgy, a honvédelmi ismeretek bevezetése ellen, továbbá mint meggyőződéses pacifista tudós lelkiismereti kötelességének tekintette, hogy fellépjen a hidegháborús előkészületekkel szemben. – A M. Tud. Tanács tagja (1948–1949, 1949: lemondott). A M.–Szovjet Műv. Társaság debreceni csoportjának elnöke (1946–1949; 1949: lemondott). A Debreceni Orvosegyesület elnöke (1945–1951). – Arányi-féle Pályázat I. díja (1924), Korányi Frigyes-jutalomdíj (1931), Kossuth-díj (1949), Széchenyi-díj (posztumusz, 1990), Demény Pál-emlékérem (posztumusz). – Az Ideggyógyászati Szemle főszerkesztője (1954–1956).

    Főbb művei

    F. m.: Vizsgálatok az emberi kisagyvelő Cajal–Smirnow-féle rostjairól. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1931)
    Vizsgálatok a mikroglia fejlődéséről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
    Über das Verhältniss zwischen Tay–Sachs und Niemann–Pick mit besonderer Berücksichtigung des biochemischen Mechanismus der beiden Prozesse. (Archiv für Psychiatrie, 1933)
    Zur Symptomologie der Ponstumoren. I–III. (Archiv für Psychiatrie, 1934–1936)
    Agyi véráramlás vizsgálatok kísérletileg előidézett görcsök alatt. (Orvosi Hetilap, 1938)
    Cerebral Blood Flow during Induced Epileptiform Seizures in Animals and Man. Penfield, W.-vel, Cipriani, A.-val. (Journal of Neurophysiology, 1939)
    Congenitale früh erworbene und heredofamiliare neuro-maskuläre Erkrankungen. (Handbuch der innere Medizin. 3. kiad. Berlin, 1939)
    Cortico-subcorticolaris kapcsolatok felderítése a működő idegszövet fokozott vérátáramlásán alapuló physiologiai módszerrel. (Debrecen, 1939)
    Az idegrendszer kórtana. (Az általános kórtan vázlata. II. Bp., 1940)
    Fali lebenyből kiinduló forgási rohamok. (Orvosi Hetilap, 1943)
    Az idegrendszer kórtana. (Általános kórtan. Debrecen, 1944)
    A beszédközpont viszonya a jobb- és balkezességhez. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. jún. 30.; megjelent ugyanilyen című könyve: Debrecen, 1941)
    Idegsebészet. (Részletes sebészet. Bp., 1951)
    A beszédközpont és a keresztezett aphasia öröklődésbiológiai szempontból. (Ideggyógyászati Szemle, 1955).

    Irodalom

    Irod.: Környey István: S. K. (Magyar Tudomány, 1957)
    Környey István: S. K. (Orvosi Hetilap, 1957)
    Juhász Pál: S. K. (Ideggyógyászati Szemle, 1957)
    Nyírő Gyula: Búcsú S. K.-tól. (Ideggyógyászati Szemle, 1957)
    Vekerdi László: S. K., a magyar idegsebészet úttörője. (Valóság, 1968)
    Juhász Pál: Emlékezés S. K.-ra, a nevelőre. (Ideggyógyászati Szemle, 1972)
    Vekerdi László: „Permanens kritikai jelenlét hatotta át az egész klinikát”. Interjú Tariska Istvánnal. (Magyar Tudomány, 1984)
    Majerszky Klára: S. K., a pszichiáter. (Psychiatria Hungarica, 1990)
    Kiss F. József: S. K. debreceni évei. 1944–1956. (Debreceni Szemle, 1993)
    Majerszky Klára: S. K. Monográfia. (Debrecen, 1995)
    Majerszky Klára: A Sántha-ügy. (Bp., 1997; 2. kiad. 2000)
    Huszát Tibor: A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon. S. K. ügye. (Bp., 1998).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu