Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Szinnyei Ferenc

    irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő


    Született: 1875. április 2. Budapest
    Meghalt: 1947. november 9. Budapest

    Család

    Sz: Szinnyei József, id. (1830–1913) könyvtáros, bibliográfus, szerkesztő, az MTA tagja, gancsházi Gancs Klementina (†1901. jan. 3.). Testvére: Szinnyei Otmár (1859. máj. 15. Pozsony–1904. febr. 5. Bp.), a budapesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület titkára és Szinnyei József, ifj. (1857–1943) nyelvész, az MTA tagja. F: Pap Gizella. 

    Iskola

    A budapesti piarista gimnáziumban éretts. (1893), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori (1898) és magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. (1899), a 19. századi magyar irodalom története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908). Az MTA tagja (l.: 1914. máj. 9.; r.: 1928. máj. 18.). 

    Életút

    A budapesti állami felsőipariskola r. tanára (1899–1934), c. ipariskolai igazgató (1920-tól). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1908–1921), c. ny. rk. tanára (1921–1934). 



    18–19. századi magyar irodalommal, elsősorban Batsányi János, Arany János (1817–1882), Jósika Miklós, Kármán József és br. Kemény Zsigmond munkásságával foglalkozott. Egyetemi doktori értekezését Batsányi János (1763–1845) munkásságából írta (Bacsányi János címmel, 1898; később ugyanilyen címen monográfiává bővítette, 1904), majd részt vett a Magyar Könyvtár c. ifjúsági tankönyvsorozat szerkesztésében. Monográfiát írt – többek között – Arany Jánosról; értékes dolgozatokat tett közzé az Arany-filológia vitatott kérdéseiről (mindenekelőtt a Toldi-eposzok forrásairól). Katona Lajossal korszerű, német nyelvű magyar irodalomtörténeti monográfiát jegyzett (Geschichte der ungarischen Literatur, 1911). Alapvetően új eredményeket ért el a 19. századi magyar próza, főleg a regény fejlődéséről és a Bach-korszak magyar irodalmi törekvéseiről. Ő fejezte be apja Magyar írók élete és munkái c. művét (1914-ben). Német nyelvű írásai Franz Szinnyei néven jelentek meg. 

    Emlékezet

    Budapesten (Krúdy Gyula utca, Lánchíd utca) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. 

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (r.: 1920). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1933). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke. 

    Elismerés

    Az MTA Nagyjutalma (1940). 

    Szerkesztés

    A Napkelet c. katolikus folyóirat kritikusa (1924–1940). 

    Főbb művei

    F. m.: Bacsányi János irodalmi működése. 1–2. Részben egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1898 és külön: Bacsányi János címmel Bp., 1898)
    Petőfi Sándor családi versei. A bevezetést írta Sz. F. Tull Ödön egészoldalas képeivel. (Magyar Könyvtár. 158. Bp., 1899)
    Jókai Mór kisebb alkalmi beszédei. A bevezetést írta Sz. F. (Magyar Könyvtár. 175. Bp., 1900)
    Jókai Mór: Népvilág. Elbeszélések. A bevezetést írta Sz. F. (Magyar Könyvtár. 254. Bp., 1901)
    Nagy Ignácz. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1902 és külön: Bp., 1902)
    A humorról szóló magyar elméleti irodalom. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1903 és külön: Bp., 1903)
    Bacsányi János. 1763–1845. Monográfia. 4 táblával. (Magyar történeti életrajzok. 45. XX. évf. 3–4. füz. Bp., 1904)
    Arany „Toldi szerelmének” forrásai. (Magyar irodalomtörténeti értekezések. 6. Bp., 1905)
    Arany humora. 1–3. (Budapesti Szemle, 1905 és külön: Bp., 1905)
    Arany a compositióról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
    Arany János. Monográfia. (Költők és írók. Élet- és jellemrajzok az irodalom köréből. 6. Bp., 1909)
    Arany János tudományos munkássága. 1–2. (Budapesti Szemle, 1910 és külön: Bp., 1910)
    Novellairodalmunk Jósikáig. 1–2. – Kisfaludy Sándor regéinek utánzatai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911 és mindkettő külön is: Bp., 1911)
    Írói szerződések. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911)
    Geschichte der ungarischen Literatur. Kismonográfia. Katona Lajossal. (Berlin–Leipzig, 1911; 2. kiad. 1927)
    A Magyar Emléklapok. (Irodalomtörténet, 1912)
    Jósika humoros életképei. (Irodalomtörténet, 1913)
    Utószó a „Magyar írók élete és munkái“ c. műhöz. (Bp., 1914)
    Jósika Miklós. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1914. nov. 30.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 23. köt. 2. Bp., 1915; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1915)
    Bacsányi János és I. Napoleon proclamatiója a magyarokhoz. (Irodalomtörténet, 1915)
    Legújabb magyar drámai nyelv. – Hadastyán. Szófejtés. (Magyar Nyelv, 1916)
    Ambrus Zoltán. 1–2. (Irodalomtörténet, 1918 és külön: Bp., 1918)
    Justh Zsigmond. (Budapesti Szemle, 1918 és külön: Bp., 1918)
    Arany Toldi szerelmének forrásai. (Irodalomtörténet, 1919 és külön: Bp., 1919)
    A két Báthori és Kemény Gyulai Pálja. (Irodalomtörténet, 1920)
    Vajda Péter novellái. (Irodalomtörténet, 1922 és külön: Bp., 1922)
    Dalmady Győző költeményei. (Napkelet, 1923)
    Kemény Zsigmond munkássága a szabadságharcig. Székfoglaló. (A Szent István Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztályának felolvasásai. I. köt. 4. Bp., 1924)
    Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Katholikus Szemle, 1924)
    Felvidéki írók. – Levelek a régi Pestről. (Napkelet, 1924)
    Kármán József és az Urania névtelenjei. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 5. Bp., 1924)
    Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. I–II. köt. Monográfia. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata kiadványai. Új sorozat. Bp., 1925–1926)
    A regény. A belső világ rajza a regényben. Sz. F. előadása. Felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia 1925. dec. 7-i ülésén. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 8. Bp., 1926)
    Vidéki novellisták. – Angol regény Magyarországról. Moss, Geoffrey: Édes paprika. – Földi Mihály: Valakit szeretni kell. – Gr. Bethlen Margit: A boldog sziget istene és egyéb elbeszélések. – A hetvenéves Bársony István. (Napkelet, 1926)
    Kenézlő és Vencsellő. Szófejtések. (Magyar Nyelv, 1926)
    Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. – Dénes Gizella: Két fehér galamb. Regény. (Katholikus Szemle, 1926)
    Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1926 és Literatura, 1927)
    Kisfaludy Károly. (Irodalomtörténeti füzetek. 19. Bp., 1927)
    Irodalomtörténeti tárgyú doktori értekezések a Pázmány Péter Tudományegyetemen. – Doktori értekezések kivonatai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927)
    Novelláink stílusa hetvenhét évvel ezelőtt. (Magyar Nyelv, 1927)
    Kisbán Miklós: Reggeltől-estig. – Szederkényi Anna új könyvei. – Kántor József megdicsőülése. Kodolányi János új regénye. (Napkelet, 1927)
    S. Bokor Malvin: Árpádvér. Történelmi regény. (Katholikus Szemle, 1927)
    Benedek Marcell: Délsziget avagy a magyar irodalom története. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
    Az 1927–1928. évi középiskolai programmértekezések. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929)
    Voinovich Géza: Arany János életrajza. 1817–1849. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929 és külön: Bp., 1929)
    Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. Akadémiai székfoglaló. Részlet az azonos című kétkötetes munkájából. (Elhangzott: 1929. jan. 7.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 14. Bp. 1929; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1929)
    Kujáni János: Adalékok a magyar színjátszás és színpadi szavalat történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930)
    Négyesy László és középkori irodalmunk. – Csahihen Károly: Pest-Buda irodalmi élete. 1780–1830. (Irodalomtörténet, 1931)
    Elbeszélőink egymásra hatása a Bach-korszakban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932 és külön: Bp., 1932)
    Kemény „Özvegy és leányának“ tárgya novellairodalmunkban. (Budapesti Szemle, 1932)
    Irodalmi életünk a szabadságharc után. (Katholikus Szemle, 1932)
    Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. (Budapesti Szemle, 1933 és külön: Bp., 1933)
    Az öreg Arany. (Napkelet, 1933)
    Doktori értekezések 1931–1932-ben. – Török Erzsébet: Benedek Aladár. – Dedinszky Gizella: Petőfi és Burns. – László Irma: Arany János angol irodalmi kapcsolatai. – Nagy József: Tóth Béla élete és munkássága. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
    Régi magyar elbeszélők. I–II. köt. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Aranyozott gerincű, kiadói vászonkötésben, bibliofil, finom, famentes papíron. (Élő Könyvek–Magyar Klasszikusok. 59–60. köt. Bp., 1934)
    Doktori értekezések 1932–1933-ban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
    Móra Ferenc, az elbeszélő. M. F. emlékére. (Budapesti Szemle, 1934 és külön: Bp., 1934)
    Humoristáink a Bach-korszakban. (Irodalomtörténet, 1934 és külön: Bp., 1934)
    Batsányi János. – Török Sophie: Hintz tanársegéd úr. (Napkelet, 1934)
    Tarnóci Sára története novellairodalmunkban. (Irodalomtörténet, 1935)
    Szegedi doktori értekezések. (Irodalomtörténet, 1935)
    Regény- és novellairodalmunk és a Kisfaludy Társaság. (A százéves Kisfaludy Társaság. 1836–1936. Bp., 1936)
    Heltai Jenő: Ifjabb. Regény. – Szombathy Viktor: Zöld hegyek balladája. – Herczegh Ferenc: Ádám, hol vagy? – Réz Bálint: Abiság. (Napkelet, 1935)
    Adalékok a cz és a c történetéhez. (Magyar Nyelv, 1936)
    Hangok a múltból irodalmunk egységéről. (Irodalomtörténet, 1936)
    Gergely Márta: Szolgálni jobb. Regény. – Barabás Gyula: Domáldi jegenyék. Regény. (Napkelet, 1936)
    Az irodalmi korszak a Bach-korszakban. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937 és külön: Bp., 1937)
    Buda és Pest a Bach-korszakban. – Zilahy Lajos: A fegyverek visszanéznek. Regény. – Gombos Ferenc Albin: Catalogus fontium historiae Hungaricae. – Voinovich Géza: Petőfi. – Molnár Ferenc: A zöld huszár. (Napkelet, 1937)
    Művészi élet a Bach-korszakban. (Budapesti Szemle, 1938)
    Voinovich Géza: Arany János életrajza. 1860–1882. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
    Novella- és regényirodalmunk fejlődésének néhány tanulsága. Sz. F. elnöki megnyitó beszéde a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1939. évi rendes közgyűlésén. (Irodalomtörténet, 1939)
    Hírlapirodalmunk a Bach-korszakban. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1939)
    Molnár Ferenc: Őszi utazás. – Herczeg Ferenc emlékezései. – Gróf Széchenyi István naplói. – Thurzó Gábor: Az adósság. (Napkelet, 1939)
    Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. I–II. köt. Monográfia. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata kiadványai. Új sorozat. Bp., 1939–1941)
    Kállay Miklós: A murányi amazon. – Fekete István: Zsellérek. (Napkelet, 1940)
    Vas Gereben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941 és külön: Bp., 1941)
    Gulyás Pál: Bibliotheca Joannis Sambuci.  Sámboky János könyvtára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
    Regény egy félbemaradt zenei tehetségről. Majthényi György: Ajándék. Regény. (Budapesti Szemle, 1941)
    Tinódi nem Lantos Sebestyén. (Magyarosan, 1941)
    Bertha Zoltán: Justh Zsigmond. (Irodalomtörténet, 1942)
    Ördögharapta gyökér. Szófejtés. (Magyar Nyelv, 1944)
    Arany János kiadatlan levele. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1948). 

    Irodalom

    Irod.: Kristóf György: Sz. F.: Bacsányi János élete. (Erdélyi Múzeum, 1905)
    Weber Arthur: Sz. F.: Novellairodalmunk Jósikáig. (Irodalomtörténet, 1912)
    Zsigmond Ferenc: Sz. F.: Jósika Miklós. (Irodalomtörténet, 1915)
    Gálos Rezső: Sz. F.: Jósika Miklós. (Katholikus Szemle, 1915)
    Császár Elemér: Sz. F.: Kármán József és az Urania névtelenjei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1924)
    Várdai Béla: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Katholikus Szemle, 1926)
    Császár Elemér: Sz. F.: A regény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926)
    Kéky Lajos: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Napkelet, 1926)
    Horváth Béla: Sz. F.: A regény. (Irodalomtörténet, 1926)
    Zsigmond Ferenc: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926 és 1929)
    Haitsch Ilona: Sz. F.: A regény. (Napkelet, 1926)
    Császár Ernő: Sz. F.: Kisfaludy Károly. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
    Pitroff Pál: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. (Katholikus Szemle, 1930)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Császár Ernő: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. I–II. (Budapesti Szemle, 1940–1941)
    Baránszky Jób László: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. I–II. (Irodalomtörténet, 1940–1941)
    Török Pál: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. (Századok, 1941)
    Zsigmond Ferenc: Sz. F.: Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
    Sági István: Sz. F. (Magyarosan, 1947).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu