Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bánffy Miklós, losonczi gr.
    Bánffy Miklós történetei
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Tagányi Károly

    történész, levéltáros


    Született: 1858. március 19. Nyitra, Nyitra vármegye
    Meghalt: 1924. szeptember 9. Budapest
    Temetés: 1924. szeptember 12. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Bars vármegyei nemesi családból származott, az oszlányi előnevet azonban a családtagok közül csak Tagányi István – vélhetőleg az elsőszülött – viselte. Sz: Tagányi Imre (1808–1881) Nyitra vármegye levéltárnoka, Stepánek Anna. Hatan voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. Testvére: Tagányi Alajos (1845–1931) kanonok és Tagányi Nándor pénzügyi igazgató, Pozsonyban, ill. Tagányi Anna, Tagányi István és Tagányi Fáni (= Stefánia). F: vadna Vadnay Rózsa (†1927).

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Nyitrán végezte, a r. k. főgimnáziumban éretts. (1876), a bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori és középiskolai tanári okl. szerzett (1879). Az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1918. máj. 2.).

    Életút

    A Magyar Országos Levéltár (MOL) levéltári tisztje (1879–1889), levéltári fogalmazója (1889–1893), allevéltárnoka (1893–1901), levéltárnoka (1901–1912), főlevéltárnoka (1912–1919). C. miniszteri tanácsos (1915-től).

    A modern magyar gazdaság- és társadalom-történetírás egyik megalapítójaként elsősorban magyar közigazgatás-, település-, ill. ezzel összefüggő jogtörténettel foglalkozott. Történelemszemléletére kezdetben erősen hatott Hippolyte Taine ún. miliőelmélete, majd a századvég szociológiai irányzata, a német kritikai filológiai iskola és a korai összehasonlító etnológia első eredményei. Első dolgozatai heraldikai, genealógiai és helytörténeti jellegűek voltak, ill. több levéltári segédletet is összeállított. Jelentős szerepet játszott a MOL nagy értékű pecsétgyűjteményének kialakításában. Első művei közül kiemelkedik a hat füzetben megjelentetett Magyarország Czímertára (1880). Csánki Dezsővel igen jelentős tervezetet dolgozott ki a közel 40 000 Mohács előtti oklevél regesztázásáról, majd javaslatot tett a millenniumra tervezett megyetörténeti monográfiák készítésének módszertanára (a sorozatban maga adatgyűjtéssel vett részt: Réthy Lászlóval a Szolnok-Doboka vármegyét bemutató kötetben közreműködött, bár az a megyei nagymonográfia a sorozattól függetlenül, jóval később, 190–1905-ben jelent csak meg!). Tagányi munkássága a korabeli nemzeti történettudományt kiegészítette gazdaság- és művelődéstörténeti alapkutatásokkal, és elsők között tett kísérletet a rokontudományok – elsősorban a néprajz-, a nyelv- és a jogtudomány – eredményeinek felhasználására. Interdiszciplináris érdeklődése a magyarországi földközösségek és a gyepűrendszer kutatása felé fordult, valamint alapvető fontosságúak a magyarországi helynevek kialakulástörténetét vizsgáló írásai. Később éles vitát folytatott a Történeti Szemlében Erdélyi Lászlóval az Árpád-kori magyar társadalomtörténet egyes kérdéseiről: a vita elsősorban a ‘szabadok’, a ‘nemesség’, a ‘várjobbágyok’ korabeli fogalmak jelentésének és jelentőségének tisztázásához járult hozzá. Utolsó nagy műve A hazai élő jogszokások gyűjtéséről (1919) a magyarországi jogszokások etnológiai és jogtörténeti távlatait felvázoló kutatási program.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik; temetésén az MTA nevében Hóman Bálint búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Kéziratos hagyatékát – 15 kötetből és több mint 2000 fólióból áll! – az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őrzi. Életműve még jórészt feltáratlan, jóllehet A földközösség története Magyarországon (1894) c. művét 1945 után többször is kiadták (1950-ben Molnár Erik szerkesztésében).

    Elismertség

    A Szent István Akadémia r. tagja (1916-tól). A Magyar Néprajzi Társaság elnöke (1920–1924).

    Szerkesztés

    A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle alapító szerkesztője (1894–1901).

    Főbb művei

    F. m.: Magyarország Czímertára. Hat füzetben, czímerrajzokkal, 71 táblával. (Bp., 1880; németül is)
    Nyitra megye német telepeinek eredete. – Thurzó Szaniszló háztartásáról. (Századok, 1880)
    Valami a „comes” szóról. (Századok, 1881)
    Szolgagyőr. 1–2. (Századok, 1882)
    Styl és történelem. Jegyzetek az ötvösműkiállításról. (Századok, 1884)
    Jegyzéke az országos levéltárban a magyar és erdélyi udvari kanczelláriák fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Összeáll. (Bp., 1886)
    Nyitramegye összes helyneveinek nyelvészet-történeti fejtegetése. (Nyitramegyei Közlöny, 1886–1888)
    Adatok a magyarországi középkori könyvtárak történetéhez. Nagy Imrével, Schönherr Gyulával. (Magyar Könyvszemle, 1889)
    A honfoglalás és Erdély, megvilágításul a székely kérdéshez. (Ethnographia, 1890)
    Orosz történetírás 1891-ben. (Századok, 1892)
    A beszterczei szószedet kultúrtörténeti jelentősége. (Századok, 1893)
    A hármas-nyomású rendszer behozatala Erdélyben. – Tanúvallatás az 1657. évi aratás kezdetéről. – Az első foglalás szabályozása az aranyosszéki Bogáthon. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894)
    A földközösség története Magyarországon. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894; és önállóan: Bp., 1894; németül: 1895)
    Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében. Felolvastatott az ezen ügyben kiküldött albizottsági ülésen. (Századok, 1894)
    Szarvkő várának bevételei és kiadásai 1448-ból. – Thormay Károly statisztikai táblái az 1845–1847. évekről. – A földközösség történetéhez Zomboron. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895)
    Még valami Páriz-Pápairól. (Századok, 1895)
    A magyar erdészettörténeti kódex. (Erdészeti Lapok, 1895)
    A modern erdészeti kultúra keletkezése hazánkban. – Adatok Deés város földközösségéhez. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1896)
    Magyar erdészeti oklevéltár. 1015–1866. I–III. köt. Magyarország ezredéves fennállásának emlékére kiadta az Országos Erdészeti Egyesület. Szerk. és a történeti bevezetéssel ellátta az egyesület megbízásából T. K. (Bp., 1896)
    Csanád és Kál falu egyezsége a közös határ-gyepű felől. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1897)
    A magyar udvari kanczelláriai levéltár. 1–2. (Századok, 1897–1898)
    A régi Országos Levéltár. (Századok, 1897)
    A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése. I–III. köt. A Századokban megjelent levéltárismertető írások különlenyomatai. (Bp., 1897–1898)
    Jelentés a nyitramegyei helynév magyarosítások ügyében. – Az erdélyi udvari kanczelláriai levéltár. (Századok, 1898)
    Megyei önkormányzatunk keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 10.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 6. Bp., 1899; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
    Tizedkerületek elnevezése a középkorban. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1900)
    Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–V. köt. T. K. és Réthy László adatgyűjtése alapján írta Kádár József (Deés, 1900– 1905; új kiad. CD-n Bp., 2007)
    A gyulafehérvári glossák szerzője. (Magyar Nyelv, 1905)
    A polgár szó vitájához. (Magyar Nyelv, 1908)
    Karácsonyi új magyarázata a polgár szó eredetéről. 1–2. (Magyar Nyelv, 1909)
    Gyepű és gyepűelve. 1–4. – Az Achtum = Ajtony kiejtés történetéhez. (Magyar Nyelv, 1913)
    Vármegyéink eredetének kérdése. (Történeti Szemle, 1913)
    Felelet Erdélyi Lászlónak „Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdéseire.” 1–3. (Történelmi Szemle, 1916)
    A magyarok házassági szokásairól. (Ethnographia, 1917)
    A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. 1–2. (Ethnographia, 1917; és külön: I–II. köt. Néprajzi Könyvtár. Új folyam. Bp., 1919; németül: Lebende Rechtsgewohnheiten und ihre Sammlung in Ungarn. Berlin–Leipzig, 1922)
    Vázlatok a régibb Árpád-kor társadalomtörténetéből. (Társadalomtudomány, 1922)
    A földközösség története Magyarországon. Szerk., az előszót írta Molnár Erik. (A magyar múlt értékei. Új kiad. Bp., 1950)
    A földközösség története Magyarországon. (A magyar néprajz klasszikusai. Az ősi társadalom magyar kutatói. Szerk. Zsigmond Gábor. Bp., 1977)
    Megyei önkormányzatunk keletkezése. A bevezetést Zsoldos Attila írta. (Pályánk emlékezete. Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból. Szerk. Csató Éva. Bp., 2000).

    Irodalom

    Irod.: Deák Farkas: T. K.: Magyarország Czímertára. Hat füzetben, czímerrajzokkal. (Századok, 1880)
    Kováts Ferenc: T. K. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1901)
    Hóman Bálint: T. K.: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. (Történeti Szemle, 1922)
    Csánki Dezső: T. K. (Levéltári Közlemények, 1924)
    Holub József: T. K. (Századok, 1924)
    Hóman Bálint: T. K. (Népélet, 1924; H. B.: Történetírás és forráskritika. Bp., 1938)
    Pais Dezső: T. K. (Napkelet, 1924)
    Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez. (Századok, 1969)
    Wellmann Imre: Földközösségtől faluközösségig. T. K.-tól Imreh Istvánig. (Ethnographia, 1989)
    Pálóczi Horváth András: T. K. (Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., 1989)
    Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    Varga István: T. K. akadémiai rendes tagsági székfoglalójának kézirattöredéke. (Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
    Szilágyi Ágnes Judit: T. K. vitája Erdélyi Lászlóval a Történeti Szemlében. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007)
    Bognár Szabina: A népi jogélet kutatása Magyarországon. T. K. jogszokásgyűjtő programja. PhD-értek. (Bp.–Kimle, 2010)
    Bognár Szabina: „Mivé lesz a styl?” T. K. történetírói pályakezdése. („Alattad a föld, fölötted az ég…” Források, módszerek és útkeresések a történetírásban. A Gergely Jenő halálának első évfordulóján rendezett Történetírás kutatás, kutathatóság és az egyházak c. konferencia előadásai. Szerk. Balogh Margit. Bp., 2010).

    Megjegyzések

    A nemesség helyzete Szent István alkotmányában című székfoglalójára elhalálozása miatt nem került sor. Székfoglalója kézirattöredékét Varga István tette közzé.

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu