Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fábri Zoltán
    Fábri Zoltán emlékezete 1.
    Szabó Magda
    Szabó Magda emlékezete 2.
    Szabó Magda emlékezete 3.

    Tamási Áron

    író

    Tamás János 


    Született: 1897. szeptember 20. Farkaslaka, Udvarhely vármegye
    Meghalt: 1966. május 26. Budapest

    Család

    Sz: Tamás Dénes földműves, Fancsali Márta. Testvére: Tamási Gáspár (1904–1982) emlékíró. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Farkaslakán végezte (1904–1910), a székelyudvarhelyi katolikus főgimnáziumban tanult tovább (1910–1916), az I. világháború idején behívták katonának, Gyulafehérvárott hadiérettségit tett (1917), majd az olasz frontra került (mint karpaszományos őrvezető, 1917–1918). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karának (1919–1920), majd a Kereskedelmi Akadémiának hallgatója (1921–1922).

     

    Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; tagsága megszűnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). 

    Életút

    A kolozsvári Hitelbank tisztviselője (1922), majd az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban és Welchben (Nyugat-Virginia állam) alkalmi munkás, banktisztviselő. Hazatérése után Kolozsvárott telepedett le (1926–1942) és csak irodalommal foglalkozott.

     

    Az 1937. évi vásárhelyi találkozó egyik létrehozója, elnöke: a találkozó zárszavában az erkölcsi és nemzeti alapon álló népi demokrácia és a magyar–román megbékélés mellett foglalt állást. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjaként szorgalmazta a háborúból való kilépést (1944. aug.). Budapestre költözött (1942-től); a főváros ostromát (1944–1945) Bajor Gizi villájában vészelte át. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tb. meghívott képviselője (1944–1945). 1949 után hallgatásra kényszerült, csak jeleneteket és bábjátékokat írhatott (Búbos vitéz, 1952). Az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején a Magyar Írók Szövetsége elnökségi tagja; a forradalom bukása utáni taggyűlésen, az elnökség nevében felolvasta az általa fogalmazott Gond és hitvallás c. nyilatkozatot (1956. dec. 28.). 



    Pályakezdésétől fogva aktív közreműködője a különböző erdélyi irodalmi és szellemi mozgalmaknak, így az Erdélyi Helikonnak, a Korunknak, együttműködött az Erdélyi Fiatalok Körével, a magyarországi Válasszal, valamint a Márciusi Front íróival.

     

    Első elbeszélése (Szász Tamás, a pogány, 1922) a kolozsvári Keleti Újságban jelent meg, első novelláskötetét (Lélekindulás) 1925-ben adták ki. Ezt követően évente jelentek meg elbeszéléskötetei (Hajnali madár, 1929; Erdélyi csillagok, 1929; Helytelen világ, 1931), valamint regényei (Szűzmáriás királyfi, 1928; Czímeresek, 1931). Legnépszerűbb és legsikerültebb regénye az Ábel a rengetegben (1932), amely Ábel az országban (1934) és Ábel Amerikában (1934) c. regényeivel trilógiát alkot. Jégtörő Mátyás c. regényét a Kolozsvári Magyar Színház vitte színpadra (1936), uo. sikerrel játszották Tündöklő Jeromos (1936) c. darabját is. Az 1940-es évek elején, Budapesten rendszeresen előadták darabjait (Vitéz lélek, 1941; Csalóka szivárvány, 1942). Utolsó műve, a Vadrózsa ága (1966) c. visszaemlékezése betegsége, ill. halála miatt befejezetlenül maradt. Írásaiban a székely falvak világát mutatja be, nyelve, stílusa, szókincse e régióból táplálkozik.

    Elismerés

    Baumgarten-díj (1920, 1930, 1933). Kossuth-díj (1954), Magyar Örökség Díj (1997, posztumusz).

    Főbb művei

    F. m.: életében megjelent összkiadásai: Tamási Áron munkái. Bp., Révai, 1934–1948: Ábel a rengetegben. (1934 és utánnyomások: 1935–1948)
    Ábel Amerikában. (1935; és utánnyomások: 1936–1948)
    Ábel az országban. (1936; és utánnyomások: 1937–1948)
    Jégtörő Mátyás. Regény. (1936; és utánnyomások: 1937–1948)
    Szűzmáriás királyfi. (1937; és utánnyomások: 1938–1948)
    Virágveszedelem. Elbeszélések. (1938; 2. kiad. 1943)
    Szülőföldem. Önéletrajzi írások. (1939; 2. kiad. 1943)
    Három játék. Három színmű. (1941)
    Magyari rózsafa. Regény. (1941; 2. kiad. 1944)
    Ragyog egy csillag. Regény. (1942)
    Tamási Áron összes novellái. I–II. köt. (1942–1944)Csalóka szivárvány. Színmű. (1942)
    Virrasztás. Tanulmányok. (1943).

     

    F. m.: gyűjteményes kiadásai: Elvadult paradicsom. Összegyűjtött novellák. 1922–1936. (Bp., Szépirodalmi, 1958)
    Világ és holdvilág. Összegyűjtött novellák. 1936–1957. (Bp., Szépirodalmi, 1958)
    Akaratos népség. Színpadi művek: 1. Énekes madár. 2. Tündöklő Jeromos. 3. Vitéz lélek. 4. Csalóka szivárvány. 5. Hullámzó vőlegény. 6. Ördögölő Józsiás. 7. Hegyi patak. 8. Boldog nyárfalevél. (Bp., Szépirodalmi, 1962)
    Tamási Áron válogatott művei. I–II. köt. I. köt. Ábel. Regénytrilógia. II. köt. Válogatott novellák. Vál., szerk. Féja Géza. (Magyar remekírók. Bp., 1974)
    Akaratos népség. Válogatott színművek. I–II. köt. Vál., szerk., az utószót írta Balázs Ádám. (Bp., Szépirodalmi, 1975)
    Ősvigasztalás. Színpadi művek. III. köt. Vál., szerk., az utószót írta Balázs Ádám. (Bp., Szépirodalmi, 1978)
    Tamási Áron összes novellái. I–II. köt. A szöveget gondozta Z. Szalai Sándor. Ill. Nagy Imre. (Bp., Szépirodalmi, 1979; 2. kiad. 1982)
    Tamási Áron színjátékai. I–II. köt. Z. Szalai Sándor gondozásában és bevezető tanulmányával. A függeléket összeáll. Ablonczy László. (Bp., Szépirodalmi, 1987–1988)
    Tamási Áron összes novellái. I–II. köt. Szerk., a szöveget gondozta Ugrin Aranka. (Bp., Kortárs Kiadó, 2002; 2. kiad. 2008)
    Gyökér és vadvirág. Vál. novellák. 1922–1964. Vál., szerk. Tamás Menyhért. (Bp., Palatinus Könyvkiadó, 2005).

     

    F. m.: Tamási Áron válogatott művei. I–V. köt.: Bp., Szépirodalmi, 1967: I. köt. Ábel regénytrilógia: Ábel a rengetegben. – Ábel az országban. – Ábel Amerikában. II. köt. Jégtörő Mátyás. – Ragyog egy csillag. Két regény. III–IV. köt. Összegyűjtött novellák. 5. köt. Czímeresek. Regény. 


    F. m.: első kiadások 1945-ig: Lélekindulás. Elbeszélések. (Kolozsvár, 1925)
    Szűzmáriás királyfi. I–II. köt. Regény. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1928; észt nyelven: Tartu, 1933)
    Erdélyi csillagok. Elbeszélések. (Pásztortűz Könyvtár. 14. Kolozsvár, Minerva, 1929)
    Hajnali madár. Elbeszélések. (Erdélyi írók művei. 1. Bp., Athenaeum, 1929)
    Czímeresek. Regény. (Kolozsvár, 1931)
    Helytelen világ. Elbeszélések. A könyv fejléceit Kós Károly rajzolta. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1931)
    Új székely Antikrisztus. (Mai dekameron. Szerk. Móricz Zsigmond. A Nyugat kiadványa. Bp., 1932)
    A földalatti hármak. Hét erdélyi író kollektív regénye. Az előszót írta T. Á. (Kolozsvár, 1933)
    Énekes madár. Székely népi játék 3 felvonásban. (Magyar Írás. Bp., 1934)
    Rügyek és reménység. Elbeszélések. (Bp., Révai, 1936)
    Jégtörő Mátyás. Regény. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1936)
    Tündöklő Jeromos. Színmű. (Kolozsvár, 1936)
    Ragyog egy csillag. Regény. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1937)
    Magyar sorskérdések. Egy erdélyi író gondolatai. (Válasz, 1937)
    Virágveszedelem. Elbeszélések. (Bp., 1938)
    A bölcső és a környéke. Képek egy mai székely falu életéből. (Korunk, 1938)
    Szülőföldem. Lírai szociográfia. Önéletrajzi írások. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1939)
    Magyari rózsafa. Regény. (A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete kiadványa. Bp., 1941 és Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1941)
    Három játék: 1. Énekes madár. 2. Tündöklő Jeromos. 3. Vitéz lélek. Színművek. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1941 és Bp., 1941)
    Erdélyi jelentés a magyar szellem küszködéséről. (Hitel, 1941)
    Csalóka szivárvány. Színjáték 3 felvonásban. (Bp., Révai, 1942)
    Téli verőfény. Elbeszélések. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1942)
    Virrasztás. Tanulmányok. (Bp., 1943)
    A legényfa kivirágzik. Elbeszélések. Vál., az előszót írta Kanyár József. Ill. Litkey György. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1944).

     

     

    Az Ábel-trilógia fontosabb kiadásai: Ábel a rengetegben. Regény. Ill. Bánffy Miklós. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1932; olaszul: Milano, 1941–1942; lengyelül: Bp., 1943; németül: Abel in der Wildnis. Ford. Harmat György. Hol? 1957; franciául: Abel dans la forêt sauvage. Lausanne, 1963 és Abel dans la forêt profonde. Ford. Járfás Ágnes. Genève, 2009; angolul: Abel Alone. Bp., Corvina, 1966; szlovén nyelven: Murska Sobota, 1968; románul: Abel in codru. Bucuresti, 1987; oroszul: Moszkva, 1989)
    Ábel az országban. Regény. Ill. Bánffy Miklós. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1934; olaszul: Milano, 1941–1942)
    Ábel Amerikában. Regény. Ill. Bánffy Miklós. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. Kolozsvár, 1934; olaszul: Milano, 1941–1942)
    Ábel a rengetegben. Regény. Ill. Dobosi Szabó László. (Buenos Aires, 1953)
    Ábel. I–III. köt. I. köt. Ábel a rengetegben. II. köt. Ábel az országban. III. köt. Ábel Amerikában. Ifjúsági regények. Csohány Kálmán rajzaival. (Bp., Ifjúsági Kiadó, 1955–1957)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. (Magyar Könyvtár. Graz, 1957)
    Ábel a rengetegben.  Ill. Csohány Kálmán. (Kincses Könyvek. Bp., 1957)
    Ábel. Regénytrilógia. I–III. köt. (Bp., Szépirodalmi, 1960; 2. kiad. 1963; 3. kiad. 1966)
    Ábel a rengetegben. Regény. Ill. Dobosi Szabó László. (Magyar Klasszikusok. Köln, 1963)
    Ábel a rengetegben. Regény. Szerk., az utószót írta Féja Géza. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1969; 2. kiad. 1985; 3. kiad. 1989)
    Ábel az országban. Regény. Szerk., az utószót írta Czine Mihály. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1970)
    Ábel a rengetegben. Regény. Szerk. Izsák József. (Tanulók Könyvtára. Kolozsvár, 1970)
    Ábel Amerikában. Regény. Szerk., az utószót írta Domokos Mátyás. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1971)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. A kísérőtanulmányt Féja Géza írta. Ill. Würtz Ádám. (Magyar Elbeszélők. Bp., 1977)
    Ábel a rengetegben. Ifjúsági regény. (Bp., Móra, 1982)
    Ábel a rengetegben. Regény. Az utószót írta Hornyik Miklós. Ill. Faragó Aranka. (Házi olvasmány [sorozat]. Újvidék, 1982; 3. kiad. 1994)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta Z. Szalai Sándor. (Bp., Szépirodalmi, 1984)
    Ábel a rengetegben. Regény. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Izsák Józef. (Kolozsvár, 1985)
    Ábel a rengetegben. Regény. Szerk., a szöveget gondozta Z. Szalai Sándor. A címlapon Kós Károly rajza. (Bp., Cicero, 1992; 2. kiad. 1997)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. Szerk., a szöveget gondozta Z. Szalai Sándor. (Bp., Szépirodalmi, 1993; és utánnyomások: 1994–1996)
    Ábel a rengetegben. Regény. (Remekírók Díákkönyvtára. Kolozsvár, 1997)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. Szerk., a szöveget gondozta Z. Szalai Sándor. (Bp., Cicero, 1999 és utánnyomások: 2000–2008)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. Szerk., sajtó alá rend. Ugrin Aranka. (Székelyudvarhely, 2005)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. (A Tamási Áron Alapítvány kiadványa. Bp., 2011)
    Ábel a rengetegben. Regény. (Székely Könyvtár. 3. Csíkszereda, 2012)
    Ábel az országban. Regény. (Székely Könyvtár. 8. Csíkszereda, 2012)
    Ábel Amerikában. Regény. (Székely Könyvtár. 13. Csíkszereda, 2013)
    Ábel. Regénytrilógia. Egy kötetben. Szerk., sajtó alá rend. Ugrin Aranka. (Bp., Helikon, 2014)
    Ábel a rengetegben. Regény. (Helikon Zsebkönyvek. Bp., 2015). 


    F. m.: újabb írások, kiadások: Hullámzó vőlegény. Színpadi játék. (Révai könyvtár. 3. Bp., 1947)
    Zöld ág. Költői elbeszélés. (Bp., Révai, 1948)
    Bölcső és bagoly. Regényes életrajz. (Bp., Szépirodalmi, 1953; 2. kiad. 1954)
    Hazai tükör. 1832–1853. Regény. Ill. Szecskő Tamás. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1953. 2–3. kiad. 1954; 5. kiad. 1959; 7. kiad. 1978)
    Hazai tükör. 1832–1853. Regény. I–II. köt. Az utószót írta Féja Géza. Ill. Csanády András. (Olcsó Könyvtár. 4. kiad. Bp., 1955; 6. kiad. 1975)
    Magyar fohász. 1956. okt. 26. (Rendületlenül, 1956; megjelent még: Literatura, 1989; Mikes International, 2006 és Rendszerváltó archívum, 2016)
    Bölcső és bagoly. Regényes életrajz. Szerk., az utószót írta Czibor János. Ill. Szász Endre. (A Szabad Föld kiskönyvtár. 3. kiad. Bp., 1957)
    Szirom és Boly. Regény. (Bp., 1960)
    Játszi remény. Új novellák és egy költői elbeszélés. (Bp., Szépirodalmi, 1961)
    T. Á. két ismeretlen vallomása 1931-ből és 1937-ből. Közli Gál István. (Filológiai Közlöny, 1961)
    Hétszínű virág. Elbeszélések. (Bp., 1963)
    Bölcső és bagoly. Regényes életrajz. Szerk., az utószót írta Féja Géza. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1966)
    Bölcső és bagoly. – Vadrózsa ága. Önéletrajzi írások. Szerk., az utószót írta Illés Endre. (Bp., Magyar Helikon, 1968)
    T. Á. levele Amerikából. (Korunk, 1971)
    Bölcső és bagoly. Regényes életrajz. Szerk., az utószót írta Izsák József. (Iskolai könyvbölcső. Bukarest, 1972)
    Hazai tükör. Krónika. 1832–1853. (Bp., 1974)
    T. Á. feljegyzése az I. Írókongresszus alkalmából. Felszólításra elkészített beszéd, amely azonban felkérés hiányában nem hangzott el. – Szivárvány völgye. Egy mesefilm vázlatos története. – Gombás székely. Rebeka pályafutása. Elbeszélések. (Alföld, 1974)
    Három regény: Hazai tükör. – Bölcső és bagoly. – Vadrózsa ága. (30 év. Bp., 1976)
    A bölcső és környéke. Visszaemlékezések. (Bukarest, 1976)
    T. Á. levelei Babits Mihályhoz. Közli Gál István. (Alföld, 1976)
    Barangolás Illyés Gyulával Erdélyben. – T. Á. levelei Molnár Jenőhöz. Közli, és a bevezetést írta Juhász Béla. (Alföld, 1977)
    T. Á. amerikai leveleiből. (Napjaink, 1978)
    T. Á. levelei Molnár Jenőhöz. Közli Molnár Jenő. (Irodalomtörténet, 1980)
    Szüntelen király. T. Á. mesejátéka. 1958. (Forrás, 1981)
    Jégtörő gondolatok. Útirajzok, esszék. Összegyűjtötte Tamási Ágota. A bevezető tanulmányt írta Z. Szalai Sándor. (Bp., Szépirodalmi, 1982)
    Szólít a szülőföld. Önéletrajzi írások. Vál., szerk., a szöveget gondozta Z. Szalai Sándor. Ill. Nagy Imre. Illés Endre Egy jégtörő szellem c. esszéjével. (Bp., Szépirodalmi, 1985)
    T. Á. hagyatékából: Eljegyzés. Jelenet. – Őszi csillagok. Egy magyar daljáték tervének vázlata. – Egy „Ballet pantomime“ meséjének vázlata. (Alföld, 1987)
    Szűzmáriás királyfi. Regény. – Zöld ág. Költői elbeszélés. Szerk., a szöveget gondozta Z. Szalai Sándor. Ill. Kós Károly. (Bp.–Bratislava, Szépirodalmi–Madách, 1989)
    Hazai tükör. 1832–1853. Regény. Az utószót írta Féja Géza. (Kaláka Könyvek. Sepsiszentgyörgy, 1997)
    Napló. 1956–1957. Közreadja Ugrin Aranka. (Hitel, 1997)
    Bölcső és bagoly. – Vadrózsa ága. Önéletrajzi regények. Szerk., az utószót írta Domokos Mátyás. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 1999)
    Hazai tükör. 1832–1853. Regény. Sajtó alá rend., az utószót írta Závodszky Géza. (Bp., Korona Könyvkiadó, 2002)
    Szűzmáriás királyfi. – Zöld ág. Regények. (Bp., Püski, 2002)
    Bölcső és bagoly. Regényes életrajz. (Corvin elbeszélők. Déva, 2004)
    Egy barátság dokumentumai. T. Á. levelei Tompa Lászlóhoz. Közli Nagy Pál. (Hitel, 2005)
    T. Á. levele Sütő Andrásnak. (Hitel, 2007)
    Bölcső és bagoly. – Vadrózsa ága. Önéletrajzi regények. Szerk. Ugrin Aranka. (Bp., Új Palatinus Könyvesház, 2010)
    Hazai tükör. 1832–1853. Regény. (Bp., Kairosz, 2011)
    Bölcső és bagoly. Regényes életrajz. (Tortoma klasszikusok. Barót, 2012)
    Bölcső a hegyek között. – Bölcső és bagoly. Két regény. Sajtó alá rend. Sipos Lajos. (A Tamási Áron Alapítvány kiadványa. Bp., Helikon, 2014). Hazai tükör. 1832–1853. Regény. Szerk. Molnár Vilmos. (Székely Könyvtár. 29. A Tamási Áron Alapítvány kiadványa. Csíkszereda, 2014)
    Eszmélj Ábel! Antológia T. Á. eddig még kötetben meg nem jelent írásaiból. Vál., szerk. Urbán László. (Bp., Helikon, 2016)
    Ami a Vadrózsa ágából kimaradt. Emléktöredékek a kórházban. (Hitel, 2016).

     

    F. m.: kisprózai írásai a Napkeletben: Kesereg a székely. (1924)
    Lélekindulás. (1925)
    Siratnivaló székely. (1926)
    János nemze fajankót. (1927)
    Erdélyi csillagok. (1929)
    Danika. – Erdélyi tánc. (1931)
    Kivilágított fapiac. (1932)
    Görgeteg. (1933)
    a Nyugatban: Nemzeti hős. 1–2. (1930)
    Fanyelű bicska. (1932)
    Bambuc ördög. (1936)
    a Korunkban: Urak és parasztok. (1930)
    Szeged és Butyka. (1931)
    Úri gesztus. (1931)
    Bomba. (1932)
    Vitéz apám. – A bölcső és környéke. Képek egy mai székely falu életéből. – Udvarhelyi csárdában. (1938)
    a Kortársban: Harmat és vér. Elbeszélés. (1957)
    Hopposi legények. Elbeszélés. (1958)
    Boldog nyárfalevél. Színjáték. (1962)
    Vadrózsa ága. Visszaemlékezés. (1966)
    Látogatás Kodály Zoltánnál. (1967). 

    Irodalom

    Irod.: Makkai Sándor: T. Á. (Erdélyi Helikon, 1927)
    Fehér Gábor: T. Á. (Debreceni Szemle, 1928)
    Németh László: T. Á.: Szűzmáriás királyfi (Napkelet, 1928)
    Schöpflin Aladár: T. Á. (Nyugat, 1929)
    Németh László: T. Á.: Erdélyi csillagok. (Napkelet, 1930)
    Németh László: T. Á. (Nyugat, 1931)
    Szombatfalvy György: T. Á.: Czímeresek. (Napkelet, 1931)
    Gunda Béla: T. Á.: Helytelen világ. (Napkelet, 1932)
    Babits Mihály: T. Á. (Nyugat, 1933)
    Kristóf György: T. Á.: Ábel a rengetegben. (Erdélyi Múzeum, 1933)
    Juhász Géza: T. Á.: Ábel a rengetegben. (Napkelet, 1933)
    Csura Miklós: T. Á.: Ábel a rengetegben. – Csura Miklós: T. Á.: Ábel az országban. (Katholikus Szemle, 1933)
    Halász Gábor: T. Á. (Protestáns Szemle, 1934)
    Marék Antal: T. Á.: Énekes madár. (Napkelet, 1935)
    Kós Károly: T. Á. (Erdélyi Helikon, 1936)
    Balogh Edgár: T. Á. és a cselekvő erdélyi ifjúság. (Korunk, 1936)
    Schedlbauerné Szovátay Gáborka: Tamási, a székelység tükre. (Szabolcsi Szemle, 1936)
    Kozocsa Sándor: T. Á. iránykeresése. (Katholikus Szemle, 1936)
    Majthényi György: T. Á.: Jégtörő Mátyás. (Napkelet, 1936)
    Mihály László: T. Á.: Rügy és reménység. (Napkelet, 1937)
    Rónay György: T. Á.: Ragyog egy csillag. (Napkelet, 1938)
    Szentimrei Jenő: T. Á.: Ragyog egy csillag. (Korunk, 1938)
    Juhász Géza: T. Á. (Debreceni Szemle, 1939)
    Térey Sándor: T. Á.: Szülőföldem. – Kalmár Ernő: T. Á.: Virágveszedelem. (Napkelet, 1939)
    Bajkó Mátyás: T. Á.: Hazai tükör. (Alföld, 1954)
    Poszler György: T. Á. újabb regényei. (Irodalomtörténet, 1955)
    Vámos Imre: T. Á.: Bölcső és bagoly. (Látóhatár, 1955)
    Ruzsiczky Éva: T. Á.: Bölcső és bagoly. (Magyar Nyelvőr, 1955)
    Bajkó Mátyás: T. Á.: Szirom és boly. (Alföld, 1960)
    Fodor Ilona: T. Á.: Szirom és boly. (Kortárs, 1960)
    Béládi Miklós: T. Á.: Játszi remény. (Kortárs, 1961)
    Czine Mihály: T. Á. (Új Írás, 1965)
    Juhász Géza: A rengetegtől a bolyig. T. Á. halálára. – Baránszky Jób László: T. Á. (Alföld, 1966)
    Féja Géza: T. Á. alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp., 1967)
    Tompa Kálmán: Ábel hazatért. Levél T. Á. temetéséről. (Új Látóhatár, 1967)
    Fodor Ilona: T. Á. és Kodály Zoltán. (Kortárs, 1967)
    Izsák József: T. Á. Kismonográfia. (Bukarest, 1969)
    Réti Tamás: T. Á.: Vadrózsa ága. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Kocsis Rózsa: T. Á. játékai. (Kortárs, 1969)
    Szalay Károly: A vallásosság ábrázolása T. Á. műveiben. (Világosság, 1970)
    Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág. Visszaemlékezések. Az előszót írta Kányádi Sándor. (Bukarest, 1970; 2. bőv. kiad. 1983)
    Kocsány Piroska: Néhány metoníma-típus T. Á. műveiben. (Magyar Nyelvjárások, 1971)
    Kocsány Piroska: Megújított köznyelvi szóképek T. Á. nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1972)
    Jékely Zoltán: Bogáncs és babér. T. Á. írói útján. (Kortárs, 1972)
    Taxner-Tóth Ernő: T. Á. Kismonográfia. (Bp., 1973)
    Bakó Endre: T. Á. és Debrecen. – Pomogáts Béla: Szerkezet és jelentés T. Á. korai elbeszéléseiben. – Izsák József: Faun-motívum egy Tamási-novellában. T. Á.: Kivirágzott kecskeszarvak c. novellájáról. – Görömbei András: Az ábeli létforma titka. Ábel a rengetegben. T. Á. regényéről. – Sütő András: T. Á. rendes feltámadása. – Forgácsné Tálos Margit: A helytelen világ motívumainak vándorútján. Egy Tamási-novella elemzése. T. Á. Helytelen világ c. novellájáról. (Alföld, 1974)
    R. Kocsis Rózsa: A szintézis felé. T. Á. Ősvigasztalása. (Literatura, 1974)
    Kemény Gábor: Köznyelvi képek megújítása T. Á. prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1975)
    Molnár Jenő: T. Á., az udvarhelyi gimnazista. (Napjaink, 1978)
    Könnyű László: T. monográfiája. (St. Louis, 1979)
    Székely László: A székelyek vallási néprajza T. Á. műveiben. (Vigilia, 1979)
    P. Eőry Vilma: A laza szerkesztés eszközei T. Á. nyelvében. (Magyar Nyelv, 1980)
    Balázs Ádám: T. Á. ismeretlen mesejátéka. (Forrás, 1981)
    Z. Szalai Sándor: T. Á. a „cselekvő“ erdélyi irodalomban. (Alföld, 1982)
    Bertha Csilla: A mitikus-költői dráma két változata. W. B. Yeats és T. Á. játékai. (Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1984; angolul: Acta Litteraria, 1987)
    P. Eőry Vilma: Az epikus mű elemzésének kérdéséről. T. Á.: Világító éjszaka. (Magyar Nyelv, 1986)
    Bertha Zoltán: Léttudat és meseregény. Szempontok T. Á. világképéhez. (Alföld, 1987)
    Cs. Szabó Annamária: Az etikai és az esztétikai minőségek összefüggése T. Á. Ábel a rengetegben c. regényében. (Műhely, 1988)
    Z. Szalai Sándor: „Hit a harcban, remény a bajban”. Pályakép T. Á.-ról. (Bp., 1991)
    Bertha Zoltán: T. Á. népi expresszionizmusa. – Tüskés Tibor: „Szeretem ezt a fődet…“ T. Á.: Szász Tamás, a pogány. (Holnap, 1991)
    Bertha Zoltán: Az induló T. Á. világlátása a „Szász Tamás, a pogány“ tükrében. – Lászlóffy Aladár: Huszonöt éve halt meg T. Á. (Korunk, 1991)
    Lőrincz József: T. Á. székelyudvarhelyi évei. (Erdélyi Múzeum, 1993)
    Varsányi György: Írói névadás T. Á. novelláiban. 1936–1957. (Névtani Értesítő, 1993)
    Lakner Lajos: Az alakformálás T. Á. regényeiben. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1993)
    Salló László: A színműíró T. Á. (Iskolakultúra, 1993)
    Bertha Zoltán: Szabadság és önrendelkezés T. Á. erdélyiség felfogásában. (Korunk, 1993 és Kisebbségkutatás, 1994)
    Bertha Zoltán: Transzilvánizmus és népiség. T. Á. társadalmi nézeteiről. (Hitel, 1994)
    Kovácsné József Magda: Írói névadás T. Á. novelláiban. (Magyar Nyelvjárások, 1995)
    T. Á. Emlékkönyv. Szerk. Tasnádi Gábor. (Bp., Trezor Könyvkiadó,1997)
    Görömbei András: Sors és mítosz T. Á. művészetében. (Bárka. Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat, 1997)
    Dratsay Zsigmondné: T. Á.: Szűzmáriás királyfi és Zöld ág c. regényei. (Új Pedagógiai Szemle, 1997)
    Olasz Sándor: A „tündéri realizmus“ T. Á. Jégtörő Mátyásában. (Hitel, 1997)
    Visky András: Mítosz vagy zsáner? T. Á. és a magyar színházi tradíció. (Színház, 1997)
    Poszler György: Elvetélt nagyregény vagy töredékes novellafüzér? T. Á.: Czímeresek. Elemzéskísérlet. – Selyem Zsuzsa: „Szernyű szép világ.“ Humor, irónia, poén T. Á. színműveiben. – Klein-Varga Noémi: Archetípusok és archeszituációk T. Á. drámáiban. (Korunk, 1997)
    Tamás Menyhért: Áron az időben. Töredékek Tamási száz esztendejéből. (Európai Utas, 1997)
    Gróh Gáspár: Az otthonkereső. 100 éve született T. Á. (Magyar Szemle, 1997)
    Inámi Zsófia: T. Á. emlékezete. (Magyartanítás, 1997)
    Bíró Béla: T. Á. játékszövegei. Szakrális dráma vagy piece bien faite? (Forrás, 1998)
    Lőrincz József: T. Á. hazatérése. Mikrofilológiai közelítések. (Székelyudvarhely, 2000)
    Találkozások T. Á.-nal. Összegyűjt., vál. Bán Péter. (Csíkszereda, 2000)
    Szopos András: Nevek és arcok T. Á. színjátékaiban. (Névtani Értesítő, 2000)
    Sütő András: T. Á. esete Groza Péterrel. (Magyar Szemle, 2001)
    Vallasek Júlia: Nyirő József és T. Á. prózája a II. világháború alatt. (Új Forrás, 2003)
    Czirják Árpád: T. Á. dramaturgiája. (Új Forrás, 2004)
    Ablonczy László: „Valahogy.“ T. Á. harmadszori újrakezdése. – Márkus Béla: Hazamenni, segíteni. Kedves otthoniak. T. Á. levelezése a farkaslaki családjával. – Ablonczy László: Tündöklő Jeromos. T. Á. feltámadás-játékai. – Görömbei András: T. Á. emlékezete. (Hitel, 2006)
    Sipos Lajos: T. Á. pályaindulása. (Palócföld, 2006)
    Bertha Zoltán: T. Á. legkedvesebb regénye: Jégtörő Mátyás. (Magyar Napló, 2006. 6. és Erdélyi toll, 2012)
    Sipos Lajos: T. Á. Kismonográfia. (Elektra Kiadóház. Bp., 2007)
    Sipos Lajos: T. Á. betegsége, halála, végtisztessége. – Jánosi Zoltán: „Seb és koszorú.“ T. Á. portréja Sütő András esszéiben. (Hitel, 2007)
    Márkus Béla: Különös kiegyezés? A hatalom és Illyés Gyula, illetve T. Á. (Kortárs, 2009)
    Ugrin Aranka: „Ölelő szeretettel.“ Vázlatos pályakép T. Á. irodalmi levelezése alapján. (Bessenyei almanach. A Bessenyei Irodalmi Társaság évkönyve, 2010)
    Simon Levente. T. Á. hálózatai. (Prae. Irodalmi folyóirat, 2011)
    Bertha Zoltán: Emberi szavak. T. Á. – beszélgetései, vallomásai és naplójegyzetei tükrében. (Erdélyi toll, 2012)
    Bertha Zoltán: A mindig hazatérő. T. Á. (Limes. Tudományos szemle, 2012)
    Sipos Lajos: T. Á. és a magyar népi mozgalom. (Várad [folyóirat], 2013)
    Solymosi Tari Ernő: „Olyanok vagytok, mint Castor és Pollux.“ Az 50 éve elhunyt Lajtha László és T. Á. barátságáról és a Bujdosó lányról. (Magyar Szemle, 2013)
    Kőháti Zsolt: T. Á. anyanyelvi hagyatéka. (Új egyenlítő, 2013)
    Ablonczy László: Levelek, nyugták, jegyzetek… T. Á. postájából. (Hitel, 2014)
    Dani Erzsébet: Kommunikáció és csend. Kényes identitásegyensúly és kúszó identitáskolonizáció T. Á. Szülőföldem c. regényében. (Kortárs, 2015)
    Bertha Csilla: A „kiáltás jogáért“. T. Á. és Sütő András angolul. – Havas Gyöngyvér–Vida Mónika–Medgyesy S. Norbert: Írások T. Á. Vitéz lélek c. példázatáról. – Ablonczy László: A játék veszély-tétje T. Á. és Sütő András darabjaiban. – Járfás Ágnes: T. Á. franciául. (Hitel, 2016)
    Kovács Flóra: Szembenézések. A meglátások T. Á. Szűzmáriás királyfi c. művében. (Tiszatáj, 2016)
    Málnási Ferenc: „…két cserefa tömött árnyát szemfedőnek.“ 50 éve hunyt el T. Á. (Édes anyanyelvünk, 2016). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (13), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (893), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu