Tárczy-Hornoch Antal
Tárczy-Hornoch Antal

2024. április 18. Csütörtök

Tárczy-Hornoch Antal

geológus, geofizikus

Névváltozatok

1929-ig Hornoch

Születési adatok

1900. október 13.

Oroszvég, Békés vármegye

Halálozási adatok

1986. január 17.

Sopron, Győr-Sopron megye


Iskola

A Leobeni Bányászati Főisk.-n bányamérnöki okl. (1923), bányamérő-mérnöki és műsz. doktori okl. szerzett (1924), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).

Életút

A soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főisk.-n, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán a geodézia és bányaméréstan ny. r. tanára (1924–1949); közben a kar dékánja (1942–1943). A miskolci NME soproni Bánya-, Kohó- és Földmérőmérnöki Kar Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1959) és a tanszék vezetője (1949–1959). Az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Munkaközösség vezetője (1949–1955), az általa alapított MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatólaboratórium, ill. az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóint. ig.-ja (1955–1972). – Geodéziai és geofizikai alapkutatásokkal, elsősorban a kiegyenlítőszámítással fogl. Vezető szerepet játszott a korszerű, nemzetk. színvonalú m. geodéziai és geofizikai műszergyártás megteremtésében. Nevéhez fűződik a soproni földmérőmérnök- (1949) és uo. a geofizikus-mérnök-képzés megszervezése (1951). – A M. Természettud. Akad. tagja (1945–1946). Az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alelnöke (1941–1944). Az Union Géodésique et Géophysique Internationale m. nemzeti biz.-ának elnöke (1946–1949). A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnöke (1957–1960). – A World Academy of Art and Science t. (1966-tól), a Francia Természettud. Akad. l. (1972-től), a Bolgár Tud. Akad. külső (1974-től), az Osztrák Tud. Akad. külső l. (1976-tól), a Lengyel Tud. Akad. külső tagja (1977-től). A Német Bányamérő Egyesület l. tagja, a Német Geofizikai Társaság tagja (1955-től). – A Freibergi Bányászati Akad. (1957), a Leobeni Bányászati Egyetem (1965), a Bécsi Műsz. Egyetem (1965), a Grazi Műsz. Egyetem (1972), a miskolci NME (1976), a soproni Erdészeti és Faip. Egyetem t. doktora (1976). – M. Népközt. Érdemrend (1952), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1970). Szoc. Mo.-ért Érdemrend (1980). – Lázár deák-emlékérem, Kossuth-díj (1949), Állami Díj (1966), Eötvös Loránd-emlékérem (1969). – A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- és Kohómérnöki Osztály Közleményei szerkesztője (1929–1948). Az Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica főszerkesztője (1966–1986).

Főbb művei

F. m.: Das Verwerferproblem im Lichte des Markscheiders. (Berlin, 1927)
Kiegyenlítő számítás. (Sopron, 1939
2. bőv. kiad. 1950)
A kényszerközpontosító berendezések geodéziai jelentősége és szerkezeti megoldásai. (Bp., 1944)
Háromszögelésű alagútkitűzések áttörési hibája. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1946. nov. 18.
Magyar Technika, 1946)
A földalatti koordináta rendszer tájékozása függőleges aknákon keresztül. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. máj. 19.
Általános Mérnök, 1947)
A legkedvezőbb súlyelosztás és jelentősége geodéziai méréseknél. (Bp., 1949)
Geofizikai mérések. (Sopron, 1950)
Bányamérésten. 2. Egy. tankönyv. (Bp., 1951)
A Gauss–Krüger-koordináták számítása. Hazay Istvánnal. (Bp., 1951)
Kényszerközpontosítások és jelentőségük alagútkitűzéseknél. (Bp., 1954)
Markscheiderische Studien. (Freiberg, 1963).

Irodalom

Irod.: Somogyi József: Zum Geburtstag von Anton Tárczy-Hornoch ordentliches Mitglied des UAdW. (Acta Geodaetica, 1980)
Martos Ferenc: T.-H. A. (Magyar Tudomány, 1986)
Somogyi József: In memoriam Anton Tárczy-Hornoch. (Acta Geodaetica, 1986)
Wallner Ákos: Dr. h. c. mult. dr. T.-H. A. (Magyar Geofizika, 1986)
Somogyi József: T.-H. A. (Soproni Szemle, 1986)
Molnár László: T.-H. A. professzor technikatörténeti munkássága. (Technikatörténeti Szemle, 1990/91).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője