Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes
    Bányai Elemér
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Ruttkai Éva

    Thaly Kálmán, tali és széchyszigeti

    politikus, történetíró, költő


    Született: 1839. január 3. Csep, Komárom vármegye
    Meghalt: 1909. szeptember 27. Zablát, Trencsén vármegye
    Temetés: 1909. szeptember 30. Pozsony

    Család

    Sz: Thaly Lajos megyei főbíró, nagymádi Barthalos Katalin. Testvére: Thaly Dezső, Thaly Lajos és Thaly László.

    Iskola

    Középiskoláit Pozsonyban és Pápán végezte, a pesti egyetemen jogi és bölcseleti tárgyakat hallgatott (1856–1860). Az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.; r.: 1880. máj. 20.; t.: 1907. máj. 1.).

    Életút

    Tanulmányainak befejezése után a Pesti Napló munkatársa (1860–1864), majd a pesti református főgimnáziumban a magyar irodalom r. tanára (1864–1868). A Honvédelmi Minisztériumban (HM) minisztériumi titkár, minisztériumi osztálytanácsos (1869– 1876; állásából politikai okokból lemondott), c. minisztériumi osztálytanácsos (1876-tól). Függetlenségi és ’48-as Párti programmal Budapest-Ferencváros (1878–1881), Debrecen, I. sz. választókerület országgyűlési képviselője (1881-től).

    Pályáját szépirodalmi művekkel kezdte, rövid költői produkciója „lírai beszélyekből”, regékből, mondákból, valamint skót, dán, spanyol stb. nemzeti balladák tolmácsolásából állt. Az ódon, régies illúzió segítette életre hívni Thaly remek archaizáló képességét, s így jöttek létre híres, a kuruc kort utánzó költeményei. Az előadásmód, a nyelv, a verselés korhű fordulatai bravúros stílusutánzatokká emelik őket. Számos saját versét (A kölesdi harcról, Bujdosó Rákóczi, Esztergom megvétele stb.) azonban – ahogy azt a későbbi kutatás kiderítette – a kuruckor emlékeként közölte. A HM-be kerülve jelentős szerepet játszott a magyar katonai műnyelv kidolgozásában.

    Az 1860-as évektől érdeklődésének középpontjába a Rákóczi-szabadságharc korszaka és előzményeinek (Thököly-felkelés) vizsgálata került. Hatalmas forrásanyagot tárt fel, és tett közzé, az ennek alapján írt történeti munkáit a romantikus nacionalista szemlélet és a forráskritika hiánya jellemzi.

    Emlékezet

    Politikusként az ő indítványára határozta el a Képviselőház, hogy az ezredév emlékére az ország hét pontján millenniumi emlékműveket állítsanak fel, ezek felállításával Thalyt, mint kormánybiztost nevezték ki. Az ezredéves kiállítás történeti csoportjának egyik rendezője volt (1896). Évtizedeken át sürgette, hogy II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Bercsényi Miklós, valamint a többi bujdosó hamvai hazakerüljenek. Ferenc József, elsősorban Thaly kezdeményezésére 1904-ben döntött úgy, hogy a hamvak hazatérhetnek. (A hamvak 1906. okt. 28-án érkeztek meg, s azokat a budapesti Kerepesi úton ünnepélyes menetben kísérték el a Keleti pályaudvarig, onnan vonat szállította Kassára. A fogadás emlékére nevezték el a Kerepesi útnak a pályaudvarig tartó részét Rákóczi útnak, a Csömöri úttal összefüggő részét pedig Thököly útnak). Az eseményt egy domborműves emléktábla is megörökíti a Budapest VIII. kerület Rákóczi út 5. számú ház homlokzatán). Végrendeletében 5000 koronát adott az MTA-nak (1909). Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Szentkirályi u. 40.; majd Ferencváros, IX. kerület Üllői út 1.) élt és tevékenykedett. Régi barátja, Polyák Béla zabláti (Trencsén vm.) birtokán hunyt el, a pozsonyi evangélikus temetőben, családi sírboltban nyugszik. Halála után Újpesten (= Budapest IV. kerület, 1914), Budapesten, a Ferencvárosban (IX. kerület, 1929), Kelenföldön (= Budapest XI. kerület, 1935) és Mátyásföldön (= Budapest XVI. kerület, 1946) is utcát neveztek el róla. Születésének 160. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére (Pápán, 1999-ben). Történetírói munkásságát R. Várkonyi Ágnes dolgozta fel (1961).

    Elismertség

    Az MTA II. Osztálya elnöke (1904. máj. 10.–1909. szept. 26.). A Magyar Történelmi Társulat titkára (1867–1875), másodalelnöke (1889–1897), első alelnöke (1898–1909) és választmányi tagja (1867–1909). A Milánói és a Torinói Tudományos Akadémia külső tagja.

    Elismerés

    A kolozsvári egyetem t. doktora (1896). A Szent István-lovagrend nagykeresztje (1901), az MTA Nagyjutalma (1908).

    Szerkesztés

    Költeményei – többek között – a Divatcsarnok (1855–1860), a Vasárnapi Ujság (1855–1869 és 1903-tól), a Magyar Néplap (1856– 1857), a Hölgyfutár (1856–1863), a Magyar Posta (1857), a Kalauz (1857–1858), a Nővilág (1857–1860), a Győri Közlöny (1857– 1860), a Magyar Szépirodalmi Közlöny (1858), a Szépirodalmi Közlöny (1858), a Remény (1858), a Népujság (1859), a Két garasos Ujság (1859), a Képes Ujság (1859–1860), a Nép Ujsága (1860), a Magyar Színházi Lap (1860), a Szigeti Album (1860), a Széchenyi Album (1860) és a Képes Világ c. lapokban jelentek meg (1868).

    Főbb művei

    F. m.: Ne bántsd a magyart! Költői beszélyek, regék és balladák. (Pest, 1857)
    Zengő liget. Th. K. lyrai és újabb elbeszélő költeményei. I–II. köt. Egybekötve. (Pest, 1859)
    Kárpáti kürt. Költemények Th. K.-tól. (1–2. kiad. Pest, 1860)
    Szabadság hajnala. Politikai költemények. (Pest, 1861)
    Történelmi kalászok. 1603–1711. (Pest, 1862)
    Bottyán János. II. Rákóczi Ferenc vezénylő tábornoka. Történelmi életrajz a kuruczvilág hadjárataival. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1864. máj. 30.; megjelent: Pest, 1865)
    Dunántúli levéltárak ismertetése, különös tekintettel II. Rákóczi Ferencz korára. (Pest, 1867)
    Bottyán tábornok haláláról s temető helyéről újabb adatok alapján. – Károlyi Sándor hadi előterjesztése s észrevételei az 1717-iki tatárjárásról. (Századok, 1867)
    Kurucz vezényszavak. – Bessarábiai magyarok. – Gr. Zrínyi Miklós emlékirata II. Rákóczi György fejedelemhez. (Századok, 1868)
    A nagyszombati harcz. Hadtörténeti epizód a kurucz világból. (Pest, 1869)
    Lengyel képíró Magyarországon a kuruczvilágban és gr. Bercsényi Miklós zenemestere. – A régi Rákócziak, különösen Rákóczi Zsigmond történetéhez. – A bujdosó vezérek bizonyságlevele Apafi ellen, 1685. – Régi ház- és harangfeliratok. (Századok, 1869)
    Adalékok az 1735-ki Péró, az 1754-ki Törő-, Pethő- és Bujdosó-féle népforrongás történetéhez. Zsilinszky Mihállyal. – Régi ágyúnevek és feliratok. – Adalékok Koháry István fogáságnak történetéhez. – A szécsényi országos szövetséglevél. (Századok, 1870)
    Ismeretlen históriás énekek a XVI. és a XVII. századból. 1–7. – Adalék a sághfai Sándor-család nemzedékrendjéhez. (Századok, 1871)
    Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. I–II. köt. (Pest, 1872)
    Koháry István rabságához. Újabb történeti adatok. – XV. századi magyar történeti ének Mátyás királyról. Az egri vár ágyúi és lőszerei. (Századok, 1872)
    II. Rákóczi Ferenc és kora a gróf Csákyak, Szepes vármegye és a báró Palocsay-család levéltárában. 1–3. – Bay Mihály és Pápay Gáspár naplója tatárországi követségükről. 1705–1706. 1–2. – Károlyi Sándor versei az ál-Károlyiról. – I. Rákóczi Ferencz halála és temetése. (Századok, 1873)
    Magyar levelek a XVI-dik század első feléből. 1527–1550. – A gróf Andrássy-család levéltárai. – Vay Ádám síremléke és a Meskó-család Poroszországban. (Századok, 1874)
    Bocskay István leveles könyve. (Magyar Történelmi Tár, 1874)
    I. Rákóczi György szabályzata udvari bejárói számára. – Ki hozta vissza a hazába Mikes Kelemen kéziratait? Istvánffy István sírverse, temetése és hagyatékai, 1545. – Körössy György történelmi és nemzedékrendi feljegyzései a XVII-dik században. – Balassa Bálint és újonnan felfedezett versei. (Századok, 1875)
    Koháry István tanuló-kori leveleiből. (Századok, 1876)
    A Jerney- kéziratgyűjtemény. (Századok, 1877)
    Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc ingóságainak jegyzéke. – II. Rákóczi Ferencz szőlőmívelési szabályzata 1700-ból. (Történelmi Tár, 1879)
    Az első hazai hírlap. 1705–1710. (Értekezések a történeti tudományok köréből. VIII. 4. Bp., 1879; hasonmás kiad. 1994)
    Ocskay László. I–II. köt. II. Rákóczi Ferencz dandárnoka és a felső-magyarországi hadjáratok. 1703–1710. (Bp., 1880; 2. bőv. kiad. 1905)
    Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanulmány. Eredeti kútfőkből merítve írta. (Bp., 1880)
    Thököly Imre és iskolatársai, mint színjátszók. (Századok, 1880)
    II. Rákóczi Ferenc fejedelem ifjúsága. 1676–1701. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1880. dec. 6.; megjelent: Pozsony, 1881; 2. bőv. kiad. 1884)
    II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvartartási szabályzata. 1–2. (Történelmi Tár, 1880–1881)
    Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. 1–2. (Századok, 1881)
    Gróf Bercsényi Miklós könyv- és kézirattára. (Magyar Könyvszemle, 1881)
    Th. K. országgyűlési beszédei. 1878–1881. (Bp., 1881)
    Ghymesi gróf Forgách Simon, mint író. 1–2. – A Rákóczi-ház és Árpád vére. Genealógiai vázlat. (Századok, 1882)
    A hazai képzőművészet, műipar, nemzeti viselet, fegyvergyártás és háztartás történetéhez II. Rákóczi Ferencz udvarában s korában. 1–4. (Történelmi Tár, 1882–1883)
    Kurucz hírlapok 1705-ből, Berlinből. (Magyar Könyvszemle, 1883)
    Gróf Esterházy Miklós nádor kincstára, 1645. (Történelmi Tár, 1883)
    Munkácsi fegyverek és lőszerek lajstroma, 1704. (Történelmi Tár, 1884)
    Székesi Bercsényi Imre. 1–3. (Századok, 1884)
    Irodalom- és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból. (Bp., 1885)
    A székesi gróf Bercsényi-család. 1525–1835. I–III. köt. Eredeti kézirati kútfőkből írta. (Bp., 1885–1892)
    A Rákóczy-árvák 1688-ban Munkács várában maradt és Patakra vitt ingó értékeinek lajstroma. (Történelmi Tár, 1886)
    Kosztolányi Jávorka Ádám ezredes s a gr. Forgách- és Rákóczi-levéltár. Vázlat a Rákóczi-emigratio történetéből. (Bp., 1888)
    Rodostó és a bujdosók sírjai. Történelmi kutatások a helyszínen. (1–2. Századok, 1889; és önállóan: Bp., 1889)
    Az utolsó erdélyi trónjelölt történetéhez. Rákóczy József herceg. (Századok, 1889)
    Konstantinápolyi újabb kutatások a Rákóczi-emigratio korából. 1–2. (Századok, 1890)
    II. Rákóczi Ferencz hamvai. (Századok, 1892)
    Rákóczi-emlékek Törökországban. (Bp., 1893)
    Actio curiosa. Magyar történeti vígjáték 1678-ból. Toldalékul Kőszeghy Pál elbeszélő költeményéhez. A báró Palocsay-levéltárból kikerült egykorú kéziratról. – Bercsényi házassága. Történeti ének 1695-ből. A Varsóban lévő eredeti kéziratról. (Történelmi Tár, 1894)
    Kőszeg város könyveinek lajstroma 1614-ből. (Magyar Könyvszemle, 1894)
    A gróf Klobusiczkyak zétényi levéltára. (Történelmi Tár, 1895)
    Az ónodi országgyűlés történetéhez. 1–2. (Századok, 1896)
    Gróf Erdődy Sándor vasi főispán naplója az 1708-ki országgyűlésről. – Trencsénvári napló a kuruczvilágból, 1704. (Történelmi Tár, 1896)
    A marosvásárhelyi trónbeiktató országgyűlés törvényczikkei, 1707. (Történelmi Tár, 1897)
    II. Rákóczi Ferencz Angliában. – Egykorú jellemzés Mikes Kelemenről. – Rákóczi tüzérsége történetéhez. (Századok, 1898)
    A báró Orlay és a gróf Serényi család zábláthi levéltárából. – Dunántúli vármegyék gyűlése Sümegen, 1708. (Történelmi Tár, 1899)
    Munkácsi leltárak s udvartartási iratok. (Történelmi Tár, 1900)
    Gróf Rákóczi Erzsébet, mint költő. (Századok, 1900)
    Kuruczvilág. Költemények. (Bp., 1903)
    Kuruc hadjárat Liptóban, 1709. – A lőcsei fehér asszony. Th. K. előadása a társulat rendkívüli ülésén. (Századok, 1909)
    II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról. 1703–1711. Közli Ráth Károllyal. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
    szerk.: Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok. I–II. köt. Eredeti kéziratokból, szétszórt nyomtatványokból egybegyűjté s jegyzetekkel ellátta. (Pest, 1864)
    II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról. 1703–1711. Közli Ráth Károllyal. (Pest, 1866; 2. átd. és bőv. kiad. 1866; 3. átd. kiad. 1868; A Magyar Nemzet családi könyvtára. 5. jav. és bőv. kiad. 1872)
    Rákóczi-tár. Történelmi érdekű naplók, emlékiratok levelezések… gyűjteménye II. Rákóczi Ferencz korához. I–II. köt. Szerk. (Pest, 1866–1868)
    Késmárki Thököly Imre és némely főbb híveinek naplói és emlékezetes írásai. 1686–1705. I–II. köt. Közli. (Monumenta Hungariae Historica. Pest, 1868–1873)
    Székesi gr. Bercsényi Miklós levelei gr. Károlyi Sándorhoz. 1703–1711. A gr. Károlyi-nemzetség levéltárában levő eredetiek után közli. (Pest, 1868)
    II. Rákóczi Ferenc leveleskönyvei levéltárának egykorú lajstromával. I–III. köt. Közli. (Bp., 1873–1874)
    Archivum Rakoczianum. I–X. köt. Közli. (Bp., 1873–1889)
    Bercsényi Miklós leveleskönyve, iratai. Kiadta. (Bp., 1882)
    Bottyán János vezérlő tábornok levelezései, s róla szóló más emlékező iratok. Közli. (Bp., 1883)
    Thököly Imre fejedelem 1691–1692-iki leveleskönyve. Közli. (Bp., 1896)
    Esterházy Antal gr. kurucz generális tábori könyve. 1706–1709. Közli. (Bp., 1901)
    De Saussure Czézárnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari nemesének törökországi levelei 1730–1739-ből a fejedelem utolsó éveiről haláláról… Közli. (Bp., 1909)
    Th. K. Válogatás Th. K. írásaiból és a születésének 160. évfordulójára 1999 májusában Pápán rendezett konferencia előadásaiból. (Pápa, 2000).

    Irodalom

    Irod.: A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. (Bp., 1905)
    Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1909. szept. 28.)
    Márki Sándor: Th. K. emlékezete. (Századok, 1911)
    Ady Endre: Th. K. regénye. (Nyugat, 1913; A. E. összes prózai művei. XI. köt. Bp., 1982)
    Schöpflin Aladár: Th. K. revíziója. (Nyugat, 1914)
    Ortvay Tivadar: Th. K. (Turul, 1915)
    Márki Sándor: Th. K. emlékezete. (Budapesti Szemle, 1918)
    Borbély Margit: Th. K. költői munkássága. (Pécs, 1927)
    Veszprémy Dezső: Tali és széchyszigeti Th. K. életrajza. (Bp., 1928)
    Veszprémy Dezső: Th. K. védelme. A tíz kuruc ballada hitelessége kérdésében. (Eger, 1931)
    Szerb Antal: A kuruckori költészet. (Rákóczi Emlékkönyv. II. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1935)
    Varga Imre: A kuruc költészet hitelessége. (Bp., 1936)
    Kertész Dániel: Egy elfelejtett magyar nemzetnevelő. (Bp., 1943)
    R. Várkonyi Ágnes: Th. K. és történetírása. Művei bibliográfiájával. Kand. értek. is. (Tudománytörténeti tanulmányok. 1. Bp., 1961)
    Zolnai Béla: Thaly, Ballagi, Riedl. (Irodalomtörténet, 1961)
    Tompa József: Thaly Kálmán „Pilátushoz küldi vacsorása” szólásának stílustörténeti tanulságai. (Magyar Nyelvőr, 1971)
    Kovács Sándor Iván: Th. K. a kriptában. (Kortárs, 1979)
    Bogoly József Ágoston: A szövegkritika filológiai fölénye. Tolnai Vilmos perdöntő kutatási eredményei a Thaly-féle kuruc balladák hitelességének kérdéséről. (Magyar Tudomány, 1994)
    Hausner Gábor: Hamiskodó igazgyöngyök. Th. K. kuruckodó versei. (Száz rejtély a magyar irodalomból. Bp., 1996)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. (Tatabánya, 2000)
    Th. K. Írások és konferencia. Válogatások Th. K. írásaiból és a születésének 160. évfordulójára Pápán rendezett konferencia előadásaiból. (Pápa, 2000)
    Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel. Javaslat Th. K. rehabilitálására. (Iskolakultúra, 2001)
    Bori Imre–Endrődi Sándor: Th. K. nyomában. (Híd, 2001)
    Seres István: Thököly Imre naplói és leveleskönyve. (Hadtörténeti Közlemények, 2004).

    Megjegyzések

    Lexikonok téves halálozási adata: szept. 26. Gyászjelentésén szept. 27. szerepel!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu