Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Toldy Ferenc

    irodalomtörténész, orvos

    1847-ig Schedel Ferenc, ifj. 


    Született: 1805. augusztus 10. Buda
    Meghalt: 1875. december 10. Budapest
    Temetés: 1875. december 12. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Schedel Ferenc, id. postatiszt, főposta-igazgatói ellenőr és nemes Thalherr Josephine (†1856. dec. 12. Pest. Temetés: 1856. dec. 14. Kerepesi út). F: 1. 1831–1836: Hinka Mária (†1836. dec. 29.). Özvegy. Leánya: Toldy Izabella (†1899. ápr. 11. Eger. Temetés: 1899. ápr. 13. Eger, székesegyházi sírbolt), az egri angolkisasszonyok kolostorának vezetője és Sikor Józsefné Toldy Irma. 2. 1839–1842: Tarnóczy Ida (†1842. márc. 19.). Özvegy. Leánya: Meerwarth Vincéné Toldy Ida. Mindkét felesége gyermekágyi lázban hunyt el. 3. Mojsisovics Auguszta (†1906. máj. 19. Bp. Temetés: 1906. máj. 21. Kerepesi út). Fia: Toldy István (1844. jún. 4. Pest–1879. dec. 6. Bp. Temetés: 1879. dec. 8. Kerepesi út) író, újságíró, szerkesztő, Toldy László (1846. aug. 17. Pest–1919. márc. 24. Bp.) történész, levéltáros, római katolikus pap és Toldy Ferenc (1855–1893. aug. 12. Bp. Temetés: 1893. aug. 14. Kerepesi út) vasúti segédtitkár. Toldy László fia: ifj. Toldy László (1882. márc. 17. Bp.–1929. márc. 20. Bp. Temetés: 1919. márc. 22. Kerepesi út) zeneszerző. Leánya: Ősz Gyuláné (= Donhoffer Gyuláné) Toldy Ilona, Toldy Auguszta és Kozma Antalné Toldy Jolán. 

    Iskola

    A család német származású, 1807-ben költözött Pestre, Cegléden tanult meg magyarul. A gimnázium első osztályát Cegléden végezte (1813–1814), a pesti gimnáziumban (1814–1819) és Kassán tanult tovább (1818–1819). A pesti tudományegyetem bölcsészeti (1819–1822) és orvosi tanfolyamán tanult (1822–1827), szemészmesteri képesítést (1828), orvostudori okl. (1829), a jénai egyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1842); hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európában, ahol a berlini egyetemen – többek között – Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831) előadásait is hallgatta (1829–1830), az esztétika és irodalomtörténet tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1850). Az MTA tagja (r.: 1830. nov. 17.; ig.: 1871. máj. 17.). 

    Életút

    Pesten, ill. Budapesten orvosi gyakorlatot folytatott (1830-tól). A pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen a diétetika rk. tanára (1833–1846), az esztétika és az irodalomtörténet magántanára (1850–1861), a magyar nyelv és irodalom ny. r. tanára (1861–1875), egyúttal az Egyetemi Könyvtár igazgatója (1846–1875); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1863–1865), az egyetem rektora (1871–1872). Kir. tanácsos (1862-től).

     

    A Magyar Tudós Társaság „titoknoka” (azaz az MTA főtitkára, 1835. szept. 12.–1861. dec. 21.). A Kisfaludy Társaság alapító tagja (1836-tól), igazgatója (1841–1860), másodelnöke (1860–1873), elnöke (1873–1875). A budapesti Kir. Orvosegyesület alapító tagja (1837-től). 



    Tudományos pályafutását műfordítóként kezdte, első munkája Iszokratész görög szónok Erköltsi intései (mindössze 17 évesen, 1822-ben), majd kiadta Friedrich Schiller A haramiák c. öt felvonásos drámáját. Első írásaival nem aratott sikert, sőt műfordításai kisebb botrány okoztak (a Tudományos Gyűjteményben Mári Pál, majd Lassu István is durván megtámadta munkáit). Később a Felső Magyar Országi Minervában, a Hébében és az Aurórában folytatta irodalmi tevékenységét (verseket, beszélyeket, kisebb kritikákat írt 1825–1828-ban). Kazinczy Ferenc (1759–1831) udvarias levélben írta meg a pályakezdő fiatalembernek, munkáiról az elutasító véleményét. Végül is az 1820-as évek végére gyakorlatilag felhagyott szépirodalmi munkásságával, tkp. csak irodalomtörténeti, esztétikai és filozófiai dolgozatokat írt (első írása egyúttal az első magyar irodalomelméleti mű, (Aesthetikai levelek Vörösmarty Mihály munkájiról, némely bevezető észrevételekkel címmel, 1826-ban). Újabb kutatások alapján Vörösmarty Toldy Csepelben c. művének hatására vette fel a Toldy családnevet, ez egyúttal szimbolikus szakítást is jelentett eddigi szépirodalmi munkásságával: Toldy Ferenc néven már csak irodalomtörténeti és -elméleti írásokat és kritikákat közölt (hivatalosan 1847-ben vette fel ezt a nevet). 



    Vezető szerepet játszott az 1830-as–1840-es évek magyarországi szellemi életében. Nevéhez fűződik a tudományos igényű magyar irodalomtörténet-írás megteremtése, kidolgozta annak elveit és módszereit. Különösen értékes a Magyar Tudós Társasággal kapcsolatos tudományszervezői tevékenysége: 1839-ben átvette az Akadémia részére Rohoncon, a gr. Batthyány Gusztáv-, Kisbéren, a gr. Batthyány Kázmér-, Lukán, a Sándor István-féle könyvtárakat, ill. 1840-ben a gr. Teleki család könyvtárát (az így kialakult Akadémiai Könyvtárat maga rendezte és lajstromozta). Indítványozta az újonnan megalakult MTA-n tudományos előadások tartását, és kezdeményezte az MTA hivatalos értesítőinek megindítását. 1841-től ugyancsak kezdeményezésére az MTA osztályonként működött és ülésezett. 1847-ben indítványára magyarországi hazafiak felhívást tettek közzé a honi műemlékek megismertetésére, tkp. ezzel indultak meg a magyarországi régészeti feltárások. Mint a pesti egyetemen, az irodalomtörténet első ny. r. tanára, ő tekinthető az első magyar irodalomtörténésznek, aki a kor tudományfelfogása jegyében figyelmét a nyelvtudományra (sőt az orvostudományra) is kiterjesztette. Ő adta ki – egyebek között – Kisfaludy Károly (1788–1830) minden munkáit, Dayka Gábor, Faludi Ferenc, Bajza József verseit, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály és Kölcsey Ferenc munkáit. E kötetek bevezetői kiváltképpen jelentősek, nem egyszer monográfia-igényűek; nagyszabású szövegkiadásai a magyarországi textológiai kutatások megalapozásai. Szövegkiadások mellett személyes kortársi adatokat is gyűjtött, ezek forrásértéke felbecsülhetetlen. A szövegkiadások mellett az 1850-es évektől elsősorban irodalomtörténeti összefoglaló munkákkal foglalkozott, amelyekben a korábbi lexikográfiai összefoglalások mellett történelmi szemléletet is érvényesített: kijelölte a magyar irodalomtörténet-írás főbb korszakhatárait, elkezdte a terminológiai tisztázásokat. A magyar irodalom csúcsának Vörösmarty Mihály (1800–1855) munkásságát tekintette, és értetlenül tekintett Petőfi Sándor és Arany János munkásságára. Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc idején politikailag óvatos volt: a forradalom valamennyi irányzatával szemben lojálisan viselkedett, elsősorban a Magyar Tudós Társaságot és az Egyetemi Könyvtárat igyekezett megóvni a különböző politikai mozgalmaktól. A magyar nyelvújítás terén szorosan együttműködött Kazinczy Ferenccel, ill. Bugát Pállal együtt vezető szerepet játszott a magyar orvosi szaknyelv kialakításában. A Kisfaludy Társaság nagy ünnepségsorozattal ünnepelte meg ötven éves írói jubileumát, a törvényhozás 1871-ben 4000 forint évi díjat rendelt el számára „nemzeti ajándékul”, hogy „egész erejét” a magyar irodalomtörténetnek szentelhesse. 

    Emlékezet

    Budán, a Vízivárosban született, a ma róla elnevezett utcában (a Toldy Ferenc utca 30. számú házban). A házat ötven éves írói ünnepe alkalmából, azaz még életében emléktáblával jelölték meg (Schulek Frigyes alkotása, 1871. nov. 12-én). Szülőházával szemben volt a budai főreáltanoda, amit 1920-ban neveztek el Toldy Ferencről (1934-től Toldy Ferenc Gimnázium). Élete utolsó éveit is szülőházában töltötte, ott is hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. A síremlék Huszár Adolf munkája (1879-ben), a sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Toldy Ferenc 1813-ban került Ceglédre, ott tanult meg magyarul. Tiszteletére, nevét vette fel a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, ekkor avatták fel az épületen domborműves emléktábláját is (Borsos Miklós alkotása). Szegeden, a Dóm téren is látható mellszobra (Bory Jenő munkája, 1930). Emlékére a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc-díjat alapított (egyetemi és főiskolai oktatók, kutatók, muzeológusok, általános és középiskolai tanárok irodalomtörténeti munkásságának elismerésére, 1981-ben). 

    Elismertség

    A Milánói Tudományos Akadémia tagja (1868).

    Elismerés

    Az MTA Nagyjutalma (1854, 1866). 

    Szerkesztés

    A Régi Magyar Nyelvemlékek szerkesztője (I–VI. köt. Döbrentei Gáborral, 1838–1846). A Magyar Történelmi Tár szerkesztője (1855–1878). A Magyar Orvosi Tár (Bugát Pállal, 1831–1832), a Tudománytár (1834–1835), a Figyelmező (1837–1840), az Athenaeum (Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihállyal, 1837–1843), a Magyar Tudós Társaság Évkönyvei (1840–1848), a Szépirodalmi Szemle (Erdélyi Jánossal, 1847), az Uj Magyar Museum szerkesztője (Pauler Tivadarral, 1850–1860). 

    Főbb művei

    F. m.: életében megjelent művei: Isocratis Paraenesis ad demonicun e greaco per Rudolphinum Agricolam. Adiecta translatione. (Pesth, 1822)
    A’ haramják. Dráma 5 felvonásban. Írta Schiller Friderik. Magyarrá átvivé Schedel Ferencz József. (Pest, 1823)
    Most vagy soha! Elbeszélés. (Aspasia, 1824 és külön: Pest, 1824)
    Aesthetikai levelek Vörösmarty Mihály epikus munkájiról. (Pest, 1827)
    Handbuch der ungrischen Poesie. I–II. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt és az életrajzokat írta. (Pest–Wien, 1827–1828)
    Blumenlese aus ungrischen Dichtern von Franz Toldy. (Pesth, 1828)
    Physiologia pulsus specimen inauguralis medicum. auctore Franciscus Josephus Schedel. (Pesth, 1829)
    Kisfaludy Károly élete. (Buda, 1832)
    A magyar helyesírás’ és szóragasztás főbb szabályai a Magyar Tudós Társaság’ különös használatára. Írta többekkel. Az előszót írta Döbrentei Gáborral. (Pest, 1832; 2. kiad. 1834; 3. kiad. 1838; 6. kiad. 1843; 8. jav. kiad. 1847; 10. jav. kiad. 1853)
    Magyar–deák és deák–magyar orvosi szókönyv az Orvosi Tár első két évéhez. Szerk. (Pest, 1833)
    Magyar és német zsebszótár. Közrebocsátá a Magyar Tudós Társaság. Szerk. Vörösmarty Mihállyal. (Buda, 1835–1838; 2. kiad. 1843)
    A’ dietetica elemei. Hallgatói számára kézirat helyett. D. Schedel Ferencz néven. (Pest, 1839)
    Az írói tulajdon philosophiai, jogi és literaturai szempontból, az azt tárgyazó külföldi törvények és vélemény egy magyar írói jogi törvényről. (Budapesti Szemle, 1840 és külön: Pest, 1840)
    A philosophiai elem a költészetben, különös tekintettel Kisfaludy Károly munkáiban. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1840/41. Buda, 1841)
    A műfordítás elveiről. Előadta D. Schedel Ferencz. (Buda, 1843)
    A magyar szókötés főbb szabályai a Magyar Tudós Társaság külön használatára. Összeáll., az előszót írta. (Pest, 1843)
    A’ magyar nyelv rendszere. Közrebocsátá a’ Magyar Tudós Társaság. Szerk., az előszót írta Schedel Ferencz. (Nemzeti Könyvtár. Pest, 1846; 2. kiad. 1847)
    T. F. irodalmi beszédei. Kiadta Bajza József. (Pozsony, 1847)
    József főherczeg nádor magyar academiai pártfogó emlékezete. Elmondotta D. Schedel Ferencz. (Buda, 1847)
    Emlékbeszéd Kis János felett. (Pest, 1848)
    Reguly Antal s a finn–magyar kérdés. (Pest, 1850)
    A magyar történeti költészet Zrínyi előtt. 1–2. (Denkschriften Philosophisch-historische Classe, 1850 és külön: Wien, 1850)
    A nemzeti irodalom ismeretének viszonyáról a nemzeti élethez és buzgó esdeklés a Nemzeti Könyvtár ügyében. (Új Magyar Múzeum, 1851)

     

    A magyar nemzeti irodalom története. I–II. köt. Monográfia. (Pest, 1851; 2. jav. kiad. 1852; 3. jav. kiad. 1873; 4. jav. kiad. 1878; németül: Pest, 1865; románul: Gherla, 1885)

     

    Akadémiai emlékszózat széki gr. Teleki Ferencz felett Toldy Ferencztől. (Pest, 1854)
    A magyar költészet története. I–II. köt. (Pest, 1854; 2. jav. kiad. 1867; 3. átd. kiad. 1876; németül: Geschichte der ungrischen Dichtung von den ältesten Zeiten bis auf Alexander Kisfaludy. Ford. Steinacker, Gustav. Pest, 1863)
    Emlékbeszéd gr. Teleki József magyar akadémiai elnök felett. (Pest, 1855)
    T. F. irodalmi arczképei és újabb beszédei. (Pest, 1856)
    Futó pillantás K. F. írói pályájára. (Akadémiai emlékkönyv K. F. születése évszázados ünnepéről. (Pest, 1859)
    Kazinczy Ferenc és kora. I–II. köt. (Pest, 1859–1860)
    Gróf Széchenyi István verse anyjához, gróf Festetich Juliánához és Sz. I. nekrológja T. F. által. (Uj Magyar Muzeum, 1860 és külön: Pest, 1860)
    T. F.-nek, a magyar nyelv és irodalom egyetemi ny. r. tanári székébe iktattásakor 1861. júl. 13-án tartott beszéde. (Pest, 1861)
    Emlékbeszéd Bajza József r. tag felett. (Pest, 1862)
    Február hatodika. Előjáték. Írta a Kisfaludy Társaság egy régi tagja [Toldy Ferenc]. (Pest, 1862)
    Az ó- s középkori magyar nemzeti irodalom története. I–II. köt. Egy kötetben. A magyar nemzeti irodalom története c. műve átd. kiadása. (3. jav. kiad. Pest, 1862)
    Toldy irodalomtörténete. A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig, rövid előadásban. (Pest, 1864–1865; 2. jav. kiad. 1868)
    Emlékbeszéd, melyet néhai Fejér György hittudor, a m. kir. egyetemi könyvtár egykori igazgatója felett T. F. tartott. (Buda, 1865)
    Tudománybeli lemaradásunk okai, s ezek tekintetéből akadémiánk feladása. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. I. köt. 5. Pest, 1868)
    Irodalomtörténeti olvasókönyv vonatkozással Toldy Magyar irodalomtörténetére. I–II. köt. (Pest, 1868–1869; 2. jav. kiad. 1876)
    Pillantás a most lefolyt válaszfelirati vitára Kisfaludy Sándor harminc év előtti közös ügyi indítványával. (Pest, 1869)
    Vissza van-e állítva negyvennyolc? Tekintettel Kossuth Lajos némely nyilatkozataira. (Pest, 1869)
    Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. I. köt. 9. Pest, 1869)
    Papok tüköre. A r. kath. egyház vakbuzgalmának történelmi emlékei. (Lipcse, 1870)
    Egy országos intézet veszedelmének nyílt és titkos, érdekes története. (Reform [folyóirat], 1870)
    Újabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. II. köt. 7. Pest, 1871)
    A magyar tudományegyetem első szüksége. T. F. beszéde, mellyel 1871. okt. 1-jén, a m. kir. tudományegyetemen rectori székét elfoglalta. (Buda, 1871)
    Mária Terézia. Emlékbeszéd, melyet a m. kir. tudományegyetemnek újjáalakítása XCII. évfordulóján, 1872. jún. 25-én, az MTA dísztermében T. F. tartott. (Buda, 1872)
    István főherczeg körútja. Garay János hátrahagyott költeménye. Bemutatta T. F. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1874)
    Az új magyar orthologia. Előadta T. F. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. IV. köt. 8. Bp., 1875).

     

    Toldy Ferenc összegyűjtött művei. I–VIII. köt. (Pest, Ráth Mór, 1868–1874). I–II.: Magyar államférfiak és írók. Életrajzi emlékek T. F.-től. (1868). III–IV. köt.: Magyar költők élete. (1870–1871). V–VI. köt.: T. F. irodalmi beszédei: Gyász- és emlékbeszédek. – Emlék- és vegyesbeszédek. (1872; 2. kiad. 1878; 3. kiad. 1888). VII. köt. Irodalmi arcképek és szakaszok. (1873; 2. kiad. 1878). VIII. köt. T. F. irodalmi berke. (1874).

     


    F. m.: modern kiadások: Szemelvények T. F. műveiből. Sajtó alá rend. Lengyel Dénes. (Magyar irodalmi ritkaságok. 61. Bp., 1942)
    Bajza József és T. F. levelezése. Sajtó alá rend. Oltványi Ambrus. (A magyar irodalomtörténet-írás forrásai. 9. – Fontes ad historiam litterariam Hungariae spectantes. Bp., 1969)
    A magyar helyesírás’ és szóragasztás főbb szabályai a Magyar Tudós Társaság’ különös használatára. Hasonmás kiad. Keresztury Dezső Százötven éve jelent meg a magyar helyesírás első szabályzata c. tanulmányával. (Bp., 1982)
    Irodalmi arczképek. Vál., szerk., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Lőkös István. (Magyar ritkaságok. Bp., 1985)
    Analecta monumentorum Hungariae historicorum literariorum maximum ineditae. Az 1860-ban csak krúdában készült, címlap nélküli, befejezetlen műve hasonmás kiadása. A cím T. F. fogalmazványa alapján. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Érszegi Géza. (Az MTA Könyvtára kiadványa. Bp., 1986)
    A magyar nemzeti irodalom története. A legrégibb időktől a jelenkorig, rövid előadásban. Szerk., összeáll., a szöveget gondozta Szalai Anna. (Bp., 1987)
    Kazinczy Ferenc és kora. Életrajzi emlék. Szerk., összeáll., a szöveget gondozta Szalai Anna. (Bp., 1987)
    A magyar költészet története. Az ősidőktől Kisfaludy Sándorig. Szerk., összeáll., a szöveget gondozta Szalai Anna. (Bp., 1987)
    Bartal György: A párthus és hunmagyar scythákról. A szerző rövid életrajzával kiadta T. F. Hasonmás kiad. (A magyar múlt eltitkolt évezredei. 5. Bp., 2001)
    A magyar nemzeti irodalom története. I–II. köt. Hasonmás kiad. (Amor librorum. Bp., 2010)
    Irodalmi arczképek. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
    Gaal György magyar népmesegyűjteménye. I–III. köt. Kiadta Kazinczy Gáborral. Egy kötetben. Hasonmás kiad. (Onga, 2013). 


    F. m.: szerk.: Czuczor Gergely: Aradi gyűlés. Hősköltemény 5 énekben. Kiadta barátja Toldy Ferencz. (Pest, 1828)
    A’ császárlyány vagy is Szilágyi Mihály’ és Hajmási László’ históriája. Tizenhatodik századbeli magyar költemény. – Die Kaisertochter. Ungrische Ballade aus dem sechzehnten Jahrhundert. Gróf Balassa Bálint’ átkával ’s Báró Amade László’ némelly dalaival. Régi kézírásokból kiadta Toldy Ferencz. (Magyar költői régiségek. Pest–Bécs, 1828)
    Kisfaludy Károly minden munkái. I–X. köt. Öszveszedte Toldy Ferencz. (Buda, 1831)
    Dayka Gábor versei. Öszveszedte Toldy Ferencz. (2. bővebb kiad. Buda, 1833)
    Kazinczy Ferencz eredeti munkái. I–V. köt. A’ Magyar Tudós Társaság megbízásából öszveszedte Bajza Józseffel. (Buda, 1836–1845)
    Kisfaludy Károly minden munkái. Szerk. és kiadta. (2. teljesebb kiad. Pest, 1843; 3. kiad. 1843; 4. kiad. K. K. életrajzával 1844)
    Kármán József írásai és Fanni hagyományai. Újra kiadta és a bevezetőt írta D. Schedel Ferenc. (Nemzeti Könyvtár. Pest, 1843; 2. kiad. 1846)
    Csokonai minden munkái. Számos kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bévezetve. Kiadta Schedel Ferencz. (Nemzeti Könyvtár. Pest, 1844)
    Vörösmarty Mihály minden munkái. Kiadták barátai, Bajza József és Schedel Ferencz. I–IX. köt. (Pest, 1845–1848)
    Kis János poetai munkái. Kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel, s életrajzzal kiadta Schedel Ferencz. (Nemzeti Könyvtár. Pest, 1846)
    Kisfaludy Sándor minden munkái. I–VI. köt. (Pest, 1847; Nemzeti Könyvtár. 2. kiad. 1848)
    Gaal György magyar népmesegyűjteménye. I–III. köt. Kiadta Kazinczy Gáborral. (Pest, 1850–1857)
    Galántai gr. Esterházy Miklós munkái. I–II. köt. Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával szerk. (Újabb Nemzeti Könyvtár. Pest, 1852)
    Gr. Zrínyi Miklós munkái. Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával szerk. Kazinczy Gáborral. (Újabb Nemzeti Könyvtár. Pest, 1853)
    Faludi Ferencz minden munkái. A szerző életrajzával kiadta T. F. (Újabb Nemzeti Könyvtár. Pest, 1853)
    Magyar chrestomathia. I–II. köt. A nagy gymnasiumok V. és VI. osztályai szükségeihez alkalmazva. A két kötet egybekötve. Vál., szerk. (Pest, 1853)
    Tizenhatodik századbeli magyar történetírók. Régi kiadások és kéziratok után szerk. (Újabb Nemzeti Könyvtár. Pest, 1854)
    Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Ugyanazon szentnek két kisebb prózai életével együtt kiadta régi codexekből és nyelvjegyzetekből T. F. (Pest, 1855)
    Immaculata. A régi magyar anyaszentegyház hét szent beszédben. Régi codexekből, részben nyomtatványokból nyelvjegyzetekkel kiadta T. F. (Pest, 1855)
    A magyar költészet kézikönyve. A mohácsi vésztől a legújabb időkig. – A magyar nyelv és irodalom kézikönyve. A mohácsi vésztől a legújabb időkig. – Az utóbbi három század kitűnőbb írói és költői életrajzokban és jellemző mutatványokban. I–II. köt. Kiadta T. F. (Pest, 1855–1857)
    Sárospataki magyar krónika. 1523–1616. Közli T. F. (Pest, 1856)
    Szilasy János philosophiai tanulmányai. Kiadta, a bevezetőt írta T. F. (Pest, 1856)
    Régi magyar passio rajzokkal. Adalékul a középkori magyar irodalom és rajzművészet ismeretéhez. Régi codexekből kiadta, nyelvjegyzetekkel ellátta T. F. (Pest, 1856)
    Tárkányi Béla József költeményei. A költő életrajzával kiadta T. F. (Pest, 1857)
    Bajza versei. A költő életrajzával kiadta T. F. (4. teljesb kiad. Pest, 1857)
    Nádor-codex. A pesti egyetemi könyvtár eredetiéből bevezetéssel és szótárral a cs. és kir. egyetem megbízásából kiadta T. F. (Buda, 1857)
    A debreczeni legendás könyv a Krisztina-legendával együtt. Régi codexekből kiadta és szótárakkal ellenőrizte T. F. (Pest, 1858)
    Régi magyar mesék, beszélyek és erkölcsiratok. Pesti Gábor aesopusi meséi, 1536. Kiadta T. F. (Magyar prózaírók a XVI. és a XVII. századból. Adalékul a magyar nyelvtörténet és régibb irodalmunk ismeretéhez. Pest, 1858)
    Kisfaludy Károly versei T. F. által. (Magyar remekírók. Gyémántkiadás 3. 5. kiad. Pest, 1858; Irodalmi Kincstár. 6. kiad. Pest, 1864)
    Magyar szentek legendái a carthausi névtelentől. Kiadta, a bevezetőt írta és nyelvjegyzetekkel ellátta T. F. (A Szent István Társaság kiadványa. Pest, 1859)
    Csokonai válogatott versei T. F. által. (Magyar remekírók. Gyémántkiadás 6. Pest, 1859)
    Kisfaludy Károly minden munkái K. K. életével. T. F. által. I–IV. köt. (5. öszves kiad. Pest, 1859–1860)
    Kölcsey Ferencz minden munkái T. F. által. I–VIII. köt. Négy kötetben. (A magyar nemzet classicus írói. 2. bőv. kiad. Pest, 1859–1861)
    Berzsenyi Dániel versei. A megrongált szöveget az eredeti kéziratok és kiadásokhoz egyengetve, kiadatlanokkal és életrajzzal bővítve, a költő örökösei megbízásából kiadta T. F. (Pest, 1860)
    Bartal György: A párthus és hunmagyar scythákról. A szerző rövid életrajzával kiadta T. F. (Pest, 1860)
    Kemény József: Történelmi és irodalmi kalászatok. Kiadta T. F. (Történelmi és irodalmi berek. 2. Pest, 1861)
    Zágoni Mikes Kelemen Törökországi levelei. Életrajzi közléssel kiadta T. F. (Pest, 1861)
    Bajza összegyűjtött munkái. I–VI. köt. (A magyar nemzet classicus írói. 2. bőv. kiad. Pest, 1861–1863)
    A magyar birodalom alaptörvényei. Az eredeti deák szöveg mellé magyar fordítással kiadta T. F. (Buda, 1861; 2. jav. kiad. 1866)
    Csokonai válogatott versei T. F. által. (Magyar remekírók. 6. Pest, 1862)
    Virág Benedek magyar századai. A Magyar Nemzeti Múzeum kézirataiból közli T. F. (A magyar nemzet classicus írói. 3. kiad. Pest, 1863)
    Kölcsey Ferencz versei T. F. által. (Magyar remekírók. 8. 4. kiad. Pest, 1863)
    Virág Benedek poetikai munkái T. F. által. (A magyar nemzet classicus írói. 3. teljesb kiad. Pest, 1863)
    Brutus János Mihály magyar királyi történetíró Magyar Históriája. 1490–1552. – Ioannis Michaelis Bruti Ungaricarum rerum libri qui exstant. 1490–1552. A szerző életével közli T. F., a befejezést közli Nagy Iván. I–III. köt. (Monumenta Hungariae Historica. – Magyar Történelmi Emlékek. Pest [Budapest], 1863–1876)
    Berzsenyi Dániel munkái. I–II. köt. Újra átnézett kiad. T. F. által. (Pest, 1864)
    Csokonai válogatott művei. Kéziratok s eredeti kiadások alapján T. F. által. I–III. köt. (Pest, 1864)
    Gyöngyösi István válogatott poetikai munkái. I–II. köt. Az eredeti kiadások alapján közli T. F. (Pest, 1864–1865)
    Verseghy Ferenc költeményei. Összeszedte T. F. (A magyar nemzet classicus írói. Pest, 1865)
    Bacsányi János költeményei válogatott prózai írásaival. Kiadta T. F. (A magyar nemzet classicus írói. Pest, 1865)
    Kis János poetikai munkái. Kiadta T. F. (Pest, 1865)
    Szentjóbi Szabó László költői munkái. Összeszedte T. F. (Pest, 1865)
    Baranyai Decsi János Magyar Históriája. 1592–1598. – Ioannis Decivi Barovii Commentariorum de rebus Ungaricis. 1592–1598. A szerző életével közli T. F. (Monumenta Hungariae Historica. – Magyar Történelmi Emlékek. Pest, 1866)
    A régi magyar nyelvészek Erdősítől Tsétsiig. Az MTA megbízásából kiadta T. F. (Pest, 1866)
    Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. I–IV. köt. Kiadta T. F. (Pest, 1870–1871)
    Kisfaludy Károly minden munkái. I–IV. köt. Kiadta T. F. (6. öszves kiad. Pest, 1872)
    Kazinczy Ferencz utazásai. Kiadta, az előszót írta Bajza Józseffel. (Új kiad. Pest, 1873; A magyar nemzet családi könyvtára. 28. Bp., 1885)
    Csokonai válogatott versei. (Magyar Remekírók. Gyémántkiadás. 2. kiad. Bp., 1875)
    Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei. I–II. köt. Kiadta, a bevezetőt írta T. F. (Magyar Remekírók. Gyémántkiadás. Pest [Budapest], 1875–1878)
    Kisfaludy Károly versei. (Magyar Remekírók. Gyémántkiadás. Bp., 1878)
    Kisfaludy Károly versei. Életrajzával kiadta T. F. (Olcsó Könyvtár. 7. kiad. Bp., 1880; 8. kiad. 1908)
    Kölcsey Ferencz versei. Életrajzával kiadta T. F. (Olcsó Könyvtár. 5. kiad. Bp., 1880; 6. kiad. 1910)
    Kölcsey Ferencz minden munkái. (3. bőv. kiad. Bp., 1886–1887)
    A Jordánszky-kódex bibliafordítása. Sajtó alá rend. T. F. hagyatéka alapján Volf György. A kiegészítést és az előszót írta Volf György. (Régi magyar nyelvemlékek. 5. Bp., 1888; 2. kiad. Bp., 1913)
    Kölcsey Ferencz versei. Kiadta, a bevezetőt írta T. F. (Magyar Remekírók. Gyémántkiadás. és Irodalmi Kincstár. 5. kiad. Bp., 1889)
    Berzsenyi Dániel versei. Életrajzával kiadta T. F. (Olcsó Könyvtár. 7. kiad. Bp., 1901). 

    Irodalom

    Irod.: T. F. félszázados irodalmi munkássága. 1821–1871. Könyvészetileg rendezte Greguss Ágost. (Pest, 1871)
    Greguss Ágost: T. F. emlékezete. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1876)
    Szabó Károly: T. F. emlékezete. (Századok, 1876)
    Gyulai Pál: Emlékbeszéd T. F. fölött. (MTA Évkönyvei. Bp., 1877; Gy. P.: Emlékbeszédek. Bp., 1879)
    Zólyomi Lajos: T. F. életrajza. (Magyar Halikon. 1. Pozsony, 1883)
    Kunfi Zsigmond: T. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903 és külön: Bp., 1903)
    Fóris Miklós: T. F. (Zilah, 1906)
    Emléklapok T. F. születése századik évfordulójának emlékére. (Bp., 1906)
    Kuncz Aladár: T. F. Monográfia. (Bp., 1907)
    Schuschnyi Henrik: T. F., mint orvosi író. (Beöthy Zsolt Emlékkönyv. Bp., 1908)
    Riedl Frigyes: Három jellemzés: T. F., Greguss Ágost, Katona Lajos. (Bp., 1912; Olcsó Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1920?)
    Császár Elemér: T. F. kritikai munkássága. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
    Schuschnyi Henrik: T. F. és Goethe. (Irodalomtörténet, 1919)
    Négyesy László: T. F. Halálának félszázados fordulóján. N. L. megnyitóbeszéde az Irodalomtörténeti Társaságnak 1925. dec. 5-én tartott ülésén. (Irodalomtörténet, 1926)
    Gál János: Beöthy Zsolt tanárvizsgálati dolgozata és T. F. bírálata. (Irodalomtörténet, 1929)
    T. F. levelei Szász Károlyhoz. Közli Szász Károly. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930)
    Tímár Kálmán: T. F. és Haynald Lajos. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931)
    Molnár József: T. F. levele Édouard Sayous-hoz a Bibliothéque Nationale-ban. (Debreceni Szemle, 1932)
    Földessy Gyula: T. F. látogatása Goethénél. (F. Gy.: Tanulmányok és élmények az irodalomtörténet, az esztétika és filozófia köréből. Bp., 1934)
    Oláh Sára: T. F. kritikusi munkássága. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1936)
    Lipót Bertalan: T. F. az eposzról. (Irodalomtörténet, 1940)
    Kozocsa Sándor: T. F. pályakezdete. (Irodalomtörténet, 1941)
    Szeghalmi Elemér: A százötvenéves T. F. (Vigilia, 1955)
    Holovics Flórián: T. F. címlapnélküli könyvének címlapja. (Magyar Könyvszemle, 1956)
    Tóth András: A pesti egyetemi könyvtár a modern fejlődés útján. T. F. igazgatásának első évei. 1843–1849. – Die Universitätsbibliothek von Pest auf dem Wege moderner Entwicklung. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1956)
    Csatkai Endre: Vörösmarty és T. F. körlevele Sopron tanácsa előtt, 1836-ban. (Soproni Szemle, 1958)
    Berczik Árpád: Ferenc Toldy, Begründer der wissenschaftlichen ungarischen Literaturgeschichte. (Acta Litteraria, 1961)
    Csillag István: Toldy (Schedel) Ferenc. (Orvosi Hetilap, 1965. 32.)
    Antall József: T. F. két arca. A diétetika és az irodalomtörténet tanára. (Természettudományi Közlöny, 1966)
    Fried István: T. F. Gamauf Teofilról. (Soproni Szemle, 1967)
    Tóth András: T. F. és tudományos közéletünk. 1849–1860. Adalékok az abszolutizmus korának művelődéstörténetéhez. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. V. köt. Bp., 1971)
    Sipka Sándor: T. F. irodalomtörténeti művei a gimnáziumi oktatásban. (Magyar Pedagógia, 1976)
    Varga József Sándor: Zu Schillers Bild bei den ungarischen Romantikern. Die Korrespondenz zwischen József Bajza und Ferenc Toldy. (Német filológiai tanulmányok, 1977)
    Fenyő István: Egy folyóirat irodalma. Szépirodalom Bajza József, T. F. és Vörösmarty Mihály Athenaeum c. folyóiratában. (Vigilia, 1979)
    Antall József–Kapronczay Károly: T. F., az orvos. (Orvostörténeti Közlemények, 1979 és Orvosi Hetilap, 1981. 34.)
    Fenyő István: T. F. irodalomtörténeti szintézisei. – Tóth András: T. F., a hagyományőrző és tudományszervező. (Irodalomtörténet, 1980)
    Hídvégi Lajos: T. F. és Cegléd. (Honismeret, 1984)
    T. F. ceglédi iskolaéveiről. (Orvosi Hetilap, 1984. 36.)
    Kovássy Zoltán: T. F. tanítványa emlékeiben. (Honismeret, 1985)
    Wéber Antal: T. F. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1986)
    Valkó Arisztid: T. F. javaslata könyvtárügyben. (Magyar Könyvszemle, 1986)
    Zentai Mária: T. F. nézetei a balladáról az 1820-as években. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
    Korompay H. János: T. F. kritikai munkássága az 1840-es években. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993)
    Oltványi Ambrus: T. F. világnézete, társadalmi-politikai állásfoglalása és ennek összefüggése irodalmi elveivel 1848-ig. (O. A.: A szellem szenvedélye: Tanulmányok, cikkek, bírálatok. Bp., 1995)
    Dávidházi Péter: „Iszonyodnám enmagam előtt.” Egy írói Oidipusz-komplexus drámája. (Holmi, 1995)
    Dávidházi Péter: Az apai név öröksége. Toldy és a nemzeti tudomány önmeghatározása. – Dávidházi Péter: „Igyekezzék magáévá tenni!” A magyar nyelv elsajátítása mint szerelmi hódítás T. F. ifjúkorában. (2000 [folyóirat], 1996)
    Dávidházi Péter: Egy szerzői név kiválasztása a reformkorban. Franz Karl Joseph Schedeltől Toldy Ferencig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
    Kutasi Zsuzsanna: T. F. tudományszervező tevékenysége, különös tekintettel a könyvtárügyre. Szakdolgozat. (Bp., ELTE BTK, 2000)
    Mázi Béla: A T. F.-hagyaték. (Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Szerk. Fekete Gézáné. Bp., 2001)
    Milbacher Róbert: D. Schedel [Toldy] Ferenc úr hagyományai, avagy a filológia dicsősége és bukása képekben. (A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról. Szerk. Z. Kovács Zoltán és Milbacher Róbert. Bp.–Szeged, 2001)
    Burján Mónika: T. F. helye a magyar fordításelméleti gondolkodás történetében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2001)
    Kapronczay Károly: T. F. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 2001. 20.)
    Pajkossy Gábor: T. F. pályaképéhez. (Magyarhontól az újvilágig. Emlékkönyv Urbán Aladár ötvenéves tanári jubileumára. Szerk. Erdődy Gábor és Hermann Róbert. Bp., 2002)
    Dávidházi Péter: Kétségben apokalipszis és feltámadás között. A nemzethalál vörösmartys látomása Toldy irodalomtörténetében. (Alföld, 2002)
    Dávidházi Péter: „A múlt, hatalmunknak egyik eleme”. Az irodalomtörténet használata Toldy jeligéje óta. (Irodalomtörténet, 2002)
    Dávidházi Péter: Sina ira et studio. T. F. és a tacitusi eszmény meghonosítása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2002)
    Dávidházi Péter: Epika és történetírás közös forrásvidékén. T. F. és a hazai annales-hagyomány. (A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Szerk. Rákai Orsolya és Z. Kovács Zoltán. Szeged, 2003)
    Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. T. F. és a magyar irodalomtörténet. Monográfia. (Irodalomtudomány és kritika. Bp., 2004)
    S. Varga Pál: A nemzeti irodalom eredetközösségi koncepciója: T. F. (Literatura, 2004)
    Dávidházi Péter: „Saját forrásvizsgálaton alapszanak.” Toldy és a filológiai ellenőrzés hermeneutikája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2004)
    Pusztai Ferenc: Nyelvtörténet T. F. irodalomtörténetében. – S. Varga Pál: T. F. a népköltészet és a műköltészet viszonyáról. – Fórizs Gergely: Néhány gondolat T. F. irodalomtörténészi örökségéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2006)
    Dávidházi Péter: A tudós életideje. D. P. megnyitó beszéde T. F. bicentenáriumi emlékülésén. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2006)
    Kapronczay Károly: Medicina és irodalom. T. F. munkássága. (Lege Artis Medicinae, 2006)
    Török Csilla: T. F. könyvtárosi munkássága. (Bp., ELTE BTK, 2007)
    Orbán László: T. F.: Valami Kazinczy Ferenc életéhez. Kazinczy Gábor elbeszélése után. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2007)
    Hász-Fehér Katalin: Arany János széljegyzetei T. F. munkájában. Mutatvány az Arany kritikai kiadás készülő kötetéből. (Aranyozás. Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára. Szerk. Fórizs Gergely. Bp., 2009)
    Nótári Tamás: Törekvések a szellemi alkotások jogi védelmének megalkotására Magyarországon T. F. munkásságának tükrében. (Jogelméleti Szemle, 2009)
    Bíró-Balogh Tamás: T. F. „legfontosabb” levele Tárkányi Bélához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2011)
    Voigt Vilmos: T. F. tizenöt magyar népdala. (Doromb. Közköltészeti tanulmányok. Szerk. Csörsz Rumen István. Bp., 2012)
    Dávidházi Péter: Éjszaka fölriadni. Toldy jegyzete, Heidegger és az irodalomtörténeti hivatás. (Irodalomismeret, 2012)
    Dávidházi Péter: Egykori honoráriumunk. T. F. és Arany János ismeretlen levélváltása. (Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára. Szerk. Bednanics Gábor, Hansági Ágnes, Vaderna Gábor. Bp., 2013)
    Gere Zsolt: Fejlődéstani koncepciók. T. F. és Gyulai Pál. (Irodalomtörténeti füzetek. 174. G. Zs.: Szebb idők. Vörösmarty epikus korszakának rétegei. Bp., 2013)
    Margócsy István: „Eszmék a’ magyar verstan átalakításához.” T. F. verselméletéről. (M. I. válogatott munkái. M. I.: „…A férfikor nyarában…” Tanulmányok a XIX. és a XX. századi magyar irodalomról. Pozsony, 2013).

     


    Irod.: Danielik József–Ferenczy Jakab: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. (Bp., 1990)
    Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések. 1772–1849. (Bp., 1998). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu