Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aszlányi Károly
    Kempelen Farkas, nemes
    Kempelen úr masinája
    Néma eskü
    A rézmetsző családja

    Varga Jenő [Jevgenyij]

    közgazdász, gazdaságpolitikus

    Weiss


    Született: 1879. november 6. Nagytétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1964. október 8. Moszkva, Szovjtunió

    Család

    Apja tanító volt. Leánya: Varga Edit (1917–2006) Állami Díjas vegyészmérnök, a Kőbányai Gyógyszerárugyár ig.-ja.

    Iskola

    Pék segédlevelet szerzett, keresk. akad.-t végzett. A bp.-i tudományegyetemen (1902–1906, 1907–1909), a berlini és a párizsi egyetemen tanult (1906-1907), Bp.-en filozófiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1909). Az MTA tagja (t.: 1955. máj. 28.).

    Életút

    Bp.-en péksegéd (1902-ig), majd tanulmányai befejezése után reálisk. tanár (1909–1912), a bp.-i Vas u.-i keresk. isk. r. tanára (1912–1918). Az MSZDP tagja (1906-tól), a Népszava közgazdasági rovatvezetője (1907–1918), egyúttal az Orsz. Közélelmezési Hiv. munkatársa (1917–1918); az őszirózsás forradalom után a Károlyi-kormány ny. r. tanárrá nevezte ki (a bp.-i tudományegyetemen: 1918. okt.). Az MSZDP balszárnyának egyik vezetője (1918-tól), a Tanácsköztársaság idején pénzügyi népbiztosként (1919. márc. 21.–1919. ápr. 3.), a szociális termelés egyik népbiztosaként (1919. ápr. 3.–jún. 24.), majd a Népgazdasági Tanács elnökségének tagjaként, ill. a Tanács I. (Ált. Gazdasági) Főoszt. vezetőjeként (népbiztosi rangban, 1919. jún. 24.–1919. aug. 1.), a gazdaságpolitika egyik irányítója. – A proletárdiktatúra bukása után emigrált, Bécsben, Berlinben, majd a SZU-ban élt (1919. aug.–1920). A SZU-ban a Komintern munkatársa, közgazdász szakértője (1920–1947) és a Komintern VB póttagja (1928-tól). A SZU Tud. Akad. moszkvai Világgazdasági és Világpolitikai Int. alapító vezetője (1927–1947). – Tud. pályafutásának kezdetén a m. gazdasági és politikai helyzet elemzésével, pénzelméleti kérdésekkel fogl.; írásai igen nagy feltűnést keltettek. A kartellek és a világpiaci áralakulás összefüggéseit vizsgálta, elsők között mutatta ki a mo.-i kartellek személyi összefonódásait. Mo.-ról való távozása után elemző munkát írt a Tanácsköztársaság gazdasági tapasztalatairól, ill. elsősorban a tőkés világgazdasági rendszert kutatta. Nevéhez fűződik a SZU Tud. Akad. Világgazdasági és Világpolitikai Intézetének megszervezése, amely irányítása alatt a világpolitikai összefüggéseket kutató intézetek közül az egyik legjelentősebbé vált (elemzéseit a nemzetközi gazdasági életben rendszeresen figyelembe vették). A II. vh. után szakértőként részt vett a mo.-i gazdasági stabilizációban, meghatározó szerepet játszott a forint megteremtésében (1946). Közgazdasági munkásságának m. vonatkozású része a mo.-i tőkés fejlődés sajátosságait mutatta be, vizsgálta az állam szerepét a modern kapitalizmusban és bekapcsolódott a konjunktúrakutatásba is. Számos gazdaságtörténeti művet is írt. Álnevei: Balog István, Schuster Eugen. – Róla nevezték el a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolát és Szakiskolát (1964-től, 1021 Vörösmarty u. 20.). Emléktábláját Budafokon helyezték el (a rendszerváltás idején eltávolították), ill. az ő nevét viselte Budafokon a Városháza előtti Varga Jenő-tér (ma: Városház tér). – Az Archimedes Szabadkőműves Páholy tagja (1911). – A SZU Tud. Akad. (r.: 1939), az NDK Tud. Akad. tagja (külső: 1962). A Mo.-i Pszichoanalitikai Egyesület tagja (1918–1919). – Lenin-rend (1959), Lenin-díj (1963).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar kartellek. (Bp., 1912; 2. kiad. 1956)
    Az ipartelepülés és Magyarország iparosodásának problémái. (Bp., 1912)
    A világháború gazdasági következményei. (Bp., 1915)
    Olaszország. (Bp., 1915)
    Az imperializmus gazdasági bírálata. (Bp., 1916)
    A pénz uralma a békében, bukása a háborúban. (Bp., 1918)
    Földosztás és földreform Magyarországon. (Bp., 1919)
    Die wirtschaftspolitischen Probleme der proletarischen Diktatur. (Wien, 1921)
    A világgazdaság mai helyzete. Balog István álnéven Garai Jánossal. (Bp., 1934)
    The Great Crisis and Its Political Consequences. (London, 1935)
    A földbirtokreform és a közélet demokratizálása. (Bp., 1945)
    A tőkés gazdaság a második világháború után. (Bp., 1947)
    Az imperializmus gazdaságának és politikájának fő kérdései a második világháború után. (Bp., 1954; 2. kiad. 1958)
    A magyar kartellek. Honnan származnak a milliók? (Bp., 1956)
    A XX. század kapitalizmusa. (Bp., 1962)
    A jelenkori kapitalizmus és a gazdasági válságok. V. J. vál. művei. (Bp., 1964)
    Tanulmányok a kapitalizmus politikai gazdaságtanának problémáiról. (Bp., 1965)
    A proletárdiktatúra gazdaságpolitikája. Vál. írások. 1912–1922. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1976)
    Wirtschaft und Wortschaftspolitik. Vierteljahrsberichte. 1922–1939. I–V. (West Berlin, 1977)
    A nagy válság. Vál. írások. 1924–1943. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1978)
    A tőkés gazdaság a II. világháború után. Vál. írások. 1945–1954. Szerk. Böröczfy Ferenc. (Bp., 1981).

    Irodalom

    Irod.: Friss István: V. J. (Közgazdasági Szemle 1964)
    Gönczöl György: V. J. (Magyar Tudomány 1965)
    Szabó Éva: V. J. a magyar népi demokrácia gazdasági kérdéseiről. 1945–1948. (Párttörténeti Közlemények, 1967)
    Bieber Ilona: Adalékok V. J. hozzájárulásáról az állammonopolista kapitalizmus elméletéhez. (Politikai Főiskola Közleményei, 1975)
    Polesszkij, A.: V. J. öröksége. (Társadalmi Szemle, 1975)
    Várnai András: V. J. pályakezdése. (A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Bp., 1977)
    Gönczöl György: A háború az imperializmus politikai gazdaságtanában. – Szigeti Endre–Solt Katalin: 100 éve született V. J. (Közgazdasági Szemle, 1979)
    V. J. műveinek bibliográfiája. Összeáll. Mihalik István, Solt Katalin. (Bp., 1979)
    Falusné Szikra Katalin: 100 éve született V. J. (Magyar Tudomány, 1980)
    Halm Tamás: Tudományos emlékülés V. J. születése 100. évfordulójának tiszteletére. (Közgazdasági Szemle, 1980)
    Mihalik István: V. J., a szovjet gazdaság és a szocializmus politikai gazdaságtanának egyes kérdéseiről az 1920-as–1930-as években. (Gazdaság, 1980)
    Solt Katalin: Tudományos emlékülés V. J. születésének 100. évfordulójára. (Párttörténeti Közlemények, 1980)
    Solt Katalin: V. J. pénzelméleti munkásságáról. (Pénzügyi Szemle, 1980)
    Solt Katalin: A „második reformnemzedék” közgazdasági nézetei. 1890–1918. (Bp., 1990)
    Duda, Gerhard: Jenő Varga und die Geschichte des Instituts für Weltwirtschaft und Weltpolitik in Moskau. 1921–1970. (Berlin, 1994)
    Tögel, Christfried: V. J., a pszichoanalízis, a Tanácsköztársaság és a sztálinizmus. (Thalassa, 2000)
    Magyar közgazdasági klasszikusok. Szerk. Bekker Zsuzsa. (Bp., 2001).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu