Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Vikár Béla

    etnográfus, népzenekutató, műfordító


    Született: 1859. április 1. Hetes, Somogy vármegye
    Meghalt: 1945. szeptember 22. Dunavecse, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

    Iskola

    A bp.-i tudományegyetemen nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat folytatott (1877–1884), az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.).

    Életút

    Szülőföldjén már ifjúkorában gyorsírással jegyezte a helyi parasztközösség dalait, meséit. Bp.-i tanulmányai idején, az 1880-as években határozta el, hogy a finn eposzt, a Kalevalát m. nyelvre fordítja. Első finno.-i tanlmányútján (1889) tökéletesítette finn nyelvtudását, s a finn népi eposszal kapcsolatos folklorisztikai anyagot is gyűjtött. Nem sokkal később, egy pesti műszerésznél megismerkedett az Edison-féle fonográffal, s az egész világot megelőzve fonográffal kezdett néprajzi, elsősorban népzenei anyagot rögzíteni (először 1896 őszén, Mezőcsáton kezdte meg a viaszhengerre való rögzítést, 1900-ban a párizs világkiállítás egyik szenzációja lett a ~-féle népzenei hangfelvétel). Fonográfhengereken őrzött felvételeit Bartók Béla jegyezte le. Számos kutatóúton járt még Finno.-ba, ezeken több száz néprajzi tárgyat gyűjtött, ebből alakult meg a Néprajzi Múz. finn gyűjteménye. Kalevala-fordítását végül is az MTA adta ki (1909), időközben a finn és az észt mellett elsajátított a grúz nyelvet is, olyannyira, hogy Rusztaveli nemzeti eposzát is m. nyelvre tolmácsolta (1917). Néprajzi és nyelvi munkákon kívül a gyorsírás elméletével, annak fejlődésével is fogl. Viaszhengereit a Néprajzi Múz. Népzenei Gyűjteménye, gyorsírással készült jegyzeteit az MTA Kézirattára, a Gergely Pál által gyorsírásból gépírásba áttett szövegeit az MTA Zenetud. Int.-e őrzi. Álneve: Tatár Péter. – A M. Néprajzi Társaság főtitkára (1896–1897). Az általa alapított La Fontaine Társaság elnöke (1920-tól). Az Alföldi M. Közműv. Egyesület társelnöke. A Finn Irodalmi Társaság és a Finnugor Társaság l. tagja (1908-tól). – Az Ogy.-i Gyorsíró Iroda munkatársa, vezetője (1889–1921). A Bp., ill. Orsz. M. Gyorsíró Egyesület alelnöke (1892–1893), elnöke (1893–1894, 1904–1913). A Könyves Kálmán Szabadkőműves Páholy tagja (1894-től). – A Gyorsírászati Lapok (1886–1893, 1903–1909), az Élet c. folyóirat (1892-től), a bp.-i West–Östliche Rundschau (1894–1898), az Országgyűlési Könyvtár (Téglás Gézával, 1903-tól) és a Turán c. folyóiratok szerkesztője (1917-től).

    Főbb művei

    F. m.: Gáti István stenographiája, kapcsolatban a modern stenographiával. (Bp., 1890)
    Kalevalai tanulmányok. (Bp., 1901)
    Virágmesék. Összegyűjtötte. (Székelyudvarhely, 1903)
    Somogy megye népköltése. (Bp., 1905)
    A regős ének. (Bp., 1907)
    A magyar népköltés remekei. I–II. Szerk. (Bp., 1907)
    Krohn, J.: Kullervo énekei. Ford. (Bp., 1908)
    A Kalevala. Ford. (Bp., 1909)
    Petőfi az északi népeknél. (Bp., 1911)
    A székely népköltésről. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1912. jan. 8.; Akadémiai Értesítő, 1912)
    Tábortüzek. Műfordítások. (Bp., 1915)
    Rusztaveli: A párducbőrös lovag. Ford. (Bp., 1917)
    Hommage à Petőfi. (Bp., 1923)
    A magyarság eredete. (A mai Magyarország. Bp., 1925; német és francia nyelven is)
    Gyorsírói emlékeimből. (Bp., 1931)
    Magyarázatok a Kalevalához. (Bp., 1935).

    Irodalom

    Irod.: Varró István: A hetvenéves V. B. (Századunk, 1929)
    Rónay Márta: Négyszemközt V. B.-val. (Literatura, 1931)
    Balassa József: V. B. (Magyar Nyelvőr, 1934)
    Ernst Jenő: V. B. élete, kora és gyorsírástörténeti szerepe. (Bp., 1941)
    Korompay Bertalan: V. B. (Ethnographia, 1945)
    Gombos László: V. B. (Magyar Nyelvőr, 1946)
    Korompay Bertalan: V. B. (Nyelvtudományi Közlemények, 1959)
    Volly István: Somogyi „Kalevala”. V. B. Somogyban. (Kaposvár, 1959)
    Kodály Zoltán: Emlékezés V. B.-ra. (K. Z.: Visszatekintés. II. Bp., 1964)
    Takáts Gyula: A Kalevala és V. B. (Kortárs, 1966; T. Gy.: Egy kertre emlékezve. Bp., 1971)
    Együd Árpád: V. B. és a somogyi népköltészet gyűjtése. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980)
    V. B. nyomában. Szerk. Laczkó András. (Kaposvár, 1984)
    Kiss Antal: Ô maga út volt. (Napjaink, 1984)
    Laczkó András: V. B. a La Fontaine Társaságban. (Új Írás, 1989)
    Csepregi Márta: „Válogatok vers javábul, gyönyörű dalokat gyújtok.” A Kalevala magyar fordításairól. (Holmi, 1993)
    Lak István: 50 éve halt meg V. B. (Vakok Világa, 1995)
    Sebő Ferenc: Mikor is volt 1896? V. B. népdalgyűjteményének datálási problémái. (Iskolakultúra, 1995)
    Bán Ervin: V. B. emlékére. (Kláris, 1996)
    Olsvai Imre: V. B. népzenegyűjtésének és Kalevala-fordításának hatása Bartók Béla, Kodály Zoltán és József Attila művészetére. (Néprajzi Értesítő, 1997)
    Terbócs Attila: V. B.-bibliográfia. (Bp., 1999)
    Péter László: V. B. Szőregen. (P. L.: Az ezeréves Szőreg. Szeged-Szőreg, 2001)
    Fehérvári Győző: Magyar Kalevalák. (Kortárs, 2002)
    Ifj. Kodolányi János: V. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu