Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Viszota Gyula

    irodalomtörténész, művelődéstörténész, nyelvész


    Született: 1871. február 5. Ercsi, Fejér vármegye
    Meghalt: 1947. január 11. Budapest
    Temetés: 1947. január 14. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Régi katolikus családból származott, legelső ismert ősük Viszoki (= Viszota) Antal budai bosnyák ferences szerzetes, az 1700-as évek közepétől a Viszoki család már Ercsiben élt. Nagyapja: Viszota Jakab kántortanító. Sz: Viszota Gyula (1841–1905) kántortanító, Piazzalonga Lujza (1852–1892). Anyja valószínűleg az ercsi templomot építő olasz építőmesterek leszármazotta. Testvére: Viszota Alajos (1872. nov. 24. Ercsi–1938. okt. 18. Székesfehérvár. Temetés: 1938. okt. 20. Székesfehérvár, Szentháromság Temető) r. k. pap, apostoli protonotárius, székesfehérvári székeskáptalani éneklőkanonok, c. ercsi plébános, Prohászka Ottokár titkára.

     

    F: 1. Patacsics Irma (†1942. jún. 12. Bp. Temetés: 1942. jún. 14. Kerepesi út). Özvegy. 2. Geidl Ilona. Fia: Viszota Gyula; leánya: Viszota Irma, Szentgyörgyi (Schöffer) Ede dr. (1888. febr. 16. Bégaszentgyörgy, Torontál vm.–1956. dec. 15. Budapest. Temetés: 1956. dec. 22. Kerepesi út) magyar–német szakos középiskolai tanár, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium r. tanára, igazgatóhelyettese. 

    Iskola

    Középiskoláit Székesfehérvárott és Budapesten végezte, a budapesti II. kerületi királyi főgimnáziumban éretts. (1888), budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1892) és magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1895), az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1932. máj. 6.). 

    Életút

    A soproni állami főreáliskola h. (1893–1901), a budapesti VI. kerületi állami főgimnázium r. tanára (1901–1907), az általa megszervezett budapesti X. kerületi kőbányai főgimnázium r. tanára és igazgatója (1907–1917). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Középiskolai Ügyosztályának vezetője (c. tankerületi főigazgatói rangban (1917–1918). Az MTA Széchenyi Bizottsága előadója (1913–1944). 



    Újkori, elsősorban 19. századi magyar történelemmel, a reformkor kultúr- és művelődéstörténetével, a Magyar Tudós Társaság (= Magyar Tudományos Akadémia, MTA) első éveinek történetével, megalapításának körülményeivel foglalkozott. Alapvető jelentőségűek a gr. Széchenyi István (1791–1860) életére és munkásságára vonatkozó művei és forrásközlései. Sajtó alá rendezte és kiadta Széchenyi naplóit, addig ismeretlen dokumentumok alapján monográfiát írt Széchenyi és Kossuth hírlapi vitájáról, ill. összeállította az MTA Széchenyi-múzeumának katalógusát. Széchenyi munkásságán kívül kortársai, mindenekelőtt Kossuth Lajos (1802–1894), ill. br. Eötvös József és Vörösmarty Mihály tevékenységét is vizsgálta, több értékes nyelvtörténeti dolgozatot is jegyzett. 

    Emlékezet

    A soproni főreáliskola r. tanáraként kezdett el foglalkozni Széchenyi soproni emlékezetével, emlékhelyeivel, majd élete végéig Széchenyi munkásságának kutatója lett. Az MTA megbízásából rendezte az MTA tulajdonában lévő Széchenyi kéziratokat – ekkor fedezte fel Széchenyi Garat c. munkáját! Gr. Klebelsberg Kuno bízta meg Széchenyi naplóinak kiadásával: Széchenyi 28 kötetes, kézzel írott naplóját 6 kötetbe rendezte, s a több ezer nyomtatott oldalas kéziratot tanulmányaival is kiegészítette (1925–1939 között). Széchenyi német nyelvű kézírását betűhíven másolta le, így ő lett az elsőszámú Széchenyi kutató. Széchenyi kézírását is tanulmányozta, elsők között jött rá az írás, a lelki állapot és az egyén gondolatvilágának összefüggéseire, ez segítette megérteni Széchenyi később kialakult súlyos betegségét is.

     

    Ercsin született, a valószínűleg bosnyák eredetű család első képviselői még Viszoki néven ismertek. Déd- és nagyszülei Ercsi településen voltak kántortanítók, nagyapja, Viszota Jakab 1879-ig; édesapja, id. Viszota Gyula 1899-ig állt a helyi iskola élén. Viszota Gyula szülőháza a régi Iskola utcában (ma: Fő utca 31.) a helyi kántortanítók lakása volt. Szülei az ercsi temetőben nyugszanak. Középiskoláit Székesfehérvárott, a ciszterci rend gimnáziumában végezte, tanulmányai utolsó évében Budapestre költözött, a II. kerületi főgimnáziumban érettségizett. Első írása, egyetemi doktori dolgozata, Széchy Máriával, a „murányi Vénusszal” foglalkozott, később érdeklődése a reformkor küzdelmei felé fordult. A soproni főreáliskola tanáraként Széchenyi soproni emlékezetével foglalkozott, s ezt követően, élete végéig, elsősorban gr. Széchenyi István és kortársai életművét tanulmányozta. Tudományos munkássága mellett, Budapesten, Kőbányán, megszervezte a X. kerületi állami gimnáziumot, ahol tíz évig igazgatóként is tevékenykedett, utóbb megbízták a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) középiskolai ügyosztályának vezetésével. Széchenyivel kapcsolatos kutatásai miatt idővel a Magyar Tudományos Akadémia „hivatalos” történetírója lett, az 1925. évi akadémiai centenáriumi ünnepségek egyik szervezője, a százéves Tudós Társaság történetének megírója. Budapesten élt és tevékenykedett, a Lipótvárosban lakott (V. kerület Arany János utca 1.).

     

    Még megélte testvére, felesége és fia halálát is. Aztán, 1945. jan.-ban, a budapesti ostrom idején, egy bombatámadásban harminc ember közül 27-en meghaltak, köztük egyetlen életben maradt gyermeke, leánya is. Az idős tudóst harmadmagával ásták ki a romok alól… Még néhány évig dolgozott, utolsó munkája, Széchenyi Önismeret c. írásának sajtó alá rendezése volt. Budapesten, munkája közben érte a halál, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). 

    Elismertség

    A Szent István Akadémia r. (1916–1942) és t. tagja (1942–1947); a III. Osztály elnöke (1933–1935), az Akadémia másodelnöke (1936–1940).

     

    A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke. Az Országos és a Katolikus Középiskolai Tanáregyesület és a Testnevelőtanárok Országos Egyesülete t. tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: Széchy Mária a drámai költészetben. Egy. doktori értek. (Bp., 1892)
    Kisfaludy Károly „Murány ostromának” forrása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1898)
    Fessler Ignác Aurél hatása Kisfaludy Károlyra. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1900 és külön, egy kötetben: Bp., 1900)
    Egykorú tudósítások az Akadémia megalapításáról. (Akadémiai Értesítő, 1901)
    Gr. Széchenyi István és Sopron vármegye. (Budapesti Szemle, 1902 és külön: Bp., 1903)
    Dobozi Mihály és hitvese történetének költői feldolgozása. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
    A Kelet népe történetéhez. (Budapesti Szemle, 1903 és külön: Bp., 1903)
    Kisfaludy Károly hagyatéka. V. Gy. felolvasása a Kisfaludy Társaság 1903. évi ápr. 29-iki ülésén. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1903/04. és külön: Bp., 1904)
    Gr. Széchenyi István és a magyarországi lóversenyek. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1904 és külön: Bp., 1904)
    Széchenyi István politikája 1842–1845-ben. (Budapesti Szemle, 1904 és külön: Bp., 1904)
    A Magyar Tudományos Akadémia címere. (Akadémiai Értesítő, 1904)
    A Stadium. – A Kelet népe. – Politikai programmtöredékek. – A Stadium megjelenésének története. (Széchenyi István munkái. I–II. köt. Sajtó alá rend. Szily Kálmán. A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1904–1905; a tanulmányok külön is megjelentek, egy kötetben: Bp., 1905)
    Kisfaludy Károly mint hírlapíró. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1904/05. és külön: Bp., 1905)
    A Stadium megjelenésének és eltiltásának története. (Budapesti Szemle, 1905 és külön: Bp., 1905)
    A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Múzeumának tárjegyzéke. Összeáll. Szily Kálmánnal. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1905)
    Révai, Verseghy és a tiszti szótárak. Révai Miklós és a Pest vármegyei, Verseghy Ferenc és Kisfaludy Sándor és a Zala vármegyei tiszti szótár. (Nyelvtudományi Közlemények, 1905)
    Az Ön történetéhez. (Magyar Nyelv, 1905)
    Tagajánlások az Akadémiában, 1847-ig. (Akadémiai Értesítő, 1906)
    Kazinczy Ferenc jegyzetei. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
    Az Országgyűlés és az Akadémia a „honosítás” szóról. (Magyar Nyelv, 1906)
    Gr. Széchenyi István a gymnasiumban. (Századok, 1907), Kisfaludy Sándor Ulysses és Penelope c. drámája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907)
    Széchenyi első műve. (Budapesti Szemle, 1907)
    A Magyar Tudós Társaság zsebszótára történetéhez. (Magyar Nyelv, 1908)
    József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés. (Századok, 1909 és külön: Bp., 1909)
    A Magyar Tudós Társaság nagyszótára története. 1–2. (Magyar Nyelv, 1909)
    Széchenyi hitel c. művének második kiadása. – Széchenyi, Vörösmarty és az Akadémia működésének első évei. – Széchenyi, Kossuth és a Gyáralapító Társaság. (Budapesti Szemle, 1909)
    Gr. Széchenyi István és a soproni gőzmalom. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1909)
    Széchenyi és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Tanulmány. (Bp., 1910)
    Széchenyi István és a pesti hengermalom. 1–3. Függelékben Széchenyinek 51 kiadatlan irataival. (Századok, 1910 és külön, egy kötetben: Bp., 1910)
    Széchenyi Istvánnak a pesti hengermalomra vonatkozó iratai. 1–2. (Történelmi Tár, 1910)
    Kossuth Lajosnak egy eltiltott vezércikke 1846-ból. (Budapesti Szemle, 1910)
    Szegedi gőzmalmi terv 1842-ből. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1910)
    Kisfaludy Sándor és Kazinczy Ferenc irodalmi vitája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911)
    Vörösmarty és az Akadémia nyelvtani munkássága. (Magyar Nyelv, 1911)
    Kisfaludy Sándor és a Magyar Tudós Társaság. (Akadémiai Értesítő, 1911 és külön: Bp., 1911)
    Széchenyi István: Garat. Sajtó alá rend. és a mű történetét megírta V. Gy. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1912)
    Széchenyi és az első közlekedésügyi költségvetés. (Századok, 1912)
    Bajza József akadémiai munkássága. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1912)
    Vörösmarty ismeretlen nyelvtudományi dolgozatai. 1–4. (Magyar Nyelv, 1912)
    Széchenyi Garat c. művéről. (Budapesti Szemle, 1912)
    Széchenyi politikai programmtöredékeinek keletkezése és hatása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1913. nov. 3.; megjelent: Történeti Szemle, 1916)
    Kölcsey Ferenc ismeretlen akadémiai dolgozatai. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1914 és külön, egy kötetben: Bp., 1914)
    Széchenyi első négy művének nyelvéről. 1–3. (Magyar Nyelv, 1916)
    Széchenyi Hitel c. művének keletkezése. Bemutattatott a Magyar Tudományos Akadémia 1916. febr.-i ülésén. (Budapesti Szemle, 1916 és külön: Bp., 1916)
    Kossuth Lajos hírlapírói munkásságához. (Irodalomtörténet, 1918)
    Br. Eötvös József levelei Széchenyi közlekedési javaslatáról. (Budapesti Szemle, 1919)
    Széchenyi nyelvkészsége és helyesírása. (Magyar Nyelv, 1924)
    Néhány cenzúrai eset 1846–1847-ben. (Budapesti Szemle, 1924)
    Politikai eljárás Széchenyi ellen, 1835-ben. (Budapesti Szemle, 1925).

     

    Gr. Széchenyi István naplói. Magyarország újabb kori történetének forrásai. 8. Gr. Széchenyi István összes művei. 10–15. A Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Sajtó alá rend., szerk., a bevezető tanulmányt írta V. Gy. I–VI. köt.: I. köt. 1814–1819. (Bp., 1925)
    II. köt. 1820–1825. (Bp., 1926)
    III. köt. 1826–1830. (Bp., 1932)
    IV. köt. 1830–1836. (Bp., 1934)
    V. köt. 1836–1843. (Bp., 1937), VI. köt. 1844–1848. (Bp., 1939).

     

    Mi indította Széchenyit az Akadémia megalapítására? (A Szent István Akadémia Értesítője, 1925 és külön: Bp., 1926)
    Gr. Széchenyi István élete és működése 1820–1825 közt. Tanulmány. (Gr. Széchenyi István naplói. II. köt. Bp., 1926)
    Cenzúrai különlegességek a XIX. század második negyedében. (Adatok a Magyar Tudományos Akadémia és a XIX. század első felének történetéhez. I–II. köt. Bp., 1926–1929)
    Kossuth Lajos írott hírlapjai. 1–3. (Budapesti Szemle, 1927)
    Széchenyi jellemzése 1828-ban. (Magyar Nyelv, 1927)
    Karikatúrák Széchenyiről 1843-ban. (Irodalomtörténet, 1927).

     

    Gr. Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Magyarország újabb kori történetének forrásai. 6. Gr. Széchenyi István összes művei 6/I–II. A Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Sajtó alá rend., szerk., a bevezető tanulmányt írta V. Gy. I–II. köt.: I. köt. 1841–1843. I. rész: A kaszinók hatása a magyar nemzeti és politikai élet fejlődésére. II. rész. Széchenyi első támadása Kossuth ellen. A Kelet népe. III. rész. Széchenyi második támadása Kossuth ellen. A Garat és az Akadémiai beszéd. IV. rész. Széchenyi harmadik támadása Kossuth ellen. A hírlapi vita 1843–1844-ben. (Bp., 1927)
    II. köt. 1843–1848. V. rész. A hírlapi vita ellanyhulása. VI. rész. Közvetett támadások. VII. rész. Széchenyi utolsó írói támadása. Politikai Programmtöredékek. VIII. rész. Harc az utolsó rendi országgyűlésen. IX. rész. Együttműködés a felelős minisztériumban. (Bp., 1930).

     

    Kossuth Lajos és a „Hetilap”. (Katholikus Szemle, 1928)
    Kossuth Lajos és a Pesti Hírlap. (Századok, 1929 és külön: Bp., 1929)
    A százéves Hitel. (Irodalomtörténet, 1930 és külön: Bp., 1930)
    Széchenyi elmebaja. (Budapesti Szemle, 1930)
    Kossuth küzdelme a budapesti évlapokért. – Kossuth Lajos levelei a budapesti évlapok ügyében. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931 és külön, a három tanulmány egy kötetben: Bp., 1931)
    Négyesy László a Magyar Tudományos Akadémiában. (Irodalomtörténet, 1931)
    Gr. Széchenyi István elmeállapota és halála. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1932. jún. 6.; megjelent, két részben: Irodalomtörténeti Közlemények, 1933 és külön, egy kötetben Bp., 1933)
    Gr. Széchenyi István élete és működése 1826–1830 között. Tanulmány. (Gr. Széchenyi István naplói. III. köt. Bp., 1932)
    Czuczor Gergely kényszerű távozása Pestről. (A Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1933 és külön: Bp., 1933)
    Gr. Széchenyi István négy utolsó éve Döblingben. (Budapesti Szemle, 1934 és külön: Bp., 1934)
    Egykorú iratok Széchenyi elmeállapotáról és haláláról. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934 és külön, egy kötetben: Bp., 1934)
    A Széchenyi-híd története az 1836: XXVI. t. c. megalkotásáig. Az eszme megpendítésének százéves évfordulója alkalmából írta V. Gy. Monográfia. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1935)
    A kortársak Széchenyi Hiteléről. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935 és külön, egy kötetben: Széchenyi Füzetek. 3. Bp., 1935)
    Széchenyi és a pesti állandó magyar színház. 1–2. V. Gy. elnöki megnyitó beszéde a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1936. évi közgyűlésén. (Irodalomtörténet, 1936 és külön: Bp., 1936)
    Gr. Széchenyi István élete és működése 1836–1843 közt. Tanulmány. (Gr. Széchenyi István naplói. V. köt. Bp., 1937; és külön: Széchenyi Füzetek. 4. Bp., 1937)
    Gr. Széchenyi István élete és működése 1844–1848 közt. Tanulmány. (Gr. Széchenyi István naplói. VI. köt. Bp., 1939; és külön: Széchenyi Füzetek. 6. Bp., 1939)
    Négy év Széchenyi életében. 1844–1848. (Budapesti Szemle, 1940)
    Visszatekintés a Szent István Akadémia 25 éves múltjára. V. Gy. előadása 1940. dec. 25-én. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1941)
    Pintér Jenő ravatalánál. V. Gy. emlékbeszéde. (Irodalomtörténet, 1941)
    Gr. Széchenyi István, mint katona. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943 és külön, egy kötetben: Bp., 1943)
    Széchenyi Önismeret c. műve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944 és külön: Bp., 1945)
    A Széchenyi-híd története az 1836: XXVI. t. c. megalkotásáig. Az eszme megpendítésének százéves évfordulója alkalmából írta V. Gy. Hasonmás kiad. Szerk., a függeléket összeállította Hajós Bence. (Lánchíd Füzetek. 15. Bp., 2010). 

    Irodalom

    Irod.: Bártfai Szabó László: Gr. Széchenyi István naplói. I–II. köt. (Levéltári Közlemények, 1926)
    Túri Béla: Gr. Széchenyi István naplói. I–II. köt. Sajtó alá rend. V. Gy. (Katholikus Szemle, 1926)
    Dékány István: Széchenyi naplóinak újabb kötete. (Budapesti Szemle, 1926)
    Túri Béla: Gr. Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. I. köt. Sajtó alá rend. V. Gy. (Katholikus Szemle, 1928)
    Túri Béla: V. Gy.: Gr. Széchenyi István élete és működése 1826–1830 között. (Katholikus Szemle, 1933)
    Varga Zoltán: Gr. Széchenyi István naplói. III–IV. köt. Sajtó alá rend. V. Gy. (Századok, 1935)
    Halász László: V. Gy.: A Széchenyi-híd története az 1836: XXVI. t. c. megalkotásáig. (Irodalomtörténet, 1935)
    Farkas László: V. Gy.: A Széchenyi-híd története az 1836: XXVI. t. c. megalkotásáig. (Századok, 1936)
    Császár Ernő: Gr. Széchenyi István naplói. V. köt. Sajtó alá rend. V. Gy. (Irodalomtörténet, 1937)
    Halász Gábor: Gr. Széchenyi István naplói. V. köt. Sajtó alá rend. V. Gy. (Századok, 1939)
    Bártfai Szabó László: V. Gy. (Századok, 1947)
    H. Boros Vilma: Ki az Offenes promemoria szerzője? V. Gy. posztumusz tanulmánya. (Századok, 1971)
    Körmendy Kinga: A Széchenyi Múzeum anyaga és V. Gy. hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. (Magyar Tudomány, 1983)
    Miklós Gergely: Széchenyi emlékének leghűségesebb ápolója. (Ercsi Híradó, 2002. máj.).

     

    neten:

     

    Szili Istvánné: A Viszota családról. (Ercsi Híradó, 2011. jún.) http://archive.ercsi.hu/document/archive/2011Juni.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu