Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barla Szabó Ödön
    Háy László
    Pap János
    Trencsényi-Waldapfel Imre
    Waldapfel Eszter

    Waldapfel József

    irodalomtörténész


    Született: 1904. október 28. Budapest
    Meghalt: 1968. február 14. Budapest
    Temetés: 1968. február 22. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)

    Család

    Nagyszülei: Waldapfel Ármin (1815. okt. 19. Beszterce, Trencsén vm.–1892. febr. 21. Drétoma, Trencsén vm.), Deutsch Jozefin (1829. jún. 29. Freiberg, Morvaország–1892. jan. 26. Trencsén); Weisz (= Weiss) Sándor, Eiser Róza. Szülei: Waldapfel János (1866. okt. 14. Nagyzablát, Trencsén vm.–1935. nov. 5. Bp.) pedagógus, tanügyi író, Weisz Anna (1881–1920). Waldapfel János testvére: Waldapfel Leó (1868. dec. 24. Nagyzablát, Trencsén vm.–1926. márc. 13. Balassagyarmat) jogász, ügyvéd, a Balssagyarmati Ügyvédi Kamara elnöke.

    Waldapfel József testvérei: Waldapfel Gábor (1901–1945) konzervgyári tisztviselő, Waldapfel Eszter (1906. ápr. 2. Bp. – 1968. máj. 21. Bp.) könyvtáros, történész, kandidátus, Trencsényi-Waldapfel Imre (1908. jún. 16. Bp. – 1970. jún. 2. Bp.): klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA tagja és Waldapfel László (1911. dec. 26. Bp.–1942. dec. 11. Bugyonnij, Szovjetunió) matematikus.

    Felesége: 1926–1962 dr. Spiegel Rózsa (1900–1962) latin–magyar szakos középiskolai tanár. Özvegy. Leánya: Waldapfel Anna.

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1925), magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1926).

    Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1958. nov. 28.).

    Életút

    Az Országos Rabbiképző Intézet gimnáziumának r. tanára (1926–1944), a budapesti középiskolai tanárképző intézet intézeti tanára (1946–1949). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK I. sz. Irodalomtörténeti Tanszéke, ill. Magyar Irodalomtörténeti Intézete ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1968) és a Tanszék vezetője (1949–1968).



    Régi magyar irodalommal, elsősorban a reneszánsz és a felvilágosodás magyar irodalmával, Katona József (1791–1830) munkásságával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el Pesti Gábor, Heltai Gáspár és Balassi Bálint életművének az összehasonlító irodalomtudomány módszereivel történő vizsgálata terén, kimutatta ezen szerzők műveinek olasz, horvát, lengyel és szerb kapcsolatait. Feltárta Katona József Bánk bánjának és első történeti drámáinak német forrásait, a „Bánk bán-regény” hazai művelődés- és kultúrtörténeti összefüggéseit. Az ötvenes években több dolgozatban kiállt Madách Imre (1823–1864) életműve (mindenekelőtt Az ember tragédiája világirodalmi jelentősége) mellett.

     

    A korai szovjet-orosz irodalom első képviselőinek munkásságát, ill. azok magyarországi recepcióját és Makszim Gorkij (1868–1936) életművét is vizsgálta. Szabolcsi Miklóssal kezdeményezte József Attila műveinek első kritikai kiadását (1952–1953), ezekkel a kötetekkel indult meg a költő életművének tudományos igényű feldolgozása (egyúttal Waldapfel József javaslatára ekkor kezdődött el József Attila verseinek orosz nyelvre fordítása is, a művek kiválogatásában maga is közreműködött).

     

    Műfordítóként elsősorban klasszikus latin költőket tolmácsolt, különösen jelentősek Horatius-fordításai (1935).

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

    Néhány írása Trencsényi-Waldapfel József néven is megjelent. Műfordításait Trencséni József néven adta ki. A Trencsén(y)i névváltozatot családja születés helye (Nagyzablát, Trencsén vármegye) után vette fel.

    Elismertség

    Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága tagja (1946–1949), az MTA I. Osztálya titkára (1949. nov. 29.–1953. máj. 30.). Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága tagja. A Magyar UNESCO Bizottság Tudományos Albizottsága tagja.

     

    A Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) Kulturális Bizottságának elnöke (1958–1960), az MSZBT elnökségi tagja (1960–1968) és alelnöke (1966–1968).

    Elismerés

    Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany, 1964).

     

    Akadémiai Jutalom (1954), Madách Imre-díj (1964).

    Szerkesztés

    Az Irodalomtörténet (1949–1950) és az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei szerkesztője (1949–1953).

     

    A Filológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Balassi Bálint költeményeinek kronológiája. 1–2. Egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926. 3–4. és külön: Irodalomtörténeti Füzetek. 15. Bp., 1927)
    Adalékok Balassi Istenes énekeinek mintáihoz. – Legrégibb bibliafordításunk. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927. 1-2.)
    A Boldog Szerelem és az első Regék történetéhez. – Csokonai mint könyvárus-jelölt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928. 3-4.)
    A Kérők mintája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. 1.)
    Egy ledőlt diófához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. 3.)
    Bessenyei György áttérése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. 2.)
    Jeruzsálem pusztulása. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. 3–4.)
    A bor és a víz pántolódása és rokonai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. 4.)
    Balassi-e vagy Balassa? (Magyar Nyelv, 1929. 5-6.)
    Arany János egyik költeményéhez. (Irodalomtörténet, 1930. 2.)
    Adatok Bessenyi életéhez és munkásságához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930. 1.)
    Katona drámái és kézirataik. – Telegdi Kata levelének verses részei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930. 3.)
    Láng Ádám Genováva-drámája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930. 4.)
    A hazai hírlap- és folyóiratirodalom történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1930. 1-2.)
    Biberach és Tiborcz neve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931. 1.)
    Katona József és Veit Weber Tugendspiegele. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931. 1–2.)
    Eckartshausen és Katona. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931. 2.)
    A Bánk bán történetéhez. – A Borzasztó torony forrása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931. 4.)
    A Katona Józseftől Versei gyűjteményébe másolt Az estve c. költemény szerzője. (Magyar Könyvszemle, 1931. 1-4.)
    A jártos költes vő-legény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 2.)
    Katona József lírikus évei. – Katona József gimnáziumi és egyetemi tanulmányai. – Szenci Molnár Albert Reigio-emblémája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 4.)
    A „Bánk bán regényhez”. – Horváth József Elek és az erdélyi drámapályázat. – Kármán és Pajor levelei az erdélyi nyelvművelőkhöz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933. 1.)
    Katona első történeti drámái. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933. 1–2.–1934. 1.)
    Ámor és a halál. – Egy régi pesti címtár színészet- és drámatörténeti adatai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933. 2.)
    Idézetek a Bánk bánban. (Császár Elemér-emlékkönyv. Irodalomtörténeti dolgozatok Cs. E. hatvanadik születésnapjára. Bp., 1934)
    Balog István egykorú Karagyorgye-drámája és a szerb színészet kezdetei. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1934 és külön: Bp., 1934)
    Gertrudis mártíromsága. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934. 1.)
    Heltai Gáspár forrásai. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934. 3–4. és külön: Irodalomtörténeti Füzetek. 54. Bp., 1934)
    Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. A Magyar Tudományos Akadémiától jutalmazott pályamunka. (Az MTA kiadványa. Bp., 1935)
    Katona József és a filozófia. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1935)
    Katona József Szegeden. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935. 1.)
    Irodalomtörténeti adatok Rákóczi emlékének történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935. 2.)
    A kolozsvári Katona-kéziratok. – A Ziska második részéhez. – Katona József mint történetíró. Adalék történetírói munkásságához és felfogásához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935. 3.)
    Pesti Gáborról. 1–2. (Irodalomtörténet, 1935. 1–2.)
    Berzsenyi megítélésének történetéhez. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1936. 3–4.)
    A pesti Ephemerides megszűnése. – Révai egy ismeretlen verse, a tervezett Zrínyiás kiadása. – Eötvös és Palocsay. Adalék a Karthausi keletkezéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937. 1.)
    Eötvös József két ismeretlen levele. Közli: W. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937. 2.)
    Balassi, Credulus és az olasz irodalom. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937. 2–4. és külön: Irodalomtörténeti Füzetek. 61. Bp., 1938)
    Simon bíró, suskás. (Magyar Nyelv, 1937. 7-8.)
    Le fonti italiano della poesia di Balassi. (Biblioteca dell’Accademia d’Ungheria di Roma 15. Roma, 1938)
    Heltai Gáspár és a magyar Poncianus. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938. 2.)
    A magyar végek lengyel költője. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1939)
    A lengyel király magyar tábori papjának könyve hazája romlásáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1939. 1.)
    Magyarország sorsának XVI. századi lengyel visszhangjához. Bielski Joachim epicediuma Balassi apjának halálára. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1940)
    A Székelyudvarhelyi-kódex. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940. 3–4.)
    Eötvös József műfordításai Palocsay Tivadar verseiből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942. 4.)
    Katona József. Kismonográfia. (Magyar Írók. Bp., Franklin, 1942; 2. kiad. 1946)
    Madách és Rousseau. (Irodalomtörténet, 1942. 3.)
    „Bánk bán” de Joseph Katona. Chef-d’oeuvre de la tragédie hongrois. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1943)
    Döbrentei levelezéséből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943. 4.)
    A krakkói egyetem és a magyar és lengyel szellemi élet. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1946)
    Elvtárs. (Magyar nyelvőr, 1948. 1.)
    Az igazi Csokonai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1949. máj. 9.; megjelent: Irodalomtörténet, 1949. 1.)
    A XIX. század költői. Tanulmányok. (Bp., Franklin, 1949)
    A magyar irodalom a kapitalizmus korában. Egy. jegyz. (Bp., ELTE, 1950 és utánnyomások: 1951–1956)
    A magyar irodalom története 1772-től 1848-ig. Egy. jegyz. (Bp., ELTE, 1950 és utánnyomások: 1951–1956)
    Irodalomtörténetírásunk helyzete és feladatai. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1952 és külön: Bp., 1952)
    Madách Imre. (Irodalomtörténet, 1952. 1.)

     

     

    A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1954; 2. kiad. 1957; 3. jav. és bőv. kiad. Magyar irodalom a felvilágosodás korában címmel 1963)

     

     

    Irodalmi tanulmányok. Vál. cikkek, előadások, glosszák. (Bp., Szépirodalmi, 1957)
    Pensées à l’occasion du centenaire de la mort de Vörösmarty. (Acta Litteraria, 1957)
    Makszim Gorkij. (Magyar Tudomány, 1958. 4.)
    Gorkij és Madách. 7 táblával. (Kortárs, 1958. 2. és külön: Irodalomtörténeti Füzetek. Új sorozat. 14. Bp., 1958)
    Komját Aladár helye irodalmunk történetében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1959. okt. 19.; megjelent: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1960; németül: Aladár Komjáts Platz in der ungarischen Literaturgeschichte. Acta Litteraria, 1960)
    Magyarság és emberség. Bölöni Györgyről. 1–2. (Élet és Irodalom, 1960. 1–2.)
    Szocialista kultúra és irodalmi örökség. Tanulmányok, glosszák, kritikák. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
    Quelques éléments du portrait littéraire de M. Gorki. (Acta Litteraria, 1961)
    Egy népkönyv illusztrációinak vándorlása. 12 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1965. 1.)
    Madách és Fourier. (Magyar Tudomány, 1965. 6.)
    À travers siècles et frontières. Études sur la littérature hongroise et littérature comparée. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1968)
    Az irodalmi élet újjáalakulása. 1825–1830. (Mesterség és alkotás. Tanulmányok a felvilágosodás és a reformkorszak irodalmából. Szerk. Mezei Márta és Wéber Antal. Bp., 1972).


     

    F. m.: szerk.: Magyar írók Vörösmartytól József Attiláig. Összeáll. Baróti Dezsővel. Szerk. Baróti Dezső és Vajda György. (Magyar Pedagógusok Szakszervezete magyar irodalmi tankönyvei. 8. Bp., 1945; 2. kiad. 1947; 3. kiad. 1948 és utánnyomások)
    Magyar írók Petőfi Sándorig. Összeáll. Baróti Dezsővel és Gerézdi Rabánnal. (Magyar Pedagógusok Szakszervezete magyar irodalmi tankönyvei. 11. Bp., 1945; 2. kiad. 1947; 3. kiad. 1948 és utánnyomások)
    Magyar írók Petőfitől József Attiláig. Összeáll. Barta Jánossal és Kovalovszky Miklóssal. (Magyar Pedagógusok Szakszervezete magyar irodalmi tankönyvei. 12. Bp., 1945; 2. kiad. 1947; 3. kiad. 1948 és utánnyomások)
    Katona József: Bánk bán. A költő dramaturgiai értékelésével és néhány versével. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta W. J. (Új Könyvtár 1. Bp., 1946; új kiad. 1954)
    Forradalom előtt. Buda-pesti tollrajzok és életképek Petőfi korából. Szerk. W. J. (Bp., Franklin, 1948)
    Vörösmarty Mihály válogatott művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. W. J. (Magyar klasszikusok. Bp., Szépirodalmi, 1950)
    Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. Egy. segédkönyv. Szerk. W. J. (Bp., ELTE, 1951; 2. kiad. 1952 és utánnyomások)
    Szöveggyűjtemény a felvilágosodás és a reformkorszak irodalmából. Egy. segédkönyv. Szerk. Szauder Józseffel és Tóth Dezsővel. (Bp., ELTE, 1952; 2. kiad. 1953; 3. kiad. 1955 és utánnyomások: 1957–1963)
    József Attila összes művei. I–II. köt. Versek. I. köt. Versek. 1922–1928. II. köt. 1929–1937. Zsengék, töredékek, rögtönzések. Sajtó alá rend. Szabolcsi Miklóssal. (József Attila összes művei. Kritikai kiadás. 1–2. Bp., 1952–1953; 2. jav. és bőv. kiad. 1955)
    Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta W. J. (Bp., Szépirodalmi, 1955; 2. kiad. 1956)
    Komját Aladár: Két világ mezsgyéjén. Vál. versek. Vál., sajtó alá rend., az utószót írta W. J. Ill. Reich Károly. (Bp., Magyar Helikon, 1962)
    Vörösmarty Mihály: A holdvilágos éj. Elbeszélések. Sajtó alá rend. Mezei Mártával. A bevezető tanulmányt írta Tóth Dezső. (Bp., Magyar Helikon, 1968)
    József Attila versei. Vál. Szabolcsi Miklóssal. (Bp., Anno Kiadó, 1999).


     

    F. m.: ford.: Horatius, Quintus Horatius Flaccus: Versek. Ford. Trencséni József álnéven. (Bp., 1935)
    Lenin: Az irodalomról. Szemelvények Lenin műveiből és leveleiből. Ford. W. J. (A marxizmus-leninizmus kis könyvtára. 45–48. Bp., Szikra, 1949; 2. kiad. 1951)
    Lenin Tolsztojról. 1908–1911. A szövegeket vál. Maráczi Béla. Ford. W. J. Minikönyv. (Bp., 1977).

    Irodalom

    Irod.: írásairól: Kerecsényi Dezső: W. J.: Heltai Gáspár forrásai. (Századok, 1936. 7-8.)
    Alszeghy Zsolt: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1936)
    D. S.: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (Katholikus Szemle, 1936. 3.)
    Fábián István: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (Napkelet, 1936. 9.)
    Gálos Rezső: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (Budapesti Szemle, 1936)
    Kerecsényi Dezső: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (Protestáns Szemle, 1936. 1.)
    Marius: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (A Sajtó. Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1936. 1-2.)
    Gyulai Ágost: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (Magyar Paedagogia, 1937)
    Réz Henrik: W. J.: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. (Századok, 1937. 4-6.)
    Császár Ernő: W. J.: Katona József. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942. 3.)
    Halász Gábor: W. J.: Katona József. (Protestáns Szemle, 1942. 9.)
    Réthy Andor: W. J.: Katona József. (Erdélyi Helikon, 1942. 7.)
    Sz. K.: W. J.: Katona József. (Budapesti Szemle, 1942. 7.)
    Kenyeres Imre: W. J.: Katona József. (Irodalomtörténet, 1946. 1-2.)
    Krassó Miklós: Magyar írók Vörösmartytól József Attiláig. (Társadalmi Szemle, 1948. 12.)
    Dégh Linda: Forradalom előtt. Buda-pesti tollrajzok és életképek Petőfi korából. Szerk. W. J. (Ethnographia, 1949)
    Zsoldos Jenő: Forradalom előtt. Buda-pesti tollrajzok és életképek Petőfi korából. Szerk. W. J. (Magyar Nyelvőr, 1949. 1.)
    Barta János: Megjegyzések W. J. A magyar irodalom a felvilágosodás korában c. könyvéhez. (Irodalomtörténet, 1955. 3.)
    Pándi Pál: W. J.: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. (Társadalmi Szemle, 1955. 1.)
    Jancsó Elemér: W. J.: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. (Igaz Szó, 1956. 1.)
    Szauder József: W. J.: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Közleményei. 1956)
    Wéber Antal: W. J.: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. – Die ungarische Literatur in der Epoche der Aufklärung. (Acta Litteraria, 1957)
    Kovács Győző: W. J.: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. – Gerézdi Rabán–Horváth Károly: W. J.: Irodalmi tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958. 2-3.)
    Kardos László: W. J.: Irodalmi tanulmányok. (Magyar Nemzet, 1957. okt. 3.)
    Kardos Pál: W. J.: Irodalmi tanulmányok. (Kortárs, 1958. 9.)
    Kemény István: W. J. irodalmi tanulmányai. (Élet és Irodalom, 1958. 22.)
    Fenyő István: W. J.: Gorkij és Madách. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 4.)
    Fodor József: W. J.: Szocialista kultúra és irodalmi örökség. (Élet és Irodalom, 1962. 27.)
    Illés László: W. J.: Szocialista kultúra és irodalmi örökség. (Magyar Tudomány, 1962. 10.)
    József Farkas: W. J.: Szocialista kultúra és irodalmi örökség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 6.)
    Szabó Gyula: W. J.: Szocialista kultúra és irodalmi örökség. (Jelenkor, 1962. 6.)
    Hopp Lajos: W. J.: À travers siècles et frontières. Études sur la littérature hongroise et littérature comparée. (Helikon. Irodalomtudományi szemle, 1970. 3-4. és Acta Litteraria, 1970. 3-4.).


     

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1968. febr. 16.)
    Horváth Károly: W. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 3.)
    Köpeczi Béla–Pándi Pál–Tolnai Gábor: Búcsú W. J.-től. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1968)
    Pálmai Kálmán: W. J. emlékére. (Köznevelés, 1968. 5.)
    Szauder József: W. J. (Magyar Tudomány, 1968. 9.)
    Wéber Antal: W. J. (Kritika, 1968. 4.)
    A W. J.-ülésszak előadásai. (Irodalomtörténet, 1978)
    E. Fehér Pál: Egy tudós emlékezete. (Népszabadság, 1979. okt. 28.)
    Swidersky Erika: W. J. (Irodalomismeret, 2004).


     

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (76), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (34), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (69), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (955), irodalomtörténész (275), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (184), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu