Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Herczegh Géza

    jogász


    Született: 1928. október 17. Nagykapos
    Meghalt: 2010. január 11. Budapest
    Temetés: 2010. január 26. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Régi református nemesi családból származott. Sz: Herczegh Károly (†1930) járásbíró, Olchváry Jolán. Édesapját kétévesen elvesztette, édesanyja 1933-ban újra férjhez ment (családjával ekkor költöztek Magyarországra). Magyarországon, Gödöllőn és Tápiószelén laktak, majd véglegesen Szegeden telepedtek le (1945-ben). Nevelőapja: Tóth László (1895–1958), történész, egyetemi tanár, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) tisztviselője. F: 1961-től Petneházy Melinda, a Fővárosi Közüzemi Díjbeszedő tisztviselője. Fia: Herczegh Károly (1962. júl. 14.). Leánya: Herczegh Anita (1964–) jogász, bíró, Áder János (1959–) köztársasági elnök felesége (1984-től).

    Iskola

    Középiskoláit Gödöllőn, a francia nyelvű gimnáziumban végezte, uo. magánúton éretts. (1947). A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán rk. hallgató (1945–1946!), az ÁJTK-n jogi (1951), államigazgatási okl. (1952), állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1965), doktora (1979). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 9.; r.: 1990. máj. 21.).

    Életút

    Az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete (ÁJTI) nemzetközi előadója, tud. segédmunkatársa (1951–1961), tud. munkatársa (1961–1967), tud. főmunkatársa (1967–1968). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszék tanszékvezető egy. docense (1968–1980), tanszékvezető egy. tanára (1980–1990); közben az ÁJTK dékánhelyettese (1974–1975), majd dékánja (1981–1987). Az Alkotmánybíróság tagja, elnökhelyettese (1990–1993), az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának tagja (1993. jún. 1.–2003. febr. 5.). A háború áldozatainak védelmével foglalkozó genfi diplomáciai konferencián a magyar delegáció tagja, a III. sz. bizottság elnöke (1974–1977). Az MKKE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék egy. adjunktusa (1963–1967).

    Nemzetközi közjoggal foglalkozott, Magyarországon az elsők között vizsgálta a gyarmati rendszer felbomlásának nemzetközi jogi következményeit. Jelentős szerepet játszott a Magyarországot közvetlenül érintő nemzetközi megállapodások és új nemzetközi jogi alapelvek vonatkozásainak vizsgálatában. Úttörő a tevékenysége a nemzetközi jog szociológiai hatásának kutatása terén. Diplomáciatörténeti tevékenysége is értékes, alapvető monográfiákban dolgozta fel a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak történetét. További kutatási területei: nemzetközi kereskedelmi jog, államközi kapcsolatok joga és jogtörténete, különös tekintettel a nemzetek önrendelkezési jogára, humanitárius nemzetközi jog, holokauszt-túlélők kárpótlásának jogi kérdései.

    Emlékezet

    Budapesten és Pécsett élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Halála után az özvegye által létrehozott Herczegh Géza-alapítvány Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérmet alapított (nemzetközi joggal foglalkozó fiatal kutatók számára; első alkalommal Kirs Eszter vehette át, 2012-ben).

    Elismertség

    Az MTA IX. Osztályának elnöke (1991–1993). Az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány elnöke (1995-től), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja (1996-tól). A Pécsi és a Marburgi Egyetem tb. doktora.

    Elismerés

    Pécs Város Millenniumi Díja (2000), Bethlen Gábor-díj (2000).

    Főbb művei

    F. m.: Kelsen és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya. – Az Emberi Jogok Bizottságának határozata a népek önrendelkezési jogának biztosításáról. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
    A koreai fegyverszüneti egyezmény megkötésének nemzetközi jogi jelentősége. (Állam és Igazgatás, 1953)
    A nemzetközi gyámsági rendszer kérdései. (Nemzetközi jogi tanulmányok. Szerk. Hajdú Gyula. Bp., 1953)
    Haladó nemzetközi jog – demokratikus nemzetközi jog. 1–2. Pulay Gáborral. (Jogtudományi Közlöny, 1954)
    A leszerelés. (Természet és Társadalom, 1955)
    Az önrendelkezési jog és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya. (Jogtudományi Közlöny, 1956)
    A szuezi kérdés nemzetközi jogi vonatkozásai. (Politikai Tájékoztató, 1956)
    A nemzetközi jog elméleti alapkérdései Hans Kelsen megvilágításában. – A Nemzetközi Atomerő Ügynökség szabályzata. (Jogtudományi Közlöny, 1957)
    Az 1948. évi Duna-egyezmény megkötése a nemzetközi jog tükrében. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, 1958)
    A pozitivizmus kérdése a mai nemzetközi jogtudományban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1958 és Jogi tanulmányok Búza László oktatói működésének 50, évfordulójára. Szeged, 1958)
    A gyarmati népek és a nemzetközi jog a történelmi fejlődés tükrében. – A Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi helyzetéről. (Jogtudományi Közlöny, 1960)
    Az általános jogelvek kérdése a Nemzetközi Bíróság Statutuma szerint. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, 1961)
    A szocialista államokkal kötött jogsegélyegyezményeink rendszere. (Állam és Jogtudomány, 1962)
    Az állam központi és helyi szerveinek kapcsolatai a KISZ szerveivel. – Goa felszabadításának kérdése. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
    A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog. Monográfia. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet Tudományos Könyvtára. 20. Bp., 1962)
    Az erőszakkal való fenyegetésnek és az erőszak alkalmazásának tilalma a mai nemzetközi jogban. (Állam és Jogtudomány, 1963)
    A nemzetközi kereskedelem szabadsága és a Közös Piac. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
    Le système de nos conventions d’aide judiciaire conclues avec les états socialistes. (Acta Juridica, 1963)
    The General Principles of Law Recognized by Civilized Nations. (Acta Juridica, 1964)
    A moszkvai fegyverszüneti egyezmény megkötésének jelentősége. (Állam és Igazgatás, 1965)
    Az általános jogelvek szerepe a nemzetközi jogban. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1965; angolul: General Principles of Law and the International Legal Order. Bp., 1969)
    A diplomáciai kapcsolatok története. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1965–1966; 2. kiad. 1968–1970; 5. kiad. 1976; 6. kiad. 1978; 8. kiad. 1982)
    A nácizmus magyarországi üldözötteinek nyújtandó kártalanítás néhány nemzetközi jogi kérdése. (Állam és Jogtudomány, 1967; németül: Einige Fragen des Völkerrechts hinsichtlich der Entschädigung der Verfolgten des Nazismus in Ungarn. Acta Juridica, 1967)
    A nemzetközi folyóvizek hasznosításának néhány jogi kérdése. (Állam és Jogtudomány, 1968)
    Az államközi kapcsolatok tudományos vizsgálatának eddigi útjai. (Állam és Jogtudomány, 1969)
    A nemzetközi kapcsolatok szerepe és a történelmi közfelfogás. (Jogtudományi Közlöny, 1970)
    A humanitárius nemzetközi jog megerősítésének és továbbfejlesztésének kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1971)
    Nemzetközi jog. Egységes jegyz. Haraszti Györggyel, Nagy Károllyal. (Bp., 1971; Egy. tankönyv. 1976; 2. kiad. 1979; 3. kiad. 1982; 4. kiad. 1984; 5. kiad. 1985)
    A nemzetközi kapcsolatok vizsgálata az Amerikai Egyesült Államokban. (Állam és Jogtudomány, 1972)
    A bakteriológiai fegyverek nemzetközi jogi tilalmáról. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
    A humanitárius nemzetközi jog és az arányosság elve. (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara jubileumi évkönyve. Szerk. Ádám Antal. Bp., 1975)
    Pályaalkalmassági vizsgálatok a jogi karokon. (Felsőoktatási Szemle, 1975)
    Az ún. háborús represszáliák problémája a mai nemzetközi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
    Recent Problems of International Humanitarian Law. (Questions of International Law, 1977)
    A polgári lakosság és a kombattánsok, a polgári javak és a katonai objektumok közti megkülönböztetés elve a nemzetközi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1977)
    A nemzetközi jogi gyakorlatok fejlesztésének kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1978)
    Amit a genfi egyezményekről tudni kell. Ill. Gönczöl Dezső. (Bp., 1979)
    A nemzeti kérdés nemzetközi vonatkozásai a reformkori Magyarországon. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
    Bethlen Gábor külpolitikai törekvései. (Bethlen Gábor állam és kora. Tanulmányok. Szerk. Kovács Kálmán. Bp., 1980)
    XVI. századi külkapcsolataink intézésének néhány szervezeti és igazgatási kérdése. (Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Ádám Antal, Benedek Ferenc, Szita János. Pécs, 1981)
    A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1981)
    Egy „kelet-európai birodalom” kialakításának körvonalai, avagy késő középkori perszonáluniók Kelet-Közép-Európában. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
    A nemzetközi jogalkotás lehetőségei és korlátai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. jan. 8.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1987)
    Magyarország és Európa. 1683–1686. (Jogtudományi Közlöny, 1986; németül: Acta Juridica, 1988)
    Magyarország külpolitikája. Monográfia. I. köt. 896–1919. (Bp., 1987)
    Az etnikum a nemzetközi jogban. (Világosság, 1988)
    A nemzetiség és az emberi jogok. (Az emberi jogok ma Magyarországon. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 40. évfordulója alkalmából, 1988. dec. 9-én, az MTA-n rendezett tanácskozás előadásai. Szerk. Lakatos Mária. Bp., 1989)
    A világháború és Magyarország. (Hitel, 1989)
    Nemzetközi jog. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1989; 2. kiad. 1993; 3. kiad. 1995; 4. kiad. 1997)
    A nemzeti kisebbségek védelme a nemzetközi jogban. (Magyar Tudomány, 1990)
    La Protection des Minorités par le Droit International. (Acta Juridica, 1990)
    Az ENSZ biztonsági rendszere az Öböl-háború után. (Magyar Tudomány, 1991)
    A kisebbségek védelmének kérdése a nemzetközi jogban. (Regio, 1991)
    Az emberi jogok szerepe a mai nemzetközi jogban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. márc. 20.; megjelent: Jogtudományi Közlöny, 1992)
    Bibó István – válogatás nélkül. 1–2. (Magyar Szemle, 1995)
    Globalizáció és regionalizmus a mai nemzetközi jogban és politikában. (Politikatudományi Szemle, 1996)
    Kelet-Közép-Európa mint történelmi régió. (Magyar Szemle, 1998)
    A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig. Magyarország a világháborús Európában. 1914–1945. (Magyar Szemle Könyvek. Bp., 1999)
    Pergátló kifogások a Nemzetközi Bíróság legújabb gyakorlatában. (Ars boni et aequi. Tanulmányok az ezredvég nemzetközi rendszeréről. Bokorné Szegő Hanna 75. születésnapjára. Szerk. Rostoványi Zsolt. Bp., 2000)
    Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története. Egy. tankönyv. Arday Lajossal, Johancsik Jánossal. (Bp., 2001)
    Kádár János és kora. 1–2. (Magyar Szemle, 2001 és Mikes International, 2006)
    A nemzetközi jog „holdudvarában.” (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 2002 és In memoriam Nagy Károly egyetemi tanár. Szerk. Tóth Károly. Szeged, 2002)
    Európa közepén és Európa peremén. Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története. 896–1945. (Hága, 2003)
    A honfoglalás Anonymus előadásában. 1–2. (Magyar Szemle, 2004)
    Bős-Nagymaros. (Valóság, 2004)
    Néhány szó a Habsburg-ház történelmi szerepéről. (Placet experiri. Ünnepi tanulmányok Bánrévy Gábor 75. születésnapjára. Szerk. Raffai Katalin. Bp., 2004)
    Peres örökségünk. Tanulmányok. (Magyar Szemle Könyvek. Bp., 2005)
    Some Issues of International Law Concerning the Compensation of the Victims of Nazism in Hungary. (Mikes International, 2005; franciául és németül is uo.)
    Az 1956-os forradalom határainkon túlról. (Magyar Szemle, 2006 és az Év esszéi. Bp., 2007)
    Észrevételek az ún. Gönczöl-munkacsoport jelentésének megállapításairól. Tersztyánszkyné Vasadi Évával, Zlinszky Jánossal. (A Magyar Szemle Alapítvány kiadványa. Bp., 2007; angolul: Comments Concerning the Findings of the So-called Gönczöl Report. Bp., 2007)
    Foggal és körömmel. Regény. (Bp., 2008)
    ford.: Tunkin, Grigorij Ivanovics: A nemzetközi jog elméletének kérdései. Ford. Bokorné Szegő Hannával, Horváth Annával. (Bp., 1963).

    Irodalom

    Irod.: Nagy Károly: H. G.: A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái. (Jogtudományi Közlöny, 1982)
    Lindner András–Horváth Zoltán: H. G., a Hágai Nemzetközi Bíróság új bírája. (Heti VG, 1993. 25.)
    Arday Lajos: Vesztes régió. H. G.: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig. Magyarország a világháborús Európában. 1914–1945. – Pritz Pál: Emóció és ráció. H. G.: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig. Magyarország a világháborús Európában. 1914–1945. (Magyar Szemle, 2000)
    Horváth Pál: H. G.: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig. Magyarország a világháborús Európában. 1914–1945. (Jogtudományi Közlöny, 2002)
    Sereg András: Alkotmánybírák talár nélkül. (Bp., 2005)
    Gergely András: Kihívások a céhen kívülről. H. G.: Peres örökségünk. – Jeszenszky Géza: Ítélet van. H. G.: Peres örökségünk. (Magyar Szemle, 2005)
    Ádám Antal: In memoriam H. G. (Jura, 2010)
    Bruhács János: In memoriam H. G. (Pécsi Szemle, 2010)
    Ádám Antal: In memoriam H. G. (Jura, 2010)
    Tóth Miklós: In memoriam H. G. (Mikes International, 2010)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
    International Law, a Quiet Strength. Miscellanea in memoriam Géza Herczegh. Szerk. Kovács Péter. Bp., 2011)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu