Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Köpeczi Béla

    irodalomtörténész, folklorista, művelődéstörténész


    Született: 1921. szeptember 16. Nagyenyed
    Meghalt: 2010. január 17. Budapest
    Temetés: 2010. február 15. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Köpeczi Árpád, Tomai Anna. F: 1951-től Bölcskei Edit.

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – francia–olasz–román szakos középiskolai tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1946), a párizsi École Normale Supérieure-ön tanult (1946–1949), a Sorbonne-on is doktorált (1949), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1959), doktora (1965). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1976. máj. 7.).

    Életút

    A párizsi Magyar Intézet titkára és az MTI párizsi kirendeltségének munkatársa (1946–1949), a Hungária Könyvkiadó lektora (1949–1952). A Művelt Nép Könyvkiadó lektorátusvezetője (1952–1953), a Kiadói Tanács elnökhelyettese (1953–1954), a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetője (1953–1954), vezetője (1955–1963). Az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője (1963–1966), az ELTE BTK Francia Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1965. aug. 1.–1988. dec. 31.); közben az ELTE rektorhelyettese (1967–1970). Művelődési miniszter (1982. jún. 25.–1988. jún. 29.).

    Az MTA főtitkárhelyettese (1970–1971, 1975–1982), mb. főtitkára (1971. júl. 20.–1972. máj. 12.), főtitkára (1972. máj. 12.–1975. máj. 9.).

    17–18. sz.-i diplomácia- és eszmetörténettel, a franciamagyar történeti és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, a francia felvilágosodás történetével és magyarországi hatásával, francia, román és olasz irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozott. Külföldi levéltári források felhasználásával részletesen feltárta a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc diplomáciatörténetét. Jelentős szerepet játszott a nemzetközileg is elismerést kiváltott Mátrafüredi Felvilágosodás Konferenciák megszervezésében, az ott elhangzott előadások közzétételében. Tudományszervezői és forráskiadói tevékenysége is jelentős, kiadta II. Rákóczi Ferenc műveit. Folklórkutatóként a Felső-Nagyszamos vidékének román nyelvjárását tanulmányozta.

    Elismertség

    Az MTA Művelődéstörténeti Bizottsága elnöke, Irodalomtudományi és Modern Filológiai Bizottsága tagja. A Magyar Comenius Társaság díszelnöke (1986-tól), az Országos Közművelődési Tanács elnöke (1987–1988), a Hungarológiai Tanács elnöke (1988– 2002), a Magyar UNESCO Bizottság elnöke (1989–1998), a Magyar Pedagógiai Társaság tb. elnöke (1994-től).

    Elismerés

    A Portugál Akadémia tb. tagja (1989-től). A párizsi Sorbonne Nouvelle (1979-től) és a római Sapienza Egyetem tb. doktora (1987- től). Magyar Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1952), Szocialista Munkáért Érdemrend (1954 és 1956), Munka Érdemrend (1956), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981). Akadémiai Díj (1966), a Francia Akadémia Pálmarendje (1972), Állami Díj (1980), a Francia Akadémia Aranyérme (1987), Comenius-emlékérem (1992).

    Szerkesztés

    A Filológiai Közlöny, a Helikon Világirodalmi Figyelő szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Tudomány szerkesztőségének tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Bethlen Miklós francia emlékiratai. Egy. doktori értek. (Bp., 1946)
    Les révolutions de Hongrie devant l’opinion française sous Louis XIV. Egy. doktori értek. (Paris, 1949)
    Esze Tamás. Esze Tamással. (Bp., 1951; 2. kiad. 1952)
    Az új román irodalom tíz esztendeje. – A mai francia irodalom részvétele a nép harcában. (Társadalmi Szemle, 1954)
    II. Rákóczi Ferenc. R. Várkonyi Ágnessel. (Bp., 1955; 2. kiad. 1986; 3. jav. kiad. 2004)
    Hogyan látta Rákóczi 1705 elején a szabadságharc helyzetét? (Századok, 1956)
    Bojárok tündöklése és bukása. (Kortárs, 1957)
    Kínai utazás 1957-ben. (Kortárs, 1958)
    Magyarország művelődési viszonyai. 1945–1958. (Társadalmi Szemle, 1960)
    „Franciaország a birodalom megmentője és a kereszténység bajnoka.” Az 1664-es török hadjárat és a vasvári béke francia szemmel. (Vasi Szemle, 1964)
    Az egzisztencializmusról és irodalmi hatásáról. (Társadalmi Szemle, 1964)
    Vingt années de philologie moderne en Hongrie. (Acta Litteraria, 1965)
    Író és irodalom a XX. század társadalmában. (Helikon, 1966)
    Megjegyzések a szocialista realizmusról folyó vitához. – Pártosság, elkötelezettség, dekadencia. (Társadalmi Szemle, 1966)
    A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1966; franciául: 1971)
    A társadalmi tudat rétegződése Magyarországon. (Századok, 1967)
    Az ónodi trónfosztás és a nemzetközi helyzet. (Borsodi Szemle, 1967)
    A propos des vues esthétiques de J. P. Sartre. (Acta Litteraria, 1967)
    Eszmetörténet – irodalomtörténet. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1968. máj. 13.; megjelent: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1968; kivonatosan: Magyar Tudomány, 1968)
    A szocialista realizmus, mint nemzetközi irodalmi irányzat. (Helikon, 1968)
    Művészet – tömeg – proletárforradalom. (Helikon, 1969)
    Histoire des idées et histoire de la littérature. (Acta Litteraria, 1969)
    Fénelon Telemachosának első magyarországi fordítási kísérlete. (Filológiai Közlöny, 1969)
    25 év irodalomtudományának eredményeiről és problémáiról. (Irodalomtörténet, 1970)
    Lenin és a tömegek kultúrája. (Társadalmi Szemle, 1970)
    A világirodalmi kutatások 25 éve Magyarországon. (Helikon, 1970)
    A magyar politikai irodalom kezdeteihez. Kovacsóczy Farkas Dialógusáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
    Hogyan vitatkoznak a forradalom gyermekei? (Kortárs, 1971)
    Az Action Poétique. (Helikon, 1971)
    Réalisme socialiste: légende et vérité. (Acta Litteraria, 1971)
    Nemzeti hagyomány és tanulóifjúság. (Társadalmi Szemle, 1972)
    Nyelv, struktúra, eszme az irodalomban. – Az akadémiai intézetek fiatal kutatóinak helyzete. (Magyar Tudomány, 1972)
    Eszme, történelem, irodalom. (Bp., 1972; németül: 1979)
    Az akadémiai kutatóhálózat távlati fejlesztési irányelvei. (Magyar Tudomány, 1973)
    A Rákóczi-hagyomány a XVIII. század közgondolkodásában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Jel, értelem, irodalom. (Filológiai Közlöny, 1974)
    Az „új baloldal” ideológiája. (Bp., 1974)
    A magyar kultúra harminc éve. 1945–1975. (Bp., 1975; 2. átd. és bőv. kiad. 1977)
    Kartéziánus politikai eszmék Magyarországon és Erdélyben a XVII. században és a XVIII. század elején. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
    Korunk tudománya és a társadalmi fejlődés. (Magyar Tudomány, 1975)
    Világnézet, magatartás, életmód. (Világosság, 1975)
    Módszertani elmélkedés az irodalomtudományban. – Kultúra – szubkultúra – szubliteratúra. (Helikon, 1976)
    II. Rákóczi Ferenc, az államférfi és az író. (Gyorsuló idő. Bp., 1976)
    A szocialista realizmus fejlődési szakaszai. (Literatura, 1976)
    Les Mémoires de II. Rákóczi Ferenc. (Acta Litteraria, 1976)
    Az írói szándék megvalósítása André Gide „Pénzhamisítók” c. művében. (Filológiai Közlöny, 1976)
    Thököly valláspolitikája és a nemzetközi közvélemény. (Theologiai Szemle, 1976)
    A Rákóczi-szabadságharc és Európa. (Századok, 1976)
    „Magyarország a kereszténység ellensége.” A Thököly-felkelés az európai közvéleményben. A függeléket írta Cennerné Wilhelm Gizella. (Bp., 1976; németül: 1983)
    A budai Egyetemi Nyomda szerepe a közép- és kelet-európai népek közművelődésében a XVIII. század végén, a XIX. század elején. (Helikon, 1977)
    Korunk eszmei áramlatai és a mai francia irodalom. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. febr. 21.; megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1977)
    Eszmék, utak korunk művészetében. (Bp., 1977)
    Az iskola szerepe a társadalmi tudat formálásában. (Magyar Pedagógia, 1977)
    Az „új baloldaltól” az „új jobboldalig”. (Társadalmi Szemle, 1978)
    Lukács György 1919-ben. (Literatura, 1979; angolul: The New Hungarian Quaterly, 1979)
    Az akadémiai kiadás harminc éve. (Magyar Tudomány, 1979)
    A művelődéstörténet tárgyáról és módszertanáról. (Századok, 1979)
    Folytonosság a történelemben és a tudatban. (Magyar Tudomány, 1980)
    A társadalomtudományi kutatás új eredményei és a közművelődés. – Erdei Ferenc, a tudománypolitikus. (Társadalmi Szemle, 1980)
    Gracián Magyarországon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
    A Rákóczi-szabadságharc a külföldi szakvéleményben. (Magyar Könyvszemle, 1981)
    Hunyadi János származása a XVIII. század végének – XIX. század elejének magyar és román történeti és szépirodalmában. (Literatura, 1981)
    Bethlen Gábor és állama. (Századok, 1981)
    A felvilágosult abszolutizmus és a filozófusok. (Helikon, 1981)
    A mindennapi kultúra könyvei Rákóczi ifjúkori könyvtárában. (Természet Világa, 1981)
    Döntés előtt. Az ifjú Rákóczi eszmei útja. Monográfia. (Bp., 1982)
    Új konzervativizmus és új jobboldal. A polgári ideológia és a revizionizmus bírálata. (Bp., 1982; 2. bőv. kiad. Bp., 1985)
    Irodalomtudomány és művelődéstörténet. (Helikon, 1982)
    Pázmány Imádságos Könyve, mint udvarlás tárgya. (Magyar Könyvszemle, 1982)
    Rákóczi követe Rómában. (Történelmi Szemle, 1982)
    Művelődéspolitikai elveink dokumentuma. Történelmi körülmények és tanulságok. (Társadalmi Szemle, 1982)
    Illyés és Franciaország. (Kortárs, 1983)
    Gazdaság, kultúra, ideológia. (Társadalmi Szemle, 1983)
    Paul Éluard költészete és a mindennapiság. (Literatura, 1983)
    Műveltség és minőség. Tanulmányok. (Bp., 1983)
    César de Saussure, Rákóczi udvari embere. (Helikon, 1984)
    Magyarok és franciák. XVI. Lajostól a francia forradalomig. (Bp., 1985; franciául: 1983)
    A konzervatív hullám és a nyugati értelmiség. (Társadalmi Szemle, 1985)
    A magyar oktatás negyven éve. (Pedagógiai Szemle, 1985)
    A francia és a magyar felvilágosodás. (Irodalomtörténet, 1986)
    A magyar kultúra útja. 1945–1985. A bibliográfiát összeáll. Koncz Ilona. (Bp., 1986)
    A francia felvilágosodás. (Európa nagy korszakai. Bp., 1986)
    A felvilágosult abszolutizmus ideológiája. (Világosság, 1987)
    Realizmus, nyitottság, eszmeiség. (Társadalmi Szemle, 1987)
    Érték és művelődés. (Bp., 1988)
    Reform és felsőoktatás. (Műhely, 1988)
    Rákóczi Párizsban. (Világosság, 1989)
    A kultúra a francia forradalomban. (Társadalmi Szemle, 1989)
    Eötvös József, a művelődéspolitikus. (Világosság, 1990)
    II. Rákóczi Ferenc, mint Pallas és a Múzsák tisztelője. (Magyar Tudomány, 1991)
    A magyar értelmiség a két világháború között. (Pedagógiai Műhely, 1991)
    A bujdosó Rákóczi. Monográfia. (Bp., 1991)
    Stílus, korstílus, ember. (Magyar Tudomány, 1992)
    Hungarológiai központok külföldön és a hazai háttér. (Nagyvilág, 1992)
    Nemzetképkutatás Eckhardt Sándor műveiben. (Filológiai Közlöny, 1992)
    Comenius és kora. (Pedagógiai Műhely, 1992)
    Franciaországi viták Erdély történetéről. (Magyar Tudomány, 1993)
    Egy román kortárs a reformkori magyar politikai gondolkodásról. (Regio, 1993)
    Az Apponyi-gyűjtemény történeti forrásértéke. (Magyar Tudomány, 1994)
    A nemzeti kultúra. Század eleji román–magyar vita. (Világosság, 1994)
    A modern román és magyar történetírás vitája a Hunyadiak származásáról. (Magyar Tudomány, 1994)
    Nemzetképkutatás és a 19. századi román irodalom magyarságképe. Monográfia. (Bp., 1995)
    Histoire de la culture hongroise. (Bp., 1995)
    „Levelek a magyarokról.” Egy kritikus francia könyv 1742-ből. – Brenner Domokos francia utóélete. Prévost abbé befejezetlen története. (Ezredvég, 1995)
    Megújhodott Akadémia. (Magyar Tudomány, 1995)
    Brenner Domokos, a Rákóczi-szabadságharc és bujdosás publicistája és diplomatája. Monográfia. (Bp., 1996)
    Mi a nemzet? Nemzet és nemzetköziség a marxizmusban. (Magyar Tudomány, 1996)
    Az angol hírsajtó a Rákóczi-szabadságharcról. (Magyar Könyvszemle, 1996)
    Az emberi sors és a XX. századi francia regény. 12 tanulmány. (Bp., 1997)
    Állandóság és átalakulása. – A felvilágosodás és ellenzői. (Magyar Tudomány, 1998)
    Francia utazók a magyar reformkor „közszelleméről.” (Ezredvég, 1998)
    Correspondance diplomatique de François II. Rákóczi Choix de documents. (Bp., 1999)
    Olasz írók Magyarországról a XVIII. század elején. (Magyar Könyvszemle, 1999)
    Egy cselszövő diplomata. Klement János Mihály. 1689–1720. Monográfia. (Bp., 2000)
    Egy kitagadott: Moldován Gergely. 1845–1930. (Kisebbségkutatás, 2000)
    Thököly az európai szépprózában. (Magyar Könyvszemle, 2000)
    A nemzetiségek a Rákóczi-szabadságharcban. (Történelmi Szemle, 2000)
    Vetési Kökényesdi László kuruc diplomata és a császár katonája. 1680?–1756. Monográfia. (Bp., 2001)
    Casimir Freschot, az antikvitás és Magyarország. (Magyar Könyvszemle, 2001)
    Moldován Gergely, a lapszerkesztő. (Kisebbségkutatás, 2001)
    II. Rákóczi Ferenc külpolitikája. Monográfia. (Bp., 2002)
    Erdélyi történetek. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2002)
    A Vatikán és a Rákóczi-szabadságharc. (Magyar Könyvszemle, 2002)
    Leibniz és a Thököly-felkelés. (Magyar Filozófiai Szemle, 2002)
    II. Rákóczi Ferenc, mint a magyar felvilágosodás előfutára. (Ezredvég, 2003)
    II. Rákóczi Ferenc külpolitikája. (Magyar Tudomány, 2003)
    Rákóczi, avagy a magyar tanya. Egy ismeretlen Diderot-balett nyomában. (Táncművészet, 2003)
    Tanulmányok a kuruc szabadságharcok történetéből. (Bp., 2004)
    Rákóczi útjain. Tanulmányok. (Bp., 2004)
    Kuruc diplomaták Európa Keletén. (Bp., 2005)
    A Thököly- és a Rákóczi- hamvak felkutatása Törökországban. (Magyar Tudomány, 2006)
    Francia művelődés- és irodalomtörténeti tanulmányok. (Bp., 2007)
    Az ónodi trónfosztás és a francia diplomácia. (Hadtörténeti Közlemények, 2007)
    Prévost abbé, Rákóczi József és Brenner. (Iskolakultúra, 2009)
    szerk.: Babeuf válogatott írásai. Az előszót Molnár Erik írta. Szerk., a jegyzeteket írta. Ford. Csatlós János. (Forradalmárok. Bp., 1950)
    Bâlcescu Miklós válogatott írásai. Szerk. és ford. Domokos Sámuellel, I. Tóth Zoltánnal. (Bp., 1951)
    Román költők antológiája. Vas Istvánnal. (Bp., 1951; új kiad. 1961)
    Román költők antológiája. Szerk. Vas Istvánnal. (Bp., 1951)
    Victor Hugo válogatott versei. Vál., szerk. (Bp., 1953)
    II. Rákóczi Ferenc válogatott levelei. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1953)
    Az egzisztencializmus. A bevezető tanulmányt írta, a szövegeket vál. (Bp., 1965; 3. kiad. 1972; 4. kiad. 1984)
    Littérature et réalité. Juhász Péterrel. (Bp., 1966)
    A huszadik század külföldi írói. Szerk. Pók Lajossal. (Bp., 1968)
    Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar–francia irodalmi kapcsolatok történetéből. Szerk. Sőtér Istvánnal. (Bp., 1970)
    A Rákóczi- szabadságharc és Európa. Szerk. (Bp., 1970)
    Rákóczi-tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. I–II. köt. Vál., szerk. R. Várkonyi Ágnessel. (Bp., 1973; Millenniumi magyar történelem. Források. 2. kiad. Bp., 2004)
    Mihai Eminescu versei. Vál. (Lyra mundi. Bp., 1974)
    „Sorsotok előre nézzétek”. A francia felvilágosodás és a magyar kultúra. Tanulmányok. Szerk. Sziklay Lászlóval. (Bp., 1975)
    Rákóczi-tanulmányok. Szerk. Hopp Lajossal, R. Várkonyi Ágnessel. (Bp., 1980)
    Román költők antológiája. Vál., szerk. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1982)
    II. Rákóczi Ferenc politikai végrendelete. Szerk., a tanulmányt írta. Ford. Szávai Nándor és Kovács Ilona. (Archívum Rakoczianum. Bp., 1984)
    Erdély rövid története. Főszerk. (Bp., 1989; 2. kiad. Bp., 1993; németül: 1990)
    Erdély története. I–III. köt. 783 fekete–fehér, 127 színes fényképpel, 38 táblázattal, 58 térképpel. Főszerk. (Bp., 1986; 2. kiad. 1987; 3. kiad. 1988; franciául: 1992; angolul: 1994)
    Brenner Domokos: A magyar fordulatok története. Ford., az előszót írta. (Bp., 2003)
    Bercsényi Miklós válogatott levelei. Vál., szerk. (Bp., 2004).

    Irodalom

    Irod.: Klaniczay Tibor: K. B.: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. (Társadalmi Szemle, 1966)
    Bán Imre: K. B.: A Rákóczi- szabadságharc és Franciaország. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
    Iszlai Zoltán: Egy tudós munkában. (Filmvilág, 1974)
    Gergely András: K. B.: Eszme, történelem, irodalom. (Helikon, 1974)
    Bodnár József: Kolozsvár, Paris, Budapest. An Interview with Béla Köpeczi. (The New Hungarian Quaterly, 1980)
    Fenyő István: K. B. hatvanéves. (Nagyvilág, 1981)
    R. Várkonyi Ágnes: K. B. hatvanéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
    Benczédi László: K. B. hatvanéves. (Kortárs, 1981)
    Sőtér István: K. B.: Az ifjú Rákóczi. (Kortárs, 1982)
    A népek összefogásának példája. K. B. akadémikussal beszélget Dregán Gábor. (Honismeret, 1985)
    Vörös Imre: K. B.: Magyarok és franciák. (Irodalomtörténet, 1987)
    T. Kiss Tamás: Kulturális miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. (A magyarországi kulturális minisztériumokról. 1867–1993. Bp., 1993)
    Hopp Lajos: K. B.: A bujdosó Rákóczi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Európai szemmel. Tanulmányok K. B. tiszteletére. Szerk. Poór János. (Bp., 2007)
    Pomogáts Béla: K. B. (Magyar Tudomány, 2010)
    R. Várkonyi Ágnes: K. B. (Századok, 2010)
    Karafiáth Judit: K. B. (Helikon, 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu