Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Kulcsár Kálmán

    jogász, szociológus, politikus


    Született: 1928. június 27. Erdőtelek, Heves vármegye
    Meghalt: 2010. szeptember 4. Budapest
    Temetés: 2010. szeptember 21. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Kulcsár Ödön, Szűcs Margit. Szülei tanítók voltak Kakucs községben (Pest m.). Négyen voltak testvérek, testvérei közül: Kulcsár Viktor (1931–1978) erdőmérnök, geográfus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. 1952-től nős. F: 1. Mártonhegyi Erzsébet, a Külkereskedelmi Minisztérium előadója. Egy leánya született. 2. Balogh Erzsébet.

    Iskola

    A ciszterci rend egri Szent Bernát Gimnáziumában éretts. (1946), a Közgazdaság-tudományi Egyetemen (1946–1947), az Egri Jogakadémián tanult (1947–1949). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1950), a jogi tudományok kandidátusa (1956), az állam- és jogtudományok doktora (1966). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.).

    Életút

    A Budapesti Katonai Ügyészség ügyésze (hadbírójelölt alhadnagy, ill. katonai ügyészi főhadnagyi rangban, 1950–1953), a Katonai Főügyészség ügyésze (1953), leszerelése után az MTA–TMB-n Szabó Imre aspiránsa (1953–1955). Az Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztályának főelőadója (1955), a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának ítélőbírója (1956), a statáriális bíráskodás bevezetése után kilépett a bírói karból (1956. dec. 11.). A forradalom idején a Legfelsőbb Bíróság Forradalmi Bizottmányának tagja. Az ELTE ÁJTK Állam- és Jogtudományi Intézete (ÁJI) tud. főmunkatársa (1957–1968); közben a Columbia és a Berkeley Egyetem Ford-ösztöndíjasa (1965–1966). A Pécsi Tudományegyetem ÁJTK vendégtanára (1963–1970). Az MTA Szociológiai Kutatócsoportja, ill. Intézete igazgatója (1969–1983), egyúttal az ELTE ÁJTK Jogszociológia Tanszék egy. tanára (1970. júl. 1.–1998. dec. 31.) Az MTA–TMB titkára (1973–1979). Az MTA Politikai Tudományok Intézete igazgatója (1994–1998), kutatóprofesszora (1998-tól).

    Tudományos pályafutását az Egri Jogakadémia Szociográfiai Intézetében kezdte, kutatóként később jogszociológiával, politikai szociológiával foglalkozott, elsősorban a politika és a jog összefüggéseit vizsgálta a társadalom változásában, különös tekintettel a 20. sz.-i Magyarországra. Vizsgálta még a jog szerepét a modernizációban, a kelet-európai társadalmakban és a rendszerváltozás folyamatában. Munkássága úttörő jelentőségű volt a marxista jogtudomány szemléleti változásában, az ún. szocialista normatívizmus háttérbe szorulásának folyamatában. Politikai és szervezetszociológiai kutatásai a rendszer és környezete fogalompár bevezetésével egységben és történeti szemlélettel közelítette meg a politika és a szervezet formalizált és nem formalizált jelenségeit. Visszaemlékezései a rendszerváltozás éveinek fontos kordokumentumai.

    Budapesten (I. kerület Víziváros, Várfok utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Emlékezet

    Párton kívüli politikusként igazságügyminiszter (1988. jún. 29.–1990. máj. 23.), a Magyar Köztársaság ottawai nagykövete (1990–1993). A Hazafias Népfront (HNF) utolsó elnöke (1989–1990) és köztársasági elnökjelöltje (1990). A Hazafias Választási Koalíció (HVK) országgyűlési képviselőjelöltje (1990). Minisztersége idején fogadták el az új alkotmányt, a választási törvényeket és az egyesülési jogi törvényt.

    Elismertség

    Az MTA IX. Osztályának elnöke (1979. máj. 11.–1983. máj. 3. és 1993. jún. 7.–1999. jún. 15.), az MTA főtitkárhelyettese (1983. jan. 1.–1988. jún. 29.). A Magyar Szociológiai Társaság (1983–1988), az Erdei Ferenc Társaság (1987–1989), a Magyar–Indiai Baráti Kör (1988–1990), a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke (1994–1997). Az Európai Jogszociológiai Intézet Tanácsának elnöke (1990–1996). A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) díszdoktora. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) díszdoktora.

    Elismerés

    Akadémiai Jutalom (1962), Akadémiai Díj (1967), Állami Díj (1985), Thomas Dehler-aranyérem (Bajorország, 1990), Deák Ferenc-díj (1998), Széchenyi-díj (1998), Bibó István-díj (2001). Munka Érdemrend (arany, 1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (2008).

    Főbb művei

    F. m.: Félhomályból. Az egri fiatal írók kis antológiája. Tanulmány, elbeszélés, versek. Többekkel. (Eger, 1948)
    Marxizmus és a történeti jogi iskola. – A törvényesség egysége és a katonai igazságszolgáltatás. (Jogtudományi Közlöny, 1955)
    Bevezetés a szociológiába. Egy. jegyz. (Bp., 1955)
    A szocialista jog és a bíróság nevelő tevékenységének néhány kérdéséről. (Jogtudományi Közlöny, 1956)
    Állam és jogelmélet. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
    A válás és a társadalom. (A válás. Tanulmányok. Szerk. Klinger András. Bp., 1957)
    Jog – norma – valóság. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
    Demográfiai tényezők jelentősége a bűnözésben. 1–2. (Demográfia, 1959–1960)
    A közvélemény és összefüggése a demográfiai tényezőkkel. (Demográfia, 1960)
    Emberi haladás, totális állam és szociológia. (Az MTA ÁJI Értesítője, 1960)
    A szocialista állam gazdasági szervező és nevelő funkciójának néhány kérdéséről. – Az alkotmányértelmezés jelentősége és problémái Indiában. (Jogtudományi Közlöny, 1960)
    A jogszociológia problémái. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1960)
    A ténykutatások jelentősége a jogi jelenségek megismerésében. – A népi jog és a nemzeti jog. (Az MTA ÁJI Értesítője, 1961)
    A vándorlás és a társadalmi átrétegeződés szociológiai jelentősége. (Valóság, 1961)
    A marxista filozófia és az empirikus társadalomkutatás. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961)
    A közvélemény és a jog. (Jogtudományi Közlöny, 1961)
    A jog nevelő szerepe a szocialista társadalomban. (Bp., 1961)
    A közvélemény és a közvéleménykutatás. (Állam és Igazgatás, 1962)
    A közvélemény mint szociológiai jelenség. (Magyar Filozófiai Szemle, 1962)
    A változó társadalom és a változó jog. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
    A történeti szemlélet a XX. század jogtudományában. – Matematikai módszerek a jogtudományban. (Állam és Jogtudomány, 1962)
    Max Weber és a politikai szociológia. (Állam- és Jogtudomány, 1963)
    A család a mai szocialista társadalomban. (Társadalmi Szemle, 1963)
    Szociológiai módszerek a jogtudományban. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
    The Educational Role of the Law in a Socialist Society. – The Historical Concept in the Science of Law of the XXth Century. (Acta Juridica, 1963)
    Történetiség a XX. század jogtudományában. – A szociológiai szemlélet a modern jogelméletben. (Kritikai tanulmányok a modern polgári jogelméletről. Bp., 1963)
    A jog és a szociológia. – A törvényalkotás folyamatának szociológiai vizsgálata. (Állam- és Jogtudomány, 1964)
    Az államigazgatási szervek szociológiai vizsgálatának lehetőségei. (Állam és Igazgatás, 1965)
    Társadalmi tényezők az állampolgári jogok fejlődésében. (Az állampolgári alapjogok és kötelességek. Tanulmányok. Bp., 1965)
    Állam és jogelmélet. Kiegészítő jegyz. (Bp., 1966)
    A szervezet mint társadalmi alakulat. (Az MTA IX. Osztályának Közleményei, 1966)
    A szociológiai gondolkodás fejlődése. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1966; 2. kiad. 1971)
    Állampolgári jogok a mai társadalomban. – A jogismeret vizsgálata. (Jogtudományi Közlöny, 1967)
    A szituáció jelentősége a jogalkalmazás folyamatában. (Állam és Jogtudomány, 1968)
    The Law and the Public in Hungary. (Acta Juridica, 1967)
    A büntetés kiszabásról Hoóz Istvánnal. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
    Az ember és társadalmi környezete. Monográfia. (Bp., 1969)
    A jogalkalmazás funkcionális elemzésének problémái. (Állam és Jogtudomány, 1969)
    A szociológia társadalmi funkciója és a politika. – A politikai aktivitás társadalmi tényezői. (Társadalmi Szemle, 1969)
    A társadalmi folyamatok a szociológiai és a demográfiai kutatásokban. (Demográfia, 1970)
    A politika és a jog viszonya Lenin műveiben. (Állam és Jogtudomány, 1970)
    Gazdasági hatékonyság – társadalmi hatékonyság. (Gazdaság, 1970)
    A szociológia Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1970)
    Az MTA tudományszervező és -irányító tevékenysége a kutatói vélemények tükrében. (Magyar Tudomány, 1970)
    Situation in the Law Application Process. (Acta Juridica, 1970)
    Politika és szakszerűség a társadalom vezetésében. (Társadalmi Szemle, 1971)
    A népi ülnök részvétele a bírói döntésben. (Állam és Jogtudomány, 1971)
    A népi ülnök a bíróságon. Jogszociológiai tanulmány. (Szociológiai tanulmányok. 12. Bp., 1971; angolul: 1982)
    A politikai rendszer marxista értelmezésének lehetősége. (Állam és Igazgatás, 1971)
    Szociológia. Egységes jegyz. (Bp., 1972)
    A társadalomtudományok a tudományos és technikai forradalomban. (Társadalmi Szemle, 1972)
    A társadalom és a szociológia. Monográfia. (Bp., 1972; 2. kiad. 1973)
    A változó társadalom és a szervezet változása. (Társadalmi Szemle, 1973)
    A jog hatékonyságának társadalmi feltételei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. márc. 11.; megjelent: MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1974)
    Társadalom, politika, jog. Monográfia. (Bp., 1974)
    A közigazgatás szociológiai vizsgálata. (Állam és Igazgatás, 1975)
    A szocialista hazafiság, a történetiség és a társadalomtudományok. (Társadalmi Szemle, 1975)
    A történetiség a jogszociológiában. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
    A társadalmi tervezés és a jogi szabályozás. (Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1976)
    A jogszociológia alapjai. Monográfia. (Bp., 1976; oroszul: Moszkva, 1981)
    A jog hatékonyságának társadalmi tényezői. – A jogszociológia és a jogtudomány. (Jogtudományi Közlöny, 1977)
    Társadalmi igények – társadalomtudományok. Ránki Györggyel, Szabolcsi Miklóssal. (Gazdaság és Jogtudomány, 1979)
    A politikatudomány a szocialista társadalomban. (Társadalmi Szemle, 1979)
    Rechtssoziologische Abhandlungen. (Bp., 1980)
    Gazdasági „kihívás” társadalmi „válasz.” (Magyar Tudomány, 1980)
    A bürokratizmus társadalmi összefüggései. (Állam és Igazgatás, 1980)
    Ideological Changes and the Legal Structure. A Discussion of Socialist Experience. (International Journal of the Sociology of Law, 1980)
    A mai magyar társadalom. Monográfia. (Bp., 1980; 2. kiad. 1982; angolul: Contemporary Hungarian Society. 1984)
    A jogrendszerek fejlődési problémái. (Gazdaság és Jogtudomány, 1981)
    A társadalom és a jogalkotás. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
    A modernizáció – a fogalom és a valóság. (Magyar Tudomány, 1981)
    A magyar állam és a jog fejlődése. Vál. tanulmányok. (Bp., 1981)
    A szocialista társadalom érdekviszonyai és politikai rendszerének fejlődése. (Politikatudományi tanulmányok. Szerk. Polgár Tibor. Bp., 1981; 2. átd. és bőv. kiad. 1982)
    Politika és jogszociológia. Egy. jegyz. (Bp., 1981; 2. kiad. 1984; 3. kiad. 1987)
    A politika Közép-Kelet-Európában. (Állam és Igazgatás, 1982)
    A jog szerepe a viták kezelésében. (Az MTA Szociológiai Intézete kiadványai. Bp., 1982)
    Gazdaság, társadalom, jog. Monográfia. (Bp., 1982)
    A magyar falu és a magyar parasztság. A történeti-szociológiai háttér vázlata. (A falu a mai magyar társadalomban. Bp., 1982)
    A politikatudomány a szocialista társadalomban. (Politika és politikatudomány. Tanulmányok. Vál., szerk. Bihari Mihály. Bp., 1982)
    Gazdasági reform – társadalmi összefüggések. (Társadalmi Szemle, 1983)
    The Role of Law-Making in the Modernization Process. (Acta Juridica, 1983)
    Közkiadás és szociálpolitika. (Gazdaság, 1983)
    A társadalmi változások és a modernizáció Magyarországon. (Társadalomkutatás, 1983)
    A marxi elmélet és a mai magyar társadalmi fejlődés. (Világosság, 1983)
    A politika és a jogalkotás Közép-Kelet-Európában. (Magyar Tudomány, 1983)
    A közigazgatás fejlesztésének társadalmi-politikai összefüggései. (Állam és Igazgatás, 1983)
    A jogfejlődés sajátosságai: a jog mint eszköz. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. jún. 13.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
    Reform és szociálpolitika. (Társadalomkutatás, 1984)
    Gazdasági reform és szociálpolitikai problémák. (Társadalmi Szemle, 1984)
    Az életmódkutatás feladatai, eredményei és távlatai. (Hogyan élünk? A szocialista életmód ismérvei, feltételei, tendenciái. Szerk. Szántó Miklós. Bp., 1984)
    Társadalmi politikánk negyven éve. (Világosság, 1985 és Közgazdasági Szemle, 1985)
    A modernizáció problémája a magyar társadalomfejlődésben. (Társadalomkutatás, 1985)
    A jogászság helyzete és szerepe társadalmunk negyedszáz éves fejlődésében. (Magyar Jog, 1985; angolul: Acta Juridica, 1987)
    A modernizáció és a magyar társadalom. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1986)
    Hatékonyabban és illúziómentesebben. Társadalomtudományi kutatások az Akadémián az 1981–1985. években. (Magyar Tudomány, 1987)
    A politikai kultúra. A fogalom és a jelenség. (Társadalomkutatás, 1987)
    Konfliktus és harmónia. Politikai kultúra – jogi kultúra. 1–2. – Kényszerű adaptáció és jogalkotás. Az összehasonlító jog funkcionális aspektusáról. (Világosság, 1988)
    A társasági törvény. (Magyar Jog, 1988)
    A populista modernizáció problémája. A magyar népi mozgalom a harmincas–negyvenes években. – Változások a politikai rendszerben. Reformalternatívák, súlypontok és lehetőségek. (Társadalomkutatás, 1988)
    Erdei Ferenc. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1988)
    Emberi jogok. Deklarációk és valóság. (Emberi jogok hazánkban. Szerk. Katonáné Soltész Márta. Bp., 1988)
    A modernizáció és jog. Monográfia. (Bp., 1989; angolul: 1987 és 1992)
    Sarkalatos törvényjavaslatok az Országgyűlés napirendjén. – A tekintélyuralomtól a demokráciáig. A magyar politikai rendszer átalakulásának problémái. – A Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárás módosításáról. – Az alkotmány koncepciója az Országgyűlésben. – Az egyesülési és a gyülekezési törvény. (Magyar Jog, 1989)
    Deviáns bürokráciák. A közigazgatás Kelet-Európában és a fejlődő országokban. (Társadalomkutatás, 1989)
    Political Culture – Legal Culture. Conflicts and Harmony. (Acta Juridica, 1989)
    Az emberi jogok ma Magyarországon. (Módszertani Füzetek, 1989)
    Az alkotmányozás dilemmái. (Társadalmi Szemle, 1989)
    Jog és politikai gondolkodás modernizálódó társadalmunkban. (Műhelytanulmányok. Bp., 1989)
    A törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról. – Etika – jog – demokrácia. – A bírósági szervezet fejlesztéséről. – Lehet-e jogállam Magyarországon? (Magyar Jog, 1990)
    Az alkotmányosság és a kontinuitás. (Valóság, 1991)
    Politikai rendszerváltozás Magyarországon. Az átmenet politikai és jogi problémái. (Társadalomkutatás, 1991)
    A bírói státusz, a bírói függetlenség. (Bírák Lapja, 1992)
    Ideológia – politika – valóság. (Társadalomkutatás, 1993)
    A jogállam dimenziói. (Társadalmi Szemle, 1994)
    Kontinuitás és átmenet. Töprengések az utóbbi évek magyar politikai gyakorlatáról. (Átiratok. 6. Szombathely, 1994)
    Két világ között. Rendszerváltás Magyarországon. 1988–1990. (Bp., 1994; német nyelvű rövidített kiad.: Frankfurt, 1997)
    A kétkamarás országgyűlés problémája. (Társadalmi Szemle, 1995)
    A magyar modernizáció politikai összefüggései. (Valóság, 1995)
    Az európai integráció és Magyarország. (Külpolitika, 1995 és Magyar Tudomány, 1995)
    A magyar értelmiség politikai szerepvállalása. (Tiszatáj, 1995)
    A kulturális jogok és a demokratikus biztonság Európában. (Magyar Tudomány, 1996)
    A közigazgatás és a társadalom. (Comitatus, 1996)
    A kulturális jogok és a demokratikus biztonság Európában. (Acta Humana, 1996)
    Alkotmányozás Magyarországon, 1996. (Magyar Szemle, 1996)
    A jog és a modernizáció Magyarországon. (Társadalomkutatás, 1996)
    A politikai rendszer és a magyar valóság. (Társadalomkutatás, 1997)
    Systemwechsel in Ungarn. 1988–1990. (Frankfurt am Main, 1997)
    A nemzetközi viszonyok a második világháború után. Változások és elméletek. (Politikatudományi műhelytanulmányok. 11. Bp., 1997)
    Jogszociológia. Tankönyv. (Új kiad. Bp., 1997; 2. kiad. 2002; 3. kiad. 2005)
    Nemzetközi integrálódás és az Európai Unió. (Politikatudományi Szemle, 1998)
    Az euro-atlanti integráció politikai problémái. (Társadalomkutatás, 1998)
    A világrendszer változása és a NATO. (Európai Szemle, 1999)
    Az Európai Unió és Magyarország a század végén. (Külpolitika, 1999)
    Állam, politika, társadalom. (Társadalomkutatás, 2000)
    Folyamat és megszakítás. Néhány gondolat a jog változásáról. (Társadalomkutatás, 2001)
    Nyugatról Keletre. Útirajzok a két Amerikáról, Ázsiáról és Afrikáról. (Bp., 2001)
    Ezer év. A jog fejlődése Magyarországon. (Villányi úti könyvek. Bp., 2002)
    A globalizációs folyamat és az integráció. (Trendváltozások. Tanulmányok. Szerk. Bayer József, Kiss Balázs. Bp., 2003)
    A globális és regionális folyamatok politikai hatása. (Társadalomkutatás, 2004)
    Kanadai napló. Egy nagykövet feljegyzései. (Bp., 2005)
    Kína a világpolitikában. 1–5. (Társadalomkutatás, 2005–2006)
    Az új politikai rendszer és a magyar valóság. (Rendszerváltásban. Bp., 2006)
    Kína a világpolitikában. Az átalakuló Kína. Monográfia. (Bp., 2007)
    A jogfejlődés Indiában. – Modernizáció és/vagy rendszerváltozás? (Társadalomkutatás, 2008)
    India, az útkereső birodalom. Az átalakuló India. Monográfia. (Bp., 2008)
    A modernizáció, a rendszerváltozás és a magyar valóság. (Társadalomkutatás, 2009)
    Az alkotmány születése és a politikai változások Magyarországon. 1987–2009. (A rendszerváltás húsz éve. Változások és váltások. Szerk. Bayer József, Boda Zsolt. Bp., 2009)
    A 20 éves alkotmány. Többekkel. (Fundamentum, 2009)
    Út és tudomány. Elemzés a 20–21. század politikai és jogfejlődéséről a világ három nagy régiójában. Szerk. Gáthy Vera. (Bp., 2011)
    szerk.: Mills, Charles Wright: Hatalom, politika, technokraták. Válogatás Ch. W. Mills műveiből. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1970)
    Erdei Ferenc: Parasztok. A bevezetőt Köpeczi Béla, az utószót K. K. írta. (E. F. összegyűjtött művei. Bp., 1973)
    Erdei Ferenc: Magyar falu. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (E. F. összegyűjtött művei. Bp., 1974)
    Erdei Ferenc: Magyar város. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (E. F. összegyűjtött művei. Bp., 1974)
    Politika és jogszociológia. (A szociológia ágazatai. Szerk. is. Bp., 1975)
    Erdei Ferenc: Magyar tanyák. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (E. F. összegyűjtött művei. Bp., 1975)
    Sumner, William Graham: Népszokások. Ford. Félix Pál. Az utószót írta. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1978)
    Merton, Robert King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Tanulmányok. ford.: Berényi Gábor. Vál., az utószót írta. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1980)
    Erdei Ferenc: A magyar társadalomról. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (E. F. összegyűjtött művei. Bp., 1980)
    Tocqueville, Alexis de: A demokrácia Amerikában. Vál. tanulmányok. Vál., az utószót írta. (Politikai gondolkodók. Bp., 1983)
    A népesedés befolyásolásának lehetőségei. (A népesedés és a népesedéspolitika. Tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1983)
    Erdei Ferenc: Történelem és társadalomkutatás. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (E. F. összegyűjtött művei. Bp., 1984)
    Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak, Budapest, 1984. dec. 10–12. Szerk. Pritz Pállal. (Bp., 1985)
    Erdei Ferenc: Politikai írások. I–III. köt. Szerk., az előszót írta. (E. F. összegyűjtött művei. Bp., 1988)
    A demokrácia intézményrendszere Magyarországon. Összeáll. Simai Mihállyal. (Magyarország az ezredfordulón. Bp., 1997)
    Az integráció. Történelmi kihívások és válaszkísérletek. Tanulmányok. Szerk. (Európa tanulmányok. 2. Bp., 1998)
    Politika és társadalom. 1989–1998. Szerk. (Magyarország az ezredfordulón. Bp., 1999)
    A politikatudomány arcai. Tanulmányok. Szerk. A. Gergely Andrással, Bayer Józseffel. (Bp., 1999)
    Társadalom, politika, jogrend. Szerk. Bayer Józseffel. (Magyar tudománytár. Bp., 2003).

    Irodalom

    Irod.: Kovács Dénes: A szocialista életmód kutatása. Beszélgetés K. K. akadémikussal. (Népszabadság, 1976. ápr. 17.)
    Kardos István: Magyar tudósok. (Bp., 1978)
    K. J.: Cselekvésben megújulni. Beszélgetés K. K. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1980. máj. 18.)
    Kovács Judit: Végre napirenden. A szociálpolitika egysége. Beszélgetés K. K. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1981. febr. 22.)
    Andorka Rudolf: Utunk a jelenhez. K. K.: A mai magyar társadalom. (Népszabadság, 1981. jún. 15.)
    Kovács Dénes: A társadalom tudományos tükre. Beszélgetés K. K. akadémikussal. (Népszabadság, 1981. aug. 4.)
    Kovács Dénes: Politika és kultúra régen és most. Beszélgetés K. K. akadémikussal. (Népszabadság, 1986. nov. 29.)
    Kocsis L. Mihály: Modernizáció és társadalom. Beszélgetés K. K. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1987. júl. 11.)
    Papp Zsolt: Őszinteség mindannyiunkért. K. K.: Politika és jogszociológia. (Népszabadság, 1987. nov. 19.)
    Szamel Lajos és K. K. a Janus Pannonius Tudományegyetem díszdoktorai. (Studia Juridica. Pécs, 1990)
    Javorniczky István: „Nem az volt a cél, hogy hősekké váljunk.” Interjú K. K. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1993. 242.)
    Bálint Éva, V.: Az emlékezet nem azonos a képzelettel. Interjú K. K. akadémikussal. (Magyar Hírlap, 1994. 24.)
    Korsós Antal, ifj.: Jogászportrék. (Bp., 2002)
    Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Varga Károly: Hosszútávfutó – két klub színeiben. K. K. 80 éves. (Társadalomkutatás, 2008)
    Lencsés Károly: Ma a bosszúvágy szellem uralkodik. Születésnapi beszélgetés K. K. akadémikussal. (Népszabadság, 2008. júl. 12.)
    Tamás Pál: K. K. (Társadalomkutatás, 2010)
    Fricz Tamás: Meghalt K. K. akadémikus. (Politikatudományi Szemle, 2010)
    Hovanyecz László: Elhunyt K. K. (Népszabadság, 2010. szept. 6.)
    Kilényi Géza: K. K., a miniszter. (Társadalomkutatás, 2011)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu