Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Boga Lajos

    biológus, entomológus, muzeológus


    Született: 1885. november 30. Marosvásárhely
    Meghalt: 1956. február 21. Marosvásárhely

    Család

    Sz: Boga Ödön telekkönyvvezető, Tőkés Katalin.

    Iskola

    Elemi iskoláit Szászrégenben, a helyi német nyelvű iskolában végezte, a marosvásárhelyi r. k. gimnáziumban éretts. (1904). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1904–1908), természetrajz szakos középiskolai tanári okl. (1914) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1918).

    Életút

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Apáthy István tanársegéde (1906–1908), a kolozsvári városi polgári fiúiskola helyettes tanára (1908–1909), uo. a női kereskedelmi szaktanfolyam tanára (1909–1919). Az összeomlás után Erdélyben maradt; a kolozsvári református teológia akadémia tanárképző intézetében az állatrendszertan r. tanára (1920–1921), egyúttal a kolozsvári polgári iskolai tanárképző intézet r. tanára (1920–1925; az intézet bezárásáig!). A kolozsvári Renner Testvérek és Társa Bőrgyár Rt. tisztviselője (1925), a csíkszeredai r. k. főgimnázium r. tanára (1925–1932), a sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó Kollégium r. tanára (1932–1936), a székelyudvarhelyi r. k. főgimnázium r. tanára és igazgatója (1936–1940). Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Állattárának igazgató-őre (1940–1944), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1945–1947). Az Erdélyi Múzeum Állattárának segédőre (1910–1920), őre (1920-tól).

    A Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának tagja. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Természetrajz Szakosztályának titkára (1920-tól).

    Erdély és elsősorban a Székelyföld állatvilágával, entomológiával, főként Erdély szitakötő-faunájával foglalkozott. Muzeológusként jelentős szerepet játszott a Székely Nemzeti Múzeum állattani és őslénytani gyűjteményének rendezésében. Az 1930-as években szorgalmazta a székelyföldi kutatóutak újraindítását: maga is tagja volt a dél-hargitai (1935), az orbaiszéki havasokbeli (1937), majd a gyilkos-tavi zoológiai expedícióknak (1938). Részt vett a Csík Vármegyei Levéltárnak a Székely Nemzeti Múzeumba történő mentési kísérletében (1934–1935). Számos zenei tárgyú cikket és több középiskolai tankönyvet is írt.

    Emlékezet

    Néhány levelét (elsősorban Köntzei Gerővel) a Székely Nemzeti Múzeum őrzi.

    Szerkesztés

    A Múzeumi Füzetek szerkesztője (1940–1944). Írásai, tudományos dolgozatai a fentin kívül még elsősorban az Erdélyi Magyar Lányok (1922–1923), a Csiki Lapokban jelentek meg (1930-as évek).

    Főbb művei

    F. m.: Általános állattan. Apáthy István az 1908–1909. tanév I. félévében tartott előadásai után. Kézirat gyanánt. (Kolozsvár, 1908)
    Általános fejlődéstan. Apáthy István az 1906–1907. tanév II. félévében tartott előadásai után. Kézirat gyanánt. (Kolozsvár, 1912)
    Természetrajz. Növénytan. A magyar tannyelvű középiskolák 2. osztálya számára. (Kolozsvár, 1926)
    „Mikrographium” rajzoló asztal az Abbe-féle rajzolókészülékkel való nagyítós rajzoláshoz. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái. Tihany, 1931)
    Az ember bonctana és élettana. A magyar tannyelvű középiskolák felső osztályai számára. (Kolozsvár, 1933)
    Balatoni Trichopteron-álcákról. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái. Tihany, 1936).

    Irodalom

    Irod.: Szabó Zsigmond: A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem. 1945–1959. (Bp., 1999)
    Boér Hunor: B. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Kocs Irén: Köntzei Gerő levelezése és kapcsolódó levelezés a Székely Nemzeti Múzeummal. (Acta Siculica, 2009).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu