Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Berzeviczy Gergely, berzeviczei

    gazdasági író

    Berzeviczy, Gregor von 


    Született: 1763. június 15. Nagylomnic
    Meghalt: 1822. február 23. Kakaslomnic, Sáros vármegye

    Család

    Sz: Berzeviczy Sándor (†1774). Anyja Horváth Imre Szepes vm.-i alispánnak a nővére volt. Unokája: Berzeviczy Egyed (1835–1906) földbirtokos, történész.

    Iskola

    A késmárki evangélikus líceumban ügyvéd okl. szerzett (1783), a göttingeni egyetemen történelmet, államtudományokat és nyelveket tanult (1784–1785), megszakította tanulmányait, beutazta a német államokat, Franciaországot, az Osztrák Németalföldet (= Belgium) és Angliát (1785–1787).

    Életút

    Hazatérése után a Helytartótanács fogalmazó gyakornoka (1787–1791), fogalmazója (1791–1795); közben az ún. távollevők követe az Országgyűlésen, egyúttal az evangélikusok pesti gyűlésén egyházkerületi küldött (1791). Megnősült, lemondott hivataláról és visszavonult kakaslomnici birtokára gazdálkodni. A tiszai evangélikus egyházkerület felügyelője (1801–1822).



    Miután Kakaslomnicon telepedett le, az első tátrai túrázók közé tartozott (1795-től). Mauksch Tamással, Kitaibel Pállal és Waldstein Ferenc Ádámmal elsőként próbált meg feljutni a Lomnici-csúcsra. Tátrai túráinak német nyelvű leírása bécsi lapokban jelent meg (az 1810-es években). Ótátrafüredről szóló munkáját unokája, Berzeviczy Egyed tette közzé (a Karpathen Postban, 1899-ben).



    Az 1791. évi országgyűlésre br. Skerletz Miklós és br. Podmaniczky József felkérésére gazdasági beszámolókat készített a nyugat-európai utazásai során szerzett benyomásairól. Írásai után kapcsolatba került a nemesi mozgalommal és a magyar jakobinusokkal is, jóllehet a Martinovics-féle összeesküvés felszámolásakor a neve nem szerepelt a gyanúsítottak között. Visszavonulásában azonban valószínűleg szerepet játszott a megtorlástól való félelem is, hisz ekkor névtelenül írott röpirataiban támadta a politikai élet több szereplője ellen lefolytatott pereket (Der Majestätsprozess in Ungarn).

     

    Első jelentősebb – latinul írt – munkájában, Magyarországon először szerepelnek a neves angol közgazdász, Adam Smith elképzelései (De commercio et industria Hungariae, 1797). Művében a merkantilista bécsi gazdaságpolitikával szemben a külkereskedelem szabadsága mellett érvelt, továbbá kiemelte a bécsi gazdasági elképzelések Magyarország számára rendkívül káros hatásait. Elsőként vette észre, hogy a feudális viszonyok gátolják a magyarországi gazdasági haladást, kiemelte, hogy az árutermelés fokozódása miatt a jobbágyság helyzete egyre rosszabbá vált: De conditione et indole rusticorum in Hungaria (1804) c. művében ugyanis Magyarországon először vetette össze Európa paraszti tömegeinek helyzetét. A magyar jobbágyság történetének vizsgálatával a történeti néprajz úttörője volt. Történeti írásainak újdonsága, hogy nem elsősorban az uralkodó családok történetét, viszályát, háborúit stb. tekintette át, hanem elsőként vizsgálta az ország belső változásait, népe jólétének vagy nyomorának okait. A 19. század elején, meglepően szokatlan módon urbáriumok és adózási összeírások alapján, statisztikai módszerekkel dolgozta fel a parasztság múltját, kétségbeejtő helyzetét. Rendkívül alapossággal határozta meg a parasztság összetételét az egész-, a negyed- és a féltelkes jobbágytól a nincstelen zsellérig; részletezve a különböző napszámokat is. A De conditione… c. főművét 1804-ben írta, a cenzor azonban nem engedte megjelentetni, s előbb kéziratban terjedt az országban. Végül is Lőcsén, Máriássy József nyomtatta ki (címlap nélkül, a szerző engedélye nélkül, 1806-ban; az eredeti 1804-ből származó kéziratot – három példányban – az Országos Széchényi Könyvtár őrizte). 

     

    A jobbágysággal, valamint a nemesi adómentességgel kapcsolatos nézetei miatt később élesen szembekerült Kazinczy Ferenccel. Ellentétük valódi oka azonban a magyarországi társadalmi fejlődéssel kapcsolatos elképzeléseik voltak. Berzeviczy racionalista hungarus patrióta ideája a nyelv és a magyarság kérdését teljesen alárendelte utilitarisztikus gazdasági elgondolásainak. Egy soknyelvű birodalomban, ahol a magyarság is él – Berzeviczy szerint – nem lehet a magyar az államnyelv, Berzeviczy fontosabb írásait latinul és kisebb mértékben német nyelven írta.  Ezzel szemben Kazinczy a nemzetet nyelvében, s a nációvá magasztosult nemesi osztály nemzeti szellemű fellendülésében kívánta látni. Berzeviczy racionalista hazaszeretete egy birodalmi összetartozási érzést fejezett ki azon emberek számára, akik ugyanazon kormány alatt, ugyanazon államterületen éltek. Kazinczy nacionalista nemzeti patrióta hazaszeretete egy birodalmi közösség fenntartása mellett egy nemzeti kulturális és történeti sorsközösség kialakításán munkálkodott. 

     

    Tudományszervezői tevékenysége is értékes: a 19. század elején német tudósokkal levelezett, ezáltal – a Magyar Tudós Társaság megalakulása előtt – a hazai tudományos élet egyik legismertebb külföldi képviselője lett. Később is gyakran járt külföldre: Varsóba, majd Danzigba (= Gdansk) utazott, hogy megvizsgálja az Északra irányuló magyar külkereskedelem lehetőségeit (1807-ben). Vizsgálódásait a Die Erweiterung des nordischen Handels (1814) c. tanulmányában tárta a bécsi kongresszus elé. Egyházi felügyelőként Fabriczy Andrással elkészítette a tiszai evangélikus egyházkerület rendezését, a Fabriczy–Berzeviczy Coordinatiot. Támogatta a magyar színjátszást (1000 forint adománnyal, 1794-ben). 

    Emlékezet

    A 20. századi falukutató mozgalom mind módszereiben, mind megállapításaiért elődjének tekintette, és példaképének tartotta Berzeviczyt. Latinul és németül írt művei csak jóval halála után jelenhettek meg magyarul: legfontosabb közgazdasági írásait Gaal Jenő adta ki (1902-ben; ő volt első életrajzírója is). Legutóbb H. Balázs Éva dolgozta fel életútját (Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus c. kandidátusi értekezésében, 1967-ben; szintén ő közölt itt több, addig kiadatlan Berzeviczy írást is.). Berzeviczy és Kazinczy vitáját Huszti Dénes (1938) és Miskolczy Ambrus vizsgálta (2010).

     

    Az Újpesti (= Budapest IV. kerület) Kereskedelmi Gimnázium 1956-ban vette fel Berzeviczy Gizella nevét (Berzeviczy Gizella Közgazdasági Szakközépiskola, 1993-tól Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola)! Újpesten utcát is elneveztek róla (az addigi Beniczky utca 1953-tól Berzeviczy Gergely utca). A miskolci Fiú Felsőkereskedelmi Iskola 1886-ban jött létre (többszöri átalakítás és névváltozás után 1961-ben vette fel Berzeviczy Gergely nevét: 2009. szept. 1-jétől Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ). Az iskola épületében emléktábláját is elhelyezték (relief dombormű, Szanyi Péter szobrászművész alkotása; felavatták: 2009. jún. 19-én).

    Elismertség

    A Göttingeni Tudós Társaság tagja (1802-től).

    Elismerés

    A Göttingeni Egyetem díszdoktora.

    Szerkesztés

    Az 1807-es külföldi útjáról készített feljegyzéseit, naplótöredékeit a Vaterländische Blätter jelentette meg (1808–1812), anyjához írott leveleit Berzeviczy Aladár rendezte sajtó alá (1897). Első írásait magyar nyelven a Tudományos Gyűjtemény közölte (Döbrentei Gábor fordításában, 1818).

    Főbb művei

    F. m.: Politisch-kirchliches Manch-Hermaeon. Névtelen politikai röpirat. (H. n., 1790)
    Der Majestätsprozess in Ungarn. Névtelen politikai röpirat. (H. n., 1795?)
    De commercio et industria Hungariae. (Leutschovia, 1797; németül: Ungarns Industrie und Commerz. Ford. Rumy Károly György. Weimar, 1802)
    Über den gegewärtigen Zustand des Protestanten in Ungarn. Névtelenül. (Göttingen, 1803)
    Zwei Briefe, allen Protestanten zur Beherzigung. (Leutschau, 1806)
    De conditione et indole rusticorum in Hungaria. ([Címlap nélkül. Lőcse, 1806])
    Ansichten des asiatisch–europäischen Welthandels. (Pest, 1808; 2. bőv. kiad. 1814)
    Notizen über das Zipser Komitat in Ungarn. (Vaterländer Blätter, 1810)
    Die Erweiterung des nordischen Handels. (Wien, 1814)
    Coordinatio rei religionis ecclesiasticae superint. aug. conf. evang. Tibiscanae secundum leges religionales per Gregorius Berzeviczy elaborata. (Leutschovia, 1815; 2. kiad. 1837; németül: Miskolcz, 1862)
    Die Karpathen in Ungern, ihre natürliche Beschaffenheit, ihre naturerscheinungen, ihre Seen und Thäler, Thiere, Pflanzen und Mineralien. (Sartori, Franz: Oesterreichs Tibur. Wien, 1819)
    Die merkwürdigen Karpathen in Ungarn. (Sartori, Franz: Naturwunder und ausserordenliche Naturercheinungen unserer Zeit in dem österreichische Kaiserthum. Graz, 1821)
    Nachrichten über den jetzigen Zustand der Evangelischen in Ungarn. (Leipzig, 1822)
    Aus den Lehr- und Wanderjahren eines ungarischen Edelmannes… Briefe an seine Mutter in den Jahren 1784 bis 1787. Szerk., sajtó alá rend. Berzeviczy Aladár. (Leipzig, 1897)
    Magyarország kereskedelméről és iparáról. Ford. Gaal Jenő. (Bp., 1902)
    Az északi kereskedelemnek szélesebb körűvé tétele. Ford. Gaal Jenő. (Bp., 1902)
    A parasztnak állapotáról és természetéről Magyarországon. Ford. Gaal Jenő. (Bp., 1902)
    A közgazdaságról. Ford. Gaal Jenő. (Bp., 1902; valamennyi mű együttesen is megjelent: G. J.: élete és művei. I–II. köt. Bp., 1902)
    A parasztok állapotáról Magyarországon. Válogatás Tessedik Sámuel és B. G. írásaiból. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt és az életrajzokat írta Zsigmond Gábor. (A magyar néprajz klasszikusai. Bp., 1979)
    Král’ovsky proces v Uhorsku, 1795. A Der Majestätsprozess in Ungarn c. névtelen politikai röpirat és egyéb írásainak szlovák fordítása. (Kosice, 1994)
    A közgazdaságról. A bevezetőt írta és a magyar fordítást korszerűsítette Horváth László. (Magyar közgazdasági klasszikusok. Bp., 2006).

    Irodalom

    Irod.: Kautz Gyula: B. G. emlékezete. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
    Gaal Jenő: B. G. élete és művei. I–II. köt. (Bp., 1902)
    Kerekes Manó: B. G. közgazdasági nézeteiről. (Hódmezővásárhely, 1907)
    K. B.: B. G. és az Akadémia. (Huszadik Század, 1908)
    Horváth Károly: berzeviczei B. G. (A Luther Társaság kiadványa. Bp., 1911)
    B. G. ifjúságához. (Századok, 1917)
    Czóbel Ernő: B. G. javaslata a kontinens vámuniójáról. (Irodalomtörténet, 1917)
    Huszti Dénes: Kazinczy és Berzeviczy vitája a jobbágykérdésről. (Katholikus Szemle, 1938)
    Ortutay Gyula: B. G. (Tiszatáj, 1948)
    Mátyás Antal: A közgazdasági gondolat kibontakozása Magyarországon. 1790–1848. (Közgazdasági Szemle, 1959)
    Horváth Róbert: B. G. közgazdasági és népességi tanai. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1964)
    Balázs Éva, H.: B. G., a reformpolitikus. Függelék B. G. kiadatlan írásaiból, levelezéséből. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1967)
    Balázs Éva, H.: Notes sur l’histoire du bonapartisme en Hongrie. (Nouvelles Études Hongroises, 1969/70)
    Horváth Róbert: A közgazdasági elemzés B. G. műveiben Berzeviczy külkereskedelmi elméleti, gazdaságelméleti és pénzügyi nézeteinek elemzése alapján. (Szeged, 1971)
    B. G. élete és művei. Részletek Gaal Jenő művéből. Az 1902-ben Politzer Zsigmond kiadásában megjelent mű, A parasztnak állapotáról és természetéről Magyarországon alapján. Bibliofil kiad. Minikönyv. (Bp.–Bábolna, 1972)
    Horváth Róbert: A statisztika Berzeviczy műveiben. (Statisztikai Szemle, 1973)
    Horváth Róbert: The Problem of Labour and the First Hungarian Economic Macromodel. (Szeged, 1984)
    Boldizsár Iván: A lebegők. (Bp., 1989)
    K. Havas Géza: Egy falukutató a XIX. században. (K. H. G.: Talpra halottak! Publicisztikai írások. 1937–1944. Bp., 1990)
    Miskolczy Ambrus: B. G. színeváltozásai. Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reformterveihez és reformelképzeléseihez. (Századok, 2009)
    Miskolczy Ambrus: B. G. és Kazinczy Ferenc furcsa vitája. (Múltunk, 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu