Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Botka Ferenc

    irodalomtörténész, bibliográfus


    Született: 1929. március 18. Szabadka
    Meghalt: 2011. január 31. Budapest
    Temetés: 2011. február 11. Kismaros

    Család

    Sz: Botka Ferenc, Szabados Ilona. Apja a Kiskunfélegyházi Ruhaipari Ktsz könyvelője volt. F: 1. Kósik Zsuzsanna gépészmérnök. Fia: Botka Tibor (1952–), Botka Attila (1953–), Botka Zoltán (1964–) és Botka Ferenc (1966–). 2. 1971-től Lakatos Éva (1931–) könyvtáros, bibliográfus.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Bácsföldvárott (Backo-Gradiste), Versecen és Óbecsén végezte, családja 1944-ben Szentendrére, majd Kiskunfélegyházára költözött. Kiskunfélegyházán éretts. (1947). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–szerb szakon tanult (1947–1949), az ELTE Lenin Intézetben orosz szakos tanári okl. szerzett (1953), az irodalomtudományok kandidátusa (Moszkva, 1968; honosítva: Bp., 1969), doktora (1992).

    Életút

    A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tanára (1952–1957), a ceglédi Diákotthon nevelőtanára (1957), a Vendéglátóipari Technikum Zalka Máté Fiúkollégiumának igazgatója (1957–1970). A bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtári Osztályának vezetője (1970–1978), a múzeum főigazgató-helyettese (1978–1984), főigazgatója (1984–1993). A Képzőművészeti Főiskola, ill. Egyetem mb. tanszékvezető egy. tanára (1993-tól). A moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1964–1968).

    Tudományos pályafutásának kezdetén Majakovszkij 1917 előtti költeményeivel foglalkozott, számba vette első magyar fordításait, vizsgálta magyarországi recepcióját, s az 1920-as években kialakuló szocialista magyar irodalomra gyakorolt hatását. Később érdeklődése a a Tanácsköztársaság bukása után a Szovjetunióban politikai menedéket kapott írók emigrációs tevékenysége, valamint a Kassai Munkás c. lap irodalmi és bibliográfiai feldolgozása felé fordult (a moszkvai magyar emigráció művei rendszeresen megjelentek ebben a folyóiratban!). Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az 1921–1934 közötti emigráns magyar irodalom feltárása, az anyanyelvi közegétől elzárt írói közösség újjászervezésének vizsgálata terén. Nevéhez fűződik a Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai sorozatának elindítása: több mint kétszáz magyar író műveinek könyvészetét (köztük Radnóti Miklós, Németh László, Babits Mihály) indította el. Sajtó alá rendezte Mácza János esztétikai műveit. A Déry- hagyatéknak a múzeumba kerülése után (1980) érdeklődése Déry Tibor életművének filológiai feltárása felé fordult. Elsőként vizsgálta Déry Kassák Lajoshoz, Illyés Gyulához és Lukács Györgyhöz fűződő kapcsolatát. Kiadta és újragondozta Déry Tibor műveit, köztük a Börtönnapok hordaléka c. önéletrajzi feljegyzéseit (1989), valamint levelezését. Az általa teremtett Déry Archívum c. sorozatában sajátos módon közli és kommentálja Déry Tibor leveleit, s egyéb kéziratait.

    Elismertség

    Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága tagja (1987-től). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnökségi tagja.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1973 és 1979), a Művelődési Minisztérium nívódíja (1974), SZOT Díj (1984), Déry Tibor-jutalom (1993), Toldy Ferenc-emlékérem (2002), Fáma Díj (2004).

    Szerkesztés

    A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzeteinek szerkesztője (1972-től).

    Főbb művei

    F. m.: Majakovszkij stílusa a morfológia tükrében. (Filológiai Közlöny, 1958)
    Majakovszkij, a magyar munkásság színpadain. (Nagyvilág, 1959)
    Majakovszkij csehszlovákiai „magyar útjának” vázlata. (Irodalmi Szemle, 1959)
    Majakovszkij első magyar fordítója: Mácza János. (Élet és Irodalom, 1959. 18.)
    A szovjet színházi kísérletek első magyar visszhangja. (Világirodalmi Figyelő, 1960)
    Majakovszkij halálának magyar sajtóvisszhangja. (Kortárs, 1960)
    A Kassai Munkás, mint a szovjet irodalom első magyar közvetítője. 1920–1930. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. III. köt. Bp., 1961)
    Ismeretlen Gorkij-dokumentumok. – Majakovszkij ismeretlen „színház-kiáltványa”. (Filológiai Közlöny, 1961)
    A haladó cseh irodalom visszhangja a Kassai Munkás 1921–1925-ös évfolyamaiban. (Tanulmányok a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp., 1965)
    Zalka Máté, az író. (Kortárs, 1966)
    Lékai János elfeledett jelenetei. (Kortárs, 1967)
    Magyar forradalmi szocialista irodalom a Szovjetunióban Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1968)
    Munkássajtó. (Magyarok Csehszlovákiában. Tanulmányok és visszaemlékezések. Összeáll. Dusek Imre. Bratislava, 1969)
    Kassai Munkás 1907–1937. Tanulmány és szöveggyűjtemény. Függelékben a Kassai Munkás bibliográfiája. (Irodalom – szocializmus. Bp., 1969)
    Munkásirodalom – szocialista irodalom. (Irodalomtörténet, 1970)
    A magyar irodalomtudományi szakbibliográfia kérdései. (Magyar Könyvszemle, 1975)
    A Korunk-kutatás problémái. (Magyar Könyvszemle, 1976)
    A haladó német irodalom visszhangja a csehszlovákiai magyar nyelvű kommunista sajtóban. 1920–1930. (Filológiai Közlöny, 1976)
    Az emigráció prózairodalma a Szovjetunióban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
    A szocialista realizmus elméletének egy „előfogalmazványa”. (“Az újnak tenni hitet.” Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. V. köt. Bp., 1977)
    Munkáskultúra – nemzeti kultúra. (Magyar Könyvszemle, 1978)
    Karikás Frigyes pályakezdése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979)
    Illés Béla két ismeretlen kisregénye. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
    Jelszótól a világképig. Tanulmányok és cikkek a magyar szocialista irodalom történetéből. 1919–1945. (Bp., 1982)
    Üzenetek Szibériából. Hadifogság és irodalom. 1914–1921. Tanulmány és dokumentumok. (Bp., 1985)
    Déry Tibor és a Gondolat. (Új Írás, 1985)
    Fejezetek egy barátság történetéből. Déry és Lukács. (Világosság, 1987)
    Kassák és Déry. (Új Írás, 1987)
    Gorkij és a 20-as évek magyar szocialista sajtója. (Az élő Gorkij. Szerk. Kovács J. Béla. Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1987)
    Bibliográfiai és topográfiai kutatások a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1988)
    József Attila-i párhuzamok Déry Szemtől szemben című regényében. (Új Írás, 1989)
    Salzkammerguti élmények Déry Tibor költészetében. (Irodalomtörténet, 1989)
    Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva 1921– 1932/34. Doktori értek. is. (Bp., 1991)
    Déry Tibor és Berlin. (Irodalomtörténet, 1991)
    Déry Tibor „peregrinációs” évtizedeiből. Párizs. 1923–1925. – Capricciók Déry Tibor szerepvállalásairól. (Irodalomtörténet, 1992)
    Illyés Gyula és Déry Tibor. Az aktív ezópusi közvélemény-alakítás párhuzamai. – „Kedves Tiborkám!” „Drága Gyuszikám!” Déry Tibor és Illyés Gyula levelezése. Közzéteszi. (“Költő felelj!” Tanulmányok Illyés Gyuláról. Bp., 1993)
    Megnyugodva és megbékélve. Tollvonások Déry Tibor arcképéhez. (Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára. Veszprém, 1994)
    Konkordanciák József Attila és Déry Tibor munkásságában. – Kitörési kísérlet a magányból. Déry Tibor erdélyi úti jegyzetei 1937-ből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
    Déry Tibor és Berlin. A Szemtől szembe és forrásvidéke. (Irodalomtörténeti füzetek. Bp., 1994)
    D. T. úr feleletei, avagy A befejezett mondat. Déry Tiborról. (Bp., 1994)
    Mallorcai „szép napok.“ Déry Tibor két élete, 1934–1936-ban írt naplójegyzetei tükrében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
    Brachfeld Olivér két levele Déry Tiborhoz. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1999)
    Emlék és emlékezés. Visszaemlékezések. (Bp., 1999)
    Az író megtörése: Déry Tibor három kihallgatása, 1957. (Rubicon, 2002)
    A San Gennaro vére keletkezéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2002)
    Metszetek. Déry Tibor a hatvanas években. (Rubicon, 2004)
    Kosztolányi Dezső tere-feréi. (Palócföld, 2004)
    Németh Andor és Déry Tibor levelezése. 1939–1941. (Holmi, 2007)
    Németh Andor emlékirataiból. (Holmi, 2008)
    Déry Tibor hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2009)
    utószó: Kaverin, Venjamin Alekszandrovics: A botrányhős, avagy esték a Vasziljevszkij szigeten. Reg. Ford. Szabó Márta. (Bp., 1965)
    Nyeverov, Alekszandr Szergejevics: Élni akarok. Elb.-ek. Ford. Tarisznyás Györgyi. (Bp., 1965)
    Smeljov, Ivan Szergejevics: A pincér. – Az üdvösség kelyhe. Két kisreg. Ford. Bárány György. Ill. Szász Endre. (Bp., 1965)
    Jakovlev, Alekszandr Sztyepanovics: Kegyetlen éjszaka. Kisreg.-ek és elb.-ek. (Bp., 1966)
    Rejszner, Larissza Mihajlovna: Holdfényes Afganisztán. Vál. írások. Ford. Justus Pál. (Bp., 1966)
    Sklovszkij, Viktor: Érzelmes utazás. – A Zoo. Visszaemlékezések. Ford. Justus Pál. (Bp., 1966)
    Fegyin, Konsztantyin Alekszandrovics: A világ vége. Elb.-ek. Ford. Maráz László, Gellért György. (Bp., 1966)
    Majakovszkij válogatott művei. I–II. köt. Vál. Péter Mihály. (Bp., 1968)
    Alpesi ballada. Mai szovjet kisreg.-ek. (Bp., 1968)
    szerk.: Mácza János: Esztétika és forradalom. Ford. S. Nyírő József. Sajtó alá rend. (Bp., 1970)
    Mácza János: A mai Európa művészete. Ford. S. Nyírő József. Sajtó alá rend. (Irodalmi Múzeum. Bp., 1978)
    Mácza János: Eszmeiség – avantgarde – művészet. I–II. köt. Ford. S. Nyírő József. Sajtó alá rend. (Irodalmi Múzeum. Bp., 1980–1982)
    Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek. 1958. Sajtó alá rend. (Bp., 1989)
    Déry Tibor: Sirályháton. – Dr. Nikodémusz Lázár híres úti kalandjai. Elb.-ek. Sajtó alá rend. (Bp., 1993)
    Kortársak Déry Tiborról. Szerk., az interjúkat készítette. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. Bp., 1994)
    „D. T. úr X.-ben.” Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról. Emlékülés a Petőfi Irodalmi Múzeumban Déry Tibor születésének 100. évfordulóján. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. Bp., 1995)
    A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Dokumentumok, írások, vallomások. Összeáll. A képeket vál. Nyerges Gabriella, a függeléket összeáll. S. Püski Anikó. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. Bp., 2000)
    Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai. 2002. dec. 5–6. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. Bp., 2003)
    Tere-fere. Kosztolányi Dezső írásai a Bácsmegyei Naplóból. 1923–1926. Sajtó alá rend. (Bp.–Újvidék, 2004)
    a Déry Archívum sorozatban megjelent szerkesztett művei: Három asszony. Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával. (Bp., 1995)
    Déry Tibor: Lia. Korai elb.-ek. 1915–1920. (Bp., 1996)
    „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával. Sajtó alá rend. (Déry archívum. 1998)
    Déry Tibor: Knockout úr úti jegyzetei. Elb.-ek. 1930–1942. A német nyelvű elb.-eket Doromby Károly, Eörsi István és Tandori Károly fordította. (Bp., 1998)
    Déry Tibor: Kék üvegfigurák. Elb.-ek. 1921–1929. – Versek 1916–1937. (Bp., 1998)
    Különös árverés. Reg.-ek. (Bp., 1999)
    Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek. 1957–1964. (Bp., 2002)
    Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, beszédek, interjúk. 1945–1957. (Bp., 2002)
    Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, a menetirányunk rossz.” Cikkek, művek, beszédek, interjúk. 1965–1977. (Bp., 2003)
    A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek. 1921–1939. A függelékben a szerző német nyelvű írásaival. Ford. Schulcz Katalin, Seres Hajnalka. (Bp., 2004)
    Déry Tibor levelezése. 1901–1926. (Bp., 2006)
    Déry Tibor levelezése. 1927– 1935. (Bp., 2007)
    Déry Tibor levelezése. 1936–1944. (Bp., 2007)
    Déry Tibor levelezése. 1945–1950. (Bp., 2008)
    Déry Tibor levelezése. 1951–1955. (Bp., 2009)
    Déry Tibor levelezése. 1956–1960. (Bp., 2010)
    bibliográfiái: Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk. Szabolcsi Miklós, Illés László. A magyar szocialista irodalom bibliográfiáját összeáll. (Bp., 1962; 2. rövidített kiad. Forradalmi magyar irodalom címmel: Bp., 1963)
    100%. Repertórium. Összeáll. (Tamás Aladár: A 100%, a KMP legális folyóirata. 1927–1930. Bp., 1964)
    A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája. 1919– 1938. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. (Irodalomtörténeti bibliográfiák. 2. Bp., 1966)
    Magyar szocialista irodalom oroszul. 1921–1945. Összeáll. (Az MTA Könyvtára kiadványai. 68. Bp., 1970; 2. kiad. 1973)
    A magyar irodalom első kiadásai. 1– 2. füz. Összeáll. (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. D sorozat. 1–2. Bp., 1973–1974)
    Magyar szocialista irodalom. Első kiadások 1945-ig. Összeáll. (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. E sorozat 1. Bp., 1975)
    Független Szemle. 1921–1923. – Kékmadár. 1923. Repertórium. Összeáll. (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. B sorozat 10. Bp., 1979)
    A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 1905–1945. Személyi rész. I–II. köt. Összeáll. Vargha Kálmánnal. (A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 6–7. Bp., 1982–1989)
    A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 1945–1970. Összeáll. (A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 8. Bp., 1991).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu