Tömöry Márta
Tömöry Márta

2024. április 18. Csütörtök

Tömöry Márta

történész

Születési adatok

1910. november 17.

Gyula

Halálozási adatok

1999. október 24.

Budapest


Család

Sz: Rácz Mária. Apja tanító volt.

Iskola

Óvónőképzőt végzett (1931), gyorsírástanári (1932), tanítói képesítést (1945), az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), az ELTE BTK-n doktorált (1959), a történelemtudományok kandidátusa (1979).

Életút

A gyulai polgári iskola óraadó gyorsírástanára (1933–1934), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Gazdasági Hivatalának tisztviselője (1934–1936), Szatmárcsekén, Balmazújvárosban községi óvónő (1936–1939). Pestújhelyen állami óvónő (1939–1947), a Pedagógus Szakszervezet budapesti szervezetének függetlenített munkatársa (1947–1949). Az MTA Történettudományi Intézetében tud. segéderő (1949–1953), az Intézet Bibliográfiai és Dokumentációs Osztályának tud. segédmunkatársa (1953–1959), tud. munkatársa (1959–1970), nyugdíjas tud. munkatársa (1971-től). Magyarország 19–20. sz.-i történetével, elsősorban a 20. sz. eleji politikai, kulturális, ill. ifjúsági mozgalmak történetével, a Galilei Körrel, Thallóczy Lajos történetírói és politikusi munkásságával és a Monarchia balkáni politikájában játszott szerepével foglalkozott.

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat tagja (1950-től). A TIT Történelmi Szakosztályának vezetőségi tagja, majd elnökhelyettese (1953-tól). A Hazafias Népfront (HNF) budapesti bizottságának tagja (1957-től).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1953 és 1963), Munka Érdemérem (1962).

Főbb művei

F. m.: Az egyetemi hallgató Ady Endre és az egyetemi hallgatók. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
Szabó Ervin ifjúkori röpirata a nemzetiségi kérdésről. 1902. (Századok, 1958)
A haladó egyetemi ifjúsági mozgalmak története. 1900–1914. Egy. doktori értek. (Bp., 1959)
Duczynska Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk előzményeiről. (Történelmi Szemle, 1959)
Új vizeken járok. A Galilei Kör története. (Bp., 1960)
Der Briefwechsel zwischen Vatroslav Jagic und Lajos Thallóczy. Bor Kálmánnal. (Studia Slavica, 1965)
Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből. Részletek Thallóczy Lajos naplóiból. (Századok, 1966)
Kossuth Lajos levelei Thallóczy Lajoshoz. (Valóság, 1975)
Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár. (Bp., 1976)
Thallóczy Lajos és a Balkán-kérdés. Kand. értek. (Bp., 1978)
Szigeti József levelei Thallóczy Lajoshoz. 1880–1885. (Levéltári Szemle, 1978)
Építők Szalmás Kórusa. 1881–1981. Szerk. Pallos Bélával. (Bp., 1981)
Thallóczy Lajos, a tragikus sorsú történetíró. (Baranya, 1996/97).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője