Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abafi Lajos
    Abaffy László
    Báthy Anna
    Szép Ernő

    Bellosics Bálint

    etnográfus, pedagógus


    Született: 1867. október 10. Rédics, Zala vármegye
    Meghalt: 1916. január 15. Baja, Bács-Bodrog vármegye

    Család

    Sz: Bellosics János kisbirtokos, Péntek Katalin. Apja poláncsi vend családból származott, bérlő volt Alsólendván, majd a Szapáry- uradalom jószágigazgatója lett (Csendlakon, Vas vm.). Négyen voltak testvérek, ő volt a legidősebb. F: 1893-tól Bartsch Flóra (†1957), Bartsch Samu tanítóképző-intézeti igazgató leánya. Öt fia és egy leánya született. Fia: Báldy Bálint (1896–1971) Kossuth- díjas állattenyésztő, Báldy János okleveles gazda, Báldy László Baja város főkertésze, Báldy Imre agronómus, Báldy Pál honvédtiszt; leánya: Báldy Flóra tanítónő. (A család 1933-ban Báldyra magyarosított).

    Iskola

    A Budai Állami Tanítóképzőben tanult, Csáktornyán tanítói képesítést (1887), a bp.-i polgári iskolai tanítóképzőben magyar– történelem szakos polgári iskolai tanári okl. szerzett (1890), tanítóképző-intézeti tanári tanfolyamot (1891), Jénában szociológiai tanfolyamot végzett (1908).

    Életút

    A Bajai Állami Elemi Népiskola Tanítóképző Intézetének segédtanára (1892–1897), r. tanára (1897–1916) és az intézet igazgatója (1913–1916). Baja város törvényhatósági bizottságának tagja.

    A bajai állami elemi iskolák gondnokságának tagja, a bajai Széchenyi Szövetség elnöke. A Bajai Kaszinó tagja.

    Pedagógusként jelentős szerepet játszott az első magyarországi népfőiskola, a bajaszentiváni-sükösdi falugimnázium (= a parasztság továbbképzésének sajátos, téli, bentlakásos, két évfolyamos intézménye) létrehozásában (1914). Szoros kapcsolatot tartott fenn a Magyar Gyermektanulmányi Társaság vezetőivel, bekapcsolódott a 20. sz. elején indult, a magyarországi gyermekéletet vizsgáló kutatásokba: A gyermek a magyar néphagyományban (1903) c. műve elsőként igyekezett összefoglalni a magyar gyermekélet néprajzát. Igen nagy visszhangot kiváltó, újszerű szemléletű munkája a gyermekjátékokat társadalomnéprajzi és pedagógiai szempontból vizsgálta. Etnográfusként tárgyi és szellemi néprajzzal egyaránt foglalkozott, valamint tanulmányozta a magyarországi délszláv nemzetiségek (bunyevácok, sokácok, vendek, szerbek) és a magyarországi németek népi kultúráját. Rendszeresen végzett tárgyi gyűjtést, társadalmi gyűjtők részére útmutatót állított össze. Néprajzi olvasókönyvének kézirata a Néprajzi Múzeum adattárában található (Kis ethnographia, 1914). Tervei között szerepelt a Bajai Múzeum megalapítása, ezt váratlan halála akadályozta meg.

    Emlékezet

    A népfőiskolák rendszerét később, a két vh. között a falukutató mozgalom támogatta, Bellosics elveit különösen a sárospataki faluszeminárium karolta fel, amelynek élén Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán állt. Baján hunyt el, fiával együtt közös sírban nyugszik a bajai Szent Rókus-temetőben. A síremléket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Szülőfaluja a róla elnevezett művelődési házának falát (Bellosics Bálint Kulturális és Közösségi Ház; 2007. okt. 21.-étől) emléktáblával is megjelölte, de a zalaegerszegi Göcseji Múzeum falán is emléktábla őrzi emlékét. Baján utcát neveztek el róla; születésének 100. évfordulójáról a bajai Türr István Múzeum emlékkiállítással emlékezett meg (1967). Szobra a bajai Eötvös József Főiskola Pedagógiai Kara épületének bejáratában látható (Mészáros Gábor szobrászművész alkotása, 2004).

    Elismertség

    A Magyar Néprajzi Társaság tagja, választmányi tagja (1896-tól), a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat r. tagja (1906-tól), a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesülete és a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat választmányi tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Dancs Ádám életrajza. (Muraköz, 1888)
    Bartsch Samu. (Baja, 1895)
    A hetési faház. (Ethnographia, 1897)
    A tanító és a néprajz. (Baja, 1899)
    A szentivánnapi tűzugrálás. (Bajai Hírlap, 1901)
    Halászó hetési ember. (Néprajzi Értesítő, 1902)
    A gyermek a magyar néphagyományban. Adatok a magyar gyermek néprajzához. (Baja, 1903)
    Sebestyén Gyula egyetemes története. Átd. Felméry Alberttel. I–II. köt. (Bp., 1906; 2. kiad. 1910–1911; III. köt. 5. kiad. 1911)
    Útmutató a néprajzi tárgyak gyűjtésére. (Zombor, 1907)
    Bács-Bodrog vármegye népei. Magyarok. Bunyevácok. (Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1909)
    Fogazott élű sarló. (Magyar Nyelv, 1912)
    Útmutató a néprajzi tárgyak gyűjtésére. Hasonmás kiad. Az utószót Szilágyi Miklós írta. (A Magyar Néprajzi Társaság reprint kiadványai. 4. Bp., 1992)
    A gyermek a magyar néphagyományban. Adatok a magyar gyermek néprajzához. Hasonmás kiad. Az előszót Sztrinkó István írta. (Játéktörténeti füzetek. Kecskemét, 1998)
    ford.: Járjatok be minden földet! Elb.-ek. (Nagykanizsa, 1899).

    Irodalom

    Irod.: Barcsai József: B. B. (A bajai m. kir. Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet Értesítője, 1915/16)
    Kulcsár Péterné: B. B. levelei Herrmann Antalhoz. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971)
    Fehér Zoltán: Egy régi bajai néprajzkutató tanár, B. B. (Honismeret, 1985)
    Sztrinkó István: Bátky Zsigmond levelei B. B.-hoz. (Cumania, 1986)
    Fehér Zoltán: „A nemzeti szellem érvényesülését kívánjuk.” Emlékezés B. B.-ra, a bajai tanítóképző egykori igazgatójára. (Eötvös József Tanítóképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1987)
    Sztrinkó István: Baja és környékének néprajza B. B. munkásságában. (Emlékkönyv a bajai múzeum 50. éves évfordulójára. 1937–1987. Baja, 1989)
    Bálint Györgyné: B. B. Bibl. (Kecskemét, 1991)
    Kőhegyi Mihály–Sztrinkó István: B. B. levelei Herrmann Antalhoz. (Cumania, 1992)
    Bánáti Tibor: B. B. (B. T.: Bajai arcképcsarnok. Baja, 1996)
    Dankó Imre: B. B.: A gyermek a magyar néphagyományban. (Honismeret, 1998)
    Rácz-Fodor Sándor: B. B., a néprajzkutató tanár. (Honismeret, 2001)
    Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. köt. A–Gy. (Újvidék, 2002)
    Albertné Herbszt Mária: B. B., a magyarországi népfőiskolai mozgalom elindítója. (Bajai Honpolgár, 2004).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (958), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (317), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu