Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Bálint Tibor

    író, műfordító, szerkesztő


    Született: 1932. június 12. Kolozsvár
    Meghalt: 2002. január 28. Kolozsvár
    Temetés: 2002. február Kolozsvár
    Temetési hely: Házsongárd

    Család

    Külvárosi környezetben, nehéz családi körülmények között nőtt fel. F: 1962-től Kovács Júlia. Leánya: Bálint Nóra (1965) és Bálint Ágnes Júlia (1967).

    Iskola

    A kolozsvári ref. kollégiumban éretts., a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója, tanulmányait nem fejezte be.

    Életút

    Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től).

    Az erdélyi magyar irodalom egyik megújítója. Íróként az 1950-es évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal, első megjelent kötete, a Csendes utca (1963) ezeket gyűjtötte össze. Novelláinak egy részében hétköznapi témákról, emberekről, s leginkább saját élményeiről írt rövid történeteket Kosztolányi Dezső, Gelléri Andor Endre és Krúdy Gyula nyomdokain járva. A kolozsvári magyar külváros mozgalmas életét írta meg apró villanásnyi történetekkel, sorstragédiákban. Novelláinak másik részét bibliai történetek, a mítoszt átértelmező ábrázolásmód adják. Epikájának csúcsa a Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája c. regénye (1969). Az önéletrajzi műben a külvárosi környezetből jött gyermek életútját követi nyomon az újságíróvá válásig. A 19. sz.-i realista hagyományok és a 20. sz.-i modern irányzatok eredeti keverékének számító regény a magyar prózatörténet egyik mérföldköve lett; akárcsak a folytatása: a Zarándoklás a panaszfalhoz (1978). A két nagy regény utóbb trilógiává bővült a Bábel toronyházával (1996). Legismertebb művét, a Zokogó majmot Sánta angyalok utcája címmel a Kolozsvári Magyar Színház mutatta be (1972), ill. az MTV többrészes tévéfilm-sorozatot készített (1978).

    Emlékezet

    Születésének 75. évfordulóján kétnapos emlékkonferenciát rendeztek Kolozsvárott (A zokogó majom könnyei címmel, 2007. máj. 22.). Az emlékkonferencián az írói hagyaték őrzésére és ápolására alakult meg a Bálint Tibor Baráti Társaság (Egyed Emese költőnő elnökletével az író egykori otthonának kertjében).

    Elismerés

    A Román Írószövetség Prózadíja (1969 és 1979), Kritikusok Díja (1978), Pezsgő Díj (1978), Déry Tibor-jutalom (1992), a Krúdy Alapítvány Díja (1992), a Soros-alapítvány alkotói díja (1995), József Attila-díj (1998), Márai Sándor-díj (2002).

    Szerkesztés

    Az Igazság (1953–1955), a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás munkatársa (1956–1959), a Napsugár szerkesztője (1967-től). Jegyzetek a köröm hátán címmel íróportékat alkotott a kolozsvári Szabadság c. lapban. Az 1990-es években rendszeresen jelentek meg novellái a Mozgó Világban, a Forrásban, a Tiszatájban és a kolozsvári Szabadság c. lapban.

    Főbb művei

    F. m.: Csendes utca. Elb.-ek, karcolatok. (Bukarest, 1963)
    Búcsú a rövidnadrágtól. Reg. (Bukarest, 1964; románul: 1968)
    Cérnakáplár. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1964)
    Angyaljárás a lépcsőházban. Elb.-ek. (Bukarest, 1966)
    Fekete Péter. Ifj. elb.-ek. (Bukarest, 1967)
    Önkéntes rózsák Sodomában. Tud.-fantasztikus kisreg. (Bukarest, 1967; románul: 1970)
    Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája. Reg. (Bukarest, 1969; románul: 1972; lengyelül: Warszawa, 1973; németül: Bukarest, 1973)
    Császár és kalaposinas. Elb.-ek. (Bukarest, 1971)
    Nekem már fáj az utazás. Elb.-ek. (Bukarest, 1973)
    Robot Robi kalandjai. Fantasztikus reg. (Bukarest, 1973)
    Kenyér és gyertyaláng. Arcképek, vallomások, tanulmányok. (Kolozsvár, 1975)
    Kifli utca zsemle szám. Karcolatok. (Bukarest, 1978)
    Látomás mise után. Elb.-ek. (Bp., 1979)
    Mennyei romok. Tanulmányok, karcolatok, elb.-ek. (Kolozsvár, 1979)
    Zarándoklás a panaszfalhoz. Reg. (Bukarest–Bp., 1979)
    Mese egy őrült kakaduról. Elb.-ek. (Bukarest, 1982)
    Én voltam a császár. Mesék, történetek. (Bukarest, 1984; Bp.–Bukarest, 1984)
    Családi ház kerttel. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1986)
    A háromszáz esztendős pacsirta. Elb.-ek. (Bukarest, 1986)
    Nyargaló ihlet. Cikkek, karcolatok. (Bukarest, 1988)
    Égi és földi kvártély. Vál. elb.-ek. (Bp., 1989)
    Marci kalandjai. (Bukarest, 1990)
    Véggyulavár ostroma. 1566. Történelmi elbeszélőköltemény. (Gyula, 1989)
    Bábel toronyháza. Reg. (Kolozsvár, 1996)
    Végtelen világbajnokság. Ifj. történetek. Ill. Benedek Virág. (Bp., 1999; Csíkszereda, 2001)
    Zokogó majom. Egy élhetetlen család kálváriája. Reg. (Kriterion Kincses Könyvtár. Kolozsvár, 2001)
    Könyörgés kétségbeesés ellen. Elb.-ek. (Csíkszereda, 2002)
    ford.: Zamfirescu, G. M.: Városszéli szerelem. Reg. (Bukarest, 1964)
    Barbu, E.: A gödör. Reg. (Bp., 1967)
    Minulescu, I.: Román nyelvből elégtelen. Reg. (Bukarest, 1970)
    Caragiale, I. L.: Az élettelen Cnut. Reg. (Bukarest, 1972)
    Barbu, E.: Világteremtés. (Bukarest, 1973)
    Petrescu, R.: Rendhagyó szerelem. Reg. (Bukarest, 1986).

    Irodalom

    Irod.: Marosi Péter: Néhány novelláról. (Utunk, 1963. 20.)
    Páskándi Géza: Légy nagyságú hintó. (Utunk, 1966. 38.)
    Réz Pál: Atomfej zokog. (Élet és Irodalom, 1966. 47.)
    Láng Gusztáv: Világtalan éleslátás. (Korunk, 1967)
    Szőcs Géza: Költőiség és pontosság. (Korunk, 1975)
    Kovács János: Visszafogott végletesség. (Igaz Szó, 1979. 5.)
    Ács Margit: Bibliai fejezetek a huszadik század közepéről. (Tiszatáj, 1979)
    Cs. Gyímesi Éva: Változatok az esendőségre. (Utunk, 1987. 22.)
    Reinhart Erzsébet: Az élet titkai felé. (Igaz Szó, 1987)
    Bertha Zoltán: B. T. Kismonográfia. (Bp., 1990).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu