Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Perjés Géza

    hadtörténész

    1932-ig Pelzl


    Született: 1917. augusztus 14. Trencsén
    Meghalt: 2003. szeptember 18. Budapest
    Temetés: 2003. október 10. Budapest
    Temetési hely: Óbuda

    Család

    Sz: Pelzl József pénzügyőrtiszt, Kiss Erzsébet. Nyolcan voltak testvérek. Elvált. 2. F: 1975-től Veress Éva gyógyszerész, a Phylaxia munkatársa.

    Iskola

    Középiskoláit Sopronban és Pécsett végezte, a pécsi katonai reáliskolában éretts. (1935), a Ludovika Akadémia elvégzése után hadnaggyá avatták (1939). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen végbizonyítványt szerzett (1949).

    Életút

    Csapattisztként Nagykanizsán, Kőszegen és Szombathelyen szolgált (1939–1944); közben két alkalommal vezényelték ki a frontra (1942–1943-ban 13 hónapig, 1944 nyarán 1 hónapig harctéri szolgálatot teljesített, ekkor tüdőlövéssel megsebesült). Hazatérése után a szombathelyi kerületi parancsnokságnál beosztott tiszt (1944–1945), a parancsnoksággal kikerült Ausztriába, ahol angol hadifogságban volt (1945–1946. febr.). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszék könyvtárosa, gyakornoka (1946–1948), elbocsátása után földhivatali tisztviselő, majd fizikai munkát vállalt (1948–1949); később rövid időre visszatért a hadseregbe, mint kiképző tiszt (1949–1950). Újabb elbocsátása után segédmunkás, majd a MÁVAG vasesztergályosa (1950–1956), a forradalom bukása után az ELTE BTK egyetemi katonai parancsnokságán segédtiszt (1956. nov.– 1957. jan. 31.), majd Szalai Sándor javaslatára az MTA tud. munkatársa (1957. febr. 1.–1963. febr. 14.). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtára Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának tud. munkatársa (mellékállásban: 1960–1963, főállásban, mint az MTA II. osztálya akadémiai státuszán: 1963–1983). A Honvédelmi Minisztérium Tanácsadó Testületének elnöke (1992–1994).

    A Magyar Történelmi Film Alapítvány kuratóriumának elnöke (1995-től). Az Alapítvány a magyar hadi történetírás számára kuratóriumának elnöke (1995-től).

    Tudományos pályafutása szociológusként indult, később érdeklődése a hadtörténelem, ill. agrártörténeti és történeti demográfiai kutatások felé fordult; elsősorban 17. sz.-i hadviseléssel, a hadseregellátás és a stratégia kapcsolatával foglalkozott. Feldolgozta az 1728. évi adóösszeírás 11 vármegyéről fennmaradt anyagát, amelynek eredményeit kezdeményezésére az MTA SZTAKI és a KSH összefogásával számítógépre vitték (1972-től!, az egyik első magyarországi számítógépes történettudományi adatbázisként). Történeti statisztikai módszereivel alapvetően új eredményeket ért el a természetföldrajzi körülmények által meghatározott agrártermelési adottságok és a demográfiai folyamatok közötti összefüggések feltárása terén. Monográfiát írt Zrínyi Miklósról és Carl von Clausewitzről, a mohácsi csatavesztésről. Részt vett a kor jelentős történész vitáiban: a Molnár Erik- féle nacionalizmus vita után bekapcsolódott a Lukács-felfogással szemben kibontakozó történelmiregény-vitába. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, számos hadtudományi ismeretterjesztő mű, esszé szerzője és szerkesztője.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Tiszteletére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténelem Tanszékén róla nevezték el a Perjés Géza Szakkabinetet (2009. szept. 17-én, ahol egy tabló mutatja be munkásságát).

    Elismerés

    A Kiadói Főigazgatóság nívódíja (1966).

    Szerkesztés

    Népszerű történeti írásai az Élet és Tudományban jelentek meg (1961–1967). A Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1996-tól).

    Főbb művei

    F. m.: Esztergom 1706. évi ostromai és az ostromokkal kapcsolatos hadműveletek. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954)
    Balassi Bálint, a katona. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955)
    Zrínyi Miklós, a hadtudományi író. (Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Bp., 1957)
    Új adatok és szempontok az álkuruc balladák vitájához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
    A barbárok hadművészete. – Áttörés a kuruc korban. (Katonai Szemle, 1958)
    A höchstädti csata. 1704. aug. 13. (Hadtörténelmi Közlemények, 1958)
    A taktikai átkarolás a hadtörténelemben. 1–2. (Katonai Szemle, 1959)
    A „metodizmus” és a Zrínyi– Montecuccoli vita. 1–2. (Századok, 1961–1962)
    Mezőgazdasági termelés, népesség, hadsereg-élelmezés és stratégia a 17. század második felében. 1650–1715. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 29. Bp., 1963)
    Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában. (Századok, 1963)
    Terméseredmény-vizsgálatok. (Történeti Statisztikai Évkönyv, 1963/64)
    Hadsereg-élelmezés, logisztika és stratégia a vasutak elterjedése előtti kétszáz esztendőben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1963)
    A szentgotthárdi csata. (Vasi Szemle, 1964)
    Zrínyi Miklós és kora. (Bp., 1965; Osiris monográfiák. 2. bőv. kiad. 2002)
    A statisztika és a hadtudomány kapcsolata a XIX. század elején. (Statisztikai Szemle, 1965)
    Clausewitz magyar fordítása. – A hadászati belső és külső vonal viszonyának alakulása. Emlékezés Königgraetzről. (Hadtörténelmi Közlemények, 1966)
    Az Oszmán Birodalom európai háborúinak katonai kérdései. 1356–1699. (Hadtörténelmi Közlemények, 1967)
    A nemzeti önérzet zavarai. (Látóhatár, 1967)
    A statisztikai szemlélet elemei a XVIII. század elejei adóösszeírásokban. (Statisztikai Szemle, 1968)
    Die Frage der Verpflegung im Fledzuge Napoleons gegen Russland. (Militärgeschichte Mitteilungen, 1968)
    Szerencse, valószínűség és hadvezéri szemmérték. A katonai döntés és a valószínűség Montecuccolitól és Zrínyitől Clausewitzig. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1971)
    Az országút szélére vetett ország. 1–3. (Kortárs, 1971–1972)
    Gergely Sándor Dózsa-regénye történész szemmel. (Kortárs, 1972)
    A történelmi regény lényege: a történetiség. (Olvasó ifjúság. Tanulmányok, cikkek és dokumentumok az ifjúsági regény és az olvasónevelés kérdéseiről. Bp., 1972)
    Az 1728. évi adóösszeírás adatainak feldolgozása. (Statisztikai Szemle, 1974)
    Történeti statisztikai adatok szekunder elemzésének tanulságai. (Történeti statisztikai tanulmányok. 1. Bp., 1975)
    Az országút szélére vetett ország. A magyar állam fennmaradásának kérdése a Mohácstól a Buda elestéig tartó időben. (Gyorsuló idő. Bp., 1975)
    Jelentés az 1728. évi adóösszeírás gépi feldolgozásáról. (Agrártörténeti Szemle, 1978)
    Mohács. (Bp., 1979)
    A szentgotthárdi csata. (Szentgotthárd. Helytörténeti és helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1982)
    Clausewitz. (Bp., 1983)
    Clausewitz és a háború praxeológiája. (Bp., 1988)
    The Fall of the Medieval Kingdom of Hungary. Mohács, 1526 – Buda, 1541. Az előszót írta Bak M. János. (Social Sciences Monographs. Boulder, 1989)
    Bibó István, a hivatali kollega. (Bibó-emlékkönyv. Bp.–Bern, 1991)
    A brjanszki erdők aljában. Harctéri élményeim 1942 augusztusától 1943 októberéig. (Hadtörténelmi Közlemények, 1997)
    Seregszemle. Hadtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. A bevezetőt R. Várkonyi Ágnes írta. (Bp., 1999)
    Bárdossy László és pere. (Hadtörténelmi Közlemények, 2000)
    A védelemről általában és a végvárak anyagi ellátásáról. (Végvár és ellátás. A noszvaji végvári konferencia előadásai. 1999. okt. 13–14. Szerk. Petercsák Tivadar, Berecz Mátyás. Eger, 2001)
    Taktika és stratégia a Rákóczi-szabadságharcban. (Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk., az előszót írta Czigány István. Bp., 2002)
    Kossuth és Görgey konfliktusa. – Balassi Bálint, a katona. (Hadtörténelmi Közlemények, 2004)
    ford.: Oetting, Dirk W.: A motiváció és harci érték. A katona magatartása a háborúban. Ford., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1993).

    Irodalom

    Irod.: Vita a Történettudományi Intézetben P. G. könyvéről. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
    Kulcsár Péter: Mohács. P. G. könyve. (Kortárs, 1980)
    Hermann Róbert: P. G.: Seregszemle. (Magyar Tudomány, 2001)
    Lőcsei Gabriella: A kapitány orcája. In memoriam P. G. (Magyar Nemzet, 2003. okt. 4.; téves halálozási adat: szept. 16.!)
    P. G. (Hadtörténelmi Közlemények, 2003)
    Hausner Gábor: P. G. (Hadtörténelmi Közlemények, 2004)
    Az értelem bátorsága. Tanulmányok P. G. tiszteletére. Szerk. Hausner Gábor. Művei bibliográfiájával. (Bp., 2005).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu