Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Mádl Ferenc

    jogász, politikus, köztársasági elnök


    Született: 1931. január 29. Bánd, Veszprém vármegye
    Meghalt: 2011. május 29. Budapest
    Temetés: 2011. június 7. Budapest
    Temetési hely: Fiumei út

    Család

    F: Mádl [Némethy] Dalma.

    Iskola

    A Pécsi Tudományegyetem ÁJTK-n tanult, az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), a strasbourgi Nemzetközi Összehasonlító Jogtudományi Egyetemen tanult (1961–1964), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1964), doktora (1974). Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.; r.: 1993. máj. 10.).

    Életút

    A budapesti XIX. kerületi Bíróság fogalmazója (1955), a budapesti IV. kerületi Bíróság elnöki titkára (1956). Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya külügyi és jogi szakreferense, majd a Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának szakelőadója (1956–1971), egyúttal az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tud. munkatársa (1960–1967). Az ELTE ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék egy. docense (1971–1973), egy. tanára (1973. júl. 1-jétől), a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója (1978–2000) és a Nemzetközi Magánjogi Tanszék vezetője (1985–2000). Az ELTE Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya vezetője (1971–1978), az ELTE Európai Dokumentációs és Kutatási Központ elnöke (1988-tól). Az MTA–TMB titkára (1984–1990). A berkeleyi Kalifornia Egyetem (UCLA, 1967 és 1979), a sacramentói McGeorge Jogtudományi Egyetem (1979), a Müncheni Egyetem vendégprofesszora (1995). A washingtoni az államok és külföldi beruházók közötti jogvitában döntő nemzetközi választott bírósági központ bírája (1989- től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957–1960). Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának elnöke (1990–1991). A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke (1996–2000).

    Az Antall-kormány tárca nélküli (privatizációs) minisztere (1990. máj. 23.–1993. febr. 22.), művelődési és közoktatásügyi minisztere (1993. febr. 22.–1994. júl. 15.) és a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke (1990–1994), az Orbán-kormány tud. tanácsadó testületének tagja (1999–2000). Az MDF, a Fidesz és a KDNP köztársasági elnökjelöltje (1995), a Magyar Köztársaság elnöke (2000. aug. 4.–2005. aug. 5.).

    Jogászként elsősorban polgári joggal, nemzetközi gazdasági joggal, nemzetközi összehasonlító joggal foglalkozott. A társadalmi fejlődés során elsők között mutatta be az ún. deliktuális felelősség jogi rendjét, majd Magyarországon elsőként dolgozta fel az európai integráció jogát. Nevéhez fűződik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elméletének és önálló diszciplínájának kidolgozása. Jelentős szerepet vállalt Magyarország európai integrációs csatlakozása jogi keretfeltételeinek kidolgozásában, a jogharmonizáció fontosabb elemeinek megvalósításában.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Fiumei úti [= Kerepesi út] Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2011-ben).

    Elismertség

    A harvardi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia (1982-től), a londoni Európai Akadémia (1992-től), a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (1992-től), a párizsi Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia tagja (1992-től). A Magyar Pugwash Bizottság titkára (1971-től). A Nemzetközi Jogtudományi Egyesület magyar nemzeti bizottságának titkára (1960-tól).

    Elismerés

    Az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, a párizsi Sorbonne, a Müncheni, a Nápolyi, az Athéni, a Tallinni és a Heidelbergi Egyetem díszdoktora (2001). Bánd község díszpolgára (2008), Budapest díszpolgára (posztumusz, 2011). A Francia Köztársaság Becsületrendje (lovag, 1999), Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2000), Románia Csillagrendje (2002), Szent Olaf-rend (2002), Jeruzsálemért Érdemrend (2006). Akadémiai Díj (1968), Akadémiai Pályadíj (1972), Teleki Pál-díj (1997), Széchenyi-díj (1999), Magyar Örökség Díj (2000), Földes Andor-díj (2001), Jean Monnet-díj (2002), Pro Doctorandis Díj (2003), Pro Universitate et Scientia (2003), Tótfalusi Kis Miklós- emlékplakett (2003), Magyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékérem (2005), Szent Márton-díj (2005).

    Szerkesztés

    Az Állam- és Jogtudomány c. folyóirat szerkesztője (1958-tól). Az Acta Juridica (1960-tól) és a hamburgi Nemzetközi Összehasonlító Jogi Enciklopédia szerkesztőbizottságának tagja (1970-től). A Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja (1996–2000).

    Főbb művei

    F. m.: „A polgári szabadságjogokról és a Vinson Court”, vagy néhány szó az amerikai alkotmányosságról. (Jogtudományi Közlöny, 1956)
    A méltányosság két oldala és a Polgári Törvénykönyv tervezete. (Jogtudományi Közlöny, 1958)
    Zur Geschichte der Verantwortlichkeit ohne Verschulden. (Acta Juridica, 1959)
    A Polgári Törvénykönyv rendszere – a polgári jogi kodifikáció fejlődéstörténete. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
    Az atomenergia békés felhasználása és az anyagi felelősség kérdései. (Állam és Jogtudomány, 1963)
    A kozmikus térség meghódítása és az anyagi felelősség egyes kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
    A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlődésének történetében. Kand. értek. is. (Bp., 1964)
    Külkereskedelmi monopólium – nemzetközi magánjog. (Bp., 1966; angolul: 1967)
    Új szakasz a magyar nemzetközi magánjogban? – Az amerikai jogi oktatásról és jogtudományról. (Állam és Jogtudomány, 1968)
    Codification of Private International Law in Hungary. (Acta Juridica, 1968)
    A gazdasági integráció jogi struktúrája felé. – Vívódás a valósággal a nemzetközi magánjogban. (Állam és Jogtudomány, 1969)
    Elméleti megfontolások gyakorlati célra nemzetközi magánjogi norma alkotásához. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
    Nézetek és nézeteltérítések a gazdasági integráció jogtudományi kérdéseiről. Sólyom Lászlóval. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1970)
    Juristische Fragen der Entwicklung einer wirtschaftlichen Integration in den Comecon-Ländern. (Stuttgart, 1971)
    A gazdasági verseny és jogi struktúrája az európai gazdasági integrációban. Közös Piac. – A gazdasági integráció egyik fő kérdése: milyen jogi mechanizmust? (Állam és Jogtudomány, 1971)
    A tőke, a beruházások és a vállalatok mozgása az európai gazdasági integráció jogában. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1971)
    A külföldi beruházások anyagi jogi védelme. (Jogtudományi Közlöny, 1971)
    A nemzetközi vállalati társulás néhány jogi kérdése, különös tekintettel a szocialista gazdasági integráció programjára. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1972)
    A vállalat és a gazdasági verseny szabályozása az európai gazdasági integrációban. Doktori értek. (Bp., 1973)
    Az állam a gazdaságban – állami vállalat a gazdasági integrációban. A magyarországi idegennyelvű jogtudományi irodalom helyzete és fejlesztési problémái. (Állam és Jogtudomány, 1973)
    A nemzetközi kartellek és monopóliumok a jogban, különös tekintettel az európai gazdasági integrációra. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1973)
    A vállalati szintű európai gazdasági együttműködés jogi mechanizmusáról. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1974; angolul: Acta Juridica, 1974)
    Állam a gazdaságban és az immunitás problémái, különös tekintettel a gazdasági integrációra. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
    A nyugat-európai integráció jogrendszeréről: a közösségi jog forrásairól és funkciójáról. (Állam és Jogtudomány, 1974)
    A nemzetközi magánjog helyzetéről Magyarországon. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
    Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1977)
    A külgazdasági kapcsolatok újraszabályozása Magyarországon 1968-tól napjainkig. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1978)
    The Law of the European Economic Community. (Bp., 1978)
    Összehasonlító nemzetközi magánjog – A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (Bp., 1978)
    A nemzetközi gazdasági és személyi forgalom alakítói a jogi szabályozásban. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1979)
    A szocialista országok külgazdasági irányításának szervezeti rendszere és hatásköri struktúrája. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1980)
    A külkereskedelmi ügyletek szabályozásának általános és különös eszközei az európai szocialista országokban. (Állam és Jogtudomány, 1981)
    A szocialista országok és a fejlődő országok gazdasági együttműködésének (jogi) formái. – Beruházások és gazdasági társulások külföldiek részvételével Magyarországon. (Állam és Jogtudomány, 1982)
    The Law of International Transactions. (Bp., 1982)
    A ’80-as évek nemzetközi gazdasági kapcsolatainak jogi problémái (a GATT korlátai) magyar szemmel. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
    Politikai kockázatok a külkereskedelmi szerződések körében. (Állam és Jogtudomány, 1983)
    A külgazdasági jog alapintézményeinek fejlődése – külkereskedelmi monopólium. 1–2. Bán Chrystával. (Állam és Jogtudomány, 1984)
    Nizsalovszky Endre: Tanulmányok a jogról. Sajtó alá rend. Peschka Vilmossal. (Bp., 1984)
    Érték vagy jogbiztonság a nemzetközi magánjogban. (Állam és Jogtudomány, 1985)
    Nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Vékás Lajossal. (2. átd. kiad. 1985; 3. átd. kiad. 1992; 4. átd. és bőv. kiad. 1997; 5. átd. és bőv. kiad. Bp., 2000; 6. átd. és bőv. kiad. 2004)
    Választottbíróságok hatásköréről nemzetközi kereskedelmi ügyekben. (Állam és Jogtudomány, 1986)
    The Law of Conflicts and Foreign Trade. Vékás Lajossal. (Bp., 1987)
    Values versus Legal Security in Private International Law. (Acta Juridica, 1987)
    Az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. ápr. 27.; megjelent, kivonatosan: Jogtudományi Közlöny, 1988)
    A külgazdaság és a nemzetközi beruházások joga a szocialista országokban. (Bp., 1988)
    Az akarati autonómia a magyar nemzetközi jogban. (Állam és Jogtudomány, 1988)
    A külföldi beruházások jogi védelme. Király Miklóssal. (Bp., 1989)
    Die Parteiautonomie im Ungarischen Internationalen Privatrecht. (Acta Juridica, 1989)
    Ius Commune Europae. (Jogtudományi Közlöny, 1990)
    A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer története. (Magyar Szemle, 1992)
    Tudománypolitikánk lehetőségei és korlátai. (Magyar Tudomány, 1993)
    Emlékkönyv Nizsalovszky Endre születésének 100. évfordulójára. Szerk. Vékás Lajossal. (Bp., 1994)
    A kultúra jövője az európai integrációban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1994. nov. 28.; megjelent, kivonatosan: Magyar Szemle, 1995 és Jogtudományi Közlöny, 1995)
    Az európai örökség útjain. Beszédek, előadások, tanulmányok, interjúk. 1990– 1994. (Bp., 1995)
    Quo vadis Europa? (Magyar Jog, 1996)
    Magyarország útja az Európai Unióba. – Magyarország EU-tagsága. Érvek és ellenérvek. (Magyar Szemle, 1997)
    Állam és gazdaság – Forradalom a jog útján a közép- és kelet-európai országokban. (Bp., 1997)
    The Law of Conflicts and of International Economic Relations. Vékás Lajossal. (Bp., 1998)
    Bős-Nagymaros tegnap és ma. (Magyar Szemle, 1998)
    A kommunizmus és a holokauszt áldozatairól. (Magyar Szemle, 2002)
    A tulajdon rehabilitációja. (Ünnepi dolgozatok Harmathy Attila tiszteletére. Bp., 2003)
    A gyűlöletbeszéd büntethetősége: a köztársasági elnök indítványa az Alkotmánybírósághoz. (Fundamentum, 2004)
    Az Európai Unió Alkotmányszerződése és a Magyar Alkotmány. (Ünnepi dolgozatok Boytha György tiszteletére. Szerk. Gyertyánfy Péter, Király Miklós. Bp., 2004)
    Egy keresztény Európa égi mását és valóságképét keresve. (Magyar Szemle, 2006)
    Az európai integráció architektúrájának kiépülése a Reformszerződésig. (Polgári Szemle, 2007)
    Képzelt utólagos védőbeszéd – a privatizáció történelmi szerepéről, és más szavak arról, amivé lett. – Antall József – egy politikus és államférfi ars poeticája. (Magyar Szemle, 2009)
    A magyarok békés forradalma az Antall-kormány idején. (Magyar Szemle, 2010).

    Irodalom

    Irod.: Horváth Zoltán–Lindner András: M. F. tárca nélküli miniszter. (Heti VG, 1990. 33.)
    T. Kiss Tamás: Kulturális miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. (A magyarországi kulturális minisztériumokról. 1867–1993. Bp., 1993)
    Bereczky László–Vajda Kornél: A polgári társadalom könyvtári programjáról. Beszélgetés M. F. miniszterrel. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993)
    Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990–1994. (Bp., 1994)
    Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. (Bp., 2000)
    Babus Endre: M. F. államfői jelölése. Elnökcsinálók. – Kocsis Györgyi: M. F. államfői jelölése. (Heti VG 2000. 19.)
    A magyar sokféleség Európát is gazdagítja. Interjú M. F. köztársasági elnökkel. (Szabad Föld, 2001. aug. 17.)
    Ius privatum, ius commune Europae. Ünnepi dolgozatok M. F. tiszteletére. Bp., 2001)
    Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 2001)
    Az új évezred küszöbén. Interjú M. F. köztársasági elnökkel. (Köz-politika, 2001)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
    Babus Endre: M. F. államfői mérlege: a palotatudós. (Heti VG, 2005. 29.)
    M. F. köszöntése. Barátok és tisztelők köszöntői M. F. 80. születésnapjára. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület kiadványa. Bibliofil kiad. (Bp., 2011)
    Elhunyt M. F. (Heti VG, 2011. 22. és Figyelő, 2011. 22.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu