Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Házy Erzsébet
    Kormos István
    Kormos István és Vackor
    Szepes Mária
    Szepes Mária emlékezete

    Gerő László, ifj.

    építész


    Született: 1909. május 24. Szombathely
    Meghalt: 1995. január 19. Budapest

    Család

    Sz: Gerő (Griesbach) László, id. (1884–1971) térképész, földmérőmérnök, mérnök-ezredes, Saly Lucia. F: 1935-től Zilahi Mária. Fia: Gerő András (1936–) és Gerő Balázs (1938–).

    Iskola

    A bp.-i II. kerületi Állami Gimnáziumban éretts. (1927), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) építészmérnöki okl. (1932), műszaki doktori okl. szerzett (1941); közben állami ösztöndíjjal Rómában tanult (1935–1936 és 1937– 1938), majd Olaszországban és Görögországban járt hosszabb tanulmányúton (1938). A műemlékvédelem tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1948), a műszaki tudományok kandidátusa (1955), a művészettörténeti (régészeti) tudományok doktora (1977).

    Életút

    A Fővárosi Tanács Magasépítési Osztályának mérnöke (1939–1949), a Műemlékek Országos Bizottsága (1949–1951), a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának osztályvezető főmérnöke (1952–1954), az Országos Műemléki Felügyelőség tervezési osztályvezetője, tud. főmunkatársa (1955–1976). A JNMGE, ill. a BME magántanára (1948–1950), c. egy. tanára (1968-tól).

    Építészettörténettel, műemlékek védelmével, helyreállításával és rekonstrukciójával foglalkozott. Nevéhez fűződnek – többek között – az óbudai Nagyszombat utcai római kori amfiteátrum megőrző és helyreállító munkái, a budai várbeli Szent Miklós-templom románkori részleteinek feltárása, ill. a Halászbástya középkori kőtárának kiépítése, továbbá az újmassai őskohó, a siklósi gótikus várkápolna helyreállítása. A Vigadó helyreállításának művészeti–műemléki vezetője, a budai vár középkori erődje és a várpalota- együttes, az Oroszlános-udvar, a Hunyadi-udvar és a Szent György tér helyreállítási munkálatainak irányítója.

    Emlékezet

    Lékai László bíboros érsek megbízásából megtervezte és felépítette a „Magyarok Kápolnáját” (a római Szent Péter-székesegyházban, 1980-ban). Születésének 85. évfordulóját tanulmánykötettel ünnepelték (1994-ben). Budapesten hunyt el, születésének századik évfordulóján Gerő László-emlékülést rendeztek (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal aulájában, 2009. máj. 25-én). Az ülést követően, egykori lakóhelyén (Budapest V. kerület Petőfi tér 3–5.) emléktábláját is elhelyezték. A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben; születése centenáriumán új síremlékét is felavatták, 2009-ben).

    Elismertség

    Az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága (1952-től), Településtudományi Bizottsága tagja (1954–1957). A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) vezetőségi tagja (1962-től), a Magyar Urbanisztikai Társaság tagja (1969-től).

    Elismerés

    A Bécsi Építészeti Akadémia tb. doktora (1982). Szocialista Munkáért (1956), Munka Érdemrend (ezüst, 1969; arany, 1976), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994). Ybl Miklós-díj (1958), Magyar Műemlékvédelemért (1972), Állami Díj (1973), Herder-díj (1974), a Nemzetközi Várszövetség Díja (1975).

    Szerkesztés

    A Műemlékvédelem c. folyóirat alapító főszerkesztője (1957–1994).

    Főbb művei

    F. m.: Róma építészete 1936-ban. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1937)
    Az alberobellói trullok. (Tér és Forma, 1938)
    Dzsószer fáraó és építésze, Imhotep. (Technika, 1938)
    Róma városrendezése. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1939)
    A római Santo Stefano Rotondo, a magyarok nemzeti temploma. (Bp., 1940; 2. kiad. 1944)
    Az Óbuda- Királyhegyen feltárt római katonai amfiteátrum. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1941)
    Újabb adatok a várbeli Szent Miklós- templomhoz. (Budapest régiségei, 1943)
    A Szervita tér. (Budapest könyvtára. 9. Bp., 1947)
    Az építőművészet és a formalizmus kérdései. (Építés–Építészet, 1949)
    A pesti városmag rendezése és a műemlékvédelem. (Építés–Építészet, 1950)
    A budai vár helyreállítása. (Bp., 1951)
    A magyar építészet haladó hagyományai. Összeáll. (Bp., 1951)
    A Balaton régészeti és történeti emlékei. Radnóti Aladárral. (Bp., 1952)
    Magyar városépítés. (Bp., 1952; 2. kiad. 1953)
    Dunántúli városok építészeti jellege. (Bp., 1952)
    Az építészet koraeklektikus stílusa. (Művészettörténeti Értesítő, 1952)
    A budai várpalota rövid építéstörténete. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
    A sárospataki Rákóczi-vár. Dercsényi Dezsővel. Fényképezte Falus Károly, Petrás István. (Magyar műemlékek. Bp., 1953; Műemlékeink. 2. kiad. 1957)
    Magyar városképek. (Bp., 1953)
    Magyar építészet a XIX. század végéig. Szerk. (1–2. kiad. Bp., 1954)
    Eger. (Magyar műemlékek. Bp., 1954; 2. kiad. 1957)
    Tata települése és műemlékei. (Bp., 1954)
    A budai vár építészeti leírása. – A budai várpalota története. (Budapest műemlékei. I. köt. Bp., 1955)
    Magyarországi várépítészet. Vázlat a magyar várépítés fejezeteiről. Kand. értek. is. (Bp., 1955)
    A budai várpalota története. Gerevich Lászlóval. (Budapest műemlékei. Bp., 1956)
    A pesti Belváros plébániatemploma. A fényképfelvételeket készítették Borsos Imre, Petrás István, Zilahy István. (Műemlékeink. Bp., 1956)
    Az építészeti stílusok. (Ismerjük meg… Bp., 1957; 2. átd. kiad. 1959; 3. átd. kiad. 1964)
    Hunyadi János vajdahunyadi vára. (Műemlékvédelem, 1957)
    Sopron vára – Bern vára. (Soproni Szemle, 1957)
    A siklósi vár. (Műemlékeink. Bp., 1958)
    A Balaton környék műemlékei. Entz Gézával. A térképeket id. Gerő László rajzolta. (Magyar műemlékek. Bp., 1958)
    Gótikus lakóház helyreállítása Sopronban. (Műemlékvédelem, 1958)
    Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme. (Bp., 1958; 2. kiad. 1959)
    A magyar műemlékvédelem problematikája. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1959)
    Pápa. Sedlmayer Jánossal. (Városképek – műemlékek. Bp., 1959)
    A műemlékvédelmi elvek fejlődése az Osztrák–Magyar Monarchiában és Csehszlovákiában. – A budai egykori királyi palota helyreállítási munkálatai. (Műemlékvédelem, 1959)
    A XIX. századvégi későeklektikus építészet jelentősége Budapesten. – Műemlékek festése. Tímár Jánossal. (Műemlékvédelem, 1960)
    Történelmi városok épületegyütteseinek és megújításuknak problémái. – Romkonzerválások habarcsanyagáról. (Műemlékvédelem, 1961)
    Útburkolatok történelmi kialakítása városainkban. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1962)
    A budai vár. (Műemlékeink. Bp., 1962)
    Műemléki jelentőségű területek rendezésének metodikai kérdései. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963)
    Die charakteristischen Epochen des Burgbaues. (Acta Technica, 1964)
    Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben. (Századok, 1964)
    Építészetünk kialakulása a XIX. század második felében. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1964)
    Az ICOMOS megalakulása és első közgyűlése. – Műemléki épületek korszerű felhasználása. (Műemlékvédelem, 1965)
    A balatoni régió műemléki helyreállítása. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
    A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása. (Magyar műemlékvédelem. 1963–1966. Bp., 1966)
    Felfedező úton épületeink között. (Bp., 1966)
    Gotische Bürgerhäuser in Buda. (Bp., 1966; angolul és franciául is)
    Magyar városaink történelmi magjairól. A „műemléki jelentőségű területek.” (Műemlékvédelem, 1967)
    Palota vára és a törökkori végvárak. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1967)
    Római kori emlékek Budapesten. (Műemlékvédelem, 1968)
    Magyar várak. (Bp., 1968)
    A várépítészet néhány szakkifejezéséről. (Századok, 1969)
    Castles in Hungary. (Bp., 1969; németül és franciául is)
    Ostromverte várak. Fotóalbum. A bevezetőt Bajor Nagy Ernő írta. (Bp., 1969; angolul, németül, franciául és oroszul is)
    Redevelopment Problems of Hungarian Historic Urban Nuclei. (Acta Technica, 1970)
    A magyar várak helyreállításának mértékéről és módjáról. (Műemlékvédelem, 1970)
    A budai középkori királyi palota és vár helyreállítása. (Magyar műemlékvédelem. 1967–1968. Bp., 1970)
    Az UNESCO a kulturális örökség megóvásáért. (Műemlékvédelem, 1971)
    Történelmi városrészek. A szerző illusztrációival. (Bp., 1971)
    A budai vár. Fotóalbum. (Panoráma képeskönyvek. Bp., 1971)
    Védett területek. (Magyar műemlékvédelem. 1969–1970. Bp., 1972)
    Pest-Buda építészete az egyesítéskor. Függelék: a főváros utcanévjegyzéke. (Bp., 1973)
    A Hortobágyi Nemzeti Park. (Műemlékvédelem, 1973)
    The Hungarian Way of Scientific Documentation of Bastles. (Acta Technica, 1974)
    Történelmi városmagok szerepe és rangja korunkban. (Műemlékvédelem, 1975)
    Várépítészetünk. Főszerk. (Bp., 1975)
    Régi orosz építészet. A szerző rajzaival. (Bp., 1977)
    Történelmi városmagok. (Építészeti hagyományok. Bp., 1978)
    A budai középkori királyi vár és várpalota helyreállítása. 1948– 1966. Doktori értek. is. (Bp., 1979)
    A budai várnegyed. (Bp., 1979; angolul, németül és oroszul is)
    A magyarok római kápolnája. (Műemlékvédelem, 1980)
    A helyreállított budai vár. (Bp., 1980)
    Történelmi városmagok restaurálása Magyarországon. (Építés – Építészettudomány, 1980)
    A budapesti vízivárosi Szent Anna-templom belsejének 1980. évi felújítása. (Műemlékvédelem, 1981)
    Magyar várak. Bibliofil kiad. (Bp., 1981)
    A magyarországi XVI–XVII századi végvárak néhány kérdése. (Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. Tanulmányok. Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Bp., 1983)
    Magyar műemléki ABC. A rajzokat Walsa Márta és G. L. készítette. (Bp., 1984)
    Műemlékről mindenkinek. (Bp., 1987)
    Magyarországi zsinagógák. Főszerk. A fényképeket Hávorné Takács Ágnes készítette. (Bp., 1989)
    Ybl Miklós építészete világvárossá tette Budapestet. (Műemlékvédelem, 1992)
    Budapest műemlékmérlege 1945 után. (Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. Bp., 1993)
    Várromok védelme Magyarországon. (Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Valter Ilona. Bp., 1993)
    Mátyás király budai palotája. (Középkori Magyarország. Bp., 1994)
    Az építészeti stílusok. (Bp., 1994; 2. átd. kiad. 1998; 3. kiad. 2003; 4. kiad. 2006)
    ford.: Zevi, Bruno: Az építészet megismerése. (Bp., 1964). F. kiállítása: Budapest talpra áll. (1949).

    Irodalom

    Irod.: Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
    Dercsényi Dezső: G. L. hetven éves. – Faller László–Solti Pál Miklós: G. L. irodalmi munkássága. (Műemlékvédelem, 1979)
    Entz Géza: G. L. köszöntése. – Ágostházi László: G. L., az alkotó építész. (Műemlékvédelem, 1989)
    G. L. nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pamer Nóra. (Művészettörténet – műemlékvédelem. Bp., 1994)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. febr. 4.)
    Kubinszky Mihály: G. L. emlékezete. (Magyar Szemle, 1995)
    Császár László: G. L. emlékére. (Építésügyi Szemle, 1995)
    Sedlmayer János: G. L. (Magyar Építőművészet, 1995 és Műemlékvédelem, 1995)
    Sedlmayer János: G. L. munkássága. (Műemlékvédelmi Szemle, 1996)
    Heckenast János: Megkésett visszaemlékezés. G. L. (Vasi Szemle, 1997)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    G. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Valter Ilona: Tíz éve halt meg G. L., alapító főszerkesztőnk. (Műemlékvédelem, 2005)
    Sedlmayer János: G. L. (A magyar műemlékvédelem nagyjai. Bp., 2006)
    Unokáink is látni fogják. Tíz építészportré. 1977–1995. Szerk. Osskó Judit. Az életrajzokat írta Vukov Konstantin. (Bp., 2007)
    Bardoly István: G. L. szakirodalmi munkássága. – Feld István: G. L. és a magyar várkutatás. (Műemlékvédelem, 2009)
    Fejérdy Tamás: G. L. (Örökség, 2009)
    Balogh Péter: Száz esztendeje született G. L. építész. (Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2009 és Honismeret, 2009).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (932), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu